Világgazdaság, 1969. szeptember (1. évfolyam, 164-184. szám)
1969-09-02 / 164. szám
W( 1969. SZEPTEMBER 2. A NEMZETKÖZI GUMITANULMÁNYOZÁSI CSOPORT MÁJUSI VILÁGSTATISZTIKÁJA A természetes gumi termelése 1969 májusban 192 000 tong tonna volt az áprilisi 190 000 tonnával szemben — közli a Nemzetközi Gumitanulmányozási Csoport titkárságának ideiglenes statisztikája. A májusi fogyasztás — beleértve a feltételezett kelet-európai és kínai vásárlásokat is — 242 500 tonna volt, ugyanannyi, mint áprilisban. A Szovjetunió áprilisban 20 500, májusban 20 000 tonnát, a Kínai Népköztársaság áprilisban 22 750, májusban 23 000 tonnát importált. Május 31-én a világ természetes gumi készlete 780 500 tonna volt, az április végi 802 500 tonnával szemben. Szintetikus gumiból májusban 372 500 lony tonnát gyártottak az áprilisi 362 500 tonnával szemben; a fogyasztás májusban 352 500 tonna, áprilisban 350 000 tonna volt, s a május végi készlet 820 000 tonnára emelkedett az április végi 812 500 tonnáról. (Reuter) A GUMIPIACOK A MÚLT HÉTEN A londoni gumitőzsde forgalma a múlt héten jóval csekélyebb volt, mint az előző időszakban. Az árak a hét folyamán a közeli pozíciókban kóránként 7/16 pennyvel estek, a távolabbi határidőbenis pennyig terjedő mértékben emelkedtek. A kereskedelem általában óvatos és tartózkodó volt, ennek következtében a vontatott adásvételi tevékenység közben csak minimális árváltozások történtek. A szórványos kereslet ritkán bizonyult eléggé tartósnak ahhoz, hogy a hét elején megakad. A SZOVJET CUKORRÉPATERMÉS A Pravda augusztus 28-i vezércikkében közölte, hogy az idei szovjet cukorrépatermés várhatóan 9 700 000 tonna lesz, 700 000 tonnával több, mint tavaly. A nagyobb termőterületeken igen jó termésre számítanak — írja a Pravda —, a szovjet cukorrépatermelés még soha nem ért el ilyen jó eredményt. A legfontosabb feladat most a feldolgozási kapacitás lehető leghatékonyabb kihasználása. A szovjet cukorstatisztika — írja a Reuter-iroda tudósítója — mindig a naptári évet, nem pedig a mezőgazdasági évet veszi tekintetbe. A számadatok kristálycukorra vonatkoztatva értendők. A NEMZETKÖZI KÁVÉTANÁCS BEFEJEZTE ÜLÉSÉT A Nemzetközi Kávészervezet (ICO) tanácsa befejezte Londonban tartott ülésszakát és jóváhagyta a végrehajtó bizottság javaslatait az 1969—70. évben érvényes exportkvóták megállapítására és a kávéellátmányt szabályozó árrendszerre vonatkozóan. A tanács határozata szerint az 1969. október 1-én kezdődő kávéévben az összes exportkvóták együttes mennyisége 46 millió zsák lesz. Ezen belül kétmillió zsák tartalék kvótát irányoznak elő. Ezt az első negyedévben arányosan felosztják a kávéexportáló országok között, amennyiben a négy kávécsoport összesített átlagára az első negyedév folyamán 15 piaci napig egyfolytában a libránként 38,67 centes szint fölött marad. Ez a küszöbár a második negyedévben 39,67, a harmadik negyedévben 40,67 cent lesz. A már engedélyezett tartalék-kvótát azonban a következő negyedévben újra levonják az exportáló országok kvótájából, ha az összetett átlagár 36,67 cent alá esik. Ha az átlagár valamelyik negyedévben nem éri el a tartalék-kvóta felszabadításához szükséges szintet, az arra a negyedévre eső kvótát törlik. Ez a kvótarendszer függetlenül működik a „szelektív kiigazítási rendszertől”, amely az egyes kávéfajtáknál különkülön írja elő az exportkvóták módosítását az áraktól függően. A tanács ezen a rendszeren csak annyiban változtatott, hogy fibránként 1,5 centtel emelte az egyes kávéfajtáknál érvényes maximális és minimális árakat. A fajták közötti árkülönbözetet változatlanul hagyta. (Reuter) HETI JELENTÉS A LONDONI KAKAÓPIACRÓL Annak a nem hivatalos jelentésnek nyomán, hogy a ghanai