Világgazdaság, 1994. február (26. évfolyam, 21/6277-40/6296. szám)

1994-02-01 / 21. (6277.) szám

2­0 VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG Osztrák aggodalmak Temelín körül Vranitzky osztrák kancellár a következő hetekben erőfeszítése­ket tesz arra, hogy az ameriai kongresszus tiltsa meg az Exim­­banknak hitelgarancia nyújtását a csehországi temelíni atomerő­mű korszerűsítéséhez és bővítéséhez. A kongresszus 35 napon belül felülbírálhatja a bank döntését. Az Eximbank csütörtökön határozott arról, hogy 325 millió dolláros garanciával támogatja az amerikai Westinghouse erőművi szállításait. (Der Standard) Német energiapiaci liberalizálás Húsvétig szeretné elfogadtatni Günter Rexrodt német gazdasági miniszter azt a törvényjavaslatot, amelynek az energiapiac libe­ralizálása a célja. A javaslat értelmében a jövőben megszűnnek az energiapiaci monopóliumok, és minden állampolgár és válla­lat attól szerzi be gázt és az elektromos áramot, akitől akarja. A német politikus szerint az intézkedés következtében csökkenni fognak az energiaárak. Rexrodt továbbá új arcokat szeretne látni a közüzemi vállalatok felügyelőbizottságaiban is. (AP-DJ) Róma támogatja Ausztria EU-csatlakozását Néhány órás villámlátogatást tett hétfőn Bécsben Carlo Azeglio Ciampi olasz miniszterelnök, hogy az Európai Unióhoz való osztrák csatlakozás kérdéséről tárgyaljon Ausztria vezetőivel. Olaszország mindig is az osztrák csatlakozás egyik leghatáro­zottabb támogatója volt. Beniamino Andreatta olasz külügymi­niszter a napokban, bécsi tárgyalásai során, kifejtette, hogy Róma azt szeretné, ha idén márciusra aláírnák az osztrák belé­pésről szóló megállapodást. Ebben az esetben Ausztria már 1995-ben az Európai Unió tagja lehetne. (MTI) Finnország tart a tárgyalásoktól Nehéz tárgyalásokat jósolt az Európai Unióhoz történő finn csatlakozásról Heikki Haavisto finn külügyminiszter szomba­ton, rámutatva, hogy a finnországi tej- és cukortermelés kvótáira vonatkozó EU-javaslatok csalódást keltően alacsonyak. A cu­kortermeléssel kapcsolatos közösségi javaslat például azt vetíti előre, hogy legalább egy cukorgyárat be kell zárni — jelentette ki a miniszter. Finnország a mezőgazdaságot tekinti a csatlako­zási tárgyalások kulcselemének. (MTI) Új alapokon az orosz—kubai kereskedelem Oroszország és Kuba egy új együttműködési társaságot hozott létre a két ország közötti kereskedelem fellendítésére. A Ros- Cuba feladata a kölcsönös kereskedelem, beruházások és áru­­szállítások előmozdítása, valamint tudományos, műszaki és pi­aci tanulmányok szorgalmazása. Bár a két ország közötti keres­kedelem a Szovjetunió szétesését követően gyakorlatilag össze­omlott, 1993-ban is jelentős “cukrot olajért” barterkereskedel­­met folytattak egymással, s hasonló megállapodáson dolgoznak az idei évre is. (MTI) A MiG-ek „nyugatosítása” Szlovákiában Izraelt bízta meg a­ pozsonyi kormány azzal a feladattal, hogy a nyugati, NATO-szabványoknak megfelelően alakítsák át Szlo­vákia MiG—29-es repülőgépeit — jelentette ki Moravcik kül­ügyminiszter. A szlovák politikus a múlt hónapban látogatott Izraelbe, de akkor semmilyen részlet nem látott napvilágot a tárgyalásokról. Szlovákia a múlt hónapban kapott 5 darab MiG vadászgépet az orosz adósságokért cserébe. Hírek szerint már Románia és Csehország is megkezdte orosz repülőgépeinek nyugati szabványhoz igazítását. (Reuter) Kirgiz