Világgazdaság, 1991. június (23. évfolyam, 104/5610-124/5630. szám)
1991-06-25 / 120. (5626.) szám
1991. június 25 Költenének, ha tudnák, mire A vendég tanácstalan Az idegenforgalom nyilvánvaló üzleti célja, hogy minél több turista minél több pénzt hozzon, és hagyjon itt az országban. Sőt, ha lehet, még többet, mint eddig. A külföldiekben van is erre némi hajlandóság, bár kevesebb, mint korábban, de azért jönnek és költenének. Csak nem mindig tudják, hogy mire érdemes. A Magyarország iránt érdeklődők egyik leggyakoribb panasza a kielégítő, alapos információk hiánya. Az országban csupán egyetlen olyan iroda működik, amely az egész magyar idegenforgalomról képes szakmai információkkal szolgálni. Budapesten, a Tourinform Sütő utcai irodájában — amelyet a fővárosi térképek jó része csak S. utcaként jelez — az év minden napján 12 órán át, öt nyelven adnak választ a világ minden sarkából érkezett turisták legkülönbözőbb kérdéseire. Naponta rendszerint félezren jönnek be személyesen, és 250-300-an telefonon érdeklődnek Az utóbbi időben jelentősen megnőtt az egyéni utasok száma, akik - különösen ha először járnak hazánkban - nagyon igénylik ezt a fajta segítséget. Egyre többen jönnek Spanyolországból, Görögországból, Franciaországból, Olaszországból és más olyan tájakról, ahonnan korábban sokkal ritkább volt a vendég, s akik jöttek, jobbára azok is csoportosan utaztak, mert úgy kényelmesebbnek és biztonságosabbnak tűnt számukra. Az egyéni utasok számának növekedése egyúttal azt is jelzi, hogy egyre több kérdésre kell tudni válaszolni. Az iroda sziszifuszi munkával saját adatbázist teremtett, egyfelől azt dolgozva fel, amit szaknyelven idegenforgalmi vonzerőnek hívnak. Részletesen nyilvántartják a múzeumok, a műemlékek, a tájvédelmi körzetek, a gyógyfürdők, az uszodák, a vízi sportok, a kulturális és szakmai események, valamint a kongresszusok adatait: mit, mikor, hol érdemes keresni, és mi mennyibe kerül. Másfelől számon tartják a turisták fogadásának felételeit, a szálláshelyektől a szolgáltatásokig, a közlekedési lehetőségektől az árakig szinte mindazt, amire a vendégeknek szükségük lehet. Mindez magától értetődő, elemi szolgáltatás, ám az, hogy az adatokért szinte küzdeniük kell, már nem olyan természetes. E percben talán náluk van az egyetlen, viszonylag megbízható összeállítás a magyar utazási irodákról. Legalábbis azokról, amelyeknek a működését az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium engedélyezte, tehát amelyek nemzetközi tevékenység folyatatására is vállalkoztak. Azok azonban, amelyek csak belföldön kívánnak működni, akár önkormányzati engedéllyel is dolgozhatnak, így az ő nyilvántartásuk teljességgel megoldhatatlannak látszik. De a többieké is kétes, mert mintegy 1300 utazási irodai egységtől kértek tájékoztatást a működésükről, ám sokan még csak nem is válaszoltak. Június 7-i adataik szerint 804 utazási iroda tevékenykedik az országban, közülük 445 Budapesten. Hogy melyikük mit csinál, mit ajánl és milyen feltételekkel, azt egy 80 kérdést tartalmazó kérdőív segítségével igyekeznek megismerni. Egyegy szállodáról is 30-40 adatot tárolnak az adatbankban, hogy bármikor a legmegfelelőbbet tudják ajánlani. Az ország mintegy 2000 vendéglősétől is kértek információkat, de csak 1300 válaszolt. Nem kevésbé bonyolult naprakész adatokat gyűjteni a múzeumokról, amelyek száma 700 körül van, s a róluk készült országos összesítés legalább ötéves. Ezért mindenhová külön-külön kérdőíveket küldtek, hogy megtudják, melyik mikor tart nyitva, és mit kínál a látogatóknak. Az Országos Műemléki Felügyelőség lajstroma mintegy 10 ezer műemléket tart számon, de azt sehol nem közlik, hogy a nagyközönség ezek közül melyiket látogathatja. A Tourinform a plébániáktól a szociális otthonokon át az önkormányzatokig a legkülönbözőbb szervezetekkel rendszeres levelezésben áll, hogy naprakész adatokat szerezhessenek és adhassanak ügyfeleiknek. Ez is magától