főtermés rovarkárt szenvedett, az augusztus 29-én végződő héten megszilárdult a határidős kakaópiac. Az árak long tonnánként 10 font sterlinggel emelkedtek és további áremelésre nyílott lehetőség az új fedezővásárlásoknál és a kakaóipar vásárlásainál. A későbbiekben lanyhulást hozott a nyereségrealizáló és a viszontbiztosítási eladás, valamint az, hogy nem történt olyan újabb esemény, mely élénkítően hatott volna. Az egész heti forgalomra kivetítve az ár végül 0,5— 3,5 font sterlinggel emelkedett long tonnánként. A tényleges piac jegyzései követték a határidős piac irányzatát, de az érdeklődés viszonylag kisebb volt. (Reuter) mezőgazdasági cikkek pa VITA AZ INDIAI GUMIÁRRÓL Az indiai gumitermelők szövetsége azt kívánja, hogy a kormány haladéktalanul rögzítse a természetes gumi minimális árát. A minimális ár felülvizsgálatának elhalasztása következtében a gyárosok kizsákmányolják a kisebb gumitermelőket, akiknek száma eléri a 100 000-ret. Az új importengedélyek kiadásával — mondotta a szövetség elnöke — a monszun évad végén egyre több gumi áramlik a piacra, s a néhány hónappal ezelőtti mázsánkénti 520 rúpiás ár 470 rúpiára esett. A fogyasztók, akik elég nagy készletekkel rendelkeznek, nem hajlandók újabb mennyiségeket vásárolni. Az ár trendjének ilyen arányú mozgása erősen aggasztja a kistermelőket, akik a mázsánkénti 550 rúpiás minimális ár kihirdetését várják a kormánytól. (Reuter) AUSZTRIA KŐOLAJÉS FÖLDGÁZTERMELÉSE Ausztriában 1969 júniusában 219 603 tonna kőolajat és 76,8 millió köbméter földgázt termeltek. A múlt év azonos hónapjában 212 915 torma kőolaj és 99,4 millió köbméter gáz volt a termelés. (Reuter) ikozza az árak lassúbb lemorzsolódását, különös tekintettel arra, hogy Kína távol-keleti beszerzései körül még bizonytalanság uralkodik. A hét vége felé a tényleges piacon némi érdeklődés mutatkozott távolabbi határidőkre szállítandó tételek iránt. Ennek eredményeként tartottabbá vált az irányzat, ami tükröződött a határidős piac távolabbi pozícióinak jegyzésében is. A közeli határidőkben azonban nem javult az irányzat, feltehetőleg azért, mert a vevők arra számítanak, hogy ősszel növekszik a termelés. Malaysiában is vontatott volt a gumipiac forgalma, a spekulációs eladás és a megrendelések hiánya miatt napról napra lanyhultak az árak. A tengerentúli piacok irányzata szintén hozzájárult a hanyatláshoz. Valuta-megfontolások a jelek szerint már nem játszanak nagy szerepet. A kereskedők legtöbbje félrevonult és újabb ösztönző fejleményekre vár. (Reuter) CSÖKKENT A GABONAEXPORT A világ öt legnagyobb búzaszállító országának (az USA, Kanada, Ausztrália, Argentína és Franciaország) exportja 12 százalékkal csökkent az 1969. június 30-án végződő mezőgazdasági évben — közli az amerikai földművelésügyi minisztérium külföldi mezőgazdasági szolgálatának a napokban kiadott becslése. A jelentés szerint az öt ország búza- és búzaliszt-exportja 33 millió 971 ezer metrikus tonnát ért csak el, az előző évi 38 539 000 tonnával szemben. Az öt ország általában több mint 81 százalékát szolgáltatja a világ búzaexportjának. Az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália csökkent kivitelét csak kis mértékben ellensúlyozta Argentína és Franciaország exportjának növelése. A 4 568 000 tonnás visszaesés főleg annak tulajdonítható, hogy a Szovjetunió a vártnál kisebb mennyiséget vásárolt. E három piac összesen 6,1 millió tonnával importált kevesebbet, mint tavaly. Az Egyesült Államok az 1968—1969- es évadban 31 százalékkal kevesebb búzát exportált, mint egy évvel korábban, azaz tonnában kifejezve 18,8 millió tonnával szemben csak 13,1 millió tonnát adott el. A 8,1 millió tonnás kanadai export 3 százalékkal