Világgazdaság, 1998. április (30. évfolyam, 63/7323-83/7343. szám)

1998-04-01 / 63. (7323.) szám

2 RÖVIDEN Németországban mától emelik az áfát A németországi áfakulcs mától érvényes emelése évi 15 milli­árd márka többletbevételt jelent majd a kormánynak — állítja a DIW gazdasági kutatóintézet. Számításaik szerint a 15-ről 16 százalékosra növekedő kulcs havi 20-24 márka többletkiadást jelent egy átlagos háztartásnak. A alacsonyabb jövedelmű családok rosszabbul járnak, mert pénzük nagyobb részét költik fogyasztásra, és kevesebbet takarítanak meg. (Reuters) Sínen a 35 órás francia munkahét A francia nemzetgyűlés tegnap második olva­­satban is jóváhagyta Lionel Jospin kormányfő vitatott tervét a munkahét 35 órára csökkenté­séről. A felsőház április 8-án szavaz a javaslat­­ról, mely a jelenleg 12,1 százalékos munkanél­küliség mérséklését célozza. Az alsóház végső szavazása a hónap végén várható. A nemzet­­gyűlés döntését megelőzően a munkaadók ér­dek-képviseleti szervezetének nem sikerült meggyőznie Jospint, hogy sokat vitatott tervének bevezetésének időpontját 2000-ről 2002-re halassza el. (Reuters) Még több tőke Kelet-Európába Az elmúlt évben minden korábbinál több, 23 milliárd dollár külföldi tőke áramlott a kelet-európai országokba. E befekteté­sek állománya a térségben 1997 végére 82 milliárd dollárra emelkedett — olvasható az osztrák gazdasági minisztérium jelentésében. Az egy főre jutó tőke Magyarországon, Szlové­niában és Észtországban volt a legmagasabb. (APA) Új gyógyszer az AIDS ellen Amerikai kutatók olyan proteint találtak a terhesség korai szakaszában lévő nők vizeletében, mely megállítja az AIDS-et okozó HIV-vírus szaporodását. Az újonnan felfedezett protein a fertőzés ellen harcoló T-sejtek számának növelésével serkenti az immunrendszert is. Szakértők szerint az új anyagot akár már három év múlva lehet használni a gyógykezelésben. (CNN) Pénzügyi liberalizáció három év alatt Indul a japán Big Bang A japán kormány kedden áldását adta arra a hároméves de­regulációs csomagra, amely a gazdaság számos területén több száz liberalizációs intézkedést tartalmaz. A mától életbe lépő, Big Bang néven emlegetett program Tokió szerint hozzájá­rul a gazdasági hatékonyság javulásához, és az Egyesült Ál­lamok, valamint az EU számos ajánlásának is eleget tesz — bár ez utóbbit sok minden kétségessé teszi. A tegnapi tokiói kormányülé­sen elfogadott deregulációs csomag 624 tételt tartalmaz, amelyek közül 327 új — hang­zik a hivatalos bejelentés. A Reuters szerint az elfogadott lépések között szerepel a bró­kerijutalékok 1999 végével tör­ténő liberalizálása, továbbá a bankok és értékpapír-kereske­delmi cégek leányvállalatai te­vékenységi körének felszaba­dítása. A 2001. év márciusától a biztosítótársaságok és más pénzintézetek leányvállalataik útján szabadon beléphetnek egymás tevékenységi területé­re, az idén júliustól pedig a nem életbiztosítások prémiumai is szabadon megállapíthatók lesz­nek. Az energiaszektorban 2000 márciusáig új tenderrend­szert dolgoznak ki, és felülvizs­gálnak egyes, a távközlésre ér­vényes korlátozást is. A telefonkönyv méretű libe­ralizációs csomag alapvető cél­jának tekinti a szabályozás egy­szerűsítését és minimalizálását, továbbá a rendszer átláthatósá­gának javítását (Világgazda­ság, 1998. március 27., 9. ol­dal). A programot ismertető kormánytisztviselő szerint a hároméves terv az Egyesült Ál­lamok és az Európai Unió által Tokiónak címzett kívánságok közül soknak eleget tesz. Meg­figyelők szerint mindazonáltal kétséges, hogy Washington és Brüsszel elegendőnek találja-e majd az intézkedéseket, már csak az elhatározott lépések hosszú határidői miatt is. Japán lapjelentések szerint lényegé­ben ennek beismerését jelenti az, hogy Hasimoto kormányfő máris elrendelte: a hét vezető gazdasági hatalom május köze­­pén esedékes