Világgazdaság, 1998. április (30. évfolyam, 63/7323-83/7343. szám)
1998-04-01 / 63. (7323.) szám
2 RÖVIDEN Németországban mától emelik az áfát A németországi áfakulcs mától érvényes emelése évi 15 milliárd márka többletbevételt jelent majd a kormánynak — állítja a DIW gazdasági kutatóintézet. Számításaik szerint a 15-ről 16 százalékosra növekedő kulcs havi 20-24 márka többletkiadást jelent egy átlagos háztartásnak. A alacsonyabb jövedelmű családok rosszabbul járnak, mert pénzük nagyobb részét költik fogyasztásra, és kevesebbet takarítanak meg. (Reuters) Sínen a 35 órás francia munkahét A francia nemzetgyűlés tegnap második olvasatban is jóváhagyta Lionel Jospin kormányfő vitatott tervét a munkahét 35 órára csökkentéséről. A felsőház április 8-án szavaz a javaslatról, mely a jelenleg 12,1 százalékos munkanélküliség mérséklését célozza. Az alsóház végső szavazása a hónap végén várható. A nemzetgyűlés döntését megelőzően a munkaadók érdek-képviseleti szervezetének nem sikerült meggyőznie Jospint, hogy sokat vitatott tervének bevezetésének időpontját 2000-ről 2002-re halassza el. (Reuters) Még több tőke Kelet-Európába Az elmúlt évben minden korábbinál több, 23 milliárd dollár külföldi tőke áramlott a kelet-európai országokba. E befektetések állománya a térségben 1997 végére 82 milliárd dollárra emelkedett — olvasható az osztrák gazdasági minisztérium jelentésében. Az egy főre jutó tőke Magyarországon, Szlovéniában és Észtországban volt a legmagasabb. (APA) Új gyógyszer az AIDS ellen Amerikai kutatók olyan proteint találtak a terhesség korai szakaszában lévő nők vizeletében, mely megállítja az AIDS-et okozó HIV-vírus szaporodását. Az újonnan felfedezett protein a fertőzés ellen harcoló T-sejtek számának növelésével serkenti az immunrendszert is. Szakértők szerint az új anyagot akár már három év múlva lehet használni a gyógykezelésben. (CNN) Pénzügyi liberalizáció három év alatt Indul a japán Big Bang A japán kormány kedden áldását adta arra a hároméves deregulációs csomagra, amely a gazdaság számos területén több száz liberalizációs intézkedést tartalmaz. A mától életbe lépő, Big Bang néven emlegetett program Tokió szerint hozzájárul a gazdasági hatékonyság javulásához, és az Egyesült Államok, valamint az EU számos ajánlásának is eleget tesz — bár ez utóbbit sok minden kétségessé teszi. A tegnapi tokiói kormányülésen elfogadott deregulációs csomag 624 tételt tartalmaz, amelyek közül 327 új — hangzik a hivatalos bejelentés. A Reuters szerint az elfogadott lépések között szerepel a brókerijutalékok 1999 végével történő liberalizálása, továbbá a bankok és értékpapír-kereskedelmi cégek leányvállalatai tevékenységi körének felszabadítása. A 2001. év márciusától a biztosítótársaságok és más pénzintézetek leányvállalataik útján szabadon beléphetnek egymás tevékenységi területére, az idén júliustól pedig a nem életbiztosítások prémiumai is szabadon megállapíthatók lesznek. Az energiaszektorban 2000 márciusáig új tenderrendszert dolgoznak ki, és felülvizsgálnak egyes, a távközlésre érvényes korlátozást is. A telefonkönyv méretű liberalizációs csomag alapvető céljának tekinti a szabályozás egyszerűsítését és minimalizálását, továbbá a rendszer átláthatóságának javítását (Világgazdaság, 1998. március 27., 9. oldal). A programot ismertető kormánytisztviselő szerint a hároméves terv az Egyesült Államok és az Európai Unió által Tokiónak címzett kívánságok közül soknak eleget tesz. Megfigyelők szerint mindazonáltal kétséges, hogy Washington és Brüsszel elegendőnek találja-e majd az intézkedéseket, már csak az elhatározott lépések hosszú határidői miatt is. Japán lapjelentések szerint lényegében ennek beismerését jelenti az, hogy Hasimoto kormányfő máris elrendelte: a hét vezető gazdasági hatalom május közepén esedékes