Világgazdaság, 1986. június (18. évfolyam, 104/4354-124/4374. szám)

1986-06-18 / 115. (4365.) szám

1986. JÚNIUS 18. A Dassler birodalom A kaptafától az Olimpiáig­ ­ Adolf Dassler, becenevén „Adi” akkor vált a nemzet suszterévé az NSZK-ban, amikor az 1954-es labdarúgó VB-n az ő sportcipőjé­vel lőtték a nyugatnémetek a döntő mérkőzés győztes gólját. Adi cipői, az Adidasok példátlan karriert futottak be. Az Adidas cég san is a Dassler-utódok családi vállalkozása. A kormányrudat 1978 óta fokozatosan átvevő utód, Horst Dassler azonban nem maradt a kaptafánál, messzebbre tekint. Négy év alatt berobbant a nem­zetközi sportreklám porondjára, és gyökeresen átformálta. A Han­delsblatt, a Frankfurter­­Allgemeine Zeitung és a Neue Zürcher Zeitung cikkei alapján pillantsunk be a Dassler birodalom kulisszái mögé! Adidas Az Adidas céget megalapító Adi Dassler 1978-ban bekövetkezett ha­láláig vezette cégét. A tehetséges suszter a világháború utáni zava­ros években egy mosókonyhában talpalta első cipőit. A cégecske szé­pen fejlődött, s hamarosan az ol­dalt három csíkkal díszített sport­cipők készítésére állt rá. Az igazi kiugrás az 1954-es labdarúgó VB-n Adidas cipőkben elért siker hozta meg. A forgalom ettől kezdve fo­lyamatosan és gyorsan nőtt. Adi Dassler ekkor már a kaptafa he­lyett cégvezetői íróasztala mellett ült. A Herzogenaurachban székelő Adidas Sportschuhfabriken Adolf Dassler Stiftung und Co. KG. jól tudta használni a nyugatnémet gaz­dasági csoda éveit, egyre emelte for­galmát, és bekapcsolódott a sport­ruhák gyártásába is. Eközben Adi Dassler testvére szintén Herzoge­­naurachban csendben vezette a Puma fantázianevet viselő, sportci­pőket gyártó cégecskéjét. A nemzet cipésze, hamar mélyvíz­ébe dobta fiát, Horstot is. Az akkor 20 éves fiatalember az 1956-os mel­­bourne-i olimpiára utazott, és ott sikerrel reklámozta az élsportolók között az Adidast. A fiú 1959-ben Adidas—France néven megalapítot­ta és felvirágoztatta a cég­­francia­­országi leányvállalatát. 1974-ben az unokaöcs Ármin A. Dassler átvette édesapjától a Puma Sportschuhfabriken Rudolf Dassler KG vezetését, és a cég dinamikus­­ fejlesztésébe fogott. 1978 után, amikor Adi Dassler meghalt, a Duma és az Adidas közt addig­­sem felhőtlen kapcsolat, ha­­lehet, még jobban elmérgesedett, éles verseny kezdődött. Az Adidasban egyenlő részesedést öröklő öt Dassler-testvér közül fo­kozatosan Horst került előtérbe, s a céget névleg továbbvezető, anya, Keithe 1984-es halála után a cég­­ vezetése teljesen az ő kezébe került. Horst Dassler manapság a világ legnagyobb sport- és szabadtőter­­mékgyártó cégét vezeti. Az 1985-ös forgalom elérte a 4 milliárd nyu­gatnémet márkát, a cég 11 ezer embert foglalkoztatott. Kleist Dass­ler a svájci Luzernben a család által már korábban megalapított Sardan holding égisze alatt létre­hozta a Sarragan SA-t. Az új cég által forgalmazott sportszermárkák jól ismertek: Pony, De Coq Sport­­if, Fashionable és Aréna. Ezzel tel­jessé vált az Adidas profilja, hisz a sportszerkínálat addig hiányzott a cipő és a textil mellől. Az Adidas tavaly a világ 160 or­szágában értékesítette termékeit mintegy 3 milliárd nyugatnémet márka értékben. A többi 1 miliárd nyugatnémet márka licencdíjként folyt be a pénztárba. A Dassler­­testvérek birtokában van a cég sa­ját tőkéjének több mint 50 száza­léka. Az Adidas gyártásának