Világgazdaság, 1991. június (23. évfolyam, 104/5610-124/5630. szám)
1991-06-01 / 104. (5610.) szám
Ára: 19,50 Ft A JELENTI A KAMATADÓRÓL VALÓSZÍNŰLEG HÉTFŐN DÖNT Az Alkotmánybíróság, és még aznap kihirdeti a határozatot. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI TÖRVÉNY TERVEZETE ÉRZÉKETLEN a költségvetési hiány megfelelő pénzügyi kezelésére - hangzott el az Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén, amelyen mind a munkaadók, mind a munkavállalók kevesellték az energia-áremelés kompenzálására a költségvetésből szánt 2,5 milliárd forintot. JELENTŐSEN JAVULT MAGYARORSZÁG MEGÍTÉLÉSE a francia bankoknál, mondta Párizsban Surányi György. A Magyar Nemzeti Bank elnöke új kötvénykibocsátások és hitelfelvétel lehetőségéről tárgyalt a legfontosabb francia bankok vezetőivel. ALBÁN KÜLÜGYMINISZTER HOSSZÚ IdŐ UTÁN ISMÉT BUDAPESTEN. Muhamet Kapilani a gazdasági együttműködésről is tárgyal magyar partnereivel. TIZENHAT ÉVES POLGÁRHÁBORÚNAK VETETT VÉGET az a megállapodás, amelyet Lisszabonban írt alá az angolai elnök és a lázadó UNITA vezetője. Jelen volt az amerikai és a szovjet külügyminiszter is. JÁNOS PÁL PÁPA MA VARSÓBA ÉRKEZIK. Ez lesz első látogatása hazájában, amióta Lengyelországban összeomlott a kommunista rendszer. A ROMÁN IPARI TERMELÉS CSÖKKENÉSE MÉG EZ ÉV VÉGE ELŐTT MEGÁLLÍTHATÓ - véli a bukaresti ipari miniszter. Victor Stanculescu szerint azonban a gazdaság talpraállása egy hosszabb távú reformstratégia hatékonyságán múlik. KÖZÉP-EuurÓPA ORSZÁGAINAK MIND A KELETTEL, MIND A NYUGATTAL baráti kapcsolatokat kell fenntartania a régió biztonságának megvédésére - hangoztatta a csehszlovák külügyminiszter a Foreign Policy című amerikai folyóiratban. MAGÁNHÍRÜGYNÖKSÉG KEZDI MEG MŰKÖDÉSÉT SZLOVÁKIÁBAN. Az STK hírügynökség anyagait elsősorban a nagy külföldi hírügynökségeknek szánják. AMERIKAI HADFELSZERELÉST TÁROLNAK IZRAELBEN jövőbeni háború esetére - közölte Dick Cheney védelmi miniszter Jeruzsálemben, ahonnan tegnap Kairóba érkezett. ETIÓPIÁBAN JELENTKEZÉSRE SZÓLÍTOTTA FEL az előző rendszer magas rangú vezetőit a hatalomra került Népi Forradalmi Demokratikus Front. A NATO TAGÁLLAMAI ÖSSZESEN ÖTVEN SZÁZALÉKKAL CSÖKKENTIK HADERŐIK LÉTSZÁMÁT a következő három-négy évben - közölte Prágában a Bundeswehr szárazföldi erőinek felügyelője. BEZÁRTÁK AZ UTOLSÓ PERSHING-2 RAKÉTABÁZIST EURÓPÁBAN. A németországi Mutlangenben lévő amerikai támaszpont berendezéseit eltávolították. A BONNI KORMÁNY CÁFOLTA, hogy elengedni készül Nicaragua 750 millió dolláros adósságának négyötödét. NÉMETORSZÁGBAN AZ INFLÁCIÓS RÁTA jövőre elérheti a 4,5 százalékot - figyelmeztetett Brüsszelben Henning Christophersen, az EK biztosa. JAPÁNNAK A VILÁGPOLITIKA ÜGYEIBEN IS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGÉNEK MEGFELELŐ szerepet kellene vállalnia. Ezt a kanadai kormányfő hangoztatta tokiói tárgyalásai végén, egyben kanadai befektetésekre szólította fel a japán vállalatokat. A JAPÁNOK ÁLTAL VISSZAKÖVETELT „ÉSZAKI TERÜLETEKEN” egyharmadával csökkentik az idén a szovjet csapatok létszámát - közölte a szovjet Távol-Kelet katonai körzetének parancsnoka. PÁRIZSBAN TEGNAP TELJESEN MEGBÉNULT A TÖMEGKÖZLEKEDÉS, a metró, a busz és a helyiérdekű