csúcstalálkozója előtt készítsenek elő további intézkedéseket. észleti, gazdasági hetilap TB-BEVALLÁS FLOPPY NÉLKÜL, ISMERTETJÜK A KORMÁNYRENDELETET SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK A BKIK-BAN IDEGENFORGALMI MÉRLEG E HETI MELLÉKLET: INGATLAN Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Kamasz Melinda, Kovács András István Művészeti szerkesztő: Horváth László Bála Kiadó ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, N. Vadász Zuzsa (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Bindor István, Fehér István, Hazafi László, Kulcsár Anna, Lázár Ildikó, Lovas Judit, Magos Katalin, Molnár Mari, Nagy Ildikó, Papp Emília, Rozgonyi Zoltán, Sóvári Mónika, Tóth Judit ♦ KÜLFÖLD: Gaál Csaba (rovatvezető), Facsinay Kinga, Kozma Géza, Módi József, Oszlay Péter, Szalay Hanna, Urkuti György ♦ TÁRSADALOM: Ilusz L. László (rovatvezető), Mucsányi Marianna (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Dudás Gergely, Kecskés Ágnes, Szerető Szabolcs, Tüske Erika, Tompa Imre ♦ TŐZSDE: Nyomárkay Kázmér (rovatvezető), lovas András, Majoros György (rovatszerkesztők), Daróczi Dávid, Halaska Gábor, B. Sebestyén Stella ♦ VÁLLALKOZÁS. ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára ♦ MENEDZSERKALAUZ: Weisz Györgyi ♦ WIRTSCHAFTSLETTER: Nemes Bettina ♦ TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Gehöcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦TÖRDELŐSZERKESZTŐK Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Katalin, Tóth Brigitta ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető), Friedrich Zoltán, Környei Éva, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: EFGÉKIS ♦ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ: Budapesti., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest L, Naphegy tér 8. Telefax: 202-4199; tel.: 175-6722/1145. i Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél: Budapesten a HELP kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (175-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj egy évre 34 800, fél évre 17 400, negyedévre 8700 Ft. ♦ Terjeszti a Hirker Rt., NH Egyesülés és a regionális rt.-k. ♦ ISSN 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F. v.: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. Internet: http:/ /www.lang.hu/szikra.nyomda, e-mail: szikra@lang.hu. KÜLFÖLD Pozsony nem tart a korona esésétől Lazul a szlovák devizatörvény Mától jelentősen enyhülnek a szlovák devizatörvény előírásai. Pozsonyban egyelőre nem tartanak attól, hogy a lazítás miatt nyomás alá kerül a korona árfolyama. A valuta ugyanakkor már tegnap is vesztett értékéből, mivel a Moody’s után a Standard & Poor’s hitelminősítő intézet is negatívan nyilatkozott a gazdasági kilátásokról. VG-ÖSSZEALUTÁS A parlament által még februárban jóváhagyott törvénymódosítás értelmében mától minden szlovák állampolgár korlátozás nélkül vásárolhat valutát. Eddig évi 60 ezer koronában (1710 dollár) maximálták az átváltható összeget. A módosítás egyúttal lehetővé teszi, hogy a szlovák vállalatok a jegybank külön engedélye nélkül nyissanak devizaszámlát. Eddig a külföldről szerzett devizát fel kellett ajánlani a jegybanknak. A harmadik jelentős engedmény, hogy elvileg mind a magánszemélyek, mind a vállalatok vásárolhatnak majd OECD- tagállamokban kibocsátott értékpapírokat. A Financial Times szerint azonban ennek részletei még nincsenek kidolgozva, s a helyi szakértők előtt sem világos, a papírokhoz milyen módon lehet majd hozzájutni. A kormány nem aggódik amiatt, hogy nyomás alá kerülne a korona, melyet sok elemző túlértékeltnek tart. A bankrendszer devizatartalékai március közepén 7,33 milliárd dollárt tettek ki. A korona árfolyama tegnap gyengült, elsősorban annak köszönhetően, hogy a Moody’s minősítésének