gerincét ma is a sportcipőgyártás adja. Na­ponta 280 ezer pár futball-, futó-, edző- és teniszcipő kerül le a sza­lagokról. A sikeres image-politika révén egy-egy Adidas termék ex­kluzív cikknek számít a fogyasztók körében — a tömegtermelés elle­nére. A választék fantasztikus: 400 féle Adidas cipő és 2200 féle textil­­termék szerepel az ajánlati palet­tán. E két termékcsoportban az NSZK piacán több mint 70 száza­lékos a cég súlya. (Az 1935-ös for­galom itt 1,05 milliárd nyugatné­met márka volt.) Az Adidasnak a nemzetközi piacon is jól megy, Ja­pán és az USA kivételével másutt is a forgalom jelentős hányada jut a termékeire (a cég világméretű ér­tékesítésének 60 százaléka sportci­pő, 40 százaléka sportruházat). Az USA piacán manapság a korábbi­nál szerényebb, alig 10 százalékos részesedéssel bír a cég leányválla­latán, az Adidas USA-n keresztül. Ennek oka nemcsak az amerikai főkonkurens, a Nike sikeres tevé­kenysége, hanem az is, hogy az Adidas „elaludta” a 70-es évek ko­cogásdivatját az USA piacán, és ezt a hibát azóta sem tudta helyrehoz­ni. Horst Dassler tavaly itt is eré­lyes intézkedéseket hozott, átszer­vezte az értékesítést, s 1987-ben piacbővítő akciót akar indítani. Az ázsiai és az afrikai értékesítések fo­kozására az Adidas most a kanadai székhelyű Bata céggel szövetkezik. Ugyancsak tavalyi fejlemény, hogy a cég 51 százalékos részesedést szerzett az Adidas­ Budapestben. A cég hazai és nemzetközi sike­reit döntő részben annak köszön­heti, hogy konkurenseivel ellentét­ben tökéletesen ki tudta és ki tud­ja használni a sportreklám adta le­hetőségeket. Ez is Horst Dassler munkájának az eredménye. A Los Angeles-i olimpián a részt vevő 140 ország közül 124 ország sportolói Adidas cipőkben indultak, s így szereztek 81 arany, 82 ezüst és 98 bronzérmet. A cég évente 200 mil­lió nyugatnémet márkát költ mar­ketingre és közvetlen reklámra. Csupán néhány név az Adidas rek­lámemberei közül: volt élsportolók, mint Franz Beckenbauer, Vice Seeler, Werner von Moltke,­­Willi Holdorf és a maiak, mint Iván Lendl és Pat Ewing. Utóbbit 700 ezer dolláros szerződéssel kötötte magához az Adidas USA. Ewing a New York­-i Knicks kosárlabdacsa­patának vezető csillaga. 4' Puma A Dassler-család másik cége, a Puma mára kilépett az Adidas ár­nyékából. Az Unokatestvér, Armin A. Dassler az 1974-es 70 millió nyu­gatnémet márkás forgalmat 1985- ben már 1,9 milliárd nyugatnémet márkára növelte. A Puma, az utób­bi évek trendjét folytatva, az idén is 30 százalékos forgalomnöveke­désre számít. A forgalmat a Pu­mánál is a sportcipő alapozta meg. Ármin sok szempontból átvette unokatestvére ,Horst Dassler mód­szereit. A Puma is a sportreklám hullámait lovagolja meg. Az utób­bi két év­ gyors fejlődését éppen teniszütőivel és egyéb, a tenisz­­sporthoz való kellékeivel érte el. A kulcs ehhez: Becker és Navratilo­­va. „Bumbumm” Beckert 1987 vé­géig a Pumához köti exkluzív szer­ződése. A még Ellesse sportruhákat viselő fiatalember szerződése a ru­hák tekintetében idén lejár, s nagy valószínűséggel ezután nemcsak a ütő, a fejcsík, a cipő és az egyéb apróságok, hanem a ruha is Puma lesz. A teniszfenomén segítségével idén csupán az NSZK-ban 150 ezer teniszütő — a piac 5 százaléka — eladására számít a Puma. Az egyik új üzemépületet a má­sik után építő cég vezetője, Armin A. Dassler már kijelölte a jövő út­ját is. Ez