értetődő tevékenység, csak éppen az a bökkenő, hogy a teljes munkát ugyanaz a 13 fős stáb végzi, amely a 12 órás ötnyelvű szolgálatot is adja, s amelybe már a takarítónő is bennefoglaltatik, aki történetesen szintén tud németül. Ezekre az adatokra viszont szükség van, a pult előtt állók nem azt kérdezik, hogy mit honnan tudnak, ők csak a választ várják. Mint ahogy a külföldi útikönyvek szerzői is egyre jobban építenek a Tourinform adataira. Eddig a Központi Statisztikai Hivatalban gyűlt össze a legtöbb idegenforgalommal kapcsolatos adat, a számok azonban nem jeleztek semmit a minőségből. Azt, hogy hol milyen szállodát, vendéglőt, kempinget érdemes ajánlani, a helyszínen lehet legjobban megítélni. Ezért az adatok összegyűjtésében nagy szerep juthatna a megyei idegenforgalmi hivataloknak, ám ezek sorsa manapság meglehetősen borotvaélen táncol. A nagyvilágban a turisták ahhoz szoktak, hogy a nap bármely szakában még a legkisebb településen is találnak olyan információs pontot, ahol minden fontosat megtudhatnak. Előbb-utóbb Magyarországon is - kivált ha még világkiállítás is lesz - létre kellene hozni egy országos számítógépes információs bázist, amelyhez a helyi adatbázisok csatlakoztathatók, és naprakészen rendelkezésre állhatna mindenhol a szükséges információ. Mindez nyilván nagy kiadás lenne, de egy olyan ágazat, amely milliárdokat hoz az országnak, meg kell hogy érje a befektetést. Ennél jóval olcsóbb lenne aza megoldás, amit a Tourinform már két éve próbál megvalósítani a fővárosban, de eddig valahonnan mindig lepattant a javaslat. Arra gondoltak, hogy a turisták körében a legnépszerűbb helyeken - a Vörösmarty téren, a Hősök terén, a Szentháromság téren és a Belvárosban a Ferenciek terén - felállítanának egy-egy helyhez illő stílusú információs pavilont, ahol a turisták több nyelven is tájékoztatást kaphatnának, pénzt válthatnának és jegyet vehetnének a kulturális programokra. Mert úgy gondolják, a legtöbb hasznot akkor hozza az információ, ha azok közelében van, akiknek szükségük van rá. Egyébként a tájékoztatás kétirányú is lehetne, hiszen a Tourinform rengeteg olyan tapasztalatra tesz szert a vendégek kérdései alapján, ami orientálhatná a szakmát és a vállalkozókat is. Meg lehet tudni például azt, mit keres leginkább és mit keres hiába a külföldi. Sokan igénylik a középkategóriás szállodákat a fővárosban, és a fiataloknak való olcsó szálláshelyeket. Keresik a vegetáriánus étteremeket, amelyekből már akad egy-kettő Budapesten. Nincs viszont csomagmegőrző a Belvárosban és nincs elég illemhely. Hiányoznak a külföldieknek a kerékpárkölcsönzők, az olcsóbb gyorskiszolgáló éttermek és a gyalogos városnéző séták. És az olyan színvonalú tájékoztatás is hiányzik, ami pedig egy ország propagandájához nélkülözhetetlen. IPARI INGATLAN TULAJDONJOGA (42-es övezetben) Budapest XI., Prielle Kornélia u. 17. sz. alatt ELADÓ. Világkiállítási terület közvetlen szomszédságában. Összterület: 8100 m2 Beépítettség: 30 százalék (műhelyek, raktárak, iroda, szociális helyiség) Egyben, de szükség esetén megosztva is. Érdeklődni a fenti címen, vagy a 161-0018-as telefon/telefaxon lehet. IDEGENFORGALOM A SZALDÓ Kft. budapesti, telefonos, összkomfortos lakásokat kínál iroda céljára. Érdeklődni lehet 10-16 óra között a 132-0633-as telefonszámon. Felemás az osztrák mérleg Dacára az Öböl-háborúnak - amely jelentős mértékben visszavetette az idegenforgalmat -, pozitívan alakult az idei év első negyedében Ausztria idegenforgalmi mérlege. A nemzetközi turizmusból származó bevételek az előző év azonos időszakához képest 16 százalékkal - 5,6 milliárd schillinggel - nőttek, és elérték a 41 milliárd schillinget. Az osztrák turisták külföldi kiadásainak stagnálása miatt a fizetési mérleg aktívuma ezen a részterületen 27 milliárd schillingre emelkedett - hangzott az Osztrák Nemzeti Bank közleménye. Az Ausztriába utazó külföldi turisták számának növekedését az év első két hónapjában