maradt alatta az előző évinek, Ausztrália 6,5 millió tonna helyett csak 4,9 millió tonnát adott el, tehát itt 25 százalékos visszaesés regisztrálható. Argentína azonban megkétszerezte előző évi — szokatlanul alacsony — kivitelét és 1,4 millió tonnával szemben 2,7 millió tonnát adott el. A francia export 1,7 millió tonnáról 5,3 millió tonnára emelkedett. Az amerikai földművelésügyi minisztérium egy másik jelentése a világ takarmánygabona-exportjával foglalkozik, az 1969. június 30-án végződött évben. A nagy exportőr országok forgalma az 1967— 1968. évi 35,2 millió tonnáról 1968— 1969-ben 35 millió metrikus tonnára csökkent. Ezen belül a kukorica és az árpa szállítása 3 százalékkal nőtt, a ciroké azonban 19, a zabé 6 százalékkal csökkent. A legnagyobb exportőrök kukoricaeladása 700 000 metrikus tonnával gyarapodott, de az amerikai kukoricaexport — a kikötőmunkás-sztrájk következtében — 1,5 millió tonnával kevesebb volt, mint tavaly. Dél-Amerika is 260 000 tonnával kevesebb kukoricát exportált, de a többi nagy szállító eladásai növekedtek. Szemes cirokból a négy legnagyobb szállító (az USA, Argentína, Dél-Afrika és Thaiföld) egy millió tonnával kevesebbet exportált, ezen belül az USA szállításai 1,7 millió tonnával csökkentek. Nagymértékben visszaesett az USA és Kanada árpakivitele, de Franciaország, Argentína és Ausztrália növelte eladásait. A zabexport visszaesését a csökkent argentínai szállítás okozta. A takarmánygabona legnagyobb piaca Japán, amely ország az 1969. június 30-án végződő évben 7,9 millió tonna takarmánygabonát vásárolt, 10,8 százalékkal többet, mint előző évben. Az Egyesült Államok összes gabonaexportja a június 30-án végződő évben 33,3 millió metrikus tonnára esett viszsza előző évi 42,5 millió tonnáról. Búzából és búzalisztből 540 millió bushelt szállítottak külföldre, 202 millióval kevesebbet, mint az előző évben. Ezen belül a búzaexport 212 millió bushelre csökkent, a lisztexport viszont 61 millió bushelre nőtt. Takarmánygabonából 3,7 millió, kukoricából 1,5 millió, szemes cirokból 1,7 millió, árpából 394 000, zabból 24 000, rozsból 40 000, rizsből 105 000 tonnával kevesebbet adtak el idén, mint előző évben. Most nyilvánosságra hozott adatok szerint Kanada a július 31-én véget ért gazdasági év folyamán 208,5 millió bushel búzát és 23,7 millió bushel lisztet exportált. Az előző gazdasági évben 310,7 millió bushel búza és 24,2 millió bushel liszt került kivitelre Kanada legnagyobb vásárlója Kína volt: 83,1 millió bushel búzát importált. Nagy- Britanniába 55,7 millió, Japánba 43,3, Indiába 15,3, Olaszországba 15,2, az NSZK-ba pedig 12,8 millió bushel búzát szállítottak Kanadától. ÚJ KONTÉNERTARIFAEGYEZMÉNY Nyolc atlanti-óceáni hajózási társaság kartelt (konferenciát) alakított a konténer-szállítási díjszabás összehangolására. Tagjai szerint a konténerszállítás fejlődése tette szükségessé az egyezmény létrehozását. Az egyezmény tervezetét az amerikai Szövetségi Tengerhajózási Hivatal elé terjesztették jóváhagyásra. A tagvállalatok közösen határoznak az Egyesült Államok és Európa közötti konténerszállítás díjairól és közösen bírálják el a csatlakoznikívánók felvételi kérelmeit. Figyelembe veszik, hogy a konténerizáció dinamikusan fejlődő szállítási forma, ezért szabályozását időnként a megváltozott feltételekhez kell igazítani. (Reuter) A BELGA ACÉLPIAC A múlt héten abelga acélgyárosok továbbra sem jelentkeztek a piacon. Egyáltalán nem kaphatók bizonyos fajták, például a hengerhuzal és az idomacél. Megdrágult a hidegen hengerelt finomlemez, de piaci körök szerint ez csak ideiglenes jelenség, minthogy az angliai Port Talbot-ban befejeződött a sztrájk és onnan újabb szállítmányok várhatók. Az