Világgazdaság, 1969. október (1. évfolyam, 185-207. szám)
1969-10-18 / 198. szám
VILÁGGAZDASÁG 1969. OKTÓBER 18., SZOMBAT__________________________________________________I. ÉVFOLYAM 198. SZÁM A szovjet—francia vegyes bizottság tárgyalásai Pénteken befejeződött a tudományostechnikai és gazdasági együttműködés kérdéseivel foglalkozó francia—szovjet vegyes bizottság negyedik ülésszaka — jelenti az MTI tudósítója Moszkvából. Az ülésszak elnöke Kirillin, a szovjet minisztertanács elnökhelyettese volt. A francia küldöttséget kezdetben Schumann francia külügyminiszter, majd Giscard d’Estaing gazdasági és pénzügyminiszter vezette. Az aláírt jegyzőkönyvben a két fél megállapítja, hogy idén sikeresen fejlődtek az országaik közötti tudományos, műszaki és gazdasági kapcsolatok. Élénk tapasztalatcserét folytattak tudományos téren, teljesítették a két ország tudományos szervezetei közötti csereprogramot. Fokozódott az együttműködés az építészeti, a gépipar, az olajipar, a repülőgépipar, a kohászat és más iparágak területén. A jegyzőkönyv vázolja a közös kidolgozásra váró új problémákat, a vasúti szállítás, a nagyerejű gőzturbinák és a kohászati felszerelések gyártása vonalán. Megelégedéssel nyugtázza a jegyzőkönyv az 1970—1974-es hosszú lejáratú kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás aláírását, amely a két ország közötti áruforgalom megkétszereződését írja elő. A Reuter moszkvai tudósítója kiemeli a jegyzőkönyvnek azt a pontját, amelyben Franciaország ígéretet tesz a szovjet áruk importjának további liberalizációjára és egyben kifejezi kívánságát, hogy újabb szovjet árucikkeket vásárol. A vegyes bizottság ülése előtt a szovjet sajtóban olyan cikkek jelentek meg — írja a Reuter —, amelyek sürgették Franciaországot, vásároljon több szovjet árut, hogy ily módon kiegyensúlyozottabbá válhasson a kereskedelmi mérleg. Mint ismeretes, az elmúlt két év során a két ország kereskedelmét akadályozta, hogy Franciaország túlzott aktívummal rendelkezett. Néhány napon belül megindulnak a szovjet—francia földgáz-tárgyalások — szögezi le a továbbiakban a jegyzőkönyv. Megállapodásra kívánnak jutni azzal az elgondolással kapcsolatban, hogy a Szovjetunió földgázt szállít Franciaországnak, Franciaország pedig (hitelre) francia berendezésekkel látja el a szovjet gázipart. Párizsi pénzügyi körökben a soron következő tárgyalásokra vonatkozóan elmondották, hogy a Szovjetunió felajánlotta Franciaországnak, építse meg az európai szovjet földgáz-elosztó hálózatot, de egyelőre az árak kérdésében nem sikerült megállapodásra jutni. A jegyzőkönyv szerint a szovjet— francia műszaki és tudományos együttműködés keretében jövőre közösen lézer-berendezést juttatnak a Hold felszínére. Mint a Reuter tudósítója hangsúlyozza, a széles területet felölelő együttműködésnek igen fontos része az űrkutatás. A jegyzőkönyv aláírása után Giscard d’Estaing sajtóértekezletet tartott. Elmondotta, hogy a francia lézer-reflektort szovjet rakéta segítségével kívánják a Holdra juttatni. Utalva az aláírt jegyzőkönyv többi pontjára, bejelentette: megállapodtak, hogy francia szakértők közreműködésével két cellulóz-üzemet, egy petrolkémiai gyárat és egy automatizált szerszámgépgyárat állítanak fel a Szovjetunióban. Megvitatták a gazdasági és kereskedelmi együttműködés egyéb — többek között az atomenergiára és színes televízióra vonatkozó — kérdéseit is. ÚJ IRÁNYT VETT A NEMZETKÖZI TŐKESPEKULÁCIÓ A legfrissebb jelentések szerint — miután a márka felértékelése nagyjából és egészében befejezett ténnyé vált — megindult a spekulációs roham a holland gulden és a svájci frank ellen. A holland jegybanknak eddig közel 70 millió dollárjába került a gulden árfolyamának fenntartása, de még így is a felső intervenciós ponton áll a dollárhoz képest. Spekulációs körökben arra számítanak, hogy a