reformgyorsítás Az előzetes eredmények alapján elsöprő, több mint 96 százalé­kos többséget fog kapni a Kirgizisztánban most tartott népszava­záson az az elképzelés, hogy gyorsítsák fel a kapitalizmus bevezetését. Az eredmény értelmében a konzervatív, zömében volt kommunistákból álló parlament ellenében az elnök szabad kezet fog kapni a piaci reformok keresztülviteléhez. (Reuter) Romániai privatizáció A Daewoo beruházási tervei A dél-koreai Daewoo csoport azt fontolgatja, hogy 250 millió dollárért megvásárolja a román Oltcit autógyárat — mond­ta Mircea Cosea gazdaságireform-miniszter Davosban. A Daewoo cég a vételáron felül 700 millió dollárt ruházna be az autógyárba. Ez jóval több, mint amiről a korábbi híradások beszámoltak (Világgazdaság, 1994. január 21., 2. oldal). A negyedik legnagyobb dél­koreai csoport összesen 3 milli­árd dollár értékű befektetésről tárgyal Romániában, aminek fel­tételéül pénzügyi kedvezménye­ket szab. A Daewoo az autógyá­ron kívül érdeklődik egy hűtő­gépgyár, szállodák, hajógyárak és egy elektronikai konszern iránt. Megvalósulása esetén az Ölt­ért privatizációja lenne a legna­gyobb eddigi külföldi beruhá­zás Romániában, ami lökést ad­hat a külföldi befektetéseknek. A Nestlé már ígéretet tett vegyes vállalat alapítására a Borsak üdí­­tőipari céggel. A svájci élelmi­szer-ipari csoport 40 millió dol­lárt ruház be a vegyes vállalatba és további 50 milliót költ egy új palackozóüzem építésére. A Ge­neral Motors és a Chrysler ugyanakkor a másik romániai autógyár, az Aro iránt érdeklő­dött. A kormány ezenkívül pri­vatizálni kívánja a Tarom légi­társaságot, valamint a Mirage kozmetikai konszernt. Románia, ahova tavaly alig 1 millárd dollár külföldi tőke áram­lott, valójában csak most kezdi a gazdasági reformot. Jelenleg a hazai össztermék (GDP) 30 szá­zaléka származik a magánszfé­rából, ennek nagy része viszont azokból a magángazdaságokból származik, amelyeket a terme­lőszövetkezetek feloszlatása után adtak vissza a parasztok­nak. Év végéig a kormány 45 százalékra szeretné növelni a magánszféra részesedését a GDP-ből. A privatizáció támogatása cél­jából a kormány igyekszik az értékesítendő vállalatokat könyv szerinti értékük helyett inkább a piaci értékük alapján felbecsül­ni, így alacsonyabb lesz a vétel­ár, ami lehetővé teszi, hogy a románok is könnyebben bekap­csolódhassanak a privatizáció­ba. (AP-DJ) Davosi konferencia Csernomirgyin jó magaviseletet ígér A davosi Világgazdasági Fórum vasárnapi ülésén az izraeli—palesztin tárgyalásokon kívül Csernomirgyin orosz miniszterelnök felszólalásra keltette a legnagyobb érdeklődést. A moszkvai vezető arra kérte a nyugati kormányokat és üzletembereket, hogy segítsék őt a működő piacgazdaság felépítésében, segítsék elkerülni a káoszt, amely az egész világra nézve veszélyes volna. A jelen lévő nyugatiak azonban emlékeztettek rá, hogy szemükben az infláció elleni harcra való készsége a döntő tényező. Az orosz miniszterelnök olyan “multilaterális tanácsok” tervét vázolta fel, amelyek orosz és külföldi bankárokból, üzlet­emberekből állnának, és még az idén összeülnének, hogy az orosz gazdaság ígéretesebb ágazatai­ba “befektető csoportokat” szer­vezzenek. A befektetésekhez vi­lágosan kell látnunk, milyen re­formokat hajtanak végre, és az infláció elleni küzdelemnek e reformok részét kell alkotniuk — válaszolta erre von Pierer, a Siemens