Világgazdaság, 1988. február (20. évfolyam, 21/4770-40/4789. szám)
1988-02-02 / 21. (4770.) szám
2 \Y/l Ql 1988■ FEBRUÁR 2. A Párizsi Klub rekordösszegű tartozást ütemezett át tavaly A Párizsi Klub, amely a hitelező kormányok képviselőinek informális csoportja, 1937-ben 17 ország javára összesen 26,2 milliárd dollár olyan hitel átütemezésébe egyezett meg, amellyel külföldi kormányoknak tartoztak, vagy amelyet állandó exporthitel fedezett. 1986- ban ugyancsak 17 ország számára, de csak 14,2 milliárd dollárt ütemeztek át. 1983 óta a Párizsi Klub összesen 42 ország számára tette lehetővé 72,9 milliárd dollár, azaz évi átlagban 14,5 milliárd dollár adósság fizetésének elhalasztását. Az 1987-es szokatlanul nagy öszszeg Brazília 4,45 milliárdos és Lengyelország több mint 8 milliárd dolláros adósságának átütemezése következtében gyűlt össze. Ebben az évben a klub még csak Ecuador 275 millió dolláros adósságának visszafizetését halasztotta el VILÁGGAZDASÁG, 1988. január 22. 1. oldal), és februárban nem tart ülést, de a klub munkájában részt vevő tisztviselők szerint idén is meg fog nőni az összeg, mert semmi jel sem mutat arra, hogy csökkenőben van a fejlődő országok külső eladósodása. Ellenkezőleg, a pénzpiacok megrázkódtatásai le fogják lassítani az ipari világ növekedését, s ez korlátozza a nyersanyagtermelő fejlődő országok értékesítési lehetőségeit. Igaz, a dollár árfolyamának esése kedvezően érintette a fejlődő országokat, mert adósságaik 70 százaléka dollárra szól, de ezt az előny csökkenti, hogy exportüzleteiket is többnyire dollárban kötik. A Párizsi Klub munkáiban régóta résztvevők szerint 1932 óta egyetlen olyan ország sem tett komoly előrehaladást adósságrátájának csökkentésében, amelynek hiteleit átütemezték. Az infláció hatásától megtisztított kamatlábak magasabbak az 1980-as évek eleje óta, mint a reális növekedési ütem. Amíg ez a helyzet így marad, nem valószínű, hogy az adósság észrevehetően csökkenni fog. A hitelező kormányok adósságátütemezései 1987-ben jelentősebben hozzájárultak a fejlődő országok fizetési mérleghelyzetének javulásához, mint a nagy nemzetközi pénzintézetek tevékenysége. Az átütemezési megállapodások azonban csak átmeneti megkönnyebbülést jelentenek, és egyszerűen elhalasztják a probléma megoldását. A hét vezető ipari ország tavaly júniusi velencei csúcstalálkozóján új módszereket vezettek be a Párizsi Klub országonként különböző adósságkönnyítő eljárásába. Megállapodtak abban, hogy meghosszabbítják az átütemezések határidejét. Korábban a Párizsi Klub legkedvezőbb adósságlejárati ideje 10 év volt, 5 éves haladékkal. Tavaly Mauritánia, Uganda és Zaire 6 éves haladékkal 15 évi visszafizetési határidőt kapott, Szenegál 16 éves, Mozambik, Guinea-Bissau és Szomália pedig 10 éves haladékkal 20 éves lejáratú átütemezést ért el. Érezhetően kedvezőbb feltételeket kapott Gabon, Argentína, Chile, Egyiptom, Jamaica, Marokkó és a Fülöp-szigetek is. Újítás volt még, hogy nőtt a hosszú lejáratú kötvénnyé alakított adósságok aránya, és a klub eltért attól a korábbi gyakorlatától, hogy csak akkor ült le tárgyalni az adós országokkal, ha azok megszerezték a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) jóváhagyását és készenléti hitelét. Mozambik és Uganda hitelkönnyítést kapott azon az alapon, hogy az IMF strukturális alkalmazkodási hitelkeretet nyitott számukra. Ebből a hitelkeretből azzal a feltétellel jut pénz az adósoknak, hogy fizetésimérleg-javító és növekedés-ösztönző programot