márka felértékelésének bejelentése előtt vagy azt követően revalválják a holland forintot. Fokozódott az érdeklődés a svájci frank iránti is, amit az is mutat, hogy az ország dollártartalékai a múlt héten több mint 400 millió dollárral emelkedtek a beáramlott „forró pénz” következtében. Miközben tart az izgalom a valutapiacokon, az arany szabadpiaci ára újabb mélypontra süllyedt. A londoni piacon péntek délelőtt unciánként 40 dollár 57 centért kínálták az aranyat. Ez a legalacsonyabb ár az elmúlt 10 hónapban. Aranypiaci körökben egyelőre nem is számítanak a nemesfém árának gyors javulására, annál kevésbé, mert a spekuláció figyelme az elmúlt hónapokban az „erős valutákra” terelődött. Egyedül Párizsban ment feljebb az arany ára a nemzetközi irányzattal ellentétben, kizárólag azért, mert fokozódott a frank iránti bizalmatlanság. Párizsban rámutattak arra, hogy a francia tartalékok ismételt apadása és a francia bankjegyek magas svájci diszázsiója nyugtalansággal töltötte el a francia befektetőket, akik igyekeznek megszabadulni papírpénzüktől. (Reuter) A LENGYEL-NYUGATNÉMET KAPCSOLATOK Jedrychowski lengyel külügyminiszter nyilatkozatát sugározta csütörtökön este a nyugatnémet televízió — jelenti az MTI. A külügyminiszter Lengyelország és az NSZK viszonyának kulcsproblémáiról, valamint az európai biztonság és az összeurópai értekezlet kérdéseiről beszélt. Gazdasági kérdésekről szólva kijelentette, hogy lengyel részről semmiféle akadálya nincs a két ország közti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztésének, amennyiben ez a kölcsönös érdekeken, a partnerek nemzetközi kötelezettségeinek elismerésén és a kölcsönös előnyök elvén alapul. E téren — mondotta a külügyminiszter — a legnagyobb akadályt az NSZK kormányának mennyiségi és más korlátozásai jelentik. A dinamikusan fejlődő lengyel gazdaság érdekelt számos nyugatnémet berendezés és árucikk importjában. A kereskedelmi kapcsolatok zavartalan fejlődésének az volna a legbiztosabb útja, ha mindkét fél következetesen alkalmazná a legnagyobb kedvezmény elvét. A kereskedelmi árucsere-forgalmon túlmenően — mint azt a tapasztalatcserék is mutatják — lehetőség van az együttműködésre más területeken is. Ez vonatkozik például a modern technológiára, a licencekre, a műszaki dokumentációra stb. Említést érdemel, hogy e nyilatkozatával egyidőben folynak Bonnban a lengyel—nyugatnémet kereskedelmi tárgyalások. A japán külkereskedelmi miniszter Európában Ohira Maszajosi japán külkereskedelmi és iparügyi miniszter pénteken Európába repült és hivatalos látogatást tesz Bulgáriában, Lengyelországban, Magyarországon, Csehszlovákiában és Nagy-Britanniában. Körútja során ellátogat a Szovjetunióba, Franciaországba és Olaszországba is. (MTI) Az EGK minisztereinek tanácskozása Pénteken tanácskozást folytattak a közös piaci országok külügyminiszterei. A miniszteri tanács luxemburgi értekezletén elsősorban a novemberben tartandó csúcsértekezlet előkészítésével összefüggő problémákat — lényegében az angol jelentkezéssel kapcsolatos nézeteltéréseket vitatták meg. A tanácskozás befejezése után ellentmondó nyilatkozatok hangzottak el. Luxemburg külügyminisztere az ülés befejezése után azt mondotta az újságíróknak: Franciaország már nem gondolja azt, hogy az új tagok bebocsátása gyengíti a közösséget. Thorn, luxemburgi miniszter szerint a Hatok képviselői egyértenek abban, hogy a Közös Piac kibővítését és továbbfejlesztését egyidejűleg kell végrehajtani. Ha az ügy a jelenlegi vágányokon halad tovább, Angliával legkésőbb nyárig megkezdik atárgyalásokat. Megjegyzendő azonban, hogy erre vonatkozólag még nem tűztek ki pontos dátumot — mondotta Thorn. Nyilatkozott Lans holland külügyminiszter is, aki a luxemburgi megbeszélés elnöke volt. Közölte, előrehaladás történt a hágai csúcsértekezlet előkészítése