elsősorban a kedvező hóviszonyokra vezetik vissza. Ugyanakkor természetesen az Öböl-háború hatására visszaesés is tapasztalható főként a repülőutaknál. Az idei év első negyedévének 29 millió vendégéjszakájával csaknem sikerült elérni az 1989-es év első negyedének színvonalát. Az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,6 millióval nőttek a külföldiek vendégéjszakái. Teljesen különböző fejlődési irányt vett ezen belül a városi és a „vidéki” turizmus: a városi turizmus keretében 200 ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, aminek Bécs volt az elsődleges kárvallottja. Ezzel szemben a vidéki vendégéjszakák száma 2,8 millióval emelkedett. Az osztrák fővárosból elsősorban az olasz, a japán és az amerikai látogatók maradtak el, az egész ország adatait figyelembe véve pedig a Nagy- Britanniából, az USA-ból és a Japánból érkező vendégek körében lehetett visszaesést tapasztalni. Jelentősen nőtt viszont a francia, a jugoszláv, az NSZK- beli és a holland turisták érdeklődése. Az osztrákok külföldi utazásainak száma január és február folyamán a tavalyinak csaknem egynegyedével emelkedett, és elérte az 1,7 milliót. A nemzetközi tendenciákat követve az osztrák turisták esetében is az egynapos utazások nőttek a legnagyobb mértékben (40 százalékkal), ezzel szemben 6 százalékos visszaesés következett be a jóval költségesebb, több éjszakát magukban foglaló utaknál. Mindezt tekintetbe véve az osztrák turisták kiadásának színvonala nem változott az előző év azonos időszakához képest. Az év első két hónapjában Ausztria hat szomszédjára esett az osztrák polgárok utazásainak 95 százaléka. Az osztrákok megerősödött utazási kedve elsősorban a Magyarországra, Csehszlovákiába és az Olaszországba irányuló utazásokra koncentrálódott. Valamivel gyengébb volt az emelkedés a német és a svájci utaknál, míg a jugoszláviai utazások jelentős mértékben visszaestek. (Der Standard) Horvát turistatoborzó Bizonytalan Jugoszlávia idegenforgalmának 80 százaléka nem más, mint Horvátország idegenforgalma, hiszen a turisták döntő többsége az Adriára utazik. Már amikor utazik, hiszen az utóbbi idők politikai fejleményei katasztrofálisan érintették az országot. „Az idén az idegenforgalom politikai kérdés, pedig ez az az üzletág, amelynek teljesen depolitizáltnak kellene lennie” - jelentette ki Mladen Simunics, a Horvát Köztársaság idegenforgalmi miniszterhelyettese azon a sajtóértekezleten, amelyet nemrégiben tartottak Budapesten. A miniszterhelyettes egy szakmai delegáció élén azzal a nem titkolt céllal látogatott Magyarországra, hogy meggyőzze a magyar turistákat: országa veszélytelen. „Az Adriai-tenger horvát része tökéletesen biztonságos, eddig egyetlen turistának sem volt semmilyen kellemetlensége, s meggyőződésünk, hogy ezután sem lesz” - nyilatkozta Simunics. A Horvát Köztársaság számára az idegenforgalom különlegesen fontos, hiszen az abból származó bevételei másfélszer magasabbak, mint az összes többi ágazaté együttvéve. Ezért minden lehetőséget megragad biztonságban nak arra, hogy a turizmust támogassák, a potenciális látogatókat pedig meggyőzzék arról, hogy érdemes odautazniuk. Rendszeresen tájékoztatást adnak például arról, hogy az Adria melyik útvonalakon közelíthető meg a legveszélytelenebbül. Igyekeznek a turistákat az árak mérséklésével is megnyerni, bár ezzel a módszerrel nem mindenütt élnek. Rendkívül visszaesett az idén az idegenforgalom, de a magyar turisták még a többiekhez képest is kisebb számban keresik fel az országot. A csökkenés azonban már tavaly is észlelhető volt, amikor 120 ezer magyar üdült az Adrián, 25 százalékkal kevesebb, mint 1989- ben. A magyarok egyébként Horvátország idegenforgalmában a 9. helyen állnak, a legtöbb vendég az NSZK-ból, Olaszországból, Ausztriából és Nagy- Britanniából érkezett általában. Amikor a horvát idegenforgalmi miniszterhelyettest arról kérdezték az újságírók, hogy vajon a turisták biztonságára nézve milyen