Világgazdaság, 2000. október (32. évfolyam, 191/7955-211/7975. szám)
2000-10-17 / 202. (7966.) szám
8 ZÖLD HÍREK Új atomreaktorokkal pótolják Csernobilt Az Ukrajnai Zöldek Pártja tiltakozását fejezte ki a hmelnickiji és rivnei atomerőműben félbehagyott reaktorok befejezése miatt, mert az arra utal, hogy Ukrajna továbbra is semmibe veszi a csernobili leckét — áll a zöldek nyilatkozatában. A két atomerőműben a 90-es évek elején függesztették fel a munkálatokat, de most az ukrán kormány a 90 százalékos készültségű reaktorblokkok befejezésével kívánja a csernobili erőmű december 15-i leállításával kieső energiát pótolni. (Unian) Cseh program az EU-normák teljesítésére . Csehországnak gondot okoz az Európai Unió környezetvédelmi szabályainak bevezetése a magas költségek miatt, ezért az állam a következő tíz évre mintegy 7 milliárd eurót fordít a közösségi követelmények teljesítésére—mondta Milos Kuzvart cseh környezetvédelmi miniszter Margot Walström környezetvédelmi biztossal folytatott brüsszeli tárgyalásait követően. A legnagyobb hiányosságok a szennyvíztisztításban tapasztalhatók, ezért a cseh kormány az összeg csaknem felét — mintegy 3 milliárd eurót — erre a területre kívánja fordítani. (VG) Terjed a bálnafigyelő turizmus A bálnák megfigyelése világszerte egyre nagyobb üzlet: mind több ország kapcsolódik be hasonló vállalkozásokba, s veszi rá a “szárazföldi” embereket a tengeri emlősök nyomon követésére. Az amerikai Massachusetts államban működő nemzetközi állatvédelmi alap adatai szerint a bálnafigyelő turisták száma ma már meghaladja a 9 millió főt. A bálnabámulók többsége amerikai, de Japánban is egyre népszerűbb az új szokás, ahol “tudományos kutatás” címszó alatt — évi 500 bálna lemészárlásával —még most is folyik a hatalmas állatok vadászata. (AP) Étolaj hajtja a kukáskocsikat Teljes kukáskocsi-flottáját átállítja étolajüzeműre az Egyesült Államok Szilícium-völgyében az egyik szemétszállító vállalat. A teherautókat kizárólag használt étolajból előállított “biodízel” hajtja majd, amely főként sült krumplit árusító kifőzdékből származik. A környezetet kevésbé terhelő motorokkal működtetett 95 kukás kocsi évente 22,7 tonna szennyeződéstől kíméli majd meg a levegőt. (MTI) Százmilliárdok az energiaszektorra Szennyezéscsökkentés koncepció nélkül Az eltérő számítások ellenére a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) és a zöldszervezetek abban egyetértenek: több száz milliárd forintos beruházásra van szükség a magyar energetikai szektorban az Európai Unió (EU) környezetvédelmi előírásainak teljesítéséhez. Az Energia Klub illetékese nagyobb állami szerepvállalást sürget a környezetvédelmi fejlesztések koordinálásában és finanszírozásában. 'l'l,'1111.1111,HM Mintegy 1000 milliárd forintra tehető az uniós környezetvédelmi előírások teljesítéséhez a magyar energetikai szektorban szükséges beruházások összköltsége —áll az Energia Klub közleményében. Ámon Ada, a zöldszervezet illetékese szerint a költségeket az indokolja, hogy a többségében elöregedett energiaipari létesítményeken több évtizede nem végeztek szennyeződéskibocsátást csökkentő fejlesztéseket, így a szén-, lignit-, valamint olaj- és pakuratüzelésű erőművek szén-dioxid-, kén-dioxid- és nitrogén-oxid-kibocsátása jóval a ma érvényben lévő magyarországi és európai uniós határértékek felett van. A környezetvédelmi előírások teljesítését a finanszírozásban való állami szerepvállalás és a központi koordináció hiánya is hátráltatja — állítja az Energia Klub illetékese, aki szerint alapvető állami feladat lett volna olyan költség-haszon elemzések elkészítése, amelyek koncepcionálisan összefoglalnák, hogy a többségében magánkézben lévő erőművek közül melyeknél végezhetők el gazdaságosan a szükséges környezetvédelmi célú fejlesztések. A zöldszervezet munkatár sazá sa szerint azok az állami garanciák is hiányoznak, amelyek