csúcstalálkozója előtt készítsenek elő további intézkedéseket. észleti, gazdasági hetilap TB-BEVALLÁS FLOPPY NÉLKÜL, ISMERTETJÜK A KORMÁNYRENDELETET SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK A BKIK-BAN IDEGENFORGALMI MÉRLEG E HETI MELLÉKLET: INGATLAN Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Kamasz Melinda, Kovács András István Művészeti szerkesztő: Horváth László Bála Kiadó ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, N. Vadász Zuzsa (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Bindor István, Fehér István, Hazafi László, Kulcsár Anna, Lázár Ildikó, Lovas Judit, Magos Katalin, Molnár Mari, Nagy Ildikó, Papp Emília, Rozgonyi Zoltán, Sóvári Mónika, Tóth Judit ♦ KÜLFÖLD: Gaál Csaba (rovatvezető), Facsinay Kinga, Kozma Géza, Módi József, Oszlay Péter, Szalay Hanna, Urkuti György ♦ TÁRSADALOM: Ilu­sz L. László (rovatvezető), Mucsányi Marianna (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Dudás Gergely, Kecskés Ágnes, Szerető Szabolcs, Tüske Erika, Tompa Imre ♦ TŐZSDE: Nyomárkay Kázmér (rovatvezető), lovas András, Majoros György (rovatszerkesztők), Daróczi Dávid, Halaska Gábor, B. Sebestyén Stella ♦ VÁLLALKOZÁS. ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára ♦ MENEDZSERKALAUZ: Weisz Györgyi ♦ WIRTSCHAFTSLETTER: Nemes Bettina ♦ TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Gehöcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦TÖRDELŐSZERKESZTŐK Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Katalin, Tóth Brigitta ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető), Friedrich Zoltán, Környei Éva, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: EFGÉKIS ♦ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ: Budapesti., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest L, Naphegy tér 8. Tel­efax: 202-4199; tel.: 175-6722/1145. i­­­­ Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlap­­kézbesítőknél: Budapesten a HELP kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (175-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj egy évre 34 800, fél évre 17 400, negyedévre 8700 Ft. ♦ Terjeszti a Hirker Rt., NH Egyesülés és a regionális rt.-k. ♦ ISSN­ 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F. v.: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. Internet: http:/ /www.lang.hu/szikra.nyomda, e-mail: szikra@lang.hu. KÜLFÖLD Pozsony nem tart a korona esésétől Lazul a szlovák devizatörvény Mától jelentősen enyhülnek a szlovák devizatörvény előírásai. Pozsonyban egyelőre nem tar­tanak attól, hogy a lazítás miatt nyomás alá kerül a korona árfolyama. A valuta ugyanakkor már tegnap is vesztett értékéből, mivel a Moody’s után a Standard & Poor’s hitelminősítő intézet is negatívan nyilatkozott a gazdasági kilátásokról. VG-ÖSSZEALUTÁS A parlament által még febru­árban jóváhagyott törvénymó­dosítás értelmében mától min­den szlovák állampolgár korlá­tozás nélkül vásárolhat valutát. Eddig évi 60 ezer koronában (1710 dollár) maximálták az átváltható összeget. A módosítás egyúttal lehető­vé teszi, hogy a szlovák válla­latok a jegybank külön engedé­lye nélkül nyissanak deviza­­számlát. Eddig a külföldről szerzett devizát fel kellett aján­lani a jegybanknak. A harmadik jelentős enged­mény, hogy elvileg mind a ma­gánszemélyek, mind a vállala­tok vásárolhatnak majd OECD- tagállamokban kibocsátott ér­tékpapírokat. A Financial Ti­mes szerint azonban ennek rész­letei még nincsenek kidolgoz­va, s a helyi szakértők előtt sem világos, a papírokhoz milyen módon lehet majd hozzájutni. A kormány nem aggódik amiatt, hogy nyomás alá kerül­ne a korona, melyet sok elem­ző túlértékeltnek tart. A bank­rendszer devizatartalékai már­cius közepén 7,33 milliárd dol­lárt tettek ki. A korona árfolyama tegnap gyengült, elsősorban annak kö­szönhetően, hogy a Moody’s minősítésének rontása után (Vi­lággazdaság, március 31., 2. ol­dal ) a Standard & Poor’ s is ag­godalmának adott hangot. Mint Konrad Reuss, az amerikai in­tézet elemzője a Reutersnek ki­fejtette, főként az ország likvi­ditását látják veszélyben a folyó fi­zetési mérleg túlzott hiánya miatt. A pénzügyminisztérium teg­nap ennek ellenére bejelentet­te, hogy a korábban 250-300 millió dollárosra tervezett eurokötvény-kibocsátás össze­gét 500 millió és egymilliárd közé növelik. Elemzők emlé­keztetnek: a jelenleg piacon for­gó szlovák eurokötvény ho­zamfelára az egy évvel ezelőt­ti 150 bázispontról mára 400 bázispont fölé emelkedett. Tovább súlyosbíthatja a szlovák fizetési mérleg helyzetét, hogy mától az eddigi 5 százalékról 3 százalékra csökken az importvámpótlék. A múlt év közepén bevezetett illeték fokoza­tos csökkentését a Világkereskedelmi Szervezet rendelte el. A vámpótlék az év elején mérséklődött a korábbi 7-ről 5 százalé­kosra, s októberben meg kell szüntetni. Pozsonyban ennek ellenére úgy számolnak, hogy a fizetési mérleg hiánya az idén kisebb lesz a tavalyinál, s nem haladja meg a GDP 6 százalékát. Az IMF a fogyasztás visszafogására szólítja fel Varsót Bővül a zloty átválthatósága Minimális mértékű korlátozások állnak a zloty teljes konvertibilitásának útjában, ha hatályba lép a lengyel kormány által elfogadott devizatörvény-tervezet. Az új szabályozás ismertetésé­vel egyidejűleg biztató inflációs kilátásokról számolt be Leszek Balcerowicz pénzügyminiszter. Az IMF viszont elmarasztalta Varsót az utóbbi két évben folytatott gazdaságpolitikjáért. VG-ÖSSZEALUTÁS Lényegében teljesen szabad­dá válnak a folyó fizetési mér­legben megjelenő valutaműve­letek a tervezett devizatörvény értelmében. Emellett számos tőkeforgalmi műveletet is sza­baddá tesznek, ebben a körben azonban néhány korlátozás megmarad. A törvény—amely a parlamenti elfogadás után vár­hatóan még az idén hatályba lép — lehetővé teszi a legális jegy­zését az OECD országaiban — mondotta Balcerowicz. Miközben a hosszú lejáratú tőkemozgásokat nagymérték­ben liberalizálják, engedélyt kell kérni a nem OECD-ország­­ba vagy kölcsönös beruházás­védelmi egyezménnyel nem fedett térségbe irányuló közvet­len külföldi tőkebefektetésre. Ugyancsak jegybanki enge­délyhez lesz kötve a nem OECD-ország — vagy ilyen ország vállalata — által kibo­csátott értékpapír megszerzése. A lengyel devizaforgalmi rend liberalizálása 2000-re várható. A devizatörvény tervezetéről beszámolva Balcerowicz ked­vező előrejelzést adott az idei inflációs kilátásokról. Az év első két hónapjában tapasztalt, kiugróan magas rátát kormány­zati intézkedések hatásaira — az energia, a fűtés és a közleke­dés drágulására — vezette vissza és átmeneti jelenségnek minősítette. A hatósági árintéz­kedéseket leszámítva nincs inf­lációs nyomás a gazdaságban — mondotta. A Nemzetközi Valutaalap eközben kritikusan értékelte az utóbbi két év lengyel makro­gazdasági irányzatait. A reálbé­rek túl gyorsan növekedtek, és olyan fogyasztásnövekedést idéztek elő, ami miatt az ország immár nyugtalanító méretű kül­kereskedelmi hiánnyal kényte­len szembenézni. A nemzetközi pénzintézet arra intette a len­gyel kormányt, hogy fogja vissza a gazdaság növekedését, mert a jelenlegi tempó foly­tatása könnyen válsághoz ve­zethet. M­OM o­­5 _persOQ JJt03M co 03 _l ...... Budapest könnyítéseket remél (Folytatás az 1. oldalról) “Magyarország tudomásul veszi, hogy a bővítéssel párhu­zamosan maga az EU is refor­mokon megy keresztül, de nem az ő dolga, hogy irányítsa ezt a folyamatot vagy beleszóljon annak alakulásába”—húzta alá sajtóértekezletén Kovács Lász­ló külügyminiszter, mintegy az ötödik pontra reagálva. Hazánk célja az, hogy a reformok lezá­rása ne előfeltétele legyen a bő­vítésnek, hanem a tárgyalások és a változtatások párhuzamo­san haladjanak. Magyarország azokon a terü­leteken kér majd átmeneti könnyítéseket, ahol nagy beru­házásokra van szükség az uni­ós előírások teljesítéséhez — hangoztatta sajtóértekezletén Kovács László. Ezek között a környezetvédelmet, a mező­­gazdaságot, a közlekedést és az infrastruktúrát említette név szerint. A nyitónyilatkozatban ezenfelül az is szerepel, hogy “a közösségi költségvetésbe törté­nő befizetések tekintetében” szintén átmeneti megoldásokat igénylünk. Már rögtön a csatlakozáskor teljeskörűen szeretnénk azon­ban részesedni a regionális és kohéziós alapok juttatásaiból. “Arra számítunk, hogy a refor­mot követően változatlanul ér­vényesül a szolidaritás elve”— fogalmaz a nyilatkozat, amely megállapítja: “mint azt a térség­ben kimagasló mértékű tőkebe­fektetés is bizonyítja, gazdasá­gunk abszorpciós képessége magas”. Megfigyelők szerint ezzel a magyar kormány azon kívánságát juttatja kifejezésre, hogy az uniós támogatások ter­vezett felső plafonjának meg­állapítása során viszonylag magas limitet határozzanak meg. A mezőgazdasági termékek piacszabályozásának Magyar­­országra történő kiterjesztése során az uniónak figyelembe kell vennie azt, hogy a jelen és a közelmúlt termelési, valamint élelmiszer-fogyasztási szintje nem ad valós képet a meglévő potenciálról—szögezi le a nyi­latkozat. Ezenkívül a megfele­lő átmeneti megoldásokra van szükség azon ellentmondás fel­oldására, amely az egyes kör­nyezetvédelmi követelmények teljesítéséhez szükséges beru­házások és a gazdaság teherbí­ró képessége között feszül”. Magyarország nem kíván várni senkire, és senkinek nem kell Magyarországra várnia — foglalta össze a tagjelöltek fel­vételi sorrendjével kapcsolatos budapesti álláspontot Kovács László. A külügyminiszter is­mét leszögezte, hogy a tárgya­lások közös kezdése nem feltét­lenül jelenti azok egyidejű be­fejezését. A magyar diplomá­cia vezetője nagy jelentőséget tulajdonított Robin Cook soros elnök azon — általa idézett — kijelentésének, hogy “Magyar­­ország és az EU a tárgyalások alatt nem ellenfele, hanem part­nere lesz egymásnak”. A tárgyalások következő fá­zisa a közösségi joganyag átvé­telét ellenőrző folyamat, az úgynevezett screening megkez­dése lesz. Az első ülésre ápri­lis 3-án kerül sor, amelyen azonban még csak magának a screeningnek a lebonyolításá­hoz szükséges technikai kérdé­sekről lesz szó. Lapunk úgy ér­tesült, hogy az első érdemi te­rületek átvilágítására valamikor április végén kerülhet sor. Mind az unió, mind Magyarország úgy gondolja, hogy olyan témá­kat érdemes a screening elején napirendre tűzni, amelyek terén már vagy jól teljesítjük az elvá­rásokat, vagy legalábbis egy­szerűen és könnyen be lehet azonosítani a még megoldandó feladatokat. Hogy melyek ezek a területek, azokra nézve Buda­pestnek vannak ötletei, de eze­ket mind a brüsszeli bizottság­gal, mind a többi tagjelölttel egyeztetni kell még. A screening vélhetően az egyes területekre vonatkozó közösségi joganyagról szóló, a tagjelölteknek közösen tartott előadásokból, illetve az egyes egyéni problémák, feladatok kétoldalú megtárgyalásából áll majd—fejtette ki Juhász End­re, a brüsszeli magyar EU- nagykövetség vezetője a Világ­­gazdaságnak. A diplomata úgy vélte, “van bizonyos esély” arra, hogy Magyarország már a screening szakaszát is előbb fejezheti be, mint néhány más tagjelölt, és így előbb kezdheti meg az érdemi tárgyalásokat is. Szerinte azonban a felvétel idő­pontját illetően nem ez a dön­tő, hanem az, hogy milyen gyorsan haladnak majd az érde­mi alkudozások' U.Gy. (1996, vásárlóerő-paritáson) Cseho. ' ' ' ' “1 Szlovénia ' ' ' ' ^ Szlovákia ‘ ' I Magyaro. ^^56^51 Lengyelo. ' H Románia | Észto. ^ l Litvánia ' ^ Bulgária ' | kettő. L—— 1 ezer ECU 0 2 4 6 8 10 Forrás: EU Bizottság A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és kidolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk.

Next