vezérigazgatója. Csernomirgyin azt ígérte, nem tér el a korábbi szigorú pénzügyi politikától, és semmilyen körül­mények között sem gyengül a pénzkínálat ellenőrzése. Azon­ban erre más módszerekre van szükség: a kormány, a szakszer­vezetek és a vállalatok közötti bér- és ármegállapodásokra. Ezt azzal indokolta, hogy az infláció oka ma már nem a túlzott keres­let, hanem a monopolista terme­lők áremelései. Ezek ellen nem lehet tisztán monetarista makro­­ökonómiai eszközökkel fellép­ni. A miniszterelnök szerint ez év első felében az infláció 15-18 százalék között lesz, ez a máso­dik fél évben 11-12 százalékra csökken, decemberre pedig 7-9 százalékra. Figyelemreméltó volt David Hale-nek, a chicagói Kemper Financial Co. alelnökének az a kijelentése, hogy nagy lehetősé­geket lát Kelet-Európában. Út­ban Davos felé Londonban azt tapasztalta, hogy a legeszesebb intézményi befektetők kevesen vásárolnak Kelet-Európában, amit 6 hónappal korábban még nem lehetett észlelni. Hale szeme előtt elsősorban Lengyelország és Magyarország lebeg. “Budapest végre feléled hosszú alvó időszak után” — jegyezte meg. “ Lengyelor­szágban újabb privatizációs já­ték indul.” (AP-DJ) Bizakodnak a japán befektetők Újabb ösztönzőcsomag a napirenden Tokióban három éve nem tapasztalt rekordmagasságba szökött a legfontosabb japán részvények árfolyamainak átlagos alakulását mutató Nikkei-index a hét végén megszavazott politikai reformtörvény nyomán. A kormánykoalíció és az ellenzéki Liberális Demokrata Párt (LDP) közt létrejött kompromisszum optimizmussal töltötte el az értékpapírpiacokat, az árfolyamok csaknem 8 százalékkal emelkedtek. Vízválasztónak tekintik a ja­pán lapok a hét végén létrejött javaslatot, amely a választási rendszer és a pártfinanszírozás módosításával alapvető válto­zásokat idézhet elő az 1955 óta érintetlen politikai rendszer­ben. Hoszokava Morihiro kor­mányfő a kormányválság és a parlament feloszlatásának el­kerülésére jelentős engedmé­nyeket tett az ellenzéknek, így az eddig érvényben lévő több­­képviselős választási körzete­ket az egyképviselős és listás szavazás kombinációjával vált­ják fel. Az LDP javaslatához közelít a megállapodás másik fele is, amennyiben a japán honatyák a jövőben is vehet­nek fel pártadományokat, igaz, csak egyetlen szervezettől. A politikai áttörés megnyi­totta az utat minden idők leg­nagyobb összegű gazdaságösz­tönző csomagtervének ledol­gozása előtt. A kormány mint­egy 127 milliárd dollár értékű pótlólagos kereslettel ösztö­nözné a japán gazdaságot, amely a második világháború utáni időszak leghosszabb re­cesszióját éli át. Ebből 50-60 milliárd dollárt tenne ki a személyi jövedelem­­adó csökkentésének hatása, 40 milliárd dollárt fordítanának a közmunkaprogramokra, továb­bi 20 milliárdot az ingatlanvá­sárlásokra és 10 milliárdot a kisvállalkozások fellendítésé­re. A rizspiac megnyitása miatt kedvezőtlen helyzetbe került mezőgazdasági termelők meg­segítésére 2 milliárd dollárt irá­nyoztak elő. Hoszokava kormányfő az el­lenzékkel együttműködve már a hét végére szeretné befejezni a tervezet kidolgozását, bár a kormányon belül még nincs egyetértés a finanszírozás mód­ját illetően. A miniszterelnök kijelentette, hogy a jövedelem­­adó csökkentését nem kívánja összekötni a fogyasztási adók emelésével, Hata Cutomu mi­niszterelnök-helyettes és veze­tő pénzügyminisztériumi tiszt­viselők azonban nem zárták ki ezt a lehetőséget. Fölvetődött az államkötvények kibocsátá­sának gondolata is, de ez a re­cesszióból való kilábalás költ­ségeit a jövő generációra hárí­taná. (Reuter, AP—DJ, MTI) Gazdaságélénkítés a la francaise Balladur francia miniszterelnök vasárnap új gazdaságösztönző intézkedéseket jelentett be munkahelyteremtés céljából, mert elégedetlen az 1994-re várható 1,4 százalékos növekedés­sel. Egyúttal megígérte a szociális költségek csökkentését is. Ezek az intézkedések arra is szolgálnak, hogy erősítsék helyzetét Chirac újgaulle-ista pártvezérrel szemben az elnöki tisztért. Az ellenzék máris becsmérlőleg nyilatkozott az ígért rendszabályokról. A Balladur által ki­látásba he­lyezett intézkedések részletei­ről az derül ki, hogy a fogyasz­tók a tíz évnél öregebb gépko­csik forgalomból való kivoná­sa esetén 5000 frankot kapnak, ha megint kocsit vásárolnak. (Nem döntötték még el, hogy új vagy régi kocsit is lehet-e venni. A részleteket február 15- én közüik.) Ezenkívül a válla­latok 1994. január 1-jétől 75 ezer frank helyett évente 100 ezer frankot könyvelhetnek el a vállalati kocsik értékcsökke­néseként. A kormány gyorsabban fize­ti vissza a vállalatoknak a befi­zetett hozzáadottérték-adót ab­ban az arányban, amennyiben fiatalok számára munkahelye­ket létesítenek. A francia állam ilyen adó-visszatérítési kötele­zettségének összegét 40 milli­árd frankra becsülik. Továbbá a kormány tanácskozik a ma­gánszektorral arról, milyen mó­don lehet növelni a munkahe­lyeket bizonyos szakképzett­séget nem ígérő szolgáltatások — például biztonsági és par­kolóhelyőr, benzinkútkezelő­k körében. Végül 100 millió frankot fordítanak az idei költ­ségvetésből környezetvédelmi munkahelyekre, valamint tá­mogatják a lakásfelújítást. Balladur bejelentette, hogy további intézkedéseket fog hozni a társadalombiztosítás hi­ányának csökkentésére is. Ez a hiány 1994-ben várhatólag 43 milliárd frank lesz, míg ápri­lisban — amikor Balladur hi­vatalba lépett — a szocialis­táktól 110 milliárdos hiányt örökölt. A miniszterelnök vasárnap rádióinterjút is adott, ebben ki­zárta annak lehetőségét, hogy a kormány mesterségesen csök­kenti a kamatlábakat, megje­gyezve, hogy azok már lénye­gesen csökkentek, amióta a jobbközép koalíció kormányoz 1993 májusa óta. A szakszervezetek, a szocia­lista ellenzék és a miniszterel­nök csekélynek tartja Balladur ösztönző intézkedéseit mond­ván, hogy azok semmit sem oldanak meg és csak a jobbmó­­dúakon segítenek, mert a sze­gényeknek nincs pénzük új ko­csira vagy nagyobb lakásfelú­jításra. (AP—DJ, Reuter) Beruházási stop Kínában A piacgazdaságra való áttérés lassítása jegyében a kínai kormány befagyasztotta az ez évre tervezett állóeszköz-beruházásokat. Pekingi lapjelentések szerint a hét végén kiadott rende­let célja elsősorban az, hogy gátat vessen a pazarló építkezéseknek. Tavaly az állóeszköz­beruházások értéke 50 százalék­kal, 16milliárd dollárra emelke­dett. Az építési láz felvette az építőanyagok árát, és jelentős mértékben hozzájárult az inflá­ció 20 százalék fölötti ütemé­hez. A Zsenmin Zsipao című kínai napilap szerint a beruhá­zóknak elsősorban a kevésbé lát­ványos, de annál fontosabb te­rületeket —mezőgazdaság, köz­lekedés, távközlés és energia — kellene megcélozniuk. A pekingi kormánynak nem ez az első kísérlete a helyi ható­ságok nyakló nélküli költekezé­sének megfékezésére, de megfi­gyelők egyelőre kételkednek a szándék komolyságában. Az utóbbi időben egyre több nyilat­kozat lát napvilágot arról, hogy véget kell vetni a lakosságot megterhelő túlfűtött növekedés­nek. Legutóbb Ho Kuang-huj, a gazdasági rendszer átszervezé­sével foglalkozó állami bizott­ság helyettes vezetője hangsú­lyozta, hogy a tervezettnél las­súbb ütemben kell megvalósíta­ni az áttérést a “szocialista piac­­gazdaságra”, a reformintézke­déseknek mindenkor a társada­lom által elfogadható határokon belül kell maradniuk. (Reuter, MTI) 1994. február 1. Soros új befektetése A fejlődő országokbeli erő­művek építésére 2,5 milliárd dolláros alapot hoz létre So­ros György és a GE Capital, az amerikai General Electric pénzügyi szolgáltatórészlege. Az új alapból először valószí­nűleg kínai, indiai, indonézi­ai és mexikói beruházásokat finanszíroznak. A GE Capital és a Quantum Industrial Holdings — Soros új befektetési alapja — 200-200 millió dollárt helyez el a Global Power Investmentsnek nevezett új vállalkozásban, és hozzájáru­lásokat várnak más intézményi befektetőktől is, köztük a szak­mában érdekelt nagyvállalatok­tól. Az International Finance Corporation (IFC), a Világbank magánvállalkozásokat támoga­tó részlege már jelezte, hogy 50 millió dollárral beszáll a Soros— GE Capital alapba. Soros először tavaly próbál­kozott közműépítéssel: 50 mil­lió dolláros boszniai segélyéből helyreállították a szarajevói víz­vezeték és az áramszolgáltatás egy részét. A Financial Times szerint az új közös vállalkozás folytatódó változást jelez Soros befektetési stratégiájában, amely eddig alapjában pénzpia­ci és nyersanyagpiaci spekuláci­óra összpontosult. Mindinkább igyekszik valami maradandót is alkotni. (MTI, AP-DJ) Főszerkesztő: Dunai Péter Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Lakatos Mária, Varga András Főmunkatársak: Bán Zsuzsa, Bányai Gyula, Kozma­ Géza, Magos Katalin Művészeti szerkesztő: Horváth László Szekcióvezetők: Árupiacok, expo: Horváth Lilla Értékpapírpiacok: Golubeff Lóránt Menedzser Kalauz: Kvassinger Klára Mezőgazdaság: Szirmai S. Péter Nemzetközi: Gaál Csaba Pénzügyek: Csabai Károly Vállalatok, vásárok: Sági Gyöngyi Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Eidenpenz József, Fabók Margit, Fehér István, Facsinay Kinga, Gárdonyi Imre, Kiss Tamás, Kovács Péter, Krekó László, Mádl József, Pekár Erzsébet, Thoma Csaba, Vígh Gábor Tudósítók: dr. Elek Lenke (Moszkva), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehőcz Rudolf (Kaposvár), Mentusz Károly (Eger), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Pécs), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Kéziratszerkesztők: Róna Judit, Tatai Miklós, Weisz Györgyi Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Barcsai Ildikó, Biró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Krizsán Ágnes, Major István, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria Számítástechnika: EFGÉ Kft. Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) , Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel.: 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR, Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 9840, fél évre 4920 Ft Terjeszti a Magyar Posta. ISSN 0042-6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.V.: dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet . VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten

Next