vasút alkalmazottainak sztrájkja miatt. AUSZTRIÁBAN ŐRIZETBE VETTÉK A MAGYAR HATÁRŐRSÉG FEGYVERES SZÖKEVÉNYÉT, miután megadta magát. KILENC MEGÁLLAPODÁS UKRAJNÁVAL 50-50 millió dolláros indikatív lista készül az ukrán-magyar kereskedelemhez. (3. oldal) MALÉV-PRIVATIZÁCIÓ TÖBB LÉPÉSBEN Az állami többség biztos, az ütemezés még kérdéses. (3. oldal) Kormányszóvivői tájékoztató Nem szabadul Munkatársunktól. Az infláció fékjei kezdenek működni, az első negyedév adatai szerint nem igazolódnak a pesszimista jóslatok: egyelőre úgy tűnik, sikerül kézben tartani az inflációs folyamatot. A fogyasztói árszínvonal növekedésének 1991-es mértéke várhatóan nem fogja meghaladni a kormány által előrejelzett 35-38 százalékot - hallhattuk a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón Czinkotai János kormányfőtanácsostól. A főtanácsos arra alapozta kijelentését, hogy a KSH számításai szerint az év első harmadában a hivatalos prognózisoknál is kedvezőbben alalkultak az inflációs folyamatok, így az előzetes számítások szerint a március végén mért árszínvonal 40 százalékkal haladta volna meg a tavalyi év hasonló időszakáét, a valóságban azonban csak 34,3 százalékos emelkedés történt. Az infláció növe és az infláció kedési üteme is látványosan visszaesett az első négy hónapban. Míg a januári növekedési ütem 7,5 százalékkal múlta felül a decemberit, addig a februári már csak 4,4 százalékkal volt nagyobb a januárban regisztráltnál, majd az emelkedés tovább csillapodott, márciusban 3,5 százalékra, áprilisban pedig 2,4- re. A háttérben olyan okok húzódnak meg, amelyek a kedvező folyamatokat eredményezték - mutatott rá Czinkotai János. Egyrészt a vártnál kisebb volt a tavalyi áremelkedések áthúzódó hatása, és az idei áremelések egy része is enyhébb lett a tervezettnél. Másrészt a gazdaság néhány szeletének igazi piaci magatartása sem maradt hatástalan, így például az emelkedő árak hatására jelentősen visszaesett a fogyasztói kereslet, miközben az árubőség minden eddigit felülmúl. A főtanácsos szerint a termelői és fogyasztói árakban is kimutatható, hogy megkezdődött a kőolaj világpiaci árának követése, több szakmában pedig valódi piaci verseny uralkodik. (Folytatás a 3. oldalon) Az EK egységes Jugoszláviát szeretne Bosznia-Hercegovina uniójavaslata Jacques Delors, az Európai Közösség brüsszeli bizottságának elnöke belgrádi tárgyalásait záró sajtóértekezletén világossá tette, hogy Jugoszlávia csatlakozási kérelme nem fogadható el mindaddig, amíg az ország válsággal küzd. Delors és Jacques Sanier, az Európa Tanács elnöke Jugoszlávia vezetőit az ország egységének megőrzésére sürgette, és kijelentették: az EK Jugoszlávia jelenlegi határainak fenntartását, a problémák demokratikus megoldását, az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását szorgalmazza. Az EK vezetői reményüknek kompromisszumos adtak hangot, hogy a jugoszláv válságban az ésszerűség győzedelmeskedik, és kompromiszszum születik. Sajtókonferenciájukon elutasították viszont azt a feltételezést, hogy nyomást gyakorolnának Belgrádra, és kijelentették, hogy támogatják Ante Markovic szövetségi miniszterelnök gazdasági reformjait. Jugoszláviai tárgyalásaikon nagyszabású, négymilliárd dollár fölötti pénzügyi támogatást, a beruházások ösztönzését, a magánszektor fellendítésének támogatását helyezték kilátásba. (Folytatás a 2. oldalon) Újabb áremelések várhatók a Szovjetunióban Szalontay Mihály jelenti Moszkvából. A szovjet árszínvonal további növekedésével kell számolni a közeljövőben - mondotta Igor Pogoszov, a Statisztikai Állami Bizottság elnökhelyettese az áprilisi árreform eredményeit elemző sajtótájékoztatóján. A hivatalosan reformnak nevezett központi áremelés következtében átlag két és fél, háromszorosára drágultak az alapvető élelmiszerek és fogyasztási cikkek a Szovjetunióban. Pogoszov szerint a termelés visszaesése, az árukészletek csökkenése és a rubel vásárlóértékének további zuhanása az utóbbi hónapokban tovább rontotta a fogyasztási cikkek piacán az amúgy sem túl rózsás helyzetet. A lakossági jövedelmek az idén az első négy hónapban 32,7 milliárd rubellel haladták meg a kiadásokat, s ha ezt a növekedést nem fogják vissza, az év végére 400 milliárd rubelnyi felhasználatlan pénz húzza az emberek zsebét. A felgyülemlőben lévő pénztömeg felhasználása csak akkor lesz hatékony, ha a kiadások növelésének minden egyes százalékához csupán 0,6 százalék jövedelemnövekmény járul. A statisztikai bizottság elnökhelyettese úgy vélekedett, ezt a célt csak két módszerrel lehet elérni: vagy visszafogják az árszínvonal növekedését az árak fokozatos liberalizálása és a jövedelmek korlátozása mellett - ez a jelenlegi kormányprogramnak megfelelő változat -, vagy az árak felszabadításával a jövedelmek emelkedését bizonyos arányban a dráguláshoz igazítják. Pogoszov szerint a második változathoz fognak közelíteni a valós folyamatok, ami azt jelenti, hogy a lakosságnak nyújtott kompenzáció sohasem fogja utolérni az áremelkedés mértékét. Arra a kérdésre, mekkora infláció várható az idén a Szovjetunióban, az illetékes konkrét számot nem közölt, de a pénzromlás gyorsulásához a fentiek alapján alig férhet kétség. Washington nem tartja elég radikálisnak a szovjet reformtervet Attali kiskaput nyit Gorbacsovnak? Washingtoni kormánykörökből kiszivárogtatták: a Primakov által előterjesztett szovjet gazdasági reformprogramon még alaposan akad javítanivaló. Bush és Primakov találkozóját követően kiderült, hogy az amerikai elnököt tanácsadói az agrárhitel megadására ösztönzik, maga Bush pedig hisz abban, hogy Moszkva radikális gazdasági reformokat akar. Primakov is derűlátó, és abban bízik, hogy a szovjet termékek is megkapják a legnagyobb kedvezményes bánásmódot. Gorbacsov londoni meghívásával kapcsolatban új fejlemény, hogy Jacques Attali, az EBRD elnöke kiskaput nyitott a szovjet elnök számára: júliusi „munkatalálkozóra” Londonba várja. A Szovjetunió még nem készült fel arra, hogy vállalja a piacgazdaságra való áttéréssel járó nehézségeket. Ez az állapot pedig nem indokolja, hogy a Nyugat Moszkva segítségére siessen - foglalta össze az amerikai kormány véleményét Primakov eddigi washingtoni tárgyalásairól egy neve elhallgatását kérő magas rangú amerikai kormánytisztviselő. Az angolai békeszerződés aláírására a portugál fővárosba érkezett diplomata szerint Washington irreálisnak tartja a Primakov által ismertetett reformprogramot. Washingtonban egy másik névtelen „kiszivárogtató” azt közölte a Reuterral, hogy a Primakov-féle javaslat utasításos és kézi vezérléses módszereket alkalmazna a piacgazdaságra való áttéréshez. A két fél álláspontja azonban az, hogy a reformprogram még fejlődhet - fűzte hozzá. Maga Primakov - Boskinnal, Bush amerikai elnök gazdasági főtanácsadójával folytatott második megbeszélését követően úgy vélte, az általa előterjesztett javaslat „kedvező fogadtatásra talált” washingtoni kormánykörökben. Elismerte azonban, hogy amerikai tárgyalópartnerei több magyarázatot is kértek, aminek megadásán a szovjet küldöttség dolgozik. (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet csapatkivonás - határidő előtt Szalontay Mihály jelenti Moszkvából. A szovjet hadsereg vezérkarának szóvivője pénteken közölte, hogy a kitűzött határidő, vagyis június 30- a előtt kivonják a szovjet csapatokat Magyarországról. Vlagyimir Zsurbenko vezérőrnagy a szovjet hírügynökségnek adott interjújában adta hírül: a magyarországi csapatkivonás a tervezettnél néhány nappal korábban fog befejeződni. A tábornok szerint hazánk területéről az idén január elseje óta 14 ezer katonát, 214 harckocsit, 189 páncélozott harci járművet, 683 tüzérségi rendszert és 111 repülőgépet vontak ki. Zsurbenko úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon mindössze másfél ezer szovjet katona maradt, és a hátrahagyott harci technikát is összeszámolhatjuk a fél kezünkön. Hasonló a helyzet a szomszédos Csehszlovákiában is, ahol már gyakorlatilag nincs harci technika, s mindössze 1400 katona állomásozik, akik június 30-án fogják elhagyni az országot - mondotta a szovjet tábornok. Nem véletlenül nyilatkozott a szovjet vezérkar egyik illetékese éppen most a TASZSZ-nak. A jelek szerint Moszkva a csapatkivonást mind Magyarországról, mind Csehszlovákiából akár egy nap múlva is befejezhetné, ha megszületett volna a megállapodás arról, mennyit fizetnek az érintett országok a hátrahagyott épületekért, repülőterekért és egyéb értékekért. Hatpárti egyeztetés lesz a kárpótlásról? Antall is a gyors újratárgyalást pártolja Az Országgyűlésre hárul a feladat, hogy a kárpótlási törvény alkotmányellenes paragrafusait módosítsa, tehát nem kerül vissza a kormányhoz átdolgozásra a törvény szövege - mondta Szabad György, az Országgyűlés elnöke tegnap az újságíróknak. A T. Ház elnöke hétfőn felkéri az Országgyűlés ügyrendi, valamint alkotmányügyi bizottságát javaslattételre a kárpótlás ügyében. Tanácskozást folytatott tegnap Antall József kormányfő a Kisgazdapárt 11 elnökségi tagjával, többek között az Alkotmánybíróság döntése után a kárpótlás ügyében előállt új helyzetről. Az ülés után Zsíros Géza, az FKgP parlamenti képviselője kijelentette, az Alkotmánybíróság határozata a Kisgazdapárt reprivatizációt pártoló álláspontját igazolja. A kisgazdák körömszakadtáig ragaszkodnak ahhoz, hogy a föld ügyében továbbra is az eredeti törvényben meghatározott 1000 aranykorona legyen a 100 százalékos kárpótlás felső határa. Ezért szorgalmazzák, hogy emelkedjék az egyéb tulajdoni formák után járó kárpótlás mértéke. A képviselő becslése szerint a kárpótlás ily módon a nemzeti vagyon 7-10 százalékát érintené. (Folytatás a 3. oldalon)