bevonhatnák a pénzintézeteket a gazdaságosan elvégezhető beruházások finanszírozásába. Jóval kisebbre becsüli a szükséges fejlesztések költségeit a környezetvédelmi tárca. Csoknyai Istvánné, a KöM főtanácsadója elmondta, hogy Magyarország az EU-val folytatott felvételi tárgyalások során visszavonta az energetikai szektorra vonatkozó korábban jelzett derogációs igényét, így a csatlakozásig minden uniós kritériumot teljesíteni kell, aminek költségei a tárca számításai szerint mintegy 290 milliárd forintra tehetők. Ez az összeg a csaknem 100 erőmű korszerűsítésén — valamint több létesítmény cseréjén — kívül az energetikával összefüggő bányászat, hulladékelhelyezés és vízfelhasználás környezetszennyezését csökkentő fejlesztések költsé- geit is tartalmazza. A főtanácsadó elmondta, hogy nem készült koncepció a beruházások állami finanszírozására, mert a költségeket a vállalatoknak kell előteremteni, de a környezetvédelmi alap célelőirányzathoz be lehet nyújtani pályázatokat a környezetvédelmi fejlesztéseket szolgáló beruházások finanszírozására. Az oldalt szerkeszti: Mucsányi Marianna VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP KÖRNYEZETÜNK Inflációgerjesztő hatástól tartanak az érdekvédelmi szervezetek Tárcagyeztetés a termékdíjról A jövő év tavaszán kerülhet a parlament elé a Környezetvédelmi Minisztérium (KÖM) tervezete, amely a jelenlegi díjak emelése mellett két újabb termékcsoportra is kiterjesztené a környezetvédelmi alap célelőirányzatban (kac) a legnagyobb bevételt jelentő termékdíjakat. Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke szerint a koncepció elfogadásának esélyét csökkentik a pártok körüli lobbicsoportok ellentétes érdekei. NÉMETH I. GERGELY A jövő év elejétől várhatóan csak “inflációkövető”, 5-6 százalékos mértékben emelkedhetnek a jelentős környezetszennyezést okozó termékek után kivetett díjak, mert a növelés elfogadásához a termékdíjtörvény módosítása szükséges — mondta Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke. Karlovich Ágnes, a tárca közgazdasági és költségvetési főosztályának vezetője elmondta, hogy a KöM elkészítette tervezetét, amely a jelenlegi díjak jelentős emelése mellett az összeg két új termékcsoport — az információhordozó papírok, valamint a hígítók és egyéb oldószerek — után történő kivetését is tartalmazza. A tervezet jelenleg tárcaközi egyeztetésen van, s valószínűleg 2001 tavaszán kerülhet a parlament elé, de elfogadásának esélyét—Illés Zoltán szerint — csökkenti, hogy az összes parlamenti párt körül megtalálhatók azok a kis és multinacionális vállalatokat egyaránt tömörítő lobbicsoportok, amelyek eddig is sikerrel akadályozták meg a jelentősebb díjemeléseket. A magyarországi környezetpolitika gyengeségét mutatja, hogy nincs ökoadó, és kérdéses a környezetterhelési díj bevezetése is, így egyelőre csak a termékdíjak jelenthetnek ösztönzést a környezetet kevésbé terhelő áruk termelésére — mondta a környezetvédelmi bizottság elnöke. Azonban a politikus szerint a környezetvédelmi programok finanszírozásának legfontosabb forrását jelentő piac legnagyobb bevételét is jelentő termékdíjak összege jelenleg olyan alacsony, hogy nincs valódi hatása a piacra, ezért a jelenlegi díjakat a többszörösére kellene emelni. Ellenzi a termékdíjak emelését a csomagolóipari szövetség. Baka Éva, a 76, csomagolóiparban érdekelt vállalatot tömörítő szövetség illetékese elmondta, hogy a termékdíjak nem jelentenek valódi ösztönzést a környezetet kevésbé terhelő termelésre, mert a fizetés alól csak olyan magas újrahasznosítási arány után lehet mentesülni, amelyet még a nyugat-európai országokban sem érnek el. A Magyar Lapkiadók Egyesülete elsősorban a termékdíjak inflációgerjesztő hatásától s az pénzromlást meghaladó lapáremelkedéstől tart, ami a kisebb kiadók csődbe jutásához vezethet. Illés Zoltán cáfolta, hogy a jelenlegi termékdíjak megduplázása jelentős inflációgerjesztő hatással járna, s szemléltetésként elmondta, hogy egy 70 forintos tejföl árából 2,6 forintot tesz ki a csomagolás, s ebből— a műanyag termékek után kilogrammonként 11 forintos termékdíjat figyelembe véve — mindössze 5 fillér a termékdíj összege, aminek 100 százalékos emelése is mindössze 5 filléres áremelkedést vonhat maga után. Várható termékdíjbevételek 2000-ben Gumiabroncsok.....................2,285 Csomagolóeszközök...........4,081 Üzemanyagok.......................9,133 Akkumulátorok.............0,998 Kenőanyagok..............6,266 Hűtőberendezések.........0,984 Összesen..................23,748 Forrás: KÖM Nukleáris veszély a Kola-félszigeten Tengeralattjárókat áztat a sós víz Rendkívüli környezeti veszélyt jelentenek az orosz atomtengeralattjáró-flotta évek óta leselejtezett, de azóta is a tengervízben málladozó hajói — állítja a Nukleáris Biztonság című orosz lap. A tengeralattjárók egy részéből még a kiégett fűtőelemeket sem távolították el, s az orosz haditengerészetnek a legszükségesebb karbantartások elvégzésére sincs pénze. MUNKATÁRSUNKTÓL A kimustrált orosz atom-tengeralattjárók időzített bombák, s beláthatatlan környezeti károkat okozhatnak, ha nem kezdődik meg ennek a nukleáris roncshalmaznak a felszámolása — állítja a Bellona nevű nemzetközi környezetvédő szervezet. Thomas Jandl, a szervezet amerikai ágának elnöke szerint az oroszországi Kola-félsziget térségében található a világ összes atomreaktorának egyötöde, amelyek döntő többsége a leszerelt atom-tengeralattjárókban van. A hajók egy részét a haditengerészet már 15- 20 éve kivonta a hadrendből, de többségük azóta is a sós vízben ázik — őrizetlenül. A környezetvédelmi szervezet szerint a hadsereg — a pénzhiány miatt — még a legszükségesebb karbantartásokat sem végzi el a sugárzó hajótesteken. További környezeti kockázatot jelent, hogy a murmanszki haditengerészeti bázis körzetében mintegy 30 ezer tonna nukleáris hulladék van elhelyezve rozsdás konténerekben és repedező betontartályokban. A Nukleáris Biztonság című orosz lap szerint a hajók egy részéből még a kiégett radioktív fűtőelemeket sem távolították el. A lap szerint az sem szerencsésebb, ha ez megtörténik, mert az orosz haditengerészet a kiszerelt reaktorokat és a radioaktív hulladékot gyakran a tengerbe süllyeszti. Az Egyesült Államok 1992- ben hárommilliárd dollárt irányzott elő a nukleáris meghajtású orosz tengeralattjárók ártalmatlanítására, de a kezdeményezés csak az interkontinentális rakéták indítására alkalmas stratégiai harceszközökre érvényes, amelyek megfelelőek lehetnek arra, hogy az amerikai kontinens biztonságát fenyegessék. A maradék 70 kiöregedett tengeralattjáró sorsa teljesen bizonytalan, s ezek ártalmatlanítása további egymilliárd dollárba kerülne. Aláírásgyűjtés indult a beruházás ellen Népszavazás dönt a hulladékégetőről A lakosság népszavazáson döntheti el, hogy épüljön-e hulladékégető mű a Nógrád megyei Cered határában. A tervek szerint mintegy 10 milliárd forintos beruházásról van szó. MUNKATÁRSUNKTÓL A ceredi önkormányzat a néhány héten belül elkészülő környezetvédelmi hatástanulmány ismeretében népszavazást ír ki annak eldöntésére, megvalósulhat-e a beruházás, amelynek keretében egy évi 35 ezer tonna kommunális hulladék elégetésére alkalmas égetőmű is felépülne Cered határában. A kivitelezők szerint az égetőmű károsanyag-kibocsátása a magyarországi és európai uniós határértékek töredéke lenne, de a beruházás megosztja a helyi közvéleményt. A község polgármestere szerint a lakosság egy része attól tart, hogy az üzemeltetők az égetőben — a tervekkel ellentétben—a környezetet károsítva veszélyes hulladékot is ártalmatlanítanának, ezért a népszavazás kiírására vonatkozó önkormányzati ígéret ellenére aláírásgyűjtés indult a referendum megrendezéséért. A kivitelező Ecolnet Rt. a nyáron kereste meg a svájci tőkéből megvalósuló ipari park tervével a ceredi polgármesteri hivatalt. Prekli László, a cég igazgatója elmondta, hogy a több lépcsőben megvalósuló beruházás keretében az égető mellett egy regionális hulladéklerakó, valamint egy csőszerelő és egy fafeldolgozó üzem létesülne. 2000. OKTÓBER 17. Évi kétmillió euró Indul az Élet program Magyarország 2001-től vehet részt az Európai Unió (EU) Life programjában, amelyből a pályázók környezetvédelmi célú projektek finanszírozására szerezhetnek támogatást. A Környezetvédelmi Minisztérium (KM) illetékese szerint 12-15 kisebb projekt számíthat közösségi pénzre. MUNKATÁRSUNKTÓL közösségi kezdeményezésként újabb uniós pályázati lehetőség nyílt meg környezetvédelmi célú programok támogatására a csatlakozni kívánó országok előtt. Magyarország 2001 elejétől vehet részt a Life programban, amelyet az uniós tagországok 1992-ben hoztak létre. Sudár János, a KM munkatársa elmondta, hogy a támogatást kisebb környezetvédelmi beruházásokra, a közösségi jogszabályok alkalmazására való felkészülésre, valamint természetvédelmi akciók finanszírozására lehet felhasználni. A programból környezetvédelmi célú projektek esetén a költségek negyedét lehet pályázat útján elnyerni, míg természetvédelmi akciók esetén a támogatás aránya elérheti a 75 százalékot is. Az uniós forrásokból megszerezhető összeg aránya ennél magasabb is lehet, mert a pályázók az EU PHARE- programjából is szerezhetnek támogatást a projektek finanszírozására. Az EU a Life program finanszírozására a 2000—2004 közötti időszakra évi 600 millió eurót biztosít, aminek 6 százalékát a PHARE-programban részt vevő országok számára tartják fenn. Ebből Magyarország — a KM illetékese szerint —évente mintegy 2 millió euró körüli összegre számíthat. A 2001-es támogatások elnyerésére decemberig el kell készülnie a projektek terveinek, ezért a tárca szeptemberben kiírta a pályázati lehetőséget. Magyarország az idei évtől vesz részt a SAVE II. elnevezésű uniós támogatási programban is, amelyből—többek között — a megújuló energiaforrások kihasználását célzó projektek nyerhetnek pénzt. Pócs Miklós, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy a programból a magyarországi pályázók évente mintegy 80 millió forintot szerezhetnek meg, de az idei évben egyetlen projekt sem nyert támogatást. 1* Az idén nem került friss víz a bédai holtágba Halpusztulás a Dunán Kétszázhuszonhárom mázsa hal pusztult el a Duna bédai holtágában, a horvát—magyar határ szomszédságában. A horgászok szerint a tragédiát feltehetően mezőgazdasági szennyezés okozta, de ennek ellenkezőjét bizonyítják a vízkémiai vizsgálatok, melyek oxigénhiányt állapítottak meg. MUNKATÁRSUNKTÓL A Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (DKF) vízkémiai vizsgálata alapján oxigénhiány okozta a tömeges halpusztulást a budai holtágban. A víz magas szervesanyagtartalmára utal az is, hogy a holtág ezen részén elszaporodtak a zöld algák. Figyelemre méltó, hogy olyan baktériumokat mutattak ki nagy mennyiségben, melyek kén-hidrogénfejlesztők. A baktériumok és a kék algák éjszaka csak oxigént fogyasztanak, ezért valószínűsíthető, hogy a hajnali órákban oxigénhiányos a víz. Mindez az alacsony vízállásnak köszönhető, hiszen a budai holtágba kizárólag egy szivattyún keresztüljut víz a Dunából. Ebben az évben egy csepp sem érkezett, ugyanis az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság élén ez év januártól új igazgató van, aki beszüntette az ingyenes vízátemelést. A napi harmincezer forintos díjat a mohácsi horgászok egyesülete azonban nem tudja kifizetni, ezért, valamint az idei nagy szárazság miatt csökkent háromnegyedére a holtág vízmennyisége. Elsősorban nagy testű halak, busák, valamint amurok pusztultak, de harcsák és pontyok is áldozatul estek az oxigénhiánynak, összesen 223 mázsa menynyiségben.