terén. Hozzáfűzte azonban, november 10-én még egy előkészítő tanácskozást tartanak a függőben levő részletek tisztázására. A holland külügyminiszter elmondotta, valószínű, hogy a felvételi tárgyalások időpontját a csúcsértekezleten állapítják meg. Tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a miniszteri tanács sok pozitív elemet talál a Közös Piac Végrehajtó Bizottságának az új tagok felvételére vonatkozó jelentésében. Luns nem bocsátkozott részletekbe, csupán annyit mondott: a miniszterek a közösség felépítésének befejezésével, a közösség megerősítésével és kibővítésével foglalkoztak. A francia külügyminiszter nyilatkozatából viszont a pénteki tanácskozás eltérő értelmezése csendül ki. Schumann francia külügyminiszter a miniszteri tanács értekezlete után kijelentette: Franciaország az Angliával kezdendő tárgyalásokat két előfeltételhez köti. Az egyik előfeltétel, hogy a Hatok közössége jusson túl az átmeneti szakaszon, s ennek keretében oldja meg a közös mezőgazdasági politika finanszírozásának problémáját, illetve találjon megoldást a mezőgazdasági feleslegek elhelyezésének kérdésére. A másik előfeltétel így hangzik: ha az átmeneti szakaszt lezárták, adatok állapodjanak meg egymás közt arról, milyen közös álláspontot foglaljanak el a jelentkező országokkal való tanácskozásokon. Csak ezután kezdődhetnek meg a hivatalos tárgyalások — szögezte le Schumann. Újságírók előtt Chaban Delmas miniszterelnök kijelentette: az EGK kibővítése nem jelenthet változásokat a Közös Piac fennállásában. Franciaország az új tagok bebocsátását attól teszi függővé, sikerül-e a Közös Piacot a jelenlegi átmeneti szakaszból a végső szakaszba átvezetni. Meg kell állapodni — hangoztatta ezzel összefüggésben Chaban- Delmas — a függőben levő mezőgazdasági problémák rendezéséről, ama nehézségek ellenére is, amelyeket a frank leértékelése és a márka árfolyamának szabaddá tétele okozott. (Reuter) Az EGK kereskedelempolitikája a kívülálló országok irányában 111. • Kamarai ankét a magyar aktív vámrendszerről II. § Aggályok a különleges lehívási jogokkal szemben AZ EGB KERESKEDELEMFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGA 18. ÜLÉSSZAKA A Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC) 47. júliusi ülésszakán Janez Szlanovnik, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (EGB) végrehajtó titkára az EGB legfontosabb feladataként a kereskedelem, különösen a kelet -nyugati kereskedelem fejlesztését, a tudományos-technológiai együttműködést, a hosszú lejáratú tervezést és az ember környezete kérdéseivel kapcsolatos problémák megoldását jelölte meg. Az október 20—24. között Génfben ülésező EGB Kereskedelemfejlesztő Bizottsága a végrehajtó titkár által megjelölt témákból a kereskedelemmel és a tudományos-technológiai együttműködés egyik ágazatával, az iparikereskedelmi kooperációval foglalkozik. A Kereskedelemfejlesztő Bizottság mostani, 18. ülésszaka, — mint neve mondja —, az Európáin belüli kereskedelem, mindenekelőtt a kelet-nyugati kereskedelem fejlesztésének lehetőségeit veszi szemügyre. Áttekinti a világkereskedelem e szektorának utolsó másfél éves alakulását, a kereskedelempolitikákban bekövetkezett változásokat és megpróbálja felderíteni a növekedési ütem lanyhulásának okait. Ami a kelet-nyugati kereskedelem fejlesztésének kereskedelempolitikai lehetőségeit illeti, a bizottságnak három kérdéscsoporttal kell foglalkoznia: 1. az árucsere-forgalom bővítésének útjában álló mesterséges akadályokkal; 2. az integrációk létéből származó problémákkal; 3. a kereskedelem szélesítését előmozdító, a kormányok által teendő pozitív intézkedésekkel. A szocialista és a fejlett tőkésországok közötti kereskedelmi kapcsolatok erősítésének mesterséges akadályait azok a diszkriminációk alkotják, amelyeket a nyugati országok mintegy két évtizeddel ezelőtt vezettek be, elsősorban politikai okokból, a szocialista országokkal szemben. A megkülönböztetések a legnagyobb kedvezmény elvétől való eltérést jelentik. Ezért a szocialista országok legfőbb törekvése a Kereskedelemfejlesztő Bizottságban olyan kereskedelempolitikai határozat elfogadtatása, amely kimondja a legnagyobb kedvezmény elve alkalmazásának szükségességét az eltérő gazdasági és társadalmi rendszerű országok közötti kereskedelemben. Bár az elmúlt években a diszkriminációk mértéke csökkent, alkalmazási területe szűkült, a nyugati országok ellenállása folytán nem emelkedett határozattá a Kereskedelemfejlesztő Bizottság 1965. évi ülésszakán beterjesztett, a szocialista országok fenti törekvését kifejező magyar—csehszlovák javaslat. A megkülönböztetések fenntartásának Nyugat-Európában ma már gyakorlatilag nincsenek politikai motívumai, az okokat gazdasági területen kell keresni. Ez elsősorban a mennyiségi korlátozásokra vonatkozik. A kelet-európai exporttermékekre a fejlett tőkésországokban fenntartott kontingensek elsősorban azt a célt szolgálják, hogy erősítsék az illető nyugati ország pozícióját a szocialista országokkal szemben a kétoldalú megállapodások tárgyalásán. A gazdasági megfontolások előtérbe kerülése természetesen nem teszi feleslegessé a kelet-nyugati kereskedelem normalizálásához szükséges, és a fejlett tőkésországok többségében még ma is hiányzó politikai akaratot. Az integrációs szervezetek nem tekinthetők a kereskedelem fejlesztését mesterségesen gátló akadályoknak. Mégis a nyugat-európai gazdasági csoportosulások, mindenekelőtt az Európai Gazdasági Közösség, ma már nagyobb akadályát képezik a magyar kivitelnek, mint a megkülönböztetések. Így nagyobb vitára lehet számítani az érdekelt országok között az integrációs szervezetek nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásának megítélésében. A téma különösen időszerű: a kelet— nyugati árucsere növekedésében az utolsó két esztendőben — a megkülönböztetések csökkenése ellenére — bekövetkezett megtorpanás magyarázatát főként a csoportosulások kereskedelemelterelő hatásában kell keresnünk. A szocialista és a fejlett tőkésországok közötti kereskedelmi kapcsolatok szélesítése és erősítése olyan pozitív intézkedések megtételét is igényli, amelyek a kereskedelem fejlesztésének új formáit hivatottak elősegíteni. A Kereskedelemfejlesztő Bizottság ezen a területen jelentős vállalkozásba kezdett: fel kívánja mérni az EGB-régió országai közötti ipari-kereskedelmi kooperáció eddig szerzett tapasztalatait, s ezek általánosítása alapján javaslatokat szándékozik kimunkálni. Ezek útmutatásul szolgálhatnak a kormányok számára, milyen intézkedéseket kell tenniök a kooperáció kiszélesítésére. A diszkriminációk megszüntetése és az ipari-kereskedelmi kooperáció széles körű elterjedését ösztönző gazdasági környezet kialakítása szorosan összefügg. A nemzetközi gazdasági együttműködés magasabb rendű formái ugyanis csak a kölcsönös bizalom talaján, a működésüket meghatározó keretek stabilitása mellett alakulhatnak ki. Kelet—nyugati vonatkozásban — a gazdasági együttműködés területén — semmi sem erősíthetné jobban a kölcsönös bizalmat, mint a megkülönböztetésekről való végleges lemondás, visszatérés a korlátlan és feltétlen legnagyobb kedvezmény elvéhez, a teljes törvényesség állapotához. A Kereskedelemfejlesztő Bizottság tevékenységének sikerét tehát ezen a területen nagymértékben az első kérdésben való előrehaladás határozza meg. A Kereskedelemfejlesztő Bizottság 18. ülésszakának napirendjén szerepel — az előbbiekben vázlatosan ismertetett témák mellett — azoknak a tanulmányoknak a kérdése is, amelyeket az EGB-titkárságnak kell készítenie a hosszú lejáratú kétoldalú árucsereforgalmi megállapodások és magánjogi szerződések szerepéről a kelet-nyugati kereskedelemben, a tőkejavak termeléséről és piaci helyzetéről, valamint az üzletemberek közötti kapcsolatokról; a bizottság megvitatja azt is, milyen árucsoportokra készítsen a titkárság hosszú távú prognózisokat. Szőnyegre kerül a végrehajtó titkár által a jövő tavaszi KGB-közgyűlés elé terjesztendő, a kelet-nyugati kereskedelem helyzetével foglalkozó elemző tanulmány is; e tanulmány készítésének célja, hogy alapul szolgáljon a kereskedelem fejlesztését gátló akadályok eltávolítását célzó ajánlások kidolgozásához. Bartha László: A Kereskedelemfejlesztő Bizottság 18. ülésszakára Havas Károlynak,a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettesének vezetésével magyar küldöttség utazott. Nixon nyilatkozata az inflációs veszélyről Nixon elnök péntek esti rádióüzenetében együttes erőfeszítésre szólította fel az amerikai népet az inflációellenes harc sikere érdekében. Sürgette, hogy a tőkések tartózkodjanak az áremelésektől, a munkások pedig a bérkövetelésektől — jelenti a Reuteriroda. „Felhívok minden amerikait, hogy viselje a gazdasági korlátozások terheit, hitelfelvételi és vásárlási döntéseit halassza el, s így csökkentse az árakra nehezedő nyomást.” Az amerikai elnök megerősítette, hogy a kormánynak nem áll szándékában az ár- vagy bérellenőrzés bevezetése. A továbbiakban az elnök felszólította a törvényhozást, fogadja el a kereseti pótadó meghosszabbítását jövő év első felére. Sürgette a kongreszszust, vesse el azt az adóreformjavaslatot, amely az állam adóbevételeinek tetemes csökkentését célozza. „Ha ez bekövetkeznék, általános drágulás lépne fel, amit végső soron a fogyasztóknak kellene megfizetni” — mondotta Nixon. Amerikai gazdasági körök szerint Nixon felhívása kedvező időpontban történt, mert az infláció lelassulására, illetve az üzleti tevékenységre vonatkozó gazdasági mutatók — néhány hónap óta először — többségben vannak a kedvezőtlen statisztikákkal szemben (Reuter) ANGLIA HITELSZŰKÍTŐ INTÉZKEDÉSEI Jenkins, Nagy-Britannia pénzügyminisztere sürgette a bankokat, korlátozzák hitelkihelyezéseiket a következő hónapokban is. A pénzügyminiszter a bankok vezetőinek részvételével megtartott díszvacsorán szólalt fel, s hangsúlyozta, hogy a hitelszűkítő intézkedések mind a bankok, mind az ügyfelek számára súlyos problémákat okoznak, ennek ellenére e politika kezdi meghozni gyümölcseit Jenkins szerint Nagy-Britannia fizetési mérlege azon az úton van, hogy teljesül 1970-re az előirányzott 300 millió fontos aktívum és kifejezte meggyőződését, hogy a kedvező irányzat nem csupán néhány hónapig tart. Hozzátette, mindenképpen kívánatosnak tartja a tőkeberuházások idei jelentős növelését. Aggódását fejezte ki amiatt, hogy a bankkölcsönök volumene meredeken és nem kívánatos mértékben emelkedett augusztusban és a jelek szerint szeptemberben sem csökkent. A vacsorán felszólalt az angol jegybank kormányzója, O’Brien is. Ugyancsak azt hangoztatta, hogy szükség van a hazai kereslet korlátozására, egyúttal a beruházások fokozására. A beruházásokat a megnövekedett exportrendelésekkel kell ösztönözni, nem pedig a túlzott hazai kereslet révén — mondotta O’Brien. Az állami kiadásokkal kapcsolatosan kifejezte aggodalmát, ugyanakkor „gratulált” a pénzügyminiszternek, hogy következetesen tartja magát kijelölt programjához és biztosítja, hogy az állami kiadások kérdése a figyelem állandó középpontjában legyen. (Reuter) VÁRHATÓ A FRANCIA HITELKORLÁTOZÁSOK MEGSZÜNTETÉSE Chaban Delmas francia miniszterelnök üzletemberek előtt kijelentette: a jelenlegi hitelmegszorítást megszüntetik, amint arra mód nyílik. A hitelkorlátozások enyhítése elsősorban az export- és a beruházási hitelek számára jelent előnyöket. A francia kormány nem ellenzi a külföldi tőkebefektetéseket az országban, sőt határozottan támogatja az ilyen irányú kezdeményezéseket. (Reuter)