fogadnak el. (AP—DJ) Rekorddeficit a brit Exporthitel-Garancia Hivatalnál A brit kormány Exporthitel-Garancia Hivatala (ECGD) az 1986— 87-es pénzügyi évet több mint 1 milliárd font sterlinges, rekord mértékű deficittel zárta. Egy évvel korábban a passzívum még 652 millió font sterling volt. Stephens, az ECGD elnöke közölte, hogy sokat ront a pénzintézet helyzetén a nemzetközi adósságválság mélyülése. Az adósországok problémái egyébként egyformán érintik a világ összes kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó intézetét — tette hozzá. A pénzügyi nehézségek arra kényszerítették az ECGD-t, hogy 50 év óta először pénzt vegyen ki abból az úgynevezet konszolidációs alapból, amelyben eddigi nyereségeit elhelyezte. A statisztikák szerint az ECGD exporthitel-biztosítási tevékenységéből az 1987. március 31-én végződött pénzügyi évben csak 177,5 millió font sterling aktívum keletkezett, jóval kevesebb az egy évvel korábbi 288,6 milliónál. Az ECGD vezérigazgató-helyettese azonban hozzáfűzte, hogy az aktívummal kapcsolatos számításokba nem kalkulálták bele, hogy a hivatal időközben 539,5 millió font sterlinget tett félre az esetleg behajthatatlanná váló, azaz bizonytalan kintlevőségeinek finanszírozására. A vésztartalékok feltöltése következtében az ECGD tartalékokkal bővített kereskedelmi többlete az 1986—87-es pénzügyi évben 201,3 millió font sterlingre csökkent az előző pénzügyi évben mért 563,3 millióról. Stephens elmondta még, hogy az 1987—88-as pénzügyi év sem lesz sokkal jobb, hiszen az évek óta fennálló problémák a következő évtized közepéig bizonyosan eltartanak. Az ECGD, a brit vállalatok exportját elősegítendő viszonylag olcsó kölcsönöket folyósít azoknak a fejlődő országoknak, amelyek Nagy-Britanniából szeretnének importálni. Emellett az ECGD exporthitelbiztosítási és külföldi befektetésbiztosítási tevékenységet is végez. (Reuter) ___________ A zloty leértékelése Február elsejével a tőkés és a szocialista valutákhoz képest egyaránt leértékelték a zlotyt. (Lásd külön hírünket.) A forint értéke a zlotyhoz képest 40 százalékkal nőtt, azaz 100 zlotyért a turistáknak 18,44 forint helyett csak 13,17 forintot kell adniuk. (A Magyar Nemzeti Banktól kapott tájékoztatás szerint keddtől azonos mértékben Magyarországon is leértékelik a zlotyt.) (MTI) Az Országos Érc- és Ásványbányák budapesti központja pályázatot hirdet belső ellenőrzési osztályvezetői munkakör betöltésére A vállalat hat önálló elszámolási egységgel működő „A" kategóriás, nyereséges gazdálkodású államigazgatási felügyelet alá tartozó vállalat. Az osztály feladata a vállalat egész területén a gazdálkodás belső ellenőrzése, szakmai irányítása és koordinálása. A kinevezés meghatározott időre, 5 évre szól, alkalmasság esetén korlátlanul megújítható. A munkakör betöltésének feltételei: felsőfokú közgazdasági végzettség, illető képzettség; — legalább 50 éves, szakterületen végzett gyakorlat. A pályázatot írásban, részletes önéletrajz, szakmai életrajz és a jövedelmi adatok megküldésével kérjük beadni. A pályázattal kapcsolatban részletes felvilágosítást a személyzeti osztály vezetője ad a 124-073-as telefonon. Pályzatukat a jelentkezők a megjelenéstől számított 15 napon belül nyújtsák be a vállalat személyzeti osztályára. Cím: Országos Érc- és Ásványbányák személyzeti osztálya, 1406 Bp., Pf. 34. A beérkező pályázatok elbírálását bizottság végzi. A pályázatot bizalmasan kezeljük, a döntésről a pályázók írásos értesítést kapnak . A bécsi