Világgazdaság, 1997. február (29. évfolyam, 23/7033-42/7052. szám)

1997-02-03 / 23. (7033.) szám

Német-francia egyetértés Davosban Theo Waigel német pénzügyminiszter és Jean-Claude Trichet francia jegybankelnök a davosi világgazdasági fórum kereté­ben zajló megbeszélésük után hangoztatták: Bonn és Párizs elkötelezett egy független európai jegybank felállítása iránt. Emellett szükségesnek tartják egy informális stabilitási tanács létrehozását is, melyben a kormányok a kialakítandó gazda­ságpolitikát egyeztethetnék. A fórumon több európai politikus sürgette, hogy vegyenek példát az amerikai gazdaságról, mert az ottani gazdaságpolitika segíthet a súlyos európai munkanél­küliségi probléma megoldásában. (AP—DJ, Reuter) Leértékeléstől félnek a csehek Csehországban tavaly augusztus óta a devizabetétek kétszer olyan gyors ütemben gyarapodnak, mint a koronaszámlák. Szakértők szerint a cseh polgárokat elbizonytalanították a legutóbbi gazdasági hírek, mindenekelőtt a kereskedelmi mér­leg hiányának felduzzadása. A csehek mindinkább arra számí­tanak, hogy le kell értékelni a koronát, ezért teszik pénzüket devizabetétekbe, holott például az egyéves futamidejű koro­naszámlák 10 százalékot kamatoznak, miközben a hasonló feltételek melletti márkabetétek kamata mindössze 2-3 száza­lék változatlan árfolyam mellett. (APA) Kohl ajánlata az ellenzéknek Helmut Kohl német kancellár a parlament ülésén felajánlotta az ellenzéknek, hogy működjön közre az adórendszer megre­formálásában és a társadalombiztosítási rendszer elkerülhetetlen átalakításában. A kancellár kifejtette, hogy az idei gazda­sági növekedés minden bizonnyal eléri a 2,5 százalékot, és az export további erő­teljes növekedésére is számítani lehet. A vállalkozókat segítő eddigi lépések vi­szont nem bizonyultak elégségesnek, ezért az adórendszer reformjával és a munkabér járulékos költsége­inek enyhítésével próbálják csökkenteni az elvonásokat. (MTI) Japán aggódik a jen miatt Japán várhatóan a jen árfolyamzuhanásának megállítására fogja kérni a fejlett ipari országok G-7-es csoportját a pénz­ügyminiszterek február 8-án esedékes találkozóján. Tokióban attól tartanak, hogy a gyengülő jen miatt ismét duzzadni fog az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben felhalmozó­dó többlet, ami újraélesztheti a két ország közötti kereskedel­mi vitákat. A jen további árfolyamesése a tokiói tőzsdén is zuhanáshoz vezethet — figyelmeztetnek elemzők. (Reuter) Romlik a CEFTA külkereskedelmi mérlege Előzetes statisztikai adatok szerint 1996-ban rekordmérték­ben romlott a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás (CEFTA) öt tagállamának külkereskedelmi mérlege. Kivételt csak Magyarország képez. A CEFTA-tagállamok tavalyi kül­kereskedelmi hiánya együttesen 19,4 milliárd dollárt tett ki, ami 40 százalékkal nagyobb, mint 1995-ben. Szakértők sze­rint ez a gyorsan növekvő hiány egyrészt a hatalmas beruházá­si igények, másrészt az alacsony nemzetközi versenyképesség következménye. (MTI) Kínai—amerikai textilegyezmény Az Egyesült Államok és Kína tegnap új megállapodást kötött a textiltermékek kereskedelméről. Az előző megállapodás december végén járt le, és sokáig úgy látszott, hogy új megál­lapodás hiányában kereskedelmi háború robban ki a két fél között. (Reuter) A Cél Gazdasági Részvénytársaság (1119 Budapest, Keveháza u. 1—3.) igazgatósága értesíti a részvényeseket, hogy 1997. március hó 7-én 14 órára összehívja a társaság rendkívüli közgyűlését. A közgyűlés helye a társaság székhelye (1119 Bp., Keveháza u. 1—3., IV. em. tanácsterem). Napirendi pontok: A részvénytársaság alaptőkéjének felemelése A közgyűlésen való részvételre és szavazásra az a részvényes jogo­sult, aki részvényét a közgyűlés előtt legalább három nappal a társaságnál letétbe helyezi. Az alaptőke-emelés indoka: a társaság felhalmozott vagyonának a jegyzett tőke részévé tételével a társaság tőkeerejének és a rész­vényesek vagyoni betétje értékének a növelése. Az alaptőke-emelés módja: Zártkörűen, a részvénytársaság jegyzett tőkén felüli va­gyonának a jegyzett tőke emelésére történő felhasználásával, a részvények felülbélyegzésével. A tervezett alaptőke-emelés mértéke az új alaptőke. A tervezett alaptőke-emelés mértéke 2 500 000 Ft, melynek eredményeként a társaság új, módosított jegyzett tőkéje (alaptőkéje) 15 000 000 Ft lesz. Az alaptőke-emelés következtében a társaság alapszabályának 1 /5. és 6. pontja az alábbiak szerint módo­sul (az alapszabály-módosítás tervezete): “A társaság alap­tőkéje 15 000 000 Ft. Az alaptőke 125 db 120 000 Ft névértékű, névre szóló részvényből áll. ” VILAGGAZDASAG KÜLFÖLD ZLETI NAPILAP 1997. FEBRUÁR 3. Kíméletlen diagnózis a gazdaság helyzetéről Fájdalmas reformok előtt Románia Az 1989-es társadalmi fordulat óta nem hangzott el az ország valódi gazdasági helyzetéről olyan lehangoló, őszinte és kijózanító elemzés, mint amilyent Victor Ciorbea miniszterelnök tárt a lakosság elé a televízió által élőben közvetített nemzetközi sajtóértekezleten. A kormányfő elkerülhetetlennek nevezte a fájdalmas reformokat. EUSUflt Victor Ciorbea lesújtó ada­tokat közölt a hallgatósággal, mondván, a privatizálási, szer­kezetváltási és társadalombiz­tosítási program elkezdéséhez feltétlenül szükség van a prob­lémák kendőzetlen feltárására. A jelenlegi kormány 1996. de­cember 11-én mutatta be saját programját, akkor viszont nem voltak birtokában reális ada­tok — mondta a kormányfő. Másfél hónap alatt a kormány népes apparátus segítségével derítette ki, hogy az elmúlt évek alatt a román kormányok ha­mis adatokkal vezették félre az országot és a nemzetközi in­tézményeket. A költségvetési hiány három­szor akkora, mint amennyit a Vacaroiu-kormány nyilvános­ságra hozott, a bruttó hazai ter­méknek körülbelül 13 százalé­kát teszi ki. 1995-ben 6,9 szá­zalékos volt a gazdasági növe­kedés, 1996-ban pedig 3,5 szá­zalék, de ezt tulajdonképpen veszteséget termelő vállalatok valósították meg. Ezek a cégek hatalmas összegekkel tartoz­nak az államkasszának, és nem fizettek társadalombiztosítást. A RENEL országos villamos művek tavalyi és idei vesztesé­ge például naponta mintegy 5 milliárd lej az energia alacsony ára miatt. Románia 4-6-szor több energiát fogyaszt a terme­lésben átlagosan, mint a nyu­gat-európai országok. Az álla­mi vasutak az alacsony viteldí­jak miatt 1996-ban 1700 milli­árd lejes hiányt könyvelt el, ami most naponta 3,4 milliárd lejjel nő. Az állami mezőgaz­dasági szektorban 1996-ban 800 milliárd lej volt a veszte­ség. A vállalatoknak az állam­mal, bankokkal és kereskedel­mi partnereikkel szembeni adóssága meghaladja a GDP 18 százalékát. Az előállítási költségek jóval meghaladják az árakat, az ebből adódó deficit pedig a 8000 milliárd lejt. Két év alatt 4 milliárd dollár­ral gyarapodott a külkereske­delmi mérleg deficitje. Tavaly az infláció háromszor akkora volt, mint a betervezett szint, a lej pedig gyorsan értéktelene­dik. Az állami biztosítási alap pozitív mérlege 1996-ban kö­rülbelül 600 milliárd lejes de­ficitre váltott át. Az adóhátra­lékok miatt a beruházásokhoz, a közalkalmazottak fizetésé­hez, az egészségügy és oktatás finanszírozásához szükséges összegekkel nem rendelkezik az államkassza. Victor Ciorbea szerint mindennek oka az eddigi kor­mányok helytelen gazdaságpo­litikája és a külföldi támogatá­sok elmaradása. A kormányfő a hét végén úgy vélekedett, hogy a Nemzetközi Valutaalap­pal folytatott tárgyalások még a héten befejeződnek, s leg­később április elejére Bukarest hozzájuthat a hitelhez. A jegy­bank egy szakértője szerint az idén összesen 3 milliárd dol­lárnyi tőke áramolhat be az országba. Az adósság törlesz­tésére ugyanakkor 1,3 milliár­­dot kell fordítani. A lej mélyrepülése (lej/dollár) nW 1 1 non -V­­ uuu onnnsL ^UUU onnn\ oUUU oinnnV onnn­­\ oUUU cr\r\r\ uuuu '89.dec.31. ’97.jan..31. Forrás: EBRD, AP—DJ Rekordmennyiségű tőke (Folytatás az 1■ oldalról) Az idén várhatóan megismét­lődik a tavalyi tőkebeáramlás, de ezen belül a bankoktól és a nemzetközi kötvénykibocsá­tásból származó összeg csök­kenésére lehet számítani, mi­vel egyes országok — Mexikó, Brazília és Oroszország — visszafogják hitelfelvételüket. Ez azonban éppen a normali­zálódó gazdasági helyzet jele — mutatnak rá a washingtoni elemzők. Az intézet ügyvezető igaz­gatója, Charles Dallara a Reu­ternek cáfolta, hogy a beáram­ló tőke nagy része rövid távú forrótőke lenne. Mint mondta: a részvényvásárlások növekvő volumene mutatja, hogy a be­fektetők egyre inkább hosszú távon gondolkoznak. A rész­vényekbe fektetett tőke 103,6 milliárd dollárt tett ki tavaly, az idén pedig 116 milliárdot is elérhet. A feltörekvő gazdaságok vonzóbbá válását nagymérték­ben segítette, hogy a befekte­tők portfoliójuk mindinkább globálissá alakításában érde­keltek, másrészt a fejlett ipari országokban a lassú növeke­dés és az alacsony lamátok elriasztják a magasabb hoza­mot kereső tőkét — fejtette ki Dallara. Figyelmeztetett ugyanakkor: egyes feltörekvő gazdaságokban a rengeteg tő­ke olyan mértékben lenyomta a hozamokat, hogy azok már nem tükrözik reálisan a kocká­zatot. Egy másik elemző cég, a Ca­pital DATA Bond­ware adatai szerint az idén januárban a fel­törekvő gazdaságok összesen 10 milliárd dollárhoz jutottak nemzetközi kötvénykibocsátá­sok révén, ami 60 százalékkal múlja felül az egy évvel koráb­bi szintet. Ebből azonban mind­össze 70 millió dollár folyt be kelet-európai számlákra. A fel­törekvő országok részesedése a kötvénypiacon 11 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 8 százalékról. O. P. Major választási programja Részvényt mindenkinek A részvénytulajdonosok számának növelését állította vá­lasztási programja középpontjába John Major brit minisz­terelnök, aki a hét végén vázolta elképzeléseit. A közvélemény-kutatások­ban még mindig gyengén sze­replő konzervatív párt prog­ramjának alapvető célkitűzése a “népi kapitalizmus” megte­remtése a 21. századra — írja a Reuter. “A 80-as, 90-es évekre szabaddá tettük a gazdaságot. Most több szabadságot kell kí­nálnunk az embereknek dönté­seikhez, amelyek életüket be­folyásolják. Célunk, hogy min­denkinek legyen egy úgyneve­zett népi részvénye vállalko­zói gazdaságunkban” —jelen­tette ki Major. A pénteki Times által közölt közvélemény-kutatás adatai alapján a brit kormányfőnek nem lesz alkalma megvalósíta­ni elképzeléseit, amelyek saját szavaival radikálisak az élet­­körülmények javításában, de stabilitást ígérnek a nemzet­nek. A felmérés szerint az el­lenzéki Munkáspárt népszerű­ségi indexe december eleje óta 4 százalékponttal, 55 százalék­ra javult, míg a kormány támo­gatottsága stabilan 30 százalé­kon áll. Major a maga részéről “tökéletes szemétnek” nevezte a kimutatást, és bizakodva je­lentette ki, hogy a toryk — egyébként példa nélküli mó­don — sorrendben ötödször is megnyerik a legkésőbb május 22-én tartandó választásokat. A szenátus második olvasatban elfogadta a törvényt Indulnak a francia nyugdíjalapok Magánnyugdíjalapok létesítéséről és az ezekbe való befektetések ösztönzéséről szóló törvényt fogadott el második olvasatban a francia szenátus. A baloldal ellenzi a törvényt, amely a mostani akadály vételével már igen közel került a megvalósításhoz. A szocialista párt megígér­te, visszavonja azt, ha jövőre hatalomra kerülne, de addig is az alkotmánytanácshoz fordul. A következő lépés a tör­vénnyé válás előtt február 5-én a két ház egyeztetőbizottságá­nak vitája lesz a módosító in­dítványokról. Ha a törvény élet­be lép, a közalkalmazottak és az önállóak után a magáncé­gek dolgozói számára is lehe­tővé teszi, hogy magánalapba fizessenek be, és ennek fejé­ben kiegészítő nyugdíjt kapja­nak az állami felett. A munkál­tatók által fizetett kötelező já­rulékot bizonyos mértékben csökkentik az alkalmazottaik nevében végrehajtott befizeté­sek után. Az alapok befekteté­seik 65 százalékát tarthatják fix kamatozású kötvényekben. Ezzel kívánják ösztönözni a részvénybefektetéseket — írja a Financial Times. Tönkrement a bolíviai állami nyugdíjrendszer, amelynek az ország 7 millió lakosából csupán 340 ezer kedvezménye­zettje van. A kormány most az általános “kapitalizálás” keretében a nyugdíjrendszer működtetését két spanyol veze­tésű konzorciumra bízta — írja a Financial Times. Az alapok megkapják a GDP 30 százalékát kitevő öt nagyvállalat részvényeinek a felét, amelyek másik felét — a vállalatirányítási jogokkal együtt — korábban amerikai, olasz, chilei és brazil magánvállalatoknak adták. (Ez utóbbi­ak egyébként 1,67 milliárd dollár új befektetésre vállaltak kötelezettséget, ami több, mint amennyi külföldi befektetés­hez Bolívia az utóbbi 15 évben jutott.) A két alaphoz került, 1,7 milliárd dollár értékű részvények osztalékából szolidaritási kötvényeket (Bonosol) finanszí­roznak, amelyekből azután évi 250 dollár öregségi nyugdíjat fizetnek ki a 65. életévüket betöltött polgároknak. (Az átlagjövedelem Bolíviában évi 750 dollár.) A két alap átve­szi a jelenlegi mintegy 300 ezer nyugdíjjárulékot fizető polgár ügyeit is. Arra számítanak, hogy öt éven belül félmil­lió új tagja lesz a rendszernek, ami évente 200 millió dollár­ral növeli az alapok által kezelt tőkét. A szenátus mérsékelte a képviselőházban elfogadott 10 százalékhoz képest azt az arányt, amennyit az alapok egy vállalat részvényeiből tarthatnak tárcájukban — je­lenti a Reuter. A felsőház ezenkívül lehe­tővé teszi az alkalmazottak­nak, hogy más alapba fizesse­nek be, ha vállalatukkal egy éven belül nem tudnak meg­egyezni kollektív alap létesí­téséről. Az alapokat működ­tető pénzintézeteknek a sze­nátus módosítása szerint kü­lön kell kezelniük az alapokat egyéb aktíváiktól, és a köz­gyűlésükön az alapokról kü­lön kell szavazniuk. A szocialisták, a kommunis­ták és a szakszervezetek azt kifogásolják, hogy a törvény ösztönözné a magánalapokba való befektetést az állami nyug­díjrendszerbe való befizetés ro­vására. . A Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettes: K. Nyírő József Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Vajda Zsuzsa (megbízott rovatvezető), Bisztricsány Julianna,­­Teisz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Binder István, Eörsi János, Fehér István, Hazafi László, Kubik Pál, Kulcsár Anna, Lázár Ildikó, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emilia, Papp Zsolt, Szily László, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa, Vitéz F. Ibolya ♦ Fórum: Vajda Zsuzsa (rovatvezető) ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József, Oszlay Péter, Urkuti György ♦ Társadalom: Kovács Andris István (rovatvezető), Kis Zoltán (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Ill­sz L. László, Kovách Attila, Mucsányi Marianna, Tüske Erika, Vigh Gábor ♦ Tőzsde: Colubeff Lóránt (rovatvezető), Nyomárkay Kázmér (rovatszerkesztő), Farkas Barbara, Kecskeméti Judit ♦ Vállalkozás: Árupiac: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára ♦Tudósítók, Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Lehőcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Katalin, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Sas László (vezető), Friedrich Zoltán, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele­ Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 1,75-6722/1145 ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldogozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hír­­lapkézbesítőknél, Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap­­üzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (175-6722/20-65) ♦ Előfizetési díj egy évre 29 400, fél évre 14 700, negyedévre 7350 Ft. ♦ Terjeszti a Hirker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN­ 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F.u.: Lendvai Lászlóné meg­bízott vezérigazgató.

Next