Világgazdaság, 1970. október (2. évfolyam, 188/433-210/455. szám)
1970-10-20 / 201. (446.) szám
TLLAGGAZDASÁG 1970. OKTÓBER 20., KEDD II. ÉVFOLYAM 201. (446.) SZÁM ÚJ UTAK ÉS FORMÁK A magyar—lengyel kereskedelem A magyar—lengyel árucsere-forgalom 1958 óta négyszeresére emelkedett. Magyarország külkereskedelmében Lengyelország a negyedik helyet foglalja el, hazánk pedig a hatodik helyen áll a lengyel külkereskedelemben. A magyar— lengyel gazdasági együttműködési bizottság 10. ülésszakának pénteken aláírt jegyzőkönyve is a forgalom további növelését tervezi. A következő öt esztendőben a két ország közötti árucsere 1,2 milliárd rubel körül lesz. A Varsóban folytatott tárgyalások során mindkét fél megállapította, hogy növelni kell a termelési kooperációkat, a szakosodási megállapodásokat. Apró Antal a Minisztertanács elnökhelyettese az aláírás utáni nyilatkozatában elmondotta, hogy a bizottság alapvető feladata a két ország ipara közötti szorosabb termelési együttműködés elősegítése. Ez különösen vonatkozik a gépiparra, amelynek részaránya mindkét ország iparának mintegy 30—31 százaléka. Jelentősnek ítélte meg a magyar—lengyel járműipari megállapodást, a timföldi alumínium-egyezményt, a lengyel kénszállításokat és a szintetikus szálak gyártásszakosítására és kölcsönös szállításaira vonatkozó hosszú lejáratú egyezményt is. Stanyslaw Majewski lengyel miniszterelnök-helyettes, aki ugyancsak nyilatkozott a megállapodásról, a többi között jelentősnek minősítette a magyar— lengyel műszaki-tudományos együttműködést a színesfémiparban, a szervetlen vegyészetben és a textiliparban. A következő években bővíteni kívánjuk az együttműködést az elektronikai és elektrotechnikai iparban — mondotta a lengyel miniszterelnök-helyettes Varsóban. A magyar—lengyel kereskedelem a most lezáruló ötéves időszakban eddigi történetének legdinamikusabb fejlődési szakaszát tette meg. Különösen a múlt évi és az idei várható nagyarányú forgalomnövekedés érdemel említést. 1970 első kilenc hónapjának adatai alapján az idei forgalom előreláthatólag több mint 20 százalékkal haladja meg a múlt évit. Ezen belül a kivitel és a behozatal növekedése nagyjából azonos ütemű lesz. Az ez évre kötött államközi megállapodás előirányzatait összességében teljesítjük, jóllehet a magyar exportban — az előirányzathoz képest — bizonyos lemaradásokkal kell számolni. Az import-előirányzatokat várhatóan túlteljesítik, mivel a lengyel szállítások némileg az államközi megállapodás szintje felett lesznek, mivel sor került különböző gépipari termékek kontingens feletti vásárlására is. (így például személygépkocsik, tehergépkocsik esetében.) Az idei forgalomban a kölcsönös gépszállítások értéke előreláthatólag mintegy 40 százalékkal emelkedik, de jelentősen növekszik a fogyasztási cikkek kereskedelme is, 1969-hez képest várhatóan 50 százalékkal. Ami az 1971—1975-ös évek perspektíváját illeti, a hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodást előkészítő tárgyalások megkezdődtek. A két ország tervhatóságai október 7-én aláírták a népgazdasági tervek egyeztetését tartalmazó jegyzőkönyvet, amely alapvetően meghatározza a forgalom fejlődésének ütemét, a kölcsönös szállítások arányait és összetételét. Ez lesz a kiinduló alapja a kereskedelmi megállapodásnak is. A tervegyeztetésről szóló jegyzőkönyv rendezi a két ország közötti kereskedelem perspektivikus fejlődésének alapvető kérdéseit, de természetesen nem old meg minden problémát, nem tér ki minden részkérdésre. Jellegénél fogva a tervegyeztetés további feladatokat is megállapít a külkereskedelmi szervek számára,amelyeket a hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodásban, illetve az éves jegyzőkönyvek megkötésesorán kell majd véglegesen megoldandók. A tervegyeztetésben rögzített kölcsönös szállítások 35 százalékkal magasabb forgalmat terveznek, mint az 1966—1970-es időszak teljes forgalma volt. A leggyorsabb növekedést a következő szervperiódusban a gépek és berendezések exportjában, illetve importjában tervezik. Az 1971—1975-re megkötendő hosszú lejáratú megállapodás majd a tervegyeztetés alapján jön létre. A két ország közöttikapcsolatokat szabályozó egyéb megállapodásokat, mint például a timföldi alumínium-egyezményt, a 15 évre szólókénegyezményt, az árucsereforgalmi megállapodásnál ugyancsak figyelembe veszik. Természetesen a külkereskedelmi forgalom gerincét a jövőben is azok a termékek képezik majd, amelyek a két ország közt már hagyományosak, de a nemzetközi munkamegosztás következtében jelentős mértékben szélesedik az árucsere nomenklatúrája gépekben, berendezésekben és fogyasztási cikkekben. Így például 1975- ig 5000 személygépkocsi és 4000 egyéb jármű (tehergépkocsi, mentőautó, mikrobusz) importjára kerül sor a tervegyeztetés szerint. A termelési együttműködés és kooperáció további kibontakozására utal többek között a műszálipari megállapodás aláírása is. Ennek értelmében Magyarország poliamid selymet és poliakrilnitrilszálat és cserébe poliészter vágottszálat importálunk a lengyel partnerektől. Ez az együttműködés mindkét országban lehetővé teszi a gazdaságosabb termelést és emellett jelentős beruházási összegek megtakarítását is eredményezi. A megállapodás 1975-ig szól. Várhatóan az év végéig a magyar és a lengyel szervek aláírják az autóipari kooperáció meghosszabbításáról és kibővítéséről szóló egyezményt is. Az autóipari kooperáció fontos része a magyar járműprogramnak. Ennek keretében Magyarország a tehergépkocsikhoz és autóbuszokhoz szükséges hátsóhidakat, szervokormányokat, alumíniumból készült motorházöntvényeket és dugattyúkat exportál majd. A lengyel fél hasonló járművekhez csapágyperselyeket, adagolókat, vezetőfülkéket és egyéb részegységeket szállít a magyar üzemeknek. AGGÁLYOK JUGOSZLÁVIA GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE MIATT A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének hét végi elnökségi ülésén hangot kaptak azok az aggodalmak, amelyek a gazdasági helyzet alakulása miatt mind széles körübbé válnak — jelenti az AP hírügynökség belgrádi tudósítója. A gazdaság helyzete roszszabb, mint ahogy azt gondolni lehetett volna. A helyzet rosszabbodásának három fő tényezője: a fokozódó infláció, a kereskedelmi mérleg deficitjének növekedése illetve a termelés növekedésének lassulása. Az infláció megfékezésére és az árak emelkedésének megállítására népszerűtlen rendszabályokhoz kell folyamodni — idézi az AP hírügynökség Edward Kardelj felszólalását. A kereskedelmi mérleg deficitje idén 50 százalékkal nőtt — hangoztatta az elnökség ülésén Kardelj —, az árak emelkedése az év végéig eléri a 15 százalékot, emellett számottevően nő a forgalomban levő pénzmennyiség. A belgrádi Kommuniszt, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének hetilapja vezércikkben száll síkra azért, hogy dolgozzanak ki rövid távú programot a gazdaság megszilárdítására. A lap hangsúlyozza, hogy „a gazdasági bizonytalanság közvetlenül veszélyezteti a legszélesebb rétegek életszínvonalát, csökkenti a gazdaság életképes részeinek gazdálkodási képességét, lefokozza a reform legjobb vívmányainak értékét, végül pedig elkerülhetetlenül a politikai bizonytalanság egyik forrásává és tényezőjévé válik”. A kormány — írja az újság — átfogó stabilizációs programot készít elő, amely kiterjed a pénzügyi politikára, a hitelpolitikára, a külkereskedelmi rendszerre, az árpolitikára, a költségvetésen kívüli és a költségvetési kötelezettségekre. Tito jugoszláv elnök európai körútjának ma kezdődő második fordulója előtt — most Hollandiába látogat el a jugoszláv államfő, majd október 23-án Párizsban találkozik Pompidou francia elnökkel — nyilatkozatot adott a holland televíziónak. Nyilatkozatában kifejtette — írja a Reuter hírügynökség —, hogy bizonyos európai országok egoizmusa, amellyel korlátozzák a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fenntartását más országokkal, kárt okoz Jugoszláviának. Ez az egoizmus a hidegháború maradványa. Jugoszláviának — folytatta az elnök — nagy nehézségei vannak a Közös Piaccal. Reméli azonban — folytatta Tito —, hogy országa haladást érhet el abban a törekvésében, hogy az egyenlőség alapján gazdasági együttműködést építsen ki mind a Közös Piaccal, mind a KGST-vel. A NÖVEKEDÉS MEGTORPAN - AZ INFLÁCIÓ NÖVEKSZIK A svájci pénzügyminiszter expozéja A következő évben Svájc gazdasági növekedése megtorpan, az infláció pedig fokozódik — jelentette ki Celio svájci pénzügyminiszter. A pénzügyminiszter sajtóértekezleten ismertette az 1971. évi költségvetés részleteit. A költségvetés jövőre 257 millió frank deficitet irányoz elő; a kiadásokat 8 milliárd 571 millió frankra, a bevételeket pedig 8 milliárd 514 millió frankra becsüli. A sajtóértekezleten a pénzügyminiszter kijelentette: a nemzeti termék — névlegesen — gyorsabban nő majd, mint 1970-ben, s miután a kereslet expanziójával kell számolni, az ellátás nem győzi majd az iramot, tekintettel arra, hogy a termelőkapacitásokat már most is teljes mértékben kihasználják. Berni pénzügyi körökben azonban az a vélemény vált uralkodóvá, hogy a kományzat beletörődött az inflációba, s kénytelen eltűrni, hogy az megfussa pályáját. A fogyasztói árszint 4,5 százalékkal szárnyalja túl az előző évi szintet, a kormányzat tehát már elmulasztotta a kellő pillanatot, amikor hatékonyan beavatkozhatott volna. Az említett körök szerint Svájcban elképzelhetetlennek tűnik, hogy az árak vagy a bérek befagyasztására valamiféle kísérletet tegyenek és a kormányzat keze erősen meg van kötve, ha szabályszerű infláció bontakozik ki. (Reuter) MEGKEZDŐDÖTT A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK ÉRTEKEZLETE A KERESKEDELEM LIBERALIZÁLÁSÁRÓL Genfben, a GATT székhelyén hétfőn megkezdődött 34 fejlődő ország konferenciája a kölcsönös vámcsökkentésekről. A GATT szóvivője szerint a résztvevők remélik, hogy a két hónapra tervezett tárgyalássorozat végére sikerül megállapodást aláírni a fejlődő országok közötti vámok kölcsönös és fokozatos mérsékléséről. Az értekezleten részt vevő 34 ország, köztük 24 GATT-tag, már 1967 óta folytat nem hivatalos formában vámliberalizációs tárgyalásokat. A tárgyalófelek eddig nem kevesebb, mint 3600 javaslatot nyújtottak be a vámok leszállításáról. A megbeszélések „mini Kennedy-forduló”-t eredményezhetnek, mondotta a GATT szóvivője. Mint ismeretes, 1967- ben a Kennedy-forduló tárgyalásai után a vezető tőkésországok kölcsönösen csökkentették a vámokat, és ez a világkereskedelemnek mintegy négyötödét érintette. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ A MAGYAR—LENGYEL ÁRUFORGALOM további számottevő növekedését irányozza elő a két ország gazdasági együttműködési bizottsága, amely a hét végén fejezte be tanácskozását. A kölcsönös szállítások a következő öt esztendőben 35 százalékkal haladják majd meg az 1966—70-es időszak forgalmát. Az árucsere gerincét továbbra is a hagyományos termékek jelentik majd, de nagymértékben szélesedik a gépek, berendezések és fogyasztási cikkek árucseréjének nomenklatúrája is. Egyszersmind jelentősen továbbfejlődik a kooperáció, amely kiterjed majd a műszaliparra és gépkocsiiparra is. ♦ JUGOSZLÁVIÁBAN NÖVEKSZENEK AZ AGGODALMAK a gazdasági helyzet romlása miatt, amelynek három fő tényezője: a fokozódó infláció, a kereskedelmi mérleg deficitjének növekedése és a termelés növekedésének lassulása. A kormány átfogó stabilizációs programot készít elő, amely kiterjed a pénzügyi politikára, a külkereskedelmi rendszerre és az árpolitikára is. ♦ NYÚLEXPORTUNK SZÁMÁRA KORLÁTLAN FELVEVŐPIACNAK bizonyul Nyugat-Európa. Ezt a TERIMPEX eredményei bizonyítják; a vállalat az idén valószínűleg több mint ötezer tonna élő, illetve vágott állatot exportál, mintegy 5 millió dollár bevételt biztosítva a népgazdaságnak. A TERIMPEX több más intézkedése mellett nyolcmillió forint anyagi segítséget nyújtott a nagyüzemi nyúltenyésztésre berendezkedő állami gazdaságoknak. ♦ CHILE TOVÁBBRA IS KERESI A LEHETŐSÉGET, hogy különböző fejlesztési terveinek kivitelezésébe bevonja a szocialista országokat — mondotta Hales bányaügyi miniszter. A latin-amerikai ország Jugoszláviával és Romániával kötött már szerződést vegyes vállalatok alakítására, most pedig a magyar kormánnyal tárgyal közös fejlesztési vállalat létrehozásáról. Brüsszel nehézségei London és Washington között A Közös Piac és Anglia múlt heti tárgyalásain kiderült, milyen nagy ellentét van még mindig Brüsszel és London felfogása között a fő kérdésben, amely körül az alkudozás folyik: milyen költségeket kell vállalnia Angliának a belépés után és mennyi időt kap arra, hogy gazdaságát alkalmazza a közösség előírásaihoz. Brüsszeli diplomáciai körökben a Reuter iroda tudósítója szerint meglepetést okozott, hogy milyen nagy a nézeteltérés mértéke a két fél között. Ami a szükséges átmeneti időt illeti, Anglia — mint jelentettük — az ipar számára három évet, a mezőgazdaság számára kétszer annyi időt követel, a Közös Piac azonban ragaszkodik a két szektor párhuzamosságához. A Heath-kormány július végén terjesztette elő a „csatlakozás árára” vonatkozó számításait. A kalkuláció eredménye az volt, hogy 1978-ban (ettől kezdve gazdálkodik a közösség önálló költségvetéssel) Angliának a közös költségekből 31 százalékot kellene viselnie, holott a kibővített közösség társadalmi össztermékében csak 17 százalék a részesedése. Brüsszelben azt mondják, hogy Anglia ezzel a becsléssel csak a Közös Piac pénzügyi rendszerének módosítására irányuló követelését akarja indokolni. A Hatok bizottsága az angoloknak kidolgozott jelentésében önkényesnek minősíti London becsléseit. A közösségi költségvetésben például az angolok felteszik, hogy 1978-ban a kiadások 95 százalékát fordítják a mezőgazdaság támogatására. Ebben az esetben Anglia, mint a világ legnagyobb élelmiszerimportáló országa rendkívül nagy mértékben lenne kénytelen hozzájárulni a kiadásokhoz. A bizottság szerint azonban a mezőgazdaságra fordítandó kiadások aránya előreláthatólag csökken, s ezzel Anglia helyzete kedvezőbbé válik. Az angolok ezenkívül a társadalmi össztermék növekedésének ütemét is a pillanatnyi helyzet alapján vetítik előre, tehát a Hatok esetében 5—6 százalékos, Angliában 3 százalékos évi növekedést vesznek alapul. A bizottság szerint viszont tekintetbe kell venni, hogy a csatlakozás ösztönző hatással lesz Anglia társadalmi termékének növekedésére. A jelentés nehezen született, mert a bizottság tagjai nem értettek egyet az érvelésben. Már múlt kedden kellett volna a tagállamok elé terjeszteni, de végül is csak a hét végére készült el és hétfőn továbbították a hat fővárosba. A tárgyalásokban újabb hivatalos lépés csak a hónap végén várható. Luxemburgban október 27-én tartják a Hatok és Anglia csatlakozási tárgyalásainak legközelebbi, miniszteri szintű ülését. Ezen adnak a Hatok képviselői hivatalos választ a legutóbb elhangzott angol javaslatokra. Miközben tehát a csatlakozási tárgyalások nem ígérkeznek könnyűnek és nem kecsegtetnek gyors eredménynyel, egyre nagyobb gondot okoz Brüszszelben az Egyesült Államok magatartása. Az Atlanti-óceán túlsó oldaláról gyanakodva figyelik nemcsak a Hatok kereskedelmpolitikáját, hanem a „Tízekké” való kibővítés törekvését is. Hétfőn az Egyesült Államok kereskedelmi kamarája levelet intézett Nixon elnökhöz. Ebben a DPA jelentése szerint felszólítja a washingtoni kormányt „jelentse ki nyomatékosan”, hogy a Közös Piac kibővítése nem történhet más országok gazdasági érdekeinek rovására. Az elnöknek tisztáznia kell a nyugat-európai integrációval kapcsolatban tett korábbi pozitív megjegyzéseit és le kell szögeznie, ezek a megjegyzések nem értelmezhetők úgy, hogy az USA kész további gazdasági áldozatok vállalására a Közös Piac érdekében. Az USA kereskedelmi kamarájának levele sürgeti a kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat a Közös Piaccal a kereskedelempolitikai nézeteltérések tisztázására. Hasonló cél vezette Dahrendorfot, a brüsszeli bizottság tagját is, aki a múlt hét végén fejezte be washingtoni megbeszéléseit. A kereskedelmi háború veszélyének elhárítása, ez volt Dahrendorf missziójának kifejezett célja, az úthoz a közvetlen ösztönzést pedig az adta, hogy az Egyesült Államok képviselőháza megszavazta a Mills-féle törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi az import korlátozását. A brüsszeli küldött a hírügynökségi jelentések szerint igen nyomatékosan figyelmeztette washingtoni tárgyalópartnereit, hogy a Közös Piac tagállamai közös akcióval válaszolnának az amerikai protekcionista kereskedelempolitikára, ha a Mills-féle javaslat törvényerőre emelkedik. A nyugat-európai integráció továbbvitelét a kibővítési tárgyalásokkal párhuzamosan változatlanul tovább szorgalmazzák Brüsszelben. Már beszámoltunk a Werner-bizottság jelentésének előterjesztéséről. Ez a valutapolitikai és gazdasági unió megvalósításának útját jelöli ki. A jelentésnek időközben nyilvánosságra hozott részletei szerint 1971. január 1-ével kezdenék meg a valutaárfolyamok egymás közti ingadozásainak fokozatos leszűkítését és 1980-ra valósulna meg a közös valuta. Ami a gazdasági uniót illeti, az első lépés az adópolitika összehangolása lenne. A közösség miniszteri tanácsa október 26-án Luxemburgban kezdi meg a Wernerbizottság jelentésének megvitatását. Valamivel később, november közepe táján várható, hogy „leadják a startlövést” a Hatok szorosabb külpolitikai együttműködésének megvalósításához. Az úgynevezett Davignon-terv értelmében november 17-én, 18-án vagy 19-én kezdik meg a Hatok külügyminiszterei az évenként legalább kétszer megtartandó külpolitikai konzultációt. Ez a terv már a „tagjelölt” országok bevonásáról is gondoskodik. A Davignon-tervet a Hatok London, Koppenhága, Oslo és Dublin elé terjesztették és — a DPA brüsszeli tudósítójának jelentése szerint — azt a választ kapták, hogy a négy felvételre jelentkező kormánynak nincs kifogása e politikai együttműködés azonnali megkezdése ellen. A hat külügyminiszter minden konzultációját követően, tízes értekezletet hívnak össze, amelyen a csatlakozásra jelentkezett kormányokat tájékoztatják a Hatok egymás közti megbeszéléseiről. Még nem dőlt el, hogy mely témával kezdik a szorosabb külpolitikai együttműködés megvalósítását. Ezt valószínűleg a miniszteri tanács amúgy is zsúfolt programú október végi luxemburgi ülésén fogják meghatározni. BECSLÉS A VILÁG GABONAKERESKEDELMÉRŐL A nemzetközi gabonakereskedelmi érdekeltségek számításai szerint az 1970—71-es idényben a világ gabonakereskedelme 6 millió tonnával növekszik, jóllehet a termés idén 19 millió tonnával csökkent az előző évhez képest — állítja a FAO tanulmányi csoportja. A FAO gabonacsoportja, amelynek ülésszaka hétfőn fejeződött be, kifejti, hogy a várt kereskedelmi növekedés fő oka a takarmánygabonára irányuló kereslet hirtelen gyarapodása. Emellett a kenyérgabonaimport-kívánalmak valószínűleg ugyancsak fokozódnak. A jelentés az 1970-es betakarítás gyengébb voltát elsősorban az amerikai kukoricaüszöggel indokolja. Az Egyesült Államok tudvalévően a legnagyobb termelő és a legnagyobb exportőr. Az összes gabonafajták együttes termését 1970-ben — nem számítva a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság betakarítását — előzetes becslés szerint 625 millió tonnára teszik, vagyis 19 millió tonnával kevesebbre az előző évinél. (Reuter)