garanciákat tudnak nyújtani, ő azt válaszolta: ugyanolyat, mint Görögország, Írország vagy amilyet a baszkok adnak. A köztársaság parlamentje nemrégiben törvényt fogadott el az idegenforgalom fejlesztéséről, emellett egy új koncepciót is kidolgoztak, amely az egyéni turizmust igyekszik a csoportos turizmus helyébe állítani; ennek megfelelően a szállodaépítéseknél felhagynak a monumentális, ezerszemélyes hotelek építésével. A horvát idegenforgalom vezetői abban reménykednek, hogy a politikai viszonyok hamarosan rendeződnek, s akkor már nemcsak a tengerpartra lesznek kíváncsiak a külföldiek. Az ország belső területeinek idegenforgalmát is szeretnék fejleszteni, annál is inkább, mert Zágráb 80 kilométeres körzetében 74 középkori kastély van, amelyek közül 52 kis beruházással is jó állapotba hozható, kilencet pedig már teljesen felújítottak. BUDA-IMMOBILIA KFT. értékesíti új, reprezentatív kivitelezésű, Rózsadomb, Csatárka u. 45. szám alatti ingatlanát 60 000 000 Ft irányárért. Lízingkonstrukciós lehetőség is! 1118 Budapest XI., Köbölkút u. 39. Telefon: 185-0776, 111-1288 Telefax: 185-0776 A németek nyarainak ára Sok német család számára drágább lesz az idei nyári szabadság mint a tavalyi volt, sőt számos kedvelt célországban - így Spanyolországban és Ausztriában - a németeknek több pénzt kell majd kiadniuk, mintha otthon üdülnének, hasonló kategóriájú nyaralóhelyeken. Amint azt a Német Bankok Szövetségi Egyesülése Kölnben tudtul adta, a Spanyolországban üdülő német vendég egy márkájáért - átszámítva - mindössze 80 pfennig értékű árut vásárolhat, Ausztriában pedig ugyanez a pénz csak 90 pfenniget ért. A legkisebb ellenértéket a skandináv országokban adják a német márkáért: Finnországban például alig 66 pfennig értékű árut lehet érte kapni. Olcsóbb viszont a németek számára a nyári szabadság Törökországban, ahol megbecsült márkájuk ellenértéke 1,30 DM, de még az Egyesült Államokban (1,12 DM) és Görögországban (1,10 DM) is általában kevesebb pénzt kell kiadniuk az üdülő németeknek, mintha otthon nyaralnának. A költségek szempontjából a németországival nagyjából megegyezik a hollandiai, a portugáliai, az olaszországi, a franciaországi, a kanadai és a belgiumi nyaralás. (Frankfurter Allgemeine Zeitung) Golfpálya épül Nyugat-Európában több mint 30 százalékkal nőtt a golf iránti érdeklődés, Ausztriában pár év alatt megduplázódott a golfpályák száma, s a mostani 50 helyett öt éven belül már 100 várja a sportolni vágyókat. Ennek ismeretében aligha meglepő, hogy a minőségi turizmus fejlesztése jegyében a Danubius Hotels a nyugati határhoz közeli Bükfürdőn a Thermál Szálló mellett vegyes vállalat keretében létrehozta az ország első nemzetközi színvonalú golfpályáját. A most megalakult Birdland Golf & Country Club tulajdonosai, az NCC AB svéd építőipari vállalat osztrák leányvállalata, a Savaria Golfplatz Planungs und Betriebsgesellschaft GmbH, amely 57,8 százalékkal, a Danubius Hotels, amely 22,2 százalékkal és a Bük Mgtsz, amely 20 százalékkal részesedik az üzletből. A 96 hektáros pálya kivitelezési munkálatait másfél éve kezdték el, jelenleg 85-90 százalékos a készültségi foka, s a befejezéséig várhatóan Bükön 100-110 millió schillinget fognak költeni rá. Az építést az NCC AB végzi, amely eddig már 35 pályát épített a világ különböző pontjain. A vegyes vállalat vezetői arra számítanak, hogy mintegy 4 év alatt sikerül elérniük azt a 800-1000-es taglétszámot, ami mellett a beruházás megtérülése 4-6 év alatt várható. A klubban egyébként egy évre a tagsági díj 45 000 schilling, amelyet a vállalkozás vezetői a hasonló nyugati pályák áraihoz képest mérsékeltnek tartanak. A Danubius Hotels azt tervezi, hogy a gyógyszálló mellett, a golfpálya közvetlen közelében egy 200 szobás golf- és sportszállót épít. A pálya közelében egy faházakból álló falut kívánnak építeni, amelyet száz 70 négyzetméter alapterületű épület alkot majd. írta és összeállította: Peredi Ágnes ni