rontása után (Világgazdaság, március 31., 2. oldal ) a Standard & Poor’ s is aggodalmának adott hangot. Mint Konrad Reuss, az amerikai intézet elemzője a Reutersnek kifejtette, főként az ország likviditását látják veszélyben a folyó fizetési mérleg túlzott hiánya miatt. A pénzügyminisztérium tegnap ennek ellenére bejelentette, hogy a korábban 250-300 millió dollárosra tervezett eurokötvény-kibocsátás összegét 500 millió és egymilliárd közé növelik. Elemzők emlékeztetnek: a jelenleg piacon forgó szlovák eurokötvény hozamfelára az egy évvel ezelőtti 150 bázispontról mára 400 bázispont fölé emelkedett. Tovább súlyosbíthatja a szlovák fizetési mérleg helyzetét, hogy mától az eddigi 5 százalékról 3 százalékra csökken az importvámpótlék. A múlt év közepén bevezetett illeték fokozatos csökkentését a Világkereskedelmi Szervezet rendelte el. A vámpótlék az év elején mérséklődött a korábbi 7-ről 5 százalékosra, s októberben meg kell szüntetni. Pozsonyban ennek ellenére úgy számolnak, hogy a fizetési mérleg hiánya az idén kisebb lesz a tavalyinál, s nem haladja meg a GDP 6 százalékát. Az IMF a fogyasztás visszafogására szólítja fel Varsót Bővül a zloty átválthatósága Minimális mértékű korlátozások állnak a zloty teljes konvertibilitásának útjában, ha hatályba lép a lengyel kormány által elfogadott devizatörvény-tervezet. Az új szabályozás ismertetésével egyidejűleg biztató inflációs kilátásokról számolt be Leszek Balcerowicz pénzügyminiszter. Az IMF viszont elmarasztalta Varsót az utóbbi két évben folytatott gazdaságpolitikjáért. VG-ÖSSZEALUTÁS Lényegében teljesen szabaddá válnak a folyó fizetési mérlegben megjelenő valutaműveletek a tervezett devizatörvény értelmében. Emellett számos tőkeforgalmi műveletet is szabaddá tesznek, ebben a körben azonban néhány korlátozás megmarad. A törvény—amely a parlamenti elfogadás után várhatóan még az idén hatályba lép — lehetővé teszi a legális jegyzését az OECD országaiban — mondotta Balcerowicz. Miközben a hosszú lejáratú tőkemozgásokat nagymértékben liberalizálják, engedélyt kell kérni a nem OECD-országba vagy kölcsönös beruházásvédelmi egyezménnyel nem fedett térségbe irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetésre. Ugyancsak jegybanki engedélyhez lesz kötve a nem OECD-ország — vagy ilyen ország vállalata — által kibocsátott értékpapír megszerzése. A lengyel devizaforgalmi rend liberalizálása 2000-re várható. A devizatörvény tervezetéről beszámolva Balcerowicz kedvező előrejelzést adott az idei inflációs kilátásokról. Az év első két hónapjában tapasztalt, kiugróan magas rátát kormányzati intézkedések hatásaira — az energia, a fűtés és a közlekedés drágulására — vezette vissza és átmeneti jelenségnek minősítette. A hatósági árintézkedéseket leszámítva nincs inflációs nyomás a gazdaságban — mondotta. A Nemzetközi Valutaalap eközben kritikusan értékelte az utóbbi két év lengyel makrogazdasági irányzatait. A reálbérek túl gyorsan növekedtek, és olyan fogyasztásnövekedést idéztek elő, ami miatt az ország immár nyugtalanító méretű külkereskedelmi hiánnyal kénytelen szembenézni. A nemzetközi pénzintézet arra intette a lengyel kormányt, hogy fogja vissza a gazdaság növekedését, mert a jelenlegi tempó folytatása könnyen válsághoz vezethet. MOM o5 _persOQ JJt03M co 03 _l ...... Budapest könnyítéseket remél (Folytatás az 1. oldalról) “Magyarország tudomásul veszi, hogy a bővítéssel párhuzamosan maga az EU is reformokon megy keresztül, de nem az ő dolga, hogy irányítsa ezt a folyamatot vagy beleszóljon annak alakulásába”—húzta alá sajtóértekezletén Kovács László külügyminiszter, mintegy az ötödik pontra reagálva. Hazánk célja az, hogy a reformok lezárása ne előfeltétele legyen a bővítésnek, hanem a tárgyalások és a változtatások párhuzamosan haladjanak. Magyarország azokon