Világgazdaság, 1994. február (26. évfolyam, 21/6277-40/6296. szám)
1994-02-01 / 21. (6277.) szám
20 VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG Osztrák aggodalmak Temelín körül Vranitzky osztrák kancellár a következő hetekben erőfeszítéseket tesz arra, hogy az ameriai kongresszus tiltsa meg az Eximbanknak hitelgarancia nyújtását a csehországi temelíni atomerőmű korszerűsítéséhez és bővítéséhez. A kongresszus 35 napon belül felülbírálhatja a bank döntését. Az Eximbank csütörtökön határozott arról, hogy 325 millió dolláros garanciával támogatja az amerikai Westinghouse erőművi szállításait. (Der Standard) Német energiapiaci liberalizálás Húsvétig szeretné elfogadtatni Günter Rexrodt német gazdasági miniszter azt a törvényjavaslatot, amelynek az energiapiac liberalizálása a célja. A javaslat értelmében a jövőben megszűnnek az energiapiaci monopóliumok, és minden állampolgár és vállalat attól szerzi be gázt és az elektromos áramot, akitől akarja. A német politikus szerint az intézkedés következtében csökkenni fognak az energiaárak. Rexrodt továbbá új arcokat szeretne látni a közüzemi vállalatok felügyelőbizottságaiban is. (AP-DJ) Róma támogatja Ausztria EU-csatlakozását Néhány órás villámlátogatást tett hétfőn Bécsben Carlo Azeglio Ciampi olasz miniszterelnök, hogy az Európai Unióhoz való osztrák csatlakozás kérdéséről tárgyaljon Ausztria vezetőivel. Olaszország mindig is az osztrák csatlakozás egyik leghatározottabb támogatója volt. Beniamino Andreatta olasz külügyminiszter a napokban, bécsi tárgyalásai során, kifejtette, hogy Róma azt szeretné, ha idén márciusra aláírnák az osztrák belépésről szóló megállapodást. Ebben az esetben Ausztria már 1995-ben az Európai Unió tagja lehetne. (MTI) Finnország tart a tárgyalásoktól Nehéz tárgyalásokat jósolt az Európai Unióhoz történő finn csatlakozásról Heikki Haavisto finn külügyminiszter szombaton, rámutatva, hogy a finnországi tej- és cukortermelés kvótáira vonatkozó EU-javaslatok csalódást keltően alacsonyak. A cukortermeléssel kapcsolatos közösségi javaslat például azt vetíti előre, hogy legalább egy cukorgyárat be kell zárni — jelentette ki a miniszter. Finnország a mezőgazdaságot tekinti a csatlakozási tárgyalások kulcselemének. (MTI) Új alapokon az orosz—kubai kereskedelem Oroszország és Kuba egy új együttműködési társaságot hozott létre a két ország közötti kereskedelem fellendítésére. A Ros- Cuba feladata a kölcsönös kereskedelem, beruházások és áruszállítások előmozdítása, valamint tudományos, műszaki és piaci tanulmányok szorgalmazása. Bár a két ország közötti kereskedelem a Szovjetunió szétesését követően gyakorlatilag összeomlott, 1993-ban is jelentős “cukrot olajért” barterkereskedelmet folytattak egymással, s hasonló megállapodáson dolgoznak az idei évre is. (MTI) A MiG-ek „nyugatosítása” Szlovákiában Izraelt bízta meg a pozsonyi kormány azzal a feladattal, hogy a nyugati, NATO-szabványoknak megfelelően alakítsák át Szlovákia MiG—29-es repülőgépeit — jelentette ki Moravcik külügyminiszter. A szlovák politikus a múlt hónapban látogatott Izraelbe, de akkor semmilyen részlet nem látott napvilágot a tárgyalásokról. Szlovákia a múlt hónapban kapott 5 darab MiG vadászgépet az orosz adósságokért cserébe. Hírek szerint már Románia és Csehország is megkezdte orosz repülőgépeinek nyugati szabványhoz igazítását. (Reuter) Kirgiz reformgyorsítás Az előzetes eredmények alapján elsöprő, több mint 96 százalékos többséget fog kapni a Kirgizisztánban most tartott népszavazáson az az elképzelés, hogy gyorsítsák fel a kapitalizmus bevezetését. Az eredmény értelmében a konzervatív, zömében volt kommunistákból álló parlament ellenében az elnök szabad kezet fog kapni a piaci reformok keresztülviteléhez. (Reuter) Romániai privatizáció A Daewoo beruházási tervei A dél-koreai Daewoo csoport azt fontolgatja, hogy 250 millió dollárért megvásárolja a román Oltcit autógyárat — mondta Mircea Cosea gazdaságireform-miniszter Davosban. A Daewoo cég a vételáron felül 700 millió dollárt ruházna be az autógyárba. Ez jóval több, mint amiről a korábbi híradások beszámoltak (Világgazdaság, 1994. január 21., 2. oldal). A negyedik legnagyobb délkoreai csoport összesen 3 milliárd dollár értékű befektetésről tárgyal Romániában, aminek feltételéül pénzügyi kedvezményeket szab. A Daewoo az autógyáron kívül érdeklődik egy hűtőgépgyár, szállodák, hajógyárak és egy elektronikai konszern iránt. Megvalósulása esetén az Öltért privatizációja lenne a legnagyobb eddigi külföldi beruházás Romániában, ami lökést adhat a külföldi befektetéseknek. A Nestlé már ígéretet tett vegyes vállalat alapítására a Borsak üdítőipari céggel. A svájci élelmiszer-ipari csoport 40 millió dollárt ruház be a vegyes vállalatba és további 50 milliót költ egy új palackozóüzem építésére. A General Motors és a Chrysler ugyanakkor a másik romániai autógyár, az Aro iránt érdeklődött. A kormány ezenkívül privatizálni kívánja a Tarom légitársaságot, valamint a Mirage kozmetikai konszernt. Románia, ahova tavaly alig 1 millárd dollár külföldi tőke áramlott, valójában csak most kezdi a gazdasági reformot. Jelenleg a hazai össztermék (GDP) 30 százaléka származik a magánszférából, ennek nagy része viszont azokból a magángazdaságokból származik, amelyeket a termelőszövetkezetek feloszlatása után adtak vissza a parasztoknak. Év végéig a kormány 45 százalékra szeretné növelni a magánszféra részesedését a GDP-ből. A privatizáció támogatása céljából a kormány igyekszik az értékesítendő vállalatokat könyv szerinti értékük helyett inkább a piaci értékük alapján felbecsülni, így alacsonyabb lesz a vételár, ami lehetővé teszi, hogy a románok is könnyebben bekapcsolódhassanak a privatizációba. (AP-DJ) Davosi konferencia Csernomirgyin jó magaviseletet ígér A davosi Világgazdasági Fórum vasárnapi ülésén az izraeli—palesztin tárgyalásokon kívül Csernomirgyin orosz miniszterelnök felszólalásra keltette a legnagyobb érdeklődést. A moszkvai vezető arra kérte a nyugati kormányokat és üzletembereket, hogy segítsék őt a működő piacgazdaság felépítésében, segítsék elkerülni a káoszt, amely az egész világra nézve veszélyes volna. A jelen lévő nyugatiak azonban emlékeztettek rá, hogy szemükben az infláció elleni harcra való készsége a döntő tényező. Az orosz miniszterelnök olyan “multilaterális tanácsok” tervét vázolta fel, amelyek orosz és külföldi bankárokból, üzletemberekből állnának, és még az idén összeülnének, hogy az orosz gazdaság ígéretesebb ágazataiba “befektető csoportokat” szervezzenek. A befektetésekhez világosan kell látnunk, milyen reformokat hajtanak végre, és az infláció elleni küzdelemnek e reformok részét kell alkotniuk — válaszolta erre von Pierer, a Siemens vezérigazgatója. Csernomirgyin azt ígérte, nem tér el a korábbi szigorú pénzügyi politikától, és semmilyen körülmények között sem gyengül a pénzkínálat ellenőrzése. Azonban erre más módszerekre van szükség: a kormány, a szakszervezetek és a vállalatok közötti bér- és ármegállapodásokra. Ezt azzal indokolta, hogy az infláció oka ma már nem a túlzott kereslet, hanem a monopolista termelők áremelései. Ezek ellen nem lehet tisztán monetarista makroökonómiai eszközökkel fellépni. A miniszterelnök szerint ez év első felében az infláció 15-18 százalék között lesz, ez a második fél évben 11-12 százalékra csökken, decemberre pedig 7-9 százalékra. Figyelemreméltó volt David Hale-nek, a chicagói Kemper Financial Co. alelnökének az a kijelentése, hogy nagy lehetőségeket lát Kelet-Európában. Útban Davos felé Londonban azt tapasztalta, hogy a legeszesebb intézményi befektetők kevesen vásárolnak Kelet-Európában, amit 6 hónappal korábban még nem lehetett észlelni. Hale szeme előtt elsősorban Lengyelország és Magyarország lebeg. “Budapest végre feléled hosszú alvó időszak után” — jegyezte meg. “ Lengyelországban újabb privatizációs játék indul.” (AP-DJ) Bizakodnak a japán befektetők Újabb ösztönzőcsomag a napirenden Tokióban három éve nem tapasztalt rekordmagasságba szökött a legfontosabb japán részvények árfolyamainak átlagos alakulását mutató Nikkei-index a hét végén megszavazott politikai reformtörvény nyomán. A kormánykoalíció és az ellenzéki Liberális Demokrata Párt (LDP) közt létrejött kompromisszum optimizmussal töltötte el az értékpapírpiacokat, az árfolyamok csaknem 8 százalékkal emelkedtek. Vízválasztónak tekintik a japán lapok a hét