a sportosan elegáns utcai cipők divatbahozása lesz. Mexikó és Szöul­ ­ most vissza az Adidashoz, il­letve Horst Dasslerhez. A szakmá­ban ugyanis ő a nagy újító. A nemzetközi sportreklámot és menedzselését sokáig az USA-beli IMG (International Management Group) uralta Mark McCormack vezetésével. Ez ellen a megingatha­tatlannak látszó egyeduralom ellen indított rohamot Horst Dassler, aki az elmúlt majd három évtized alatt a nemzetközi sportvilágban, az olimpiai mozgalomban tudatosan jó személyi kapcsolatokat épített ki, s ennek gyümölcsei mostanra beér­tek. Horst Dassler az Adidas to­vábbi felemelkedésének útját a leg­nagyobb sportesemények reklámüz­letének megszerzésével akarja biz­tosítani. Ami történik, az azonban ennél több, az túlmutat az Adida­­son, az Arénán vagy akár a Pu­­mán. Bízvást mondhatjuk: egy újonnan felnőtt nyugatnémet mul­tinacionális konszern diverzifikálja tevékenységét. Horst Dassler még a 70-es évek végén Svájcban létrehozta a R­ofa AG-t, amelyet névleg a svájci Hans Hess vezetett. A Rofa AG a Klerst Dasslerrel baráti kapcsolatban álló Franz Beckenbauer segítségével megvette az 1982-es spanyolországi labdarúgó VB reklámüzletének jo­gát a FIFA-tól 36 millió svájci frankért. A spanyolországi siker után létrehozta az ISL-t (Interna­tional Sports Cultura and Leisure AG) 1982 augusztusában. A Rofa AG mára 100 százalékosan a Dass­ler család tulajdonába került. Az ISL pedig mostanra betört a nem­zetközi sportreklám területére, el­nyerte az 1986-os mexikói labdarú­gó VB komplett reklámügyeit, akár az 1987-es római atlétikai VB-ét és az 1988-as szöuli olimpiáét. A gyors siker magyarázata: Horst Dassler. A jó személyes kapcsolatokon kí­vül ehhez, persze, egy teljesen új és a jelek szerint átütő sikerű kon­cepció is kellett. Ez a koncepció ki­küszöbölte az érdekellentéteket a nemzeti és a nemzetközi reklámér­dekek között. Az ISL a szervezőbizottságok és a reklámozni akaró­­ cégek közötti közvetítést vállalja, és ezért kap 7 —10 százalékos jutalékot szerződé­senként. Az ISL koncepciója az, hogy az­ eddigi nagyszámú hirdető helyett limitálni kell a hirdető cé­gek számát. Az első szerződéseket már megkötötték és velük együtt már 12—15 cég mutat érdeklődést. Az ISL a nemzetközi olimpiai bi­zottságnak egy meglehetősen nagy összegű minimális bevételt minden­képpen szavatolt. Az első ered­mény: az ISL a vele szerződő Nem­zeti Olimpiai Bizottságok mindegyi­kének 10—10 ezer dolláros támoga­tást ad, és ezenkívül versenyzőként még újabb 300—300 dollárt. S ez az összeg menetközben — ha a ,,tá­mogató cégek” száma nő, tovább nőhet. Cserébe a NOB-tól az ISL megkapta azt, ami előtte senkinek sem sikerült, ezentúl az olimpiákon is lesz reklám a stadionokban a pá­lyák szélén. Ez a terület is újítás tárgya: egy-egy eseménysorozaton ,(lásd a most folyó mexikói VB-t) minden helyszínen ugyanabban a sorrendben, ugyanott, ugyanazok a hirdetések szerepelnek. Természete­sen az ISL által versenyeztetett, a reklám jogát busásan megfizető nemzetközi cégek hirdetései. Az ISL-ben a Dassler-klán mel­letti társ a japán Dentsu cég, a világ legnagyobb reklámvállalata. Ennek a német—japán tőkeösszefo­­nódásnak meg is van az eredménye: elég egy pillantást vetni a mexi­kói palánkokra: az ott hirdető egy tucat cég közül minden második német vagy japán, s csak egy ame­rikai van, a Coca-Cola. A pályán