Világgazdaság, 1973. január (5. évfolyam, 1/1003-21/1023. szám)
1973-01-03 / 1. (1003.) szám
BEVEZETTÉK AUSZTRIÁBAN AZ ÉRTÉKNÖVEKEDÉSI ADÓT Ausztriában 1973. január 1-vel bevezették az értéknövekedési adót. A több tőkés államban is alkalmazott adóforma kezdetben árfelhajtó hatású, ezért a hatóságok igyekeztek elkerülni a lakosság kiadásainak növekedését. Az árak kalkulálásánál az ármeghatározó törvényt és az úgynevezett „tehermentesítő” előírásokat vették alapul. Ezek szerint a hús, a hústermékek és számos élelmiszer ára érezhetően csökken. A fennmaradó élelmiszeripari termék változatlan áron kerül forgalomba. Egyes műszaki fogyasztási cikkek — például a háztartási készülékek — olcsóbbak lesznek, többségük ára nem változik, néhány ugyanakkor drágul. A legnagyobb mérvű áremelkedés a szolgáltatási szektorban várható. Kivételt jelentenek a vendéglátóipari árak. Rendkívüli szabályozást állapítottak meg a textilipari termékekre és a cipőkre, ezek árának emelését egyelőre nem hajtják végre. A mezőgazdasági minisztérium cáfolta, hogy a sertéshús árát emelnék. Az osztrák rádióban és televízióban ugyanis olyan nyilatkozatok hangzottak el, amelyek szerint sertéshúsból a keresletet nem tudják kielégíteni és hivatalos körökben tervbe vették az árak emelését. A minisztérium cáfolata hangsúlyozza, hogy Ausztriában 7075 sertés van raktáron, majdnem háromszor annyi, mint egy évvel korábban. A belső piac nem érezte, és nem is érzi meg a lengyel és a román sertéshús-szállítmányok átmeneti megszűnését. Nyugati szomszédunk gazdasági életét egyébként a nyár óta újabb konjunkturális fellendülés jellemzi. Az osztrák gazdaságkutató intézet havi jelentése megállapítja, hogy a nemzetközi konjunktúra ösztönzőleg hat Ausztria kivitelére kiegészítve a belső piacon tapasztalható nagyobb vásárlási kedvet. A fogyasztási és beruházási javak iránti kereslet az elmúlt hónapokban megélénkült. Ez csak részben magyarázható az értéknövekedési adó bevezetésétől várt drágulásokkal, amelyek tartalékképzésre ösztönöztek. A beruházások meghaladták az előirányzatokat. A lakosság bevételei és a vállalatok nyeresége a tartós expanzió hatására kedvezően alakultak, és alátámasztották a belső keresletet. Az építőiparnak feladott megrendelések ősszel — hasonlóan az egy évvel korábbi megrendelési állományhoz — körülbelül 9 hónapra kötik le az építőipari vállalatokat. A munkaerőpiacon az őszi és téli hónapokban általában megfigyelhető csökkenő foglalkoztatottság ezúttal korlátozottabban érvényesült. Az áremelkedések üteme — a többi nyugat-európai országhoz hasonlóan — Ausztriában is gyorsult. A nagykereskedelmi árak erőteljesen feljebb szöktek, részben a nyersanyagok és félkésztermékek drágulása, részben pedig az egyes cikkek hiánya miatt. Mindez éreztette hatását a fogyasztói árak színvonalán is. Az intézet jelentése dicsérőleg szólt a novemberben hozott inflációellenes intézkedésekről. (APA) • A washingtoni Commodity Credit Corporation (CCC) 35 millió dollár értékű, három évre szóló hitelt ad Lengyelországnak amerikai mezőgazdasági termékek vásárlására. Lengyelország búzát, szójaolajat, gyapotmagolajat, napraforgóolajat, gyapotot, rizst, zsírt, faggyút és dohányt vásárol ebből az összegből. • Novemberben az Egyesült Államok 644 804 troy uncia aranyrudat vásárolt 41,8 millió dollár értékben, szemben az októberi 444 905 troy unciás, (28,9 millió dolláros) vásárlással. A Szovjetunióból a múlt év 11. hónapjában 140 908 troy unciát vett (9,1 millió dollárért). Legnagyobb vásárlását Svájcban eszközölte, 18 millió dollár értékben. • Ausztria Algériából is szeretne földgázt importálni. A Ferngas Gmbh és a Sonatrach 1,5—2 milliárd köbméter földgáz 1978—79-től kezdődő szállításáról tárgyal. Ez nem érinti Ausztria korábban bejelentett kívánságát, hogy a Szovjetunió a nyugat-európai gázvezetéken szállítson 3 milliárd köbméterrel több földgázt. Ez utóbbi ugyanis még a 70-es években lenne esedékes. • Washingtonban 16 nemzet képviselői megállapodtak a tengerek tisztaságának védelméről. A szerződés, amelyet többek között a Szovjetunió is aláírt, megtiltja a higany, a DDT, a növényvédő szerek, az olaj, a radioaktív anyagok tengerbe juttatását. Külön fejezete foglalkozik a nehézfémek, a bőr, a réz, a horgany és néhány más anyag tengerbe öntésével. • Valamelyest csökken a világ rizstermelése 1972—73-ban. A washingtoni mezőgazdasági minisztérium külföldi mezőgazdasági szolgálatának becslése szerint 1972—73-ban 281 millió tonna lesz a termés, 12 millió tonnával kevesebb, mint az előző évben, és 18 millió tonnával kevesebb, mint az 1970—71-es rekordévben. JELENTI • Növeli foglalkoztatottainak számát a Volkswagen Művek. A jelenlegi 11 ezer dolgozón kívül Salzgitterben és és Wolfsburgban további 2 ezer embert állítanak munkába. • Aláírták Lengyelország és Csehszlovákia 1973. árucsere-forgalmi jegyzőkönyvét. Eszerint a forgalom az idén 20 százalékkal nő 1972-höz képest, eléri a 800 millió rubelt. Csehszlovákia esztergapadokat, elektrotechnikai termékeket, szállítóeszközöket, fémipari és gépkocsiipari berendezéseket, vegyi cikkeket, tartós fogyasztási cikkeket, Lengyelország pedig bányaipari és építőipar berendezéseket, műszereket, könynyű gépkocsikat, szenet, színesfémeket, vegyi cikkeket, mezőgazdasági termékeket és tartós fogyasztási cikkeket szállít. • Konzorcium alakult a Fülöp-szigeteken az olaj kiaknázására és feldolgozására. A konzorcium tagjai a manilai kormány, két helyi olajtársaság, valamint a Chevron Overseas Petroleum Incorporated és a Texaco International Petroleum. A négy társaság 8 millió dollárt invesztált öt év alatt a Fülöpszigetek olajtermelésébe. • A portugál költségvetés 1973-ra 43 596 800 000 escudóban irányozta elő a kiadások összegét, ez 18 százalékkal haladja meg a múlt évi szintet. A bevételek értéke 43 620 700 000 escudo lesz. • Tanaka japán miniszterelnök és Aicsi pénzügyminiszter elvben megállapodott az ország 1973. évi költségvetésében, mely a tokiói lapok szerint 14 300 milliárd jen kiadást irányoz elő, azaz 24,5 százalékkal többet, mint 1972- ben. Hivatalos helyen nem erősítették meg a hírt. • Megváltoztatták a dél-vietnami pénzegység, a piaszter átváltási árfolyamát. Eddig 1 dollár 455 piasztert ért, most pedig 465-öt. 1973. JANUÁR 3. Franciaország árpát exportál a Szovjetunióba Tájékozott párizsi források szerint a francia hatóságok engedélyezték 200 ezer tonna árpa kiszállítását a Szovjetunióba, de megtagadták a kiviteli engedélyt a búzára. A Szovjetunió körülbelül 500 ezer tonna búzát és 300 ezer tonna árpát kíván vásárolni. A francia hatóságok azonban attól tartanak, hogy nagy mennyiségű búza kivitele nyomást gyakorolna a piacra. Azországos gabonahivatal szerint a Közös Piacon kívüli országokkal idei szállításra kötött exportmegállapodások mennyisége 2,3 millió, az összes exportárualap pedig 3,1 millió tonna. (Reuter) Japán hitelek a fejlődő világnak Japán tavaly 296,3 milliárd jen (1 dollár , 309 jen) értékben nyújtott hiteleket 17 fejlődő országnak, míg 202,8 milliárd jen hitelt adott 10 harmadik világbeli államnak. A kölcsön összegének gyarapodásával egyidejűleg azonban romlottak a hitelfeltételek. A tokiói külügyminisztérium jelentése szerint a tavaly nyújtott hitelek után számított kamat átlagosan 4,1 százalék volt. A törlesztési határidő 20,7 év, s ezen belül a türelmi időszak 6,4 év. 1971-ben 3,5 százalékos kamatot számítottak fel, a törlesztési idő 21,5, a