végén létrejött javaslatot, amely a választási rendszer és a pártfinanszírozás módosításával alapvető változásokat idézhet elő az 1955 óta érintetlen politikai rendszerben. Hoszokava Morihiro kormányfő a kormányválság és a parlament feloszlatásának elkerülésére jelentős engedményeket tett az ellenzéknek, így az eddig érvényben lévő többképviselős választási körzeteket az egyképviselős és listás szavazás kombinációjával váltják fel. Az LDP javaslatához közelít a megállapodás másik fele is, amennyiben a japán honatyák a jövőben is vehetnek fel pártadományokat, igaz, csak egyetlen szervezettől. A politikai áttörés megnyitotta az utat minden idők legnagyobb összegű gazdaságösztönző csomagtervének ledolgozása előtt. A kormány mintegy 127 milliárd dollár értékű pótlólagos kereslettel ösztönözné a japán gazdaságot, amely a második világháború utáni időszak leghosszabb recesszióját éli át. Ebből 50-60 milliárd dollárt tenne ki a személyi jövedelemadó csökkentésének hatása, 40 milliárd dollárt fordítanának a közmunkaprogramokra, további 20 milliárdot az ingatlanvásárlásokra és 10 milliárdot a kisvállalkozások fellendítésére. A rizspiac megnyitása miatt kedvezőtlen helyzetbe került mezőgazdasági termelők megsegítésére 2 milliárd dollárt irányoztak elő. Hoszokava kormányfő az ellenzékkel együttműködve már a hét végére szeretné befejezni a tervezet kidolgozását, bár a kormányon belül még nincs egyetértés a finanszírozás módját illetően. A miniszterelnök kijelentette, hogy a jövedelemadó csökkentését nem kívánja összekötni a fogyasztási adók emelésével, Hata Cutomu miniszterelnök-helyettes és vezető pénzügyminisztériumi tisztviselők azonban nem zárták ki ezt a lehetőséget. Fölvetődött az államkötvények kibocsátásának gondolata is, de ez a recesszióból való kilábalás költségeit a jövő generációra hárítaná. (Reuter, AP—DJ, MTI) Gazdaságélénkítés a la francaise Balladur francia miniszterelnök vasárnap új gazdaságösztönző intézkedéseket jelentett be munkahelyteremtés céljából, mert elégedetlen az 1994-re várható 1,4 százalékos növekedéssel. Egyúttal megígérte a szociális költségek csökkentését is. Ezek az intézkedések arra is szolgálnak, hogy erősítsék helyzetét Chirac újgaulle-ista pártvezérrel szemben az elnöki tisztért. Az ellenzék máris becsmérlőleg nyilatkozott az ígért rendszabályokról. A Balladur által kilátásba helyezett intézkedések részleteiről az derül ki, hogy a fogyasztók a tíz évnél öregebb gépkocsik forgalomból való kivonása esetén 5000 frankot kapnak, ha megint kocsit vásárolnak. (Nem döntötték még el, hogy új vagy régi kocsit is lehet-e venni. A részleteket február 15- én közüik.) Ezenkívül a vállalatok 1994. január 1-jétől 75 ezer frank helyett évente 100 ezer frankot könyvelhetnek el a vállalati kocsik értékcsökkenéseként. A kormány gyorsabban fizeti vissza a vállalatoknak a befizetett hozzáadottérték-adót abban az arányban, amennyiben fiatalok számára munkahelyeket létesítenek. A francia állam ilyen adó-visszatérítési kötelezettségének összegét 40 milliárd frankra becsülik. Továbbá a kormány tanácskozik a magánszektorral arról, milyen módon lehet növelni a munkahelyeket bizonyos szakképzettséget nem ígérő szolgáltatások — például biztonsági és parkolóhelyőr, benzinkútkezelők körében. Végül 100 millió frankot fordítanak az idei költségvetésből környezetvédelmi munkahelyekre, valamint támogatják a lakásfelújítást. Balladur bejelentette, hogy további intézkedéseket fog hozni a társadalombiztosítás hiányának csökkentésére is. Ez a hiány 1994-ben várhatólag 43 milliárd frank lesz, míg áprilisban — amikor Balladur hivatalba lépett — a szocialistáktól 110 milliárdos hiányt örökölt. A miniszterelnök vasárnap rádióinterjút is adott, ebben kizárta annak lehetőségét, hogy a kormány mesterségesen csökkenti a kamatlábakat, megjegyezve, hogy azok már lényegesen csökkentek, amióta a jobbközép koalíció kormányoz 1993 májusa óta. A szakszervezetek, a szocialista ellenzék és a miniszterelnök csekélynek tartja Balladur ösztönző intézkedéseit mondván, hogy azok semmit sem oldanak meg és csak a jobbmódúakon segítenek, mert a szegényeknek nincs pénzük új kocsira vagy nagyobb lakásfelújításra. (AP—DJ, Reuter) Beruházási