Adidas szerelésben fo­lyik a játék, a sérült játékosokhoz befutó sportorvos táskáján is az Adidas felirat virít, a palánkon több helyütt is Aréna hirdetés. Viszont sehol egy Nike reklám, igaz, hogy a Puma sem látható. A zöld gyepen és akörül is újab­ban minden út Horst Dasslerhez vezet. Lovas Zoltán Megvételre ajánlunk 1 darab eredeti csomagolást­ Robotron A 6402 típusú számítógépet és tartozékait, nagykapacitású Winchester tárakkal. Bővebb felvilágosítást ad: Nagy Mihály osztályvezető, telefon: 413*313 Nyersanyagpiaci árakról és jegyzésekről 12 és 15 óra között a 228-014/38 számú telefonon adunk felvilágosítást. ­ Bajban az NSZK kisebb sportszergyártói és kereskedői Az NSZK kisebb sportszergyártói és a sportszer-kiskereskedelem egy­re nehezebb helyzetbe kerül. A nyugatnémet piac szűkül — állapít­ja meg a Bayerische Hypotheken­­bank egy nemrég közzétett piaci tanulmánya. Mind a kisebb gyár­tók, mind a kisebb sportszerkeres­kedők tisztában vannak azzal, hogy tevékenységüket diverzifikálni kel­lene, s ehhez felkutatni a megfe­lelő piaci „réseket”, de tőke hiá­nyában nem tudják az új igénye­ket időben felmérni. De ha felmér­nék is, a gyors termékszerkezet­váltásra már nincs pénzük. A nyugatnémet sportszerkereske­­dők szakmai szövetsége úgynevezett átmeneti modellek gyártását java­solja. Az ilyen, évszakváltáskor többféle rendeltetéssel is jól hasz­nálható sportruhák és -cipők a kis­kereskedelem régi vágyai közé tar­toznak. A ruházati cikkek egyéb­ként is a sportszerkereskedők ked­velt árui, hisz ezeknél 100-130 szá­zalékos árréssel lehet­­dolgozni. A sportszerkereskedők az akadozó forgalmat újabban az eddig csak butikokban kapható textilcikkek árusításával próbálják fellendíteni. Idén nagyobb lesz a lakosság vá­sárlóereje, s ez egy megfelelően meg­újult piaci stratégia alkalmazása mellett kedvezőbb lehetőségeket kí­nál a gyártók és a kereskedők szá­mára. Jó lehetőség kínálkozott volna a kicsiknek az elmúlt évek fő divat­cikkével, a házi erőfejlesztő készü­lékekkel kapcsolatban is, ezek for­galmazását azonban a csomagküldő áruházak és a nagyáruházláncok el­­halászták a kis sportszerkereskedők elől. A jelenlegi divatsport az NSZK- ban a golf. Az ehhez szükséges kel­lékek tekintélyes része azonban kül­földről származik, és nem is a kis­kereskedők, hanem maguk a golf­­enzők árulják őket. A legeslegújabb piaci slágert, az A­erobic nevű, há­romszáz méterre is elrepülő varázs­karikát meg a játékboltok halászták el a sportszerkereskedők elől. A cipőkereskedők újabban már labdákat is árulnak, az olyan sze­zoncikkek előállítói pedig, mint pél­dául a sílécgyártók, teniszfelszere­léseket is gyártanak. Igaz, hogy a februári müncheni nemzetközi sportszervásáron (ISPO) bebizonyo­sodott, hogy az utóbbi cikkcsoport kereslete csökkenőben van. A te­niszcikkek fogyasztásának fellendí­tésére a régebben sikeres reklám­szólamok hangoztatása ma már ke­vés.­­ A bajokat jól jelzi a patinás Lico sportszergyártó cég januári csődje. Ez a szakma számára valóságos sokkot jelentett, igazi vészjelzés volt. (Frankfurter Allgemeine Zei­tung) SPORTSZERGYÁRTÁS ERŐTELJESEN NÖVEKSZIK AZ AMERIKAI SPORTSZERIMPORT New York-i tudósítónktól. Az egyesült államokbeli sportszer­gyártók szövetségének tájékoztatása szerint tavaly az USA sportszer­bevitele elérte a 2,67 millió dollárt. Az import 14 százalékkal haladta meg az­ előző évi szintet. A tavaly még erős dollár kedvezett ez exportőröknek. A délkelet-ázsiai országok többségében a munkások­­ órabére alig egyhatoda az amerikai­nak, s ezzel az USA mind kevésbé képes versenyezni. Ráadásul Tajvan­ból, Dél-Koreából, Malaysiából, díe mindenkelőtt a Kínai Népköztársa­ságból kiváló minőségű sportruházati cikkek és sportszerek kerülnek ex­portra. A munkabérkülönbségek­ okozta hátrány „ledolgozása” végett az előző évtized második felétől kezd­ve számos amerikai vállalat helyez­te ki termelését a délkelet-ázsiai országokba. Az esetek jelentős ré­szében bérmunkából verseny lett. Az ázsiai gyártók ugyanis, miután maguk is megtanultak jó minőségű sportszereket gyártani, önálló — és versenyképes — szállítóként jelen­tek meg az USA piacán. A Prince teniszütőgyártó vállalat például­­ a hetvenes években termelési megál­lapodást kötött a tajvani Kunnan Enterprise-zel. A „kooperációnak” az lett az eredménye, hogy m­a a Kunnan Pro Kennex elnevezésű, sa­ját gyártmányú teniszütői az ötödik helyet foglalják el az amerikai pia­ci listán. A tajvani vállalat ma a Prince egyik legjelentősebb ver­senytársa. Ugyancsak jelentős részesedésre tettek szert az amerikai piacon a külföldi sporthajógyártók: öt esz­tendővel ezelőtt az Egyesült Álla­mok gyakorlatilag nem importált sporthajókat, ma viszont mind töb­bet adnak el az amerikaiaknál több ezer dollárral olcsóbban árusított brit, svéd, francia és olasz hajók­ból. Hasonló folyamat játszódik le a csónakmotorok piacán is: a japán Yamaha, a Suziku és a Honda né­hány év alatt 10 százalékos része­sedésre tett szert a korábban be­vehetetlennek vélt amerikai pia­con. A hazai sportszergyártók most abban reménykednek, hogy a dollár értékvesztése következtében idén már nem emelkedik a sportszerve­zet. __________ A Nike kínai kapcsolatai A Nike, a nagy USA-­beli sport­szergyártó konszern 1981-ben közös tőkeérdekeltségű vállalatot hozott létre 1881-ben Kínában, az északi Tiencsin városban. A város nehéz­ipari központ, levegője igen szeny­­nyezett. A Nike hófehér teniszci­pőit előállító gyárban ebből sok probléma származott. A kínaiak egyszerűen nem értették meg, hogy egy hófehér cipőt egyetlen korom­szemcse okozta szürke folt a tal­pán tönkretesz. „A talp úgyis be­piszkolódik” — mondták. A cég kí­nai igazgatója végül már azt is fel­vetette, miért nem rendelnek az amerikai partnerek inkább szürke cipőket. A Nike mind a kínai értékesítés­nél, mind a kínai gyár exportjánál problémákkal küzd. A kínai gondol­kodás és mentalitás elüt a nyuga­titól. A Nike szabadalmazott tal­pával és disznóbőrből való felső­résszel készült selejt cipőket Dél­­kelet-Ázsiába exportálták, és nem értették az amerikaiak felháboro­dását. Erkölcstelenebbnek tartották a selejtes talpak megsemmisítését. A Nike eredeti tervei szerint a kö­zös vállalat adta volna a teljes ter­melés 25 százalékát. De még csak 5 százaléknál tartanak. (Financial Times) A Főv. V. ker. Ingatlankezelő Vállalat felvételt hirdet SZÁMVITELI ÉS PÉNZÜGYI OSZTÁLYVEZETŐ munkakör betöltésére. Feltétel: közgazdasági egyetem vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség és legalább hároméves szakmai-vezetői gyakorlat.­­ Jelentkezni lehet: részletes önéletrajzzal és fizetési igény megjelölésével a vállalat személyzeti osztályán. Bp. V. ker. Váci utca 36. I. em. (telefon: 183 538)

Next