türelmi időszak pedig 5,2 év volt. Thaiföld kapta tavaly a legtöbb hitelt Japántól, összesen 64 milliárd jent, Indonéziának pedig 31 milliárd jen értékben nyújtottak hiteleket Japán hivatalos szervei. Tizenöt év alatt (1958 és 1972 között) 1189,4 milliárd jen hitellel járult hozzá Japán a harmadik világ gazdaságának fejlesztéséhez. Ebből 1073 milliárd ázsiai országoknak, 59,7 milliárd latin-amerikai 25,7 milliárd afrikai, 19,8 milliárd közel-keleti, 11 milliárd pedig egyéb fejlődő országoknak jutott. (Reuter) Mexikó szabályozza a külföldi tőke tevékenységét A külföldi tőke tevékenységének korlátozásáról terjesztettek törvényjavaslatot a mexikói nemzetgyűlés elé. A javaslatot a kormány illetékes bizottsága dolgozta ki. A tervezet előirányozza, hogy különbizottságot állítsanak fel a külföldi vállalatok tevékenységének ellenőrzésére. A bizottságnak meg kell akadályoznia, hogy az idegen cégek felvásárolhassák a külföldi beruházókkal létesített vegyes vállalatok mexikói érdekeltségeit. A törvényjavaslat rögzíti, hogy a gazdaság mely szektorait tartják fenn a jövőben, kizárólagosan a mexikói tőkének. Ezekben az ágazatokban csak helyi vállalatok hajthatnak végre beruházásokat. A törvényjavaslat felsorolja azokat a szektorokat is, amelyekben a külföldi cégek csak mexikói vállalatokkal együttesen tevékenykedhetnek. (Reuter) Amerikai szójaolaj Kínának Novemberben 101,29 millió libra szójaolajat szállítottak külföldre az Egyesült Államokból, szemben az októberi 50,1 millió, és 1971 novemberi 32,57 millió librával. Kínába 11 millió tonna, Jugoszláviába 30,9 millió tonna, Uruguayba 26,4 millió tonna, Indiába 1 millió tonna szójaolaj került. A kínai vásárlás értéke 1972. novemberben 1 millió 99 ezer 797 dollár volt. (Reuter) A NYUGAT-EURÓPAI INTEGRÁCIÓ I. Az erőviszonyok változása „Fanfár Európának”. Ez a zengzetes cím jelzi azt a nagyszabású fesztiválsorozatot, amelyet január első két hetében rendeznek Nagy-Britannia-szerte. A híres amszterdami Concertgebouw zenekarának hangversenyétől a kiváló pop-együttesek koncertjéig, vonzó sportcsemegéktől élenjáró színtársulatok bemutatójáig mindenfélét kínál a szervező bizottság, amelyet nem kisebb testület irányít, mint maga az angol kormány. Néhány éve a britek még meglehetősen nagyot néztek volna, ha megtudják, hogy kormányuk 1973. januárjában megrendezheti a csatlakozás ünnepét. Alig tíz évvel ezelőtt jelentette be De Gaulle emlékezetes sajtóértekezletén, hogy megvétózza a brit felvételi kérelmet, és 1967 végén ismét nemet mondott. Októberben viszont az angolok már azt láthatták a televízióban, hogy Pompidou „Európa nagy eseményeként” ünnepelte a brit csatlakozást. Változnak az idők ... Amikor De Gaulle belefogott a közös, piaci játszmába, terveibe nem illett bele a britek bevonása. Az elnök a politikailag törpe, de gazdaságilag erős NSZK szövetségére támaszkodva nyugat-európai vezető szerepre tört, és ezeket a törekvéseket az Amerikától erősen függő Anglia csatlakozása keresztezte volna. Csakhogy a hegemóniás álmok szertefoszlottak. • Franciaország gazdaságilag változatlanul hátrányban van Nyugat-Németországgal szemben, politikai előnyének pedig Brandt „keleti politikája” véget vetett. Ami a gazdasági hátrányt illeti, a bruttó társadalmi termékek számszerű összehasonlítása a következő képet mutatja: 1971-ben a francia társadalmi termék körülbelül 166 milliárd dollár volt, a nyugatnémet pedig 186 milliárd. A korszerű nyugatnémet gazdaság körülbelül kétszer annyit exportál, mint a francia, a márka helyzete erős, míg a frank újból és újból veszélybe kerül. Az NSZK gazdasági előnye korábban is vitathatatlan volt, csakhogy korlátozott politikaimozgásszabadsága Párizsnak kedvezett. Az utóbbi években azonban a Hatok Európájának két tartópillére között az egyensúly megbillent. A helyzet nemcsak az EGK-n belül változott meg a De Gaulle-i vétók óta, hanemaz egész világ arculata is más képet mutat. A kelet—nyugati konfrontáció és enyhülés párhuzamosan együtt létező tendenciái közül s az utóbbi években az enyhülési törekvések erősödtek, javultak a szovjet—amerikai kapcsolatok, a Szovjetunió és Amerika között egyensúlyozó Nyugat-Európa álma szertefoszlott. Az elképzeléseiben csalódott Franciaország kezdett más szemmel nézni a felvételéért folyamodó Angliára. Alkalmasnak látta a nyugatnémet fölény megfékezésére. Nagy-Britannia álláspontja is nagy fejlődésen ment keresztül. A korábban globális érdeklődésű Anglia Nyugat-Európa felé fordult, érdekeit a kontinenshez fűződő kapcsolatok erősítésével véli biztosítottnak. Végül is elsősorban e politikai meggondolásokból jött létre a francia—angol alku. Hogy a mostantól három pillérre támaszkodó Közös Piac hogyan változik majd, csak találgatni lehet. Pompidou elnök az októberi csúcsértekezleten annak szükségességéről beszélt, hogy a mostani évtizedben kiépítsék a sorsát irányítani kész Európai Uniót. Milyen is lesz az Unió? Erősen gyanítható, hogy maga Pompidou sem tudja. Az egyébként sokat nyilatkozó Manshalt a brüsszeli bizottság most távozó elnöke is legfeljebb a „sui generis” latin formulával csillapíthatta az újságírók kíváncsiságát, ami körülbelül annyit jelent, hogy valami egészen sajátos. A csúcsértekezleten senki nem vállalkozott, az Unió körvonalainak megrajzolására. Nem is vállalkozhatott, mert az Unió megvalósításáig Anglia túl akar jutni a most következő néhány, nehéznek tűnő átmeneti éven, az NSZK teljességgel ki kívánja használni újsütetű politikai mozgásszabadságát, Franciaország pedig meg akar erősödni, mielőtt kimondja a végső szót. Ami az angol esélyeket illeti, a britek helyét végül is a csatlakozással járó negatív és pozitív hatások eredője határozza majd meg. A Business International terjedelmes elemzése szerint rövid távon inkább a kedvezőtlen, hoszszú távon pedig a kedvező hatások lesznek túlsúlyban. Brit szempontból kedvezőtlen, hogy az ország gazdasága nem elég versenyképes, a tagsággal járó fizetési hozzájárulás felboríthatja a fizetési mérleget, a valószínűleg nagy tőkekiáramlás és a partnerországok exportőreinek inváziója egyoldalú gazdasági függésbe taszíthatja Angliát. Ugyanakkor viszont az élesedő verseny és a nagyobb piac által kínált lehetőségek ösztönzést nyújthatnak az angol iparnak. Hogy mekkorát, azt még nem lehet felbecsülni. A közgazdasági irodalomban találkozunk olyan becsléssel, hogy 1977-ben a vámok lebontása 162 millió font nettó hasznot hoz az angol gazdaságnak, viszont olyannal is, hogy 475 millió font lesz a nettó veszteség. Franciaország arra törekszik, hogy utolérje Nyugat-Németországot. Ezt a hatodik nemzetgazdasági terv célul is kitűzi, olyan ütemmel számol, hogy 1980-ra Franciaország felzárkózzon. Tény, hogy Franciaország több területen is kedvező lehetőségekkel rendelkezik. Egy hamburgi gazdasági szaklap ezeket a következőkben foglalja össze: a lakosság erőteljesen fiatalodik; a mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak száma évente 1,9 százalékkal nő. A mezőgazdaság — Nyugat-Németországgal ellentétben — még nagy munkaerőtartalékokat rejt. A vállalati koncentráció alacsony fokú: a lap számításai szerint a mintegy 50-re tehető nyugat-európai nagyvállalatoknak csak egyötöde francia. Mindez persze csak lehetőség. Sok függ a beruházási ütemtől, a külkereskedelmi teljesítménytől. Ez utóbbinak pedig az a paradoxona, hogy a nyugatnémet gazdasági lanyhulás a francia külkereskedelmi függőség miatt visszavetheti a francia exportot, vagyis közvetve fékezheti a gazdasági tevékenységet. Más szavakkal a kedvező nyugatnémet konjunkturális helyzet mintegy feltétele a francia expanziónak. Az NSZK utolérése jelenleg még csak álom: Nyugat-Németország fölénye Franciaországgal és még inkább Angliával szemben nyilvánvaló. Bonn helyzetét erősíti kül- és belpolitikai stabilizálódása is. Mindez megnövelte az NSZK ambícióit. A Financial Times megállapítja, hogy „az NSZK külpolitikai elkötelezettsége nem az, ami korábban volt.” Az újság megemlíti többek között, hogy Brandt ellenzi a tervezett védelmi közösség megvalósítását ebben az évtizedben, kevésbé lelkesedik az Európa Parlament hatalmának kiterjesztéséért, mint elődei. Az angol cikkíró szerint „a nyugat-európai integráció Bonn számára már nem elég. Tekintélyt szerezve Keleten és Nyugaton az NSZK egyre inkább közép-, mintsem nyugat-európai hatalomként viselkedik”. Egy francia lap arról ír, hogy az NSZK-nak egyre gyakrabban „gaullista megnyilatkozásai vannak”. Külpolitikailag nem szorul többé francia segítségre, gazdaságilag sincs annyira a Közös Piacra utalva, mivel külkereskedelme nyitott. Az Európai Unió formáját, az oly gyakorta hangoztatott európai profil jellegét a brit—francia—nyugatnémet erőviszonyok alakulása mellett a világpolitikai erők játéka is befolyásolja majd, hiszen már a Közös Piacelőtörténete és megalakulása sem volt nyugat-európai belügy, hanem sokkal inkább a világpolitika megváltozott feltételeit figyelembe vevő nyugat-európai válasz. Boronkay Tamás VILÁGGAZDASÁG Gyorsan fejlődik Algéria gazdasága Bumedien elnök aláírta Algéria 1973. évi költségvetési törvényét. Az idei a négyéves algériai gazdaságfejlesztési terv utolsó éve. A tavalyi évet a gyors fejlődés jellemezte, s az idei expanzió az előirányzatok szerint 10 százalék körüli lesz. A költségvetési törvény aláírásáról közzétett hivatalos közlemény megemlíti, hogy az állami beruházások tavaly meghaladták a 9 milliárd dinárt és az idei cél 12 milliárd. A 4 éves terv első három évében 23 milliárd dinárt fordítottak közületi beruházásokra, tehát majdnem annyit, mint a 4 évre szóló 26,4 milliárdos előirányzat. Ha az idei célt teljesítik, akkor 4 év alatt 9 milliárd dinárral szárnyalják túl a beruházási előirányzatokat. A termelés tavaly 18 százalékkal haladta meg az 1971. évi szintet, részint a kőolaj kitermelés normális szintjének a helyreállása, részint pedig más szektorok, többek között a mezőgazdaság, kedvező eredményei alapján. A Franciaországgal fennálló olajvita rendezése után tavaly először sikerült Algériában 52 millió metrikus tonna nyersolajat felszínre hozni. Ez ugyan rekord, de két—három millió tonnával elmaradt az eredetieg várt teljesítmény mögött. Algéria külkereskedelme tavaly erőteljesen növekedett. Az import 30 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az export pedig 50 százalékkal — ez utóbbi főként az olajvita rendezésének a hatására. (Reuter) KELET-NYUGATI KERESKEDELEM Szállítási szerződések, kooperációk LENGYELORSZÁG Az osztrák Steyr-Daimler-Puch-tól 50 darab nehéz teherautót rendelt egy lengyel cég. A hatkerekű billenő platós, illetve tartállyal ellátott járművek gyártásában a holland Edbro cég is közreműködik. Textilgépeket vásárolt a lengyel Belama gyártól az iráni Sherhate Sahano Farsh. A megrendelés értéke 1,3 millió zloty. Az első jelek szerint sikerrel járt az angol Rowntree Mackintoshnak az a törekvése, hogy fogyasztási cikkeivel betörjön Kelet-Európa piacaira. Karácsonyra megérkeztek Lengyelországba az angol cég csokoládé, cukorka és sósmogyoró készítményei. A megállapodásra hosszas tárgyalások után került sor, akkor, amikor az illetékes lengyel külkereskedelmi szakemberek a cég York-i gyárában jártak. A rendelés értéke 109 ezer font és valószínűleg újabbak követik. (A Rowntree Mackintosh már több ízben szállított élelmiszert az NDK, Románia, Magyarország, Bulgária, Jugoszlávia és Lengyelország szállodái számára, repülőtéri üzleteibe.) SZOVJETUNIÓ Ezüstözött rozsdamentes evőeszközök gyártásának know-how-ját vásárolta meg a Szovjetunió az amerikai Alliance Tool Company-tól. A szovjet Sztankoimport öt teljesen automatizált evőeszköz-gyártósor terveit és felépítését rendelte meg, melyért 7 millió dollárt fizet. Opciót kapott egy új gyár építésére is, melyben ezüstözött tálcákat, teás- és kávéskannákat állítanak majd elő. Ennek az üzemnek előreláthatólag 16 millió dollár lesz az építési költsége. A szerződésben rögzített összeg 10 százalékát a szovjet cég konvertibilis valutában már kifizette, a többit az Eximbank hiteléből fedezik. Ez az első alkalom, hogy az Eximbank szovjet—amerikai kooperációra nyújt hitelt. Az angol John White Footwear útjára bocsátotta az utolsó szovjet megrendelésre készült férficipő-szállítmányokat. A cég 135 ezer font értékű megrendelést kapott melegbélésű, valamint elegáns férficipők szállítására. Az osztrák J. M. Voith AG. és két komplett azbesztcementlapokat előállító üzemet szállít a Szovjetuniónak. Az üzemek évi kapacitása 6 millió négyzetméter azbesztcementlap, a megrendelés értéke körülbelül 5 millió dollár. Az osztrák cég egyébként már 12 hasonló üzemet adott el a Szovjetuniónak. Folyamatos acélöntő berendezést vásárolt a svéd Domnarvet cég a Szovjetuniótól. A berendezés kapacitása 600 ezer tonna acél, a szállítási határidő 1973. ötven speciális (KRAZ 256-os bányában használatos, KRAZ 247-es általános célú valamint KRAZ 214-es terepjáró) tehergépkocsit rendelt 1973-as szállításra az argentin Matimport Co. a szovjet Avtoexporttól. A szerződés értéke 900 ezer dollár. A finn Kone Co. 86 gyorsjáratú utasszállító liftet adott el a Szovjetuniónak 1973-ban történő szállításra. Az NSZK-beli Orion Co. 35 800 tonnás ércszállító hajót rendelt a szovjet Szudoimporttól 1972 novemberében. A szovjet Traktorexport 52 ezer akkumulátort importál Indiából 1973-ban. Az akkumulátorok kapacitása 120 amper/óra, és mezőgazdasági gépekhez használják majd fel. Poliészter-lakkot szállít a szovjet Szojuzhimexport megrendelésére az osztrák Beiholdchemie und Stoll-Lack. A szállítandó mennyiség 2 ezer tonna. Az indiai Minerals and Metals Trading Corporation 1,7 millió rúpia értékű palládiumot vásárol a Szovjetuniótól. A szerződést még a delhi „Ázsia ’72” vásáron kötötték. KÍNA Kína 533 darab 5 tonnás teherautót inportált Japánból a Hino Motor Co.tól. A szállítás határideje 1973. április— május, értéke körülbelül 800 millió jen. Ausztráliától 6 ezer tonna galvanizált és nem galvanizált csövet rendelt Kína, 1973. január—júniusi szállításra. Fémhulladékot vásárol az Egyesült Államokban Kína. Ez az első alkalom, hogy ilyen igénnyel keresett fel egy amerikai céget. Egyelőre 20 ezer tonna fémhulladék szállításáról van szó, de lehetséges, hogy ezt újabb mennyiségek követik. A japánok is szeretnének részt venni az üzletben, és felajánlották, hogy közvetítő szerepet vállalnak. Visszaérkezett Londonba a British Aircraft Corporation Kínában járt delegációja. Pekingben ugyanis ajánlatot tettek 20 darab VC—10-es típusú utasszállító gép megvásárlására, amelyeknek gyártását az angol cég már megszüntette, de esetleg hajlandó lenne kooperáció formájában folytatni. Az angolok a gyártó és a vevő közötti szorosabb kapcsolatra gondolnak, a kínaiak pedig a gépek know-how-ját vennék át. Kolumbiától 10 ezer tonna gyapotot vásárol Kína. A szállítás kínai hajókkal történik majd. (Press Bulletin Moscow Narodny Bank)