Világgazdaság, 1997. március (29. évfolyam, 43/7053-62/7072. szám)

1997-03-03 / 43. (7053.) szám

...■■■■■■■■ VILÁGGAZDASÁG SZBBB& ÜZLETI NAPILAP. RÖVIDEN EU-agrárbizottságok mennek a tagjelölt országokba Az EU Bizottsága a következő hónapokban tényfeltáró kül­döttséget meneszt a társult országokba, és ezek révén próbál választ kapni a bővítés mezőgazdasággal kapcsolatos kérdése­ire — értesült a European Voice. Ez azt a benyomást kelti, hogy a testületnek még időre van szüksége az egyes tagjelöl­tekről készített országelemzés elkészítéséhez, amelyet pedig röviddel a kormányközi konferencia júniusra tervezett befeje­zése utánra ígért — írta az EU-ügyekkel foglalkozó lap. (MTI) Újabb rekordot döntött a német munkanélküliség Mintegy 120 ezer fővel, 4,8 millióra emelkedett az állástala­nok száma februárban Németországban — értesült a Bild am Sonntag. Ezzel 12,5 százalékosra szökött a munkanélküliségi­­ ráta a januári 12,2 százalékról, noha már az is a legmagasabb szint a harmincas évek óta. A lapértesülés megjelenése után Norbert Blüm munkaügyi miniszter máris felhívással fordult a szakszervezetek és a munkaadók képviselőihez, hogy fonják szorosabbra együttműködésüket a kormánnyal közösen a ráta visszaszorítása érdekében. (Reuter) Olasz „nagykoalíció” a pótköltségvetés ügyében A legnagyobb olasz ellenzéki tömörülés, a jobboldali Szabadság-koalíció vezetője tá­­■á­mogatását helyezte kilátásba Romano Pro- H­oi baloldali kormánya számára arra az­­ esetre, ha a kabinet a monetáris unióban­­ való részvétel érdekében a deficitet 15­­1 ezer milliárd lírával csökkentő pótkölt­ségvetést dolgozna ki. Silvio Berlusconi feltételül azt jelölte meg, hogy a kormánynak pontosan ismer­tetnie kell célkitűzéseit, másrészt a kiadások strukturális prob­lémáit kell a megszorítások révén enyhítenie. Prodi felelős­ségteljes lépésnek nevezte ellenfele nyilatkozatát. (Reuter) Német autópályadíj csak 2000 után Egyelőre nem vezetik be az autópályadíjat Németországban, valószínűleg csak 2000-től épülnek olyan útszakaszok, ahol majd díjat kérnek — közölte Matthias Wissmann közlekedési miniszter. A kormánytag szerint az autópályákat a következő években is állami pénzből építik, és nem tervezik a hálózat privatizálását. A tárca a tartományok véleményét kérte 17 tervezett út- és hídépítési beruházás részben a magántőke bevonásával történő megvalósításáról, de csak azok beérkezé­se után dönt arról, hogy melyekre ír ki pályázatot. (MTI) Az EBRD az állami útépítés mellett A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (EBRD) számos szakértője szerint Kelet-Európában továbbra is szük­séges az állam részvétele az útépítésben, mert a tisztán piaci alapon épülő utak még túl drágák a lakosságnak. A londoni pénzintézet hamarosan megjelenő új közlekedési koncepció­jának igazgatótanácsi vitájában elhangzott: a jövőben “rugal­mas, vegyes, az állam részvételével is számoló” finanszírozási formát kell találni a térségbeli úthálózat-fej­lesztésekhez. (MTI) Berisha elnök menesztette a kormányt Rendkívüli állapot Albániában Vasárnap délután a tiranai parlament azonnali hatállyal rendkívüli állapotot hirdetett ki Albánia egész területére a piramisjátékok összeomlása következtében kirobbant és he­tek óta tartó véres zavargásokra hivatkozva. TBFFTrimitE A meghatározatlan időre szó­ló megszorító intézkedésekről a tiranai parlament hozott egy­hangúlag határozatot — jelen­tette az AFP-re hivatkozva az MTI. A törvényhozás rendkí­vüli ülését a Reuter szerint köz­vetlenül azután hívták össze, hogy az ország déli részén újabb zavargások törtek ki. A parlament döntésével fel­hatalmazta a rendőrséget arra, hogy mindent tegyen meg az ország biztonsága érdekében. A törvény a hadsereget feljo­gosítja a középületek és a váro­sokba vezető utak fegyveres védelmére. A rendkívüli álla­pot bevezetéséről elfogadott törvényt akkor alkalmazzák, ha támadás ér fegyverraktárakat, vállalatokat, az erőszakcselek­mények fenyegetik a gazdasá­gi életet és a személyi szabad­­ságjogokat. A hivatalos albán hírügynökség, az AT­A azt kö­zölte, hogy a parlament egyút­tal a Shik nevű titkosrendőrség és a belügyminisztérium össze­olvasztását is meg fogja vitatni a lázadás letörése érdekében. Előzőleg Sali Berisha elnök szombat este Tiranában beje­lentette, hogy lemond az Alek­­sander Meksi vezette, a töme­gek szemében rendkívül nép­szerűtlen kormány. A lépéstől a hatalom azt remélte, hogy sike­rül kifogni a szelet az elégedet­lenkedők vitorlájából, ehelyett azonban a tüntetők vasárnap fel­gyújtották Berisha vlorai házát. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) még a hét végi drámai fejlemények előtt jelentette be, hogy március második heté­ben szakértői küldöttséget me­neszt Albániába egy új hitel­megállapodás előkészítése cél­jából. A nemzetközi pénzinté­zet berkeiből azt közölték, hogy egyelőre még nincs döntés a hitelnyújtásról, de megvizsgál­ják annak lehetőségét. Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettes: K. Nyírő József Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Vajda Zsuzsa (megbízott rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Weisz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Binder István, Eörsi János, Fehér István, Hazafi László, Kubik Pál, Kulcsár Anna, Lázár Ildikó, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Papp Zsolt, Szily László, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa, Vitéz F. Ibolya ♦ Fórum: Vajda Zsuzsa (rovatvezető) ♦ Külföld: Caál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József, Oszlay Péter, Urkud­ György ♦ Társadalom: Kovács András István (rovatvezető), Kis Zoltán (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Ill­sz L. László, Kovách Attila, Mucsányi Marianna, Tüske Erika, Vigh Gábor ♦ Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Nyomárkay Kázmér (rovatszerkesztő), Farkas Barbara ♦ Vállalkozás, Árupiac: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára ♦ Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Lehöcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Katalin, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Sas László (vezető), Friedrich Zoltán, Környei Éva, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest­­„ Naphegy tér 8 Postacím: 1537 Bp. Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapesti., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel: 175-6722/11.45 ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldogozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hír­­lapkézbesítőknél, Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap­­üzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (175-6722/20-65) ♦ Előfizetési díj egy évre 29 400, fél évre 14 700, negyedévre 7350 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN­ 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F.v.: Lendvai Lászlóné meg­bízott vezérigazgató. KÜLFÖLD Az orosz kormányátalakítás első felvonása Jelcin bírálja a költségvetést Alig pár nappal azután, hogy saját kézjegyével látta el az idei költségvetést, Borisz Jelcin orosz elnök szokatlanul, keményen bírálta a kormányt és a dumát, amiért teljesíthetetlen célokat tűztek ki a dokumentumban. — III11 III IMIM Jelcin felgyógyulása utáni második rádiószózatában len­dületesen beszélt, és hangján nem érződött a korábbi gyen­geség. Ötperces beszédében “fölöttébb kérdésesnek” nevez­te, hogy teljesíthető-e az idei költségvetés, amelyet nehéz szívvel írt csak alá. Bírálta a kormányt, amely “nem reális tételek sorát" vette fel a költ­ségvetésbe. Kijutott a dumá­nak is, mivel a költségvetési vitában “a populizmus és a lob­byk érdekei kerekedtek felül”. Jelcin szerint a parlament által kierőszakolt módosítások után még rosszabb lett a büdzsé. Mint mondta, a dokumentu­mot csak azért írta alá, mert a jelenlegi helyzetben a büdzsé elutasítása a politikai helyzet kiélezésével ért volna fel. A bi­zonytalanság pedig a legvédte­lenebb rétegeket sújtaná, és elo­dázná a gazdasági élénkülést. Költségvetés nélkül nehezebb lett volna az árak féken tartása is — idézi az elnököt az MTI. Viktor Csernomirgyin minisz­terelnökre hivatkozva közölte, hogy a mai költségvetés mellett van lehetőség a bér- és nyug­díjelmaradások kifizetésére. Az elnöknek jobban kell ellenőriz­nie a jövőben a költségvetés elő­készítését, hogy ne ismétlődjék meg a jelenlegi helyzet — von­ta le a tanulságot. A Reuter által megkérdezett nyugati szakértők pozitívan ér­tékelték Jelcin beszédét, mert az szokatlanul reális képet fes­tett az ország helyzetéről. Fel­hívták azonban a figyelmet ar­ra, hogy most már tettekre len­ne szükség, azokra viszont egye­lőre semmi garancia. Változást hozhat a Jelcin által beharango­zott kormányátalakítás, amely­re valószínűleg az államfő már­cius 6-i parlamenti beszéde után kerül sor. Csernomirgyin hely­zete továbbra is bizonytalan, Alekszander Livsic pénzügymi­niszter leváltását azonban már többen biztosra veszik. Rendeletben kötelezte a kormányzatot az elmaradt bérek kifizetésére szombaton az elnök. Az állami szektorban fog­lalkoztatottak jelentős része hónapok óta nem kapott fize­tést, ezért március 27-re országos sztrájkot helyeztek kilá­tásba szakszervezeteik. Jelcin dekrétuma a hivatalos indok­lás szerint is “a társadalmi feszültség csökkentését” célozza. A tervezettnél nagyobb lehet az infláció Árliberalizálás Csehországban A lakbérek és az energiaárak liberalizálásában, továbbá a hozzáadottérték-adó emelésében állapodtak meg a cseh koalíciós pártok. Az intézkedés jövedelemátcsoportosító hatását a rászorultaknak kompenzálják. Arra lehet számítani, hogy az infláció megugrik, de a fogyasztási cikkek iránti kereslet mérséklődni fog. A három cseh kormánypárt abban állapodott meg, hogy 2000-ig felszabadítják a lak­béreket, de ez nem érinti a szo­ciálisan leginkább rászorulta­kat. Az ipari és kereskedelmi miniszter, Vladimír Dlouhy kö­zölte szóvivője útján, hogy az energiát a gáz és a villamos áram hozzáadottérték-adójá­­nak 5 százalékról 22 százalék­ra emelésével drágítják — írja a Reuter. Ez fedezné az ár- és lakbéremelés kompenzációját. Az adóemelést a parlamentnek jóvá kell hagynia. Václav Klaus miniszterelnök azt mondta, hogy 1998-ban a 10 ezer lakosnál népesebb vá­rosokban liberalizálják a lak­béreket. Eddig bonyolult kép­let alapján évente szabták meg a megengedhető béremelést — jelenti az AP—DJ. Az árak fel­szabadítása az egyik legérzé­kenyebb társadalmi kérdés a Cseh Köztársaságban. Egyes közgazdászok szerint a mesterségesen alacsonyan tartott árak viszonylag emelik a csehek rendelkezésére álló jövedelmet, ami fűti a keresle­tet, és hozzájárul a növekvő kereskedelmi mérleghiányhoz. A lakbérek idei emelkedését 50—100 százalékra becsüli a Citibank közgazdásza, az inf­lációt viszont a tavalyihoz ha­sonlóan 8,7 százalék körülire. A Zivnostenska Banka elem­zője, Jindrich Weiss az ener­giaár idei emelkedését 30, az inflációt 9 százalékra becsüli. A jegybank viszont óva int a szabályozott árak túlzó emelé­sétől, mert attól fél, hogy az infláció az előre becsült 8,8 százaléknál nagyobb lesz. A koalíciós pártok még nem egyeztek meg az idei lakbér- és energiaár-emelés mértékében, sem abban, hogy a liberalizá­lást a 10 ezer lakosnál nagyobb városokban 1998-ban január vagy július 1-jén vezetik-e be. Az idei energiaár-emelésről a kormány március 5-én tárgyal. Iván Kocarnik pénzügyminisz­ter 30, az ipari miniszter 35 százalékos emelést javasol. t/‹ ›3 n3 › cdi› 1997. MÁRCIUS 3. Új hitelkeret az EIB től (Folytatás az I. oldalról) A hitelkeret célja, hogy se­gítse az EU-tagságra aspiráló kelet-közép-európai országo­kat az uniós szintre való felzár­kóztatásban, integrációs szint­jük emelésében — mondta Messner. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az új hitelkeret a már meglévő mellett működik majd. Az EIB — amely 1990 óta “foglalkozik" a régió or­szágaival — ugyancsak az uniós pénzügyminiszterek fel­hatalmazása alapján az idei év­től három éven át 3,52 milliárd ECU-t hitelezhet ki a régió or­szágainak, 70 százalékban az EU garanciájával. Ez ugyan mintegy 15 százalékos bőví­tést jelent a megelőző háromé­ves kerethez képest, ám több EU-tagállam ezt kevésnek ta­lálta. Ezen országok indítvá­nyára döntöttek a pénzügymi­niszterek az új hitelkeret meg­nyitásáról (Világgazdaság, 1997. január 31., 11. oldal). Az EIB 1990 óta összesen 4,8 milliárd ECU hitelt nyúj­tott a kelet-közép-európai ré­gió országainak, ezen belül 1994 és 1996 között 3 milliár­­dot. Tavaly az összes térség­beli kihelyezés 1,12 milliárd ECU-t tett ki. Ebből 688 mil­liót út- és vasúti hálózat fej­lesztésére, 363 milliót energe­tikai projektekre adtak. A régi­óban a legtöbb hitelt Magyar­­ország, Lengyelország, Cseh­ország és Szlovákia kapta ed­dig. Magyarországnak tavaly 135 millió ECU jutott infra­strukturális beruházásokra és vállalkozásfejlesztésre. Len­gyelország 380 millió, Cseh­ország 255 millió ECU-s össze­get kapott a szigorú feltételek­kel, ám kedvező kamat- és visszafizetési lehetőségekkel kölcsönző banktól. Tavalyi, összesen 23,2 mil­liárd ECU-s kihelyezéseivel az EIB a világ legnagyobb nem­zetközi kölcsönintézete maradt. Az EU-n belüli programok kö­zül az EIB a transzeurópai köz­lekedési hálózat fejlesztésére és a kevésbé fejlett tagországok felzárkóztatására fordította a legtöbb pénzt — előbbire 6,3 milliárd, utóbbira közel 7 milli­árd ECU-t költöttek. A környe­zetvédelmi és kapcsolódó köl­csönök összege megközelítette a 6 milliárd ECU-t. Újabb francia állami vállalat kap jelentős támogatást Párizs megmenti a GAN biztosítót Franciaországban tovább folyik a nagy összegű cégmentések sorozata, mégpedig a bajba jutott Állami Biztosítócsoport (Groupe des Assurances Nationales — GAN) nagy összegű támogatásával. Párizs ez alkalommal gondosan ügyelt arra, hogy időben tájékoztassa az ügyletről az Európai Bizottság versenyfelügyelettel foglalkozó biztosát. [mmiT.miT.a A GAN már 1995-ben ka­pott 2,9 milliárd frank összegű támogatást, hogy — rohamo­san növekvő veszteségei da­cára — felszínen tudja tartani magát. A m­ost kilátásba helyezett további 20 milliárdos összeg­nek az lenne a legfontosabb rendeltetése, hogy előkészítsék a korábban szoros állami el­lenőrzés alatt működő intéz­mény magánkézbe adását. A nagy összegű állami segély hí­rére 20 százalékkal emelkedett a csoport részvényeinek árfo­lyama, mielőtt felfüggesztet­ték volna a jegyzést. A GAN már korábban arra kényszerült, hogy 14 milliárd frankot félretegyen a balul si­került ingatlanvállalkozások veszteségeinek fedezetére. Ezen túlmenően a csoport a tavalyi pénzügyi évben továb­bi, mintegy 5 milliárd frank összegű veszteséget volt kény­telen elkönyvelni. A csoport halmozott veszteségei 1992 óta elérik a 35 milliárd frankot. Az ingatlanüzletág veszteségei a kilencvenes évek közepe felé kezdtek látványosan emelked­ni. Ez a folyamat az angolszász államokban és Japánban évek­kel korábban végbement. A GAN esetében további jelen­tős veszteségek forrásává vált, hogy a csoport kockázatos ak­ciókat kezdett a biztosítási dí­jak leszorítására — jelenti az AP-DJ. A párizsi kormány arra való hivatkozással kért engedélyt Brüsszeltől, hogy a támogatás után magánkézbe kerül a GAN, így az EU-nak nem kell aggód­nia a verseny torzulásával fe­nyegető szubvencionálás ké­sőbbi megismétlődése miatt. Az egymást követő francia kormányok tevékenységén végighúzódik a nagy összegű vállalatmentések és -szanálá­sok sorozata. Az ilyen — a Reuter megfogalmazása sze­rint — rémtörténetek sorából kiemelkedik a Crédit Lyonna­­is talpra állítása, ami a francia adófizetőknek akár 100 milli­árd frankjába is kerülhet. A GAN a kapott támogatást minden bizonnyal nemzetkö­zi hálózatának fejlesztésére is fordítja majd — közölte Szántó Judit, a magyar Európa-GAN Biztosító Rt. kommu­nikációs igazgatója. Arnaud Sassi, a hazai társaság vezér­igazgató-helyettesének álláspontja szerint a GAN mindig is külön figyelemmel kezelte első kelet-közép-európai leány­­vállalatának tevékenységét, annál is inkább, mert 1996-ban az Európa rendkívül eredményes évet zárt. A segítséget így minden bizonnyal az itthoni vállalat is megérzi majd. A biztosítási szakma előzetes, még pontosításra szoruló piaci adatai szerint ugyanakkor tavaly e társaság összesen 14 százalékkal tudta növelni díjbevételét. Ez az érték a piac valamennyi társasága között a legalacsonyabb növekmény­nek számít. Az Európa-GAN több mint 1,2 milliárd forintos díjösszegével (ezen belül 457 millió forintos élet- és 748 millió forintnyi nem életbiztosítási bevétellel) 1996-ban a 12. legnagyobb biztosító volt Magyarországon. B. I.

Next