érvényes exportár-elképzelések (metrikus tonnánként, USA-dollárban, sob Antwerpen még levonandó 2,5 százalék jutalék; zárójelben változás esetén az előző heti ár) a következők: rúdacél, sima 118—120; szerkezeti acél 119—121, közepes minőségű 120—122; kereskedelmi acél 125, az USA és Kanada viszonylatában 115—116 (113); hengerhuzal — nem jegyzik — (130); idomacél európai szabvány — nem jegyzik — (140); amerikai szabvány — nem jegyzik — (118); széles peremes gerenda 112; durvalemez, nehéz és közepes 160— 165 (160); hidegen hengerelt finomlemez 165— 170 (165); szalagacél 130. (Reuter) fémek textíliák AZ ANGOL TEXTIMPORT Idén január—júliusban Anglia 145 millió font sterling értékű textilárut vásárolt külföldről. Tavaly ugyanebben az időszakban a textilimport értéke 139 millió font sterling volt. A kereskedelmi minisztérium részletes jelentése kimutatja, hogy az eladók közül a legnagyobb mértékben — 50 százalékkal — Svájc növelte angliai eladásait, de Hollandiától, Finnországtól, Pakisztántól és Japántól is többet vásároltak, mint tavaly. Jelentős mértékben visszaesett a két hagyományos eladó — India és Hongkong — angliai textilexportja. India az idén csak 12 millió font értékben szállított, 6 millió fonttal kevesebbet, mint tavaly január —júliusban. Az ugyancsak 12 millió font értékű hongkongi import csak 1 millióval maradt el az egyévvel korábbitól. Az exportjukat növelő országok között Svájc áll az élen: tavaly január— júliusban 8 378 000 font értékű textíliát szállítottak Angliának, az idei szállítás értéke meghaladja a 12 millió fontot. Hollandia 7-ről majdnem 10 millióra, Pakisztán 5-ről 7 millióra, Japán 2 599 000-ről 4 099 000 fontra és Finnország 663 000-ről több mint 1 200 000 fontra növelte angliai textileladásait. . (Reuter) ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDÉK Holland cégek Budapesten Az októberi budapesti Holland Műszaki Hét alkalmával számos, világszerte ismert holland cég jelentette be részvételét. Az alábbiakban néhányat ismertetünk a vállalatok közül. A Thomasen gépgyár az 1966-ban létrejött három vállalatból álló Rhine- Scheld csoport tagja, amelynek összesen 8700 alkalmazottja van. Két testvérvállalatához képest a Thomasen cég 700 alkalmazottal aranyag kis vállalat. A gyár az olaj-, vegyi- és petrolkémiai ipar számára dugattyús kompresszorokat, amerikai licenc alapján 500—15 000 lóerős összteljesítményű centrifugális kompresszorokat gyárt. Ezenkívül előállítanak 500—3000 lóerős gázmotorokat, 34 000 lóerős gázturbinákat és Diesel-motorokat. Budapesti bemutatkozásuk során elsősorban az új magyar petrolkémiai beruházások részére szeretnének rendeléseket szerezni. Részt vesz a holland ipar bemutatóján a C. and I. Telhin fővállalkozó cég is, amelynek profiljába komplett gyárberendezések, technológiai gépsorok szállítása tartozik. A cég 1955-ben alakult, elsősorban a vegyi, petrolkémiai, olaj- és műtűrágyaipar beruházásainak tervezésével és kivitelezésével foglalkozik, alvállalkozók igénybevételével. Ellátja az építészeti, gépészeti munkákkal kapcsolatos tanácsadást is. Elsősorban víztisztító berendezések,erőművek, gáztárolók és gázszállító berendezések beruházásaiban vesz részt. Gépészeti osztálya magasan kvalifikált elektromosipari, automatikai, vállalatszervezési szakértőkből áll. A világ legnagyobb szerszámgépipari egyesülésének egyik leányvállalata a vlaardingeni Cincinnatti szerszámgépgyár. A holland vállalaton kívül 11 amerikai, 6 angol és 2 francia gyár tartozik a nemzetközi egyesüléshez. Elsősorban különleges köszörűgépeket, numerikus vezérlésű univerzális szerszámgépeket, csúcsnélküli esztergagépeket, automata gépsorokat gyárt. Termékeivel a világ élvonalába tartozik. Budapesten üdvözölhetjük az 1500 alkalmazottal dolgozó Van der Grinten venlói céget is. A gyár másolóberendezések előállításával foglalkozik. Nemrég írtak alá licenc-megállapodást Csehszlovákiával másológépek, illetve a másoláshoz felhasznált különleges minőségű papír gyártásáról. Szeretnék meglevő magyarországi kapcsolataikat is bővíteni. Jelenleg aktívan kooperálnak Japánnal és Nyugat-Németországgal az úgynevezett elektrosztatikus másolás módszerének kifejlesztésében. Végül jelen lesz a Philips cég is. A konszern forgalma 1968-ban 9,7 milliárd holland forint volt, ami az előző évhez képest 12 százalékos növekedésnek felelt meg. A forgalom növekedését legnagyobb részt a színes tv-készülékek eladási forgalmával, s az egyre nagyobb számú komputer értékesítésével hozták összefüggésbe. Szerte a világon 265 000 alkalmazottja van a cégnek. A vállalat 1968-ban egymilliárd holland forint profitot könyvelhetett el, ami 27 százalékkal haladta meg az 1967. évi nyereséget. 1969-bem 9 százalékos forgalomemelkedést várnak. Háztartási gépek, elektromos komponensek és anyagok, elektroakusztikai berendezések, adatfeldolgozó készülékek, orvosi műszerek stb. gyártására specializált főcsoportok szerint tagolódik a vállalat felépítése. Budapesten az ipari készülékeket gyártó főcsoport mutatkozik be mérő-, analitikai és szabályozókészülékekkel. H. R. Bankjelentés Anglia perspektíváiról Anglia egyik leghatalmasabb pénzintézete, a Barclays bank, legutóbbi jelentése figyelemre méltó elemzést ad az angol pénzügyi politikában bekövetkezett fordulatról. A jövő év döntő jelentőségű lesz Anglia jövője szempontjából — hangsúlyozza az INS hírügynökség idézte jelentés. A szigorú takarékoskodás következtében gondos szelektálásra lesz szükség és így lelepleződhetnek az ipar és kereskedelem veszélyes gócpontjai. „Nagy-Britanniának azonban nincs más választása, mint a kiválasztás.” A továbbiakban megállapítja a jelentés: nem csupán Nagy-Britannia kilátásai rosszabbodtak, de sok üzletember annak is tudatára ébredt, hogy megváltozott a régi, megszokott gazdasági környezet is. Bár a kereslet befolyásolásával megállapítható a költségek emelkedése, csökkentésükre azonban, legalábbis túlzott arányokban, nem lehet számítani. Ezért a termelés nemcsak stagnál, de igen magas árakkal dolgozik. Mindez olyan időszakban történik, amikor a munkanélküliség határozottan növekszik és amikor különböző okokból a pár hónappal ezelőtti pénztől való menekülés egész hirtelen készpénz utáni versenyfutásba csapott át. Az egyes vállalatok határozottan szűkös likviditással rendelkeznek. Az év elején még aggodalmat keltett, hogyan tudná az ipar finanszírozni a tervezett beruházásokat olyan ütemben, amely megfelel a gazdasági előrehaladás derűlátó becsléseinek. Ma már világos, hogy a kevésbé hatékony és csekély önbizalommal rendelkező cégek képtelenek lesznek végrehajtani beruházásaikat és helyzetük még az eddiginél is kényesebbé válik. A gazdaságilag hatékony vállalatok önbizalma ellenére a vihar jelei egyre inkább mutatkoznak és nem csupán bankári körökben. Az üzleti stratégia ma már sokkal inkább a veszélyzónák gondos megfigyelését tűzte ki célul és sokkal kevésbé keresi a nyereségesnek tűnő növekedési szférákat. Az alapvető helyzet — mint mindig —, most is egyszerű. Míg a múltban a pénzteremtés célja a kívánatos kiadási színvonal fenntartása volt, most a rendelkezésre álló pénzmennyiséget először gondosan megállapítják és a kiadásokat ehhez igazítják. Ha Nagy-Britannia fizetésimérlegaktívumra tesz szert, és ha a kormány továbbra is tartózkodik inflációs kölcsönfelvételektől, és inkább az adósságok dezinflációs visszafizetését választja, nyitva áll az út a bankok előtt, hogy növeljék hitelvolumenüket és ezzel megkönnyítsék a kereskedelem és ipar helyzetét. Ilyen körülmények között a hitelkorlátok betartásának gondját a likviditási arányokkal kapcsolatos gondok válthatják majd fel a bankoknál. A problémák valójában sohasem tűnnek el, csak karakterüket változtatják. A kormány finanszírozási politikájának módosulása és az a tény, hogy csupán a sikeres cégek tudják egyedül állni a versenyt Angliában és külföldön egyaránt, azt jelenti majd, hogy a bankok pénzügyi támogatásukat szelektív módon fogják nyújtani. Ezért elkerülhetetlen a 70-es években a kiválasztáson alapuló gazdaság — zárja gondolatmenetét a Barclays bank jelentése. A GABONAHELYZET FEJLEMÉNYEI Washingtonban lázasan munkálkodnak azon, hogy e hétre létrehozzák az öt nagybúzaexportáló ország találkozóját. A találkozón — amely az ausztráliai kereskedelmi miniszter sugallatára jön létre —, minden bizonnyal részt vesz az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália, s meglehet, hogy a Közös Piac és Argentína egy-egy búzaárazási szakértője is megjelenik azon a megbeszélésen, mely az „árháborút” van hivatva megállítani. A csoport első lépésként felülvizsgálná a különböző exportáló országoknak a közelmúltban végrehajtott árleszállításait, rögzítené minden szállító pontos exportárait és megkísérelné kidolgozni az egyes búzafajtákra vonatkozó és eddig eltérő áraik közötti viszonylatokat. Az amerikaiak remélik, hogy az első ülésen sikerül valamilyen állandó testületet létrehozni, s egyúttal gondoskodni olyan „forró drót” felállításáról is, amely biztosítaná az azonnali és az állandó kapcsolatot a különböző országok árral foglalkozó illetékesei között. Az amerikai állami tisztviselők meggyőződése, hogy az árháború elkerülésének, ha nem is egyetlen, de legjobb módja két probléma leküzdése, amely miatt eddig semmilyen megoldás nem tudott kibontakozni: először is meg kell egyezni abban, hogy melyek a különböző búzafajták és minőségek hasonlítható árai; másodszor ki kell küszöbölni a hírközlési akadályokat, amelyek a közelmúlt árváltoztatásainál olyan sok félreértést és félremagyarázást okoztak. Washingtoni megfigyelők szerint nem egészen világos, hogy miért sikerülhetne jobban a washingtoni ülés, mint a külön e célra létrehozott „technikai bizottság” londoni ülése, amely augusztusban meglehetősen eredménytelenül végződött. A technikai bizottság szeptember 8-án ülésezik újból Londonban. A búzaháború megállítására irányuló erőfeszítések között szerepel egy következő, széles körű, magasszintű gyűlés terve, valószínűleg ugyancsak Londonban. A gyűlésre az exportáló országok képviselőin kívül a nagyobb importáló országok delegátusait is meghívnák.* A japán Élelmiszerhivatal szeptember 3-ra 226 000 metrikus tonna búza szállítására írt ki versenytárgyalást. A vásárolt mennyiséget valószínűleg a három hagyományos szállító — az USA, Kanada és Ausztrália — szolgáltatná, s ezek a tételek októberben kerülnek leszállításra. Az Élelmiszerhivatal szeptemberi szállításra óhajt még további mennyiségeket vásárolni, s itt Franciaország, Bulgária és Argentína is számba jöhet eladóként. A Reuter-iroda kairói tudósítójának a hivatalos lapból szerzett értesülése szerint Egyiptom aláírta azokat a szerződéseket, amelyek segítségével jövőre 500 000 tonna búzát importál. Franciaország októberben kezdi meg 300 000 tonna búza szállítását, s ezenfelül még 90 000 tonnát ajándékba is küld Egyiptomnak. Olaszországtól 75 000, az NDK- tól 100 000 tonna búzát vásárolnak. A közeljövőben olasz delegáció érkezik az egyiptomi fővárosba, s a tárgyalások során az egyiptomiak újabb 100 000 tonna búza lekötéséről szeretnének gondoskodni.