a területeken kér majd átmeneti könnyítéseket, ahol nagy beruházásokra van szükség az uniós előírások teljesítéséhez — hangoztatta sajtóértekezletén Kovács László. Ezek között a környezetvédelmet, a mezőgazdaságot, a közlekedést és az infrastruktúrát említette név szerint. A nyitónyilatkozatban ezenfelül az is szerepel, hogy “a közösségi költségvetésbe történő befizetések tekintetében” szintén átmeneti megoldásokat igénylünk. Már rögtön a csatlakozáskor teljeskörűen szeretnénk azonban részesedni a regionális és kohéziós alapok juttatásaiból. “Arra számítunk, hogy a reformot követően változatlanul érvényesül a szolidaritás elve”— fogalmaz a nyilatkozat, amely megállapítja: “mint azt a térségben kimagasló mértékű tőkebefektetés is bizonyítja, gazdaságunk abszorpciós képessége magas”. Megfigyelők szerint ezzel a magyar kormány azon kívánságát juttatja kifejezésre, hogy az uniós támogatások tervezett felső plafonjának megállapítása során viszonylag magas limitet határozzanak meg. A mezőgazdasági termékek piacszabályozásának Magyarországra történő kiterjesztése során az uniónak figyelembe kell vennie azt, hogy a jelen és a közelmúlt termelési, valamint élelmiszer-fogyasztási szintje nem ad valós képet a meglévő potenciálról—szögezi le a nyilatkozat. Ezenkívül a megfelelő átmeneti megoldásokra van szükség azon ellentmondás feloldására, amely az egyes környezetvédelmi követelmények teljesítéséhez szükséges beruházások és a gazdaság teherbíró képessége között feszül”. Magyarország nem kíván várni senkire, és senkinek nem kell Magyarországra várnia — foglalta össze a tagjelöltek felvételi sorrendjével kapcsolatos budapesti álláspontot Kovács László. A külügyminiszter ismét leszögezte, hogy a tárgyalások közös kezdése nem feltétlenül jelenti azok egyidejű befejezését. A magyar diplomácia vezetője nagy jelentőséget tulajdonított Robin Cook soros elnök azon — általa idézett — kijelentésének, hogy “Magyarország és az EU a tárgyalások alatt nem ellenfele, hanem partnere lesz egymásnak”. A tárgyalások következő fázisa a közösségi joganyag átvételét ellenőrző folyamat, az úgynevezett screening megkezdése lesz. Az első ülésre április 3-án kerül sor, amelyen azonban még csak magának a screeningnek a lebonyolításához szükséges technikai kérdésekről lesz szó. Lapunk úgy értesült, hogy az első érdemi területek átvilágítására valamikor április végén kerülhet sor. Mind az unió, mind Magyarország úgy gondolja, hogy olyan témákat érdemes a screening elején napirendre tűzni, amelyek terén már vagy jól teljesítjük az elvárásokat, vagy legalábbis egyszerűen és könnyen be lehet azonosítani a még megoldandó feladatokat. Hogy melyek ezek a területek, azokra nézve Budapestnek vannak ötletei, de ezeket mind a brüsszeli bizottsággal, mind a többi tagjelölttel egyeztetni kell még. A screening vélhetően az egyes területekre vonatkozó közösségi joganyagról szóló, a tagjelölteknek közösen tartott előadásokból, illetve az egyes egyéni problémák, feladatok kétoldalú megtárgyalásából áll majd—fejtette ki Juhász Endre, a brüsszeli magyar EU- nagykövetség vezetője a Világgazdaságnak. A diplomata úgy vélte, “van bizonyos esély” arra, hogy Magyarország már a screening szakaszát is előbb fejezheti be, mint néhány más tagjelölt, és így előbb kezdheti meg az érdemi tárgyalásokat is. Szerinte azonban a felvétel időpontját illetően nem ez a döntő, hanem az, hogy milyen gyorsan haladnak majd az érdemi alkudozások' U.Gy. (1996, vásárlóerő-paritáson) Cseho. ' ' ' ' “1 Szlovénia ' ' ' ' ^ Szlovákia ‘ ' I Magyaro. ^^56^51 Lengyelo. ' H Románia | Észto. ^ l Litvánia ' ^ Bulgária ' | kettő. L—— 1 ezer ECU 0 2 4 6 8 10 Forrás: EU Bizottság A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és kidolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk.