Világgazdaság, 1971. április (3. évfolyam, 63/558-83/578. szám)
1971-04-09 / 69. (564.) szám
Párizs nem hajlandó kamatleszállításra Franciaország nem hajlandó olyan hitel- és valutapolitikát folytatni, amely a nemzetközi valutahelyzet ingadozásainak függvénye — jelentette ki Giscard d’Estaing francia gazdasági és pénzügyminiszter, ezért nem tartja kívánatosnak a jelenlegi 6,5 százalékos hivatalos kamatláb mérséklését. Ez ugyanis tovább növelné a bankrendszer likviditását, amikor a nyugati országok gazdaságát amúgy is infláció fenyegeti. A miniszter a nemzetgyűlésben elhangzott interpellációra válaszolva cáfolta meg azokat a híreket, hogy a nagyrészt a dollár védelmét szolgáló nyugatnémet kamatleszállítás példáját Franciaország is követni szándékszik. Megjegyezte, hogy Franciaországban a kamatszintre döntő befolyása van a pénzpiaci kamatlábnak, amely jelenleg 5,25 százalék. A Francia Bank - tette hozzá — figyelemmel kíséri a helyzetet és ügyel arra, hogy a hivatalos kamatláb és a pénzpiaci, kamat eltérése ne legyen túl nagy. A miniszter ennek illusztrálására kifejtette, hogy korábban a kereskedelmi bankok legfontosabb pénzforrása a központi bankon keresztül eszközölt leszámítolás volt. Ez azonban az utóbbi hónapokban megváltozott. Januárban a központi leszámítolás útján 40 milliárd frank került a bankokhoz és csak 17 milliárd a pénzpiacról. Márciusban viszont csak 12 milliárd frankot számítoltak le a Francia Banknál és 34 milliárdot szereztek be a pénzpiacon. A bonni kormány pénzügyminisztere igyekszik megnyugtatni az Egyesült Államok gazdasági vezetőit, hogy Nyugat-Németország nem szándékszik aranyra átváltani dollárkészletét. Möller — akinek váratlan washingtoni utazásáról már beszámoltunk — a DPA jelentése szerint szerdán és csütörtökön Connally amerikai pénzügyminiszterrel, a Federal Reserve elnökével és a külügyminisztérium gazdasági államtitkárával tárgyalt. Megerősítette azt az ígéretet, amelyet 1967- ben Blessing, a nyugatnémet Szövetségi Bank akkori elnöke tett Washingtonnak, hogy a Bundesbank nem hozza kínos helyzetbe Washingtont dollárátváltási igényekkel. A bonni ígéret megtartása azóta még nagyobb jelentőségűvé vált, hiszen az NSZK dollárkészlete 1967 óta tekintélyes mértékben gyarapodott. Möller megvitatta az amerikai vezetőkkel az utóbbi napok viharos dollárkiáramlásának kérdését is. Mint sajtóértekezletén elmondta, közölte velük, hogy a Bundesbank a legutóbbi kamatleszállítás és az Egyesült Államok Eurodollár-kölcsönének kibocsátása után további korrekciós lépéseket nem tart szükségesnek, s bizonyosra veszi, hogy húsvét után ismét szilárdan a kezében tarthatja majd a devizapiaci gyeplőt. Utalt arra, hogy az utóbbi napokban már kissé csillapodott a spekulációs tevékenység. Tájékozott körök szerint azonban Möller figyelmeztette az amerikaiakat, többet kellene tenniük a dollárkiáramlás ellen. Burns, a Federal Reserve elnöke — a Reuter-iroda értesülése szerint — közölte vele: ő maga is szívesen látná Washington gazdaságpolitikájának módosítását, oly módon, hogy az ösztönzést inkább adózási intézkedésekkel szolgálja, a hitelexpanzió ütemét pedig lassítsa. Möller látogatásával kapcsolatban Bonnban és Washingtonban egyaránt hangsúlyozták, hogy nem valamely szükséghelyzet kényszerítette ki a miniszter utazását, de a devizapiacokon kétségtelenül továbbra is ideges a hangulat. Egymást követik a híresztelések. Legutóbb Blumenthal, a Bundesbank egyik igazgatója volt kénytelen megcáfolni azt a hírt, hogy a bank megszüntette a dollár támogatását a devizapiacon. Csütörtökön nagyon nyugodtak voltak a piacok, ezt azonban inkább a húsvéti ünnep közeledőAz Egyesült Államoknak keményebben a sarkára kellene állnia a más nemzetekkel folytatott kereskedelemben — jelentette ki Connally pénzügyminiszter. A pénzügyminisztert aggasztja az amerikai fizetési mérleg deficitje és az a tény, hogy kereskedelmi egyezményeiben törekvéseit a partnerek nem viszonozzák eléggé. Arra a kérdésre válaszolva, vajon az USA-nak a protekcionizmus útján kell-e járnia, Connally így válaszolt: „Nem, nem feltétlenül. De úgy hiszem, hogy másképp, az eddiginél keményebben, kell tárgyalnunk a világ legtöbb országával.” Románia Washingtoni jelentés szerint Mondale szenátor javaslatot terjesztett a szenátus elé, amelynek értelmében Nixon elnök felhatalmazást kapna arra, hogy kétoldalú kereskedelmi megállapodás létesítéséről kezdjen tárgyalásokat Romániával. E megállapodás keretében az Egyesült Államok a „legnagyobb kedvezmény elvét” érvényesítené a vámeljárásoknál. Algéria A washingtoni energiaügyi bizottság, a Federal Power Commission vizsgálatot indít az ország energiahelyzetéről. Bár a vizsgálat eredményeit csak jövő ősszel hozzák nyilvánosságra. Algéria reméli, hogy a bizottság engedélyezi a számára létfontosságú „mammutszerződések” aláírását. Ezek keretében Algéria a következő 25 évben évente 15 milliárd köbméter földgázt szállítana az USA-ba. A bizottság zöld utat nyithatna az amerikai El Paso cégnek is a világ legnagyobb gázcseppfolyósító üzemének felállítására, Algéria legnagyobb ipari projektumának beindítására. Algéria ma már szállít cseppfolyósított gázt Angliának, Franciaországnak, és — kisebb mértékben — az Egyesült Államoknak. A gazdaságossági számításokat már elvégezték, úgy hogy az új cseppfolyósító üzem építéséhez azonnal hozzá lehetne fogni és teljes elkészülése két évet venne igénybe. Az üzem, valamint a kikötőig ívelő gázvezeték elkészítése 600 millió dollár beruházást igényel. Szakértői körök — írja a Reuter algíri tudósítója — bíznak benne, hogy a szükséges összeg előteremtése nem lesz akadály. A Világbank és az Export—Import Bank máris érdeklődést mutat a lelőhely és a tankállomás megépítése iránt, az El Paso a szállításba és az Atlanti-óceán keleti partján kiépítendő fogadóállomásokba már befektetett 500 millió dollárt, s megrendelt három óriás tankhajót. Kína Az Egyesült Államok folytatja kínai politikájának felülvizsgálatát, beleértve a kereskedelmi megszorítások további lazítását is, közölte a washingtoni külügyminisztérium szóvivője azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy az amerikai magánipar nyomást gyakorol a kormányra a kínai kereskedelem növelése érdekében. A szóvivő kijelentette azonban, hogy nem tud Peking ilyen irányú tapogatózó lépéseiről. A világ különböző hírügynökségei foglalkoznak azzal a jelentéssel, hogy a Kínai Népköztársaság meghívta a Nagoyában szereplő amerikai asztalitenisz-csapatot. Az amerikai csapat, az angol és a kanadai versenyzőkkel együtt, elfogadta a kínai körútra szóló meghívást. A washingtoni külügyminisztérium, bár hivatalosan még nem igazolta a hírt, az amerikai politika erőfeszítéseinek gyümölcsét látja benne. A Nixon-kormány az elmúlt két év alatt apró gesztusok sorozatával igyekezett javítani a két ország kapcsolatain. Bár eddig Kínából a viszonzás semmilyen jele nem érkezett, az asztalitenisz-csoport meghívása mutathatja, hogy az amerikai „nyitás” nem tűnt el nyomtalanul. Japán Hazaérkezett amerikai útjáról az Isuzu Motor Co. elnöke, aki az USA- ban cége és a General Motors közötti megállapodásról tárgyalt. A javasolt megállapodás szerint a General Motors 35 százalékos tőkerészesedést vállalna a japán cégben. A tervezett megállapodás májusban kerül a japán kormány elé jóváhagyásra, de hivatalos szervek máris jelezték: ellenzik a részvények 35 százalékának átadását. Az amerikai pénzügyminisztérium értesítette a washingtoni japán nagykövetséget: a vámhivatal széles körű vizsgálatot indít a rozsdamentes japán acél importjára vonatkozóan, mert panasz érkezett ezek alacsony árára. A múlt évben Japán 5 385 000 tonna acélterméket szállított az USA-ba, azaz az amerikai acélimport egészének 44,4 százalékát adta. A közös piaci országokból behozott acél mennyisége 4 148 000 tonna volt, részaránya 34,2 százalék. Kanada 1 003 000 tonna acélt szállított az USA-ba (8,3 százalék), Anglia pedig 748 000 tonnát (6,2 százalék). Közös Piac Malfatti, a Közös Piac brüsszeli bizottságának elnöke Washingtonban megkezdte tárgyalásait a Hatok és az USA kapcsolatairól. A Közös Piac vezetőjét csütörtökön fogadta Nixon elnök is, de indokolja. Frankfurtban a Szövetségi Bank főleg határidőre volt kénytelen dollárt vásárolni. Londonban hanyatlott a dollár jegyzése, ezt azonban az Eurodollár-piac kamatszintjének szilárdulásával hozzák összefüggésbe. A piac további lecsillapításához hozzájárult az Angol Bank csütörtök déli bejelentése is, hogy a hivatalos bankkamatlábat változatlan szinten tartja. A dollárkiáramlás ellensúlyozására kibocsátott amerikai Eurodollár-kölcsön a washingtoni pénzügyminisztérium jelentése szerint sikeres volt: összesen 2,7 milliárd dollárra érkezett igénylés, de a kincstár csak az eredetileg tervezett 1,5 milliárd dollár összegben osztotta szét a kötvényeket az igénylők között. AZ USA ÉS A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM Koszigin válaszbeszédével csütörtökön befejeződött az 1971—75. évi népgazdaságfejlesztési terv irányelveiről folyó vita. Az SZKP XXIV. kongreszszusán jóváhagyott irányelvek képezik majd a IX. ötéves terv alapját, amelynek részletes kidolgozását 1971. augusztus 1-ig kell befejezni, majd jóváhagyásra a Központi Bizottság, a kormány és a Legfelsőbb Tanács elé terjeszteni. A kongresszus által megválasztott bizottság megvizsgálta az irányelvek pontosítása és kiegészítése céljából beérkezett javaslatokat, s azok egy részét az irányelvekbe való beépítésre javasolja — közölte Koszigin. A javaslatok másik részét a Minisztertanács, a tervhivatal, illetve az egyes minisztériumok fogják megvitatni. Az SZKP XXIV. kongresszusa a párt vezető szerveinek megválasztása és a határozati javaslatok elfogadása után ma befejezi munkáját. Magyar-török megállapodás Az elmúlt napokban Ankarában aláírták az új magyar—török árucsereforgalmi jegyzőkönyvet, amely több mint 43 millió dollár értékű szállításról szól. Törökország hagyományos mezőgazdasági termékei mellett különféle iparcikkeket, így cementet, üvegszálat, műanyag padlócsempét, kompresszorokat, transzformátorokat és textíliát ad el Magyarországon. A magyar fél műanyag alapanyagok, vegyi cikkek, papír, természetes és szintetikus szálak, öntöttvas, idomacél, alumínium és villamosgépek szállítására vállalt kötelezettséget. NAPRÓL NAPRA ♦ NYUGAT-NÉMETORSZÁG NEM VÁLTJA ÁT ARANYRA dollárkészletét — nyugtatta meg az Egyesült Államok gazdasági vezetőit Möller, az NSZK pénzügyminisztere. A miniszter Washingtonban amerikai kollégájával megvitatta az utóbbi napok rohamos dollár-kiáramlását, s a spekulációs tevékenységet. ♦ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KÜLKERESKEDELMÉT keményebb kézzel kell irányítani — vélik egyes amerikai politikusok, s ez azt jelenti, hogy a protekcionizmus hívei ismét nyomást gyakorolnak a keményebb vonal érvényesítéséért. Amerikai körképünk foglalkozik az Egyesült Államoknak a Közös Piachoz, a Kínai Népköztársasághoz, Algériához, Japánhoz és Romániához fűződő kapcsolataival. ♦ INDONÉZIA GAZDASÁGA ERŐTELJESEN FÜGG a külföldi hitelektől és tőkebefektetésektől. A költségvetésben is jelentős szerepet játszik a külföldi tőke. Elemzésünk rámutat azonban arra, hogy e tőke nem szolgálja igazán az indonéz gazdaságot, mivel a kormány nem szelektál megfelelően a beruházások megválasztásánál. Éppen ezért az elmúlt évek gazdasági eredményei nem egyértelmű sikerek. ♦ ALGÉRIA FÖLDGÁZKITERMELÉSÉNEK FEJLESZTÉSÉVEL, a francia—algériai olajvita legújabb fejleményével és a Szuez—Alexandria kőolajvezeték építési terveivel külön-külön foglalkozik egy-egy írásunk, s a 4. oldalon az 1970. évi adatok alapján közöljük a kőolajtermelés országonkénti megoszlását. ♦ A CSEHSZLOVÁK NÉPGAZDASÁG fokozódó konszolidációjáról tanúskodik, hogy nő a beruházásokhoz az állami költségvetésből nyújtott dotációk összege, s a csehszlovák beruházási rendszerben végrehajtott változtatások következtében csökkennek a beruházási hitelek — állapítja meg a Sajtószemle rovatunkban ismertetett cikk, amely sorra veszi az eddig érvényben volt beruházási dotációrendszer hiányosságait is. ♦ AZ ELEKTOIMPEX EXPORTTEVÉKENYSÉGÉNEK FORMÁIT elemzi a 3. oldalon közölt cikk. A forgalom mintegy 10 százaléka sajátszámlás elszámolási formában bonyolódik, többi részét pedig a nyereséggel kombinált bizományi formában intézik. Ez utóbbi esetben speciális versenytárgyalást is meghirdetnek, hogy eldönthessék, melyik vállalat terméke a legversenyképesebb. MENNYIT KELL FIZETNI AZ IMPORTÉRT? Az Országos Anyag és Árhivatal elnöke 1/1971. sz. utasításában intézkedett a bizományi formában lebonyolított importügyleteknél felszámítható minimális üzletkötési költségekről. Az utasítás értelmében a külkereskedelmi vállalatot a bizományi formában — egy szerződés keretében — import esetében 500 forint minimális üzletkötési költség illeti meg. Az utasítás értelmében ezt az összeget a külkereskedelmi vállalat akkor is felszámíthatja, ha a vonatkozó bizományi díjkulcs szerint az érvényesíthető bizományi díj összege ennél alacsonyabb. A rendelkezés megjelenésével kapcsolatosan sokat vitatott problémának a végére tett pontot az ORÁH utasítása. Ismeretes, hogy az import nagyobbrészt bizományi konstrukcióban bonyolódik, le. Mondhatnánk azt is, hogy a bizományi szerződés a külkereskedelmi szerződéskötési rendszer „alaptípusa” lett. A 32/1967. Korm. sz. rendelet szerint „a belföldi megbízó a külkereskedelmi vállalatot megbízhatja azzal, hogy díjazás ellenében, saját nevében, de a megbízásban foglalt feltételekkel, a megbízó javára külkereskedelmi szerződést kössön...” A bizományos pedig a szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a megbízás alapján a külkereskedelmi szakvállalattól elvárható gondossággal eljár a külkereskedelmi szerződés megkötése érdekében. A 32/ 1967. Korm. sz. rendelet alapján a külkereskedelmi vállalat tehát köteles bizományi szerződést kötni, megbízást pedig, ha a vonatkozó cikk importja a jelenleg érvényes 23/1970. KKM utasítás szerint a külkereskedelmi vállalat profiljába tartozik, nem utasíthatja vissza. Illetve a külkereskedelmi vállalat azt csak akkor tagadhatja meg, ha bizonyítani tudja, hogy a szerződés teljesítésére nem képes, illetve akkor, ha a szerződés sértené a külkereskedelem központi irányítása körében kiadott rendelkezéseket. A 32/1967. Korm. sz. rendeletben előírtakat a külkereskedelmi vállalatok az elmúlt időszakban betartották, pedig számtalan esetben bizonyítást nyert, hogy egy-egy megbízás, bizományi szerződés teljesítésekor a jutalék öszszege nem érte el még a ráfordítások összegét sem. A megbízók, számtalan esetben kikerülték a különböző okoknál fogva — az illetékes TEK vállalatot és importmegbízásaikat közvetlenül adták meg a szakkülkereskedelmi vállalatnak. Előfordult — főleg alkatrészimport esetében — hogy néhány dollár vagy rubel értékű megbízást adtak, amit a fenti 32/1967. sz. Kormányrendelet értelmében a külkereskedelmi vállalat nem utasíthatott vissza, nem terelhetett az illetékes TEK vállalathoz, hanem köteles volt lebonyolítani. Ezek voltak azok az üzletek, ahol „többe kerülta leves, mint a hús”, a levelezés, a telex, távirat, számlázás stb. lényegesen többe került, mint az elszámolt jutalék. Ezt a visszás helyzetet szünteti meg az 1/1971. ORÁH-utasítás, mely hozzájárul ahhoz, hogy a külkereskedelmi vállalat az üzletkötés költségeit a minimális értékű kötéseknél is fedezhesse. A rendelkezés arra is jó lehet, hogy az importtermékek belföldi felhasználói, forgalmazói abban is érdekelve legyenek, hogy megrendeléseiket ne szétaprózva, hanem lehetőleg összegyűjtve juttassák el az érdekelt külkereskedelmi szakvállalatokhoz. Az eddigi tapasztalatok vegyesek. Az eltelt három hónap során nem csökkent lényegesen a „kisértékű” megrendelések száma. Érdekes, hogy a megrendelő vállalatok inkább vállalják az 500 forint megfizetését, és továbbra is elaprózva adják megbízásaikat, semmint a TEK vállalattól szerezzék be szükségletüket, és kevés az olyan vállalat, ahol „megnézik”, mennyit kell fizetni az importért. De az is lehetséges, hogy az 1/1967. ORÁH utasítást még nem kellően és nem mindenütt ismerik. Pedig ennek az utasításnak kedvező hatását az elkövetkező időben — reméljük — mind a megbízók, mind a bizományosok — a külkereskedelmi vállalatok érezni fogják. LEGKÖZELEBB MÁJUSBAN ÜLNEK ÖSSZE A HATOK KÜLÜGYMINISZTEREI A Hatok külügyminiszterei május 13-án és 14-én ülnek össze legközelebb Párizsban, hogy folytassák a külpolitika koordinálására irányuló tárgyalássorozatukat — jelenti a DPA. Az első ilyen jellegű külügyminiszteri konferenciát tavaly decemberben Münchenben rendezték meg. Időközben a Hatok külügyminisztériumainak politikai igazgatói találkoztak Párizsban. Ők alkotják azt a bizottságot, amelyet Davignon belga politikusról neveztek el, és amelynek feladata a Hatok külpolitikájának koordinálása. Nincs tervbe véve, de nem is kizárt a francia—angol csúcstalálkozó — jelenti jól értesült francia körökre hivatkozva az AFP. A hírügynökség hozzáfűzi, megtartása nagyrészt a május 11-i brüsszeli miniszteri tanácskozástól függ. Mint már közöltük, a brit miniszterelnök bonni sajtóértekezletén kijelentette, hogy egyelőre nem találkozik Pompidou elnökkel. Párizsban hangoztatják, hogy a csúcstalálkozó hozzájárulhatna azoknak a félreértéseknek az eloszlatásához, amelyek Nagy-Britanniában elterjedtek és amelyek szerint Franciaország még mindig a De Gaulle-i vétó politikáját folytatja. A közös piaci csatlakozás angol híveinek egyelőre még mindig a belső ellenzék táborát kell meggyőzni, a csatlakozás előnyeiről. Rippon egy diákgyűlésen hangsúlyozta, hogy a csatlakozás ellenzői olyan emberek, akik nem tudják megérteni, hogy Angliában változásra van szükség. Még mindig abban a tévhitben élnek, hogy Anglia fő exportpiaca a Nemzetközösség, holott ez a helyzet már régen megváltozott. A brit EGK-ellenesek egyébként júniusra nemzetközi konferenciát hívtak össze Skóciában, amelyen a csatlakozás brit, belga, francia, ír és skandináv ellenzői vesznek részt. Heath belső gondjait Thorn luxemburgi külügyminiszter is szóba hozta washingtoni megbeszélésein. A csatlakozás előnyeiről az angol közvélemény nagy részét még meg kell győzni — mondotta. Szovjet kölcsön Iraknak Irak 200 millió rubel értékű kölcsönt kap a Szovjetuniótól, 2,5 százalékos kamatra — jelenti a Reuter hírügynökség. Az erről szóló megállapodást csütörtökön írták alá Bagdadban. Az egyezmény szerint a kölcsönt és a kamatot Irak az INOC által kitermelt nyersolajban fizeti vissza. A kölcsön összegéből Irak a szovjet vállalatok által létesített mosuli olajfinomító és a Bagdad és Baszad közötti olajvezeték költségeit fedezi. A szovjet vállalatok egyébként két vízi erőművet, egy foszfátbányát, egy műtrágyagyárat és egy tejüzemet is építettek Iraknak; a most felvett kölcsön összegéből ezek költségeit is megtérítik.