hajózási társaság tervei közúti járművek szállítására a Dunán A bécsi Duna gőzhajózási társaság (DDSG) azt tervezi, hogy bekapcsolódik a közúti járművek vízi úton való szállításába, s e célból 4 különleges hajót, katamaránt vásárol, összesen 1 milliárd schilling értékben — mondta dr. Helmut Zolles, a DDSG vezérigazgatója az APA tudósítójának. Ezzel tehermentesíteni tudnák a tiroli utakat a tranzitforgalomtól, s ez egyszersmind alternatívája lehet a Brenner-hágó alatt építendő alagútnak. A bécsi kikötőnek egyelőre még nincsenek tapasztalatai a közúti járművek vízi szállításában, a linzi kikötőnek azonban már igen. 1982-ben a bolgár Somat cég e célra épített katamaránokat indított útnak a bajorországi Lloyddal közösen a Passau—Linz és a Vidin bolgár Duna-kikötő közötti 1500 kilométeres szakaszon közúti járművekkel a fedélzetén. A bécsi kikötő igazgatója szerint Ausztria kezdetben egy vagy két ilyen speciális hajót bérelne Bulgáriától; egy 50 kamiont elszállítani képes katamarán ára 250 millió schilling körüli lenne. (APA) Yeutter Pekingben tárgyal Várhatóan új amerikai-kínai textilkereskedelmi egyezményt is aláírnak azoknak a tárgyalásoknak a során, amelyeket Clayton Yeutter, Reagan elnök kereskedelmi főmegbízottja folytat Pekingben kínai tárgyalópartnereivel. Ismeretes, hogy az USA és Kína között már hatályban van egy textilkereskedelmi egyezmény, amelynek keretében Kína évi 3 százalékkal növelhetné Amerikába irányuló textileladásait. Tavaly azonban a növekmény 19 százalékos volt. A megbeszélések során előzetes várakozások szerint terítékre kerül majd a fejlett műszaki tudást megtestesítő amerikai termékek Kínában való értékesítésével kapcsolatos ellenőrzés kérdése is. Mint ismeretes, az e termékekre vonatkozó listát, illetve magát az ellenőrzést is Washington szigorítani szándékozik, az Iránnak szállított kínai Selyemhernyó-rakéták ügyére hivatkozva. Kína ezt sérelmezi, akárcsak azt, hogy fejlődő ország létére sem részese a GSP-nek, azaz annak a vámkedvezményeket biztosító listának, amelyre Amerika a vele kereskedő fejlődő országokat veszi fel. Amerikai érvelés szerint Kína azért nem részesülhet a GSP áldásaiból, mert nem tagja a GATT-nak, az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezménynek. Ezenkívül várhatóan Pekingben felvetik majd az amerikai dömpingellenes törvénykezést, illetve annak Kína számára kedvezőtlen alkalmazását is. Tavaly az USA Kína harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere volt Hongkong és Japán után. Továbbá Hongkong után az USA volt a második legnagyobb külföldi tőkeberuházó Kínában. Tavaly a kétoldalú kereskedelem 20 százalékkal bővült és elérte a mintegy 10 milliárd dolláros szintet. Amerikai statisztikai adatok szerint ezen belül az USA deficitje már 3,5 milliárd dollárra duzzadt az 1986-os 2,1 milliárdról. Az USA ezzel kapcsolatban várhatóan a kínai kivitel további növelésének feltételéül szabja majd, hogy Kína vegyen több amerikai terméket. Az AP&DJ ezzel kapcsolatban rámutat, hogy Peking az utóbbi években erősen visszafogta a fogyasztói termékek importját, valamint minden egyéb, nem alapvetőnek minősített termék behozatalát is, azért, hogy ezúton őrizze meg valutatartalékait. (Reuter, AP—DJ) JEIEMTI Lengyelországban 15,8 százalékkal leértékelték a zlotyt az amerikai dollárhoz képest. Ezentúl 1 dollár 380 zlotyt ér a korábbi 319,96 zloty helyett. Mint ismeretes, a hét elején 27 százalékkal emelték az alapvető fogyasztási cikkek árát, ezen belül az élelmiszerek 40 százalékkal drágultak, a benzin pedig 60 százalékkal kerül többe. Bérsztrájkok és munkásmegmozdulások hete kezdődött hétfőn Nagy-Britanniában. Vasárnap éjféltől 24 órás sztrájkba léptek a bányabiztonsági fenntartók. Keddtől sztrájkolnak a brit komphajók tengerészei, szerdán pedig az országos egészségügyi szervezet dolgozói. A munkabeszüntetők jobb bérfeltételeket követelnek. világgazdaság A SZOLGÁLTATÁSOK REFORMJA CSEHSZLOVÁKIÁBAN Új rendelkezéseik szabályozzák február 1-jétől Csehszlovákiában a magánszolgáltatásokat. Megszüntetik a területi kötöttségeket és nem korlátozzák a kisegítő személyek számát. A változtatások részét képezik annak a reformnak, amelyet január 1-jétől kezdtek meg a szolgáltatásokban. Szakítanak azzal a gyakorlattal, hogy a szolgáltatás központilag meghatározott mennyiségi mutatókat teljesítsen. A helyi termelő és szolgáltató vállalatok az önálló, nyereséges és önfinanszírozó gazdálkodásra térnek át. Szolgáltatást végezhetnek különben a termelőszövetkezetek és a társadalmi szervezetek is. Azzal számolnak, hogy az új rendelkezések nyomán lényegesen bővül az ebben az ágazatban tevékenykedő magánszemélyek száma is. (Jelenleg 36 ezren vannak, többségük Csehországiban.) Mostantól ugyanis a tanácsok engedélyével fő-, illetve mellékállásban bárki és gyakorlatilag bármilyen szolgáltatást végezhet Csehszlovákiában. Kivételt képeznek a garanciális javítások, illetve a csak állami vállalat által végezhető tevékenységek, például a fuvarozás. Magánszemélyeik a jövőben sem árusíthatnak házilag gyártott termékeket, illetve továbbra sem engedélyezi magánszállás kiadását utazási irodák közvetítése nélkül. Újdonság viszont, hogy ezentúl boltot, műhelyt vehetnek bérbe, és művelődési házakban, színházakban, mozikban, stadionokban, valamint saját tulajdonú építményekben végezhetnek szolgáltatást. Nem korlátozzák a kisegítő személyek számát, akik egyébként csak másodállásban dolgozhatnak. Különben a helyi tanácsok szabályozzák majd, kik tartozhatnak ezek közé. A maszekok vállalattól vagy kereskedelmi szervezettől egyaránt beszerezhetik az árut, értékesíthetik a háztájiban termett zöldséget és gyümölcsöt. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően — saját bevallás alapján — adóznak. A szövetségi statisztikai hivatal vizsgálata szerint egyébként 1983 óta — amikor legutóbb szabályozták ezt a tevékenységet — nem javult, sőt romlott a szolgáltatások minősége, mindenekelőtt az állami szektorban. Ugyanakkor nőtt az iparengedély nélkül működők száma. Az úgynevezett fusizók tavaly csupán Csehországban 5 milliárd korona értékben végeztek szolgáltatásokat, míg például a kisiparos műhelyeknek mindössze 1 millió 200 ezer korona bevételük volt. (MTI) ___________ Felülvizsgálják egy Kazany melletti vegyiüzem tervét A szovjetunióbeli Kazany lakosainak tiltakozó gyűlései és felvonulásai nyomán a tervező hatóságok felülvizsgálják azt a tervet, hogy a város körzetében nagy vegyigyárat építsenek — jelentette a vasárnapi Izvesztyija. A lap beszámol arról, hogy 6700 aláírással levelet kapott, amely arra figyelmeztet: a Tatár Autonóm Köztársaság fővárosának közelében létesülő üzem környezeti kárt okozhat. A félkész üzemnek szóló hiteleket már leállították, és a hatóságok most újravizsgálják a beruházást — derül ki az Izvesztyija híréből. Ismeretes, hogy az utóbbi időben a környezeti veszélyek miatti tiltakozások nyomán a szovjet hatóságok több jelentős beruházást leállítottak. Legutóbb egy Krasznodar közelében építendő atomerőmű tervét vetették el a lakosság tiltakozása miatt. (Reuter) RÉSZLEGES SVÉDORSZÁGI BÉRMEGÁLLAPODÁS A svéd művezetőket tömörítő szakszervezet, a 10 ezer tagot számláló Svenska Arbetsledareforbundet megállapodásra jutott a svéd munkáltatók szövetségével (Verkstadtsforeningen) arról, hogy tagjai elfogadják erre az évre megajánlott 2,1 százalékos bérnövelést. A munkáltatók szerint a helyi megállapodásokat is figyelembe véve ez az emelés mintegy 4 százalékos költségnövekedést von maga után. Emnek ellenére a megállapodás a kormány bérpolitikájának sikerét jelenti. Ismeretes, hogy a tisztviselőket tömörítő szakszervezet, a SIF az elmúlt tíz napban sztrájkokat szervezett, s ezekben 100 ezer tagjának mintegy a fele vett részt. E munkabeszüntetések során a sztrájkolók azt akarták elérni, hogy a svéd kormány által erre az évre tervezett 5 százalékos inflációt meghaladó mértékű béremelést kapjanak. (A munkáltatók korábban 4 százalékos emelést ajánlottak föl.) A hírt közlő Reuter szerint már az eddigi sztrájkok is jelentős termeléskiesést okoztak a legtöbb nagy svéd ipari vállalatnál. A kormány szerint még ha sikerül is a béremeléseknek az idén a 4 százalékos szintnél megálljt parancsolni, a folyó fizetési méryéig tavaly 4,8 milliárd koronás deficitje 1988-ban 12,2 milliárdosra, jövőre pedig már 15,6 milliárdosra duzzad. (Reuter) Javuló görög-török gazdasági kapcsolatok Andreasz Papandreu görög és Turgut Özal török kormányfő a davosi nemzetközi gazdasági szemináriumon megállapodott a két ország közti politikai és gazdasági kapcsolatok javításáról. Az égei-tengeri hajózási és bányászati jogok és a ciprusi politikai rendezéssel kapcsolatos egyre élesedő vita tavaly márciusban majdnem háborús viszályba sodorta a két NATO-tagországot. A vitás kérdésekben a két kormányfő mostani tárgyalásain sem született konkrét megállapodás, de az égei-tengeri olajbányászati jogokról szólva kijelentették, hogy a tavalyihoz hasonló válságra a jövőben nem kerül sor. Megfigyelők szerint a kapcsolatok javulásának hátterében többek között az áll, hogy Törökország békülékeny partnernek kíván mutatkozni, növelve esélyeit a közös piaci belépésre, melynek legélesebb ellenzője eddig Görögország volt. A megállapodás hatására javulni fognak a közel-keleti piacra való görög bejutás esélyei, s ez csökkentheti Görögország ellenállását Törökország EGK-tagságával szemben. A két kormányfő elhatározta kereskedelmi tanács, vagy kereskedelmi és iparkamara felállítását is. A gazdasági kooperáció kialakítása, a közös vállalatok alapítása, valamint a kereskedelem, az idegenforgalom és a közlekedés területén való együttműködési lehetőségek vizsgálatára is létrehoznak egy bizottságot. A két ország közti, jelenleg körülbelül 160 millió dolláros forgalom 1991-re várhatóan 300—500 millió dollárra nő. Különösen az idegenforgalom területén erősítik az együttműködést. (Reuter) VXi-Szi:;-\i, fi* / fjiM \m 'mmmNi60ilIMSia A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször .Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex : 22-7958 Kiadja a Magyar Gazdasági Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal: Bp. I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest XIII., Lehel u. 10./a. - 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. 88.310202-101-32/66-3 — Szedte Zrínyi Nyom- da, Budapest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: fizikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-618 v v