stop Kínában A piacgazdaságra való áttérés lassítása jegyében a kínai kormány befagyasztotta az ez évre tervezett állóeszköz-beruházásokat. Pekingi lapjelentések szerint a hét végén kiadott rendelet célja elsősorban az, hogy gátat vessen a pazarló építkezéseknek. Tavaly az állóeszközberuházások értéke 50 százalékkal, 16milliárd dollárra emelkedett. Az építési láz felvette az építőanyagok árát, és jelentős mértékben hozzájárult az infláció 20 százalék fölötti üteméhez. A Zsenmin Zsipao című kínai napilap szerint a beruházóknak elsősorban a kevésbé látványos, de annál fontosabb területeket —mezőgazdaság, közlekedés, távközlés és energia — kellene megcélozniuk. A pekingi kormánynak nem ez az első kísérlete a helyi hatóságok nyakló nélküli költekezésének megfékezésére, de megfigyelők egyelőre kételkednek a szándék komolyságában. Az utóbbi időben egyre több nyilatkozat lát napvilágot arról, hogy véget kell vetni a lakosságot megterhelő túlfűtött növekedésnek. Legutóbb Ho Kuang-huj, a gazdasági rendszer átszervezésével foglalkozó állami bizottság helyettes vezetője hangsúlyozta, hogy a tervezettnél lassúbb ütemben kell megvalósítani az áttérést a “szocialista piacgazdaságra”, a reformintézkedéseknek mindenkor a társadalom által elfogadható határokon belül kell maradniuk. (Reuter, MTI) 1994. február 1. Soros új befektetése A fejlődő országokbeli erőművek építésére 2,5 milliárd dolláros alapot hoz létre Soros György és a GE Capital, az amerikai General Electric pénzügyi szolgáltatórészlege. Az új alapból először valószínűleg kínai, indiai, indonéziai és mexikói beruházásokat finanszíroznak. A GE Capital és a Quantum Industrial Holdings — Soros új befektetési alapja — 200-200 millió dollárt helyez el a Global Power Investmentsnek nevezett új vállalkozásban, és hozzájárulásokat várnak más intézményi befektetőktől is, köztük a szakmában érdekelt nagyvállalatoktól. Az International Finance Corporation (IFC), a Világbank magánvállalkozásokat támogató részlege már jelezte, hogy 50 millió dollárral beszáll a Soros— GE Capital alapba. Soros először tavaly próbálkozott közműépítéssel: 50 millió dolláros boszniai segélyéből helyreállították a szarajevói vízvezeték és az áramszolgáltatás egy részét. A Financial Times szerint az új közös vállalkozás folytatódó változást jelez Soros befektetési stratégiájában, amely eddig alapjában pénzpiaci és nyersanyagpiaci spekulációra összpontosult. Mindinkább igyekszik valami maradandót is alkotni. (MTI, AP-DJ) Főszerkesztő: Dunai Péter Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Lakatos Mária, Varga András Főmunkatársak: Bán Zsuzsa, Bányai Gyula, Kozma Géza, Magos Katalin Művészeti szerkesztő: Horváth László Szekcióvezetők: Árupiacok, expo: Horváth Lilla Értékpapírpiacok: Golubeff Lóránt Menedzser Kalauz: Kvassinger Klára Mezőgazdaság: Szirmai S. Péter Nemzetközi: Gaál Csaba Pénzügyek: Csabai Károly Vállalatok, vásárok: Sági Gyöngyi Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Eidenpenz József, Fabók Margit, Fehér István, Facsinay Kinga, Gárdonyi Imre, Kiss Tamás, Kovács Péter, Krekó László, Mádl József, Pekár Erzsébet, Thoma Csaba, Vígh Gábor Tudósítók: dr. Elek Lenke (Moszkva), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehőcz Rudolf (Kaposvár), Mentusz Károly (Eger), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Pécs), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Kéziratszerkesztők: Róna Judit, Tatai Miklós, Weisz Györgyi Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Barcsai Ildikó, Biró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Krizsán Ágnes, Major István, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria Számítástechnika: EFGÉ Kft. Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) , Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel.: 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR, Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 9840, fél évre 4920 Ft Terjeszti a Magyar Posta. ISSN 0042-6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.V.: dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet . VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten