Világgazdaság, 2002. április (34. évfolyam, 63/8324-83/8344. szám)

2002-04-15 / 72. (8333.) szám

2002. ÁPRILIS 15., HÉTFŐ Eltérően érkeznek a befizetések Több a magasabb vámtételű import Az idei évre előirányzott bevé­teleknek közel negyede az el­ső negyedévben már realizáló­dott a vám- és pénzügyőrség által kezelt államháztartási számlákon. A fő számon belül jelentősek az eltérések, látvá­nyosan nőttek például a vám- és importbefizetések, ugyanak­kor csökkent a befolyt általá­nos forgalmi adó. MUNKATÁRSUNKTÓL Az egész évre tervezett bevétel csaknem 24 százalékát könyvel­ték el március végéig a vám- és pénzügyőrség által kezelt állam­háztartási számlákon. Az első negyedévben közel 461 milliárd forint érkezett, 5,5 milliárddal több, mint tavaly ilyenkor. A vám- és importbefizetések során 44,9 milliárd forint képző­dött, szemben a tavaly ilyenkori 41,5 milliárddal. A látványos többlet nem magyarázható a kül­kereskedelmi forgalom megugrá­sával, hiszen csak minimális nö­vekedésről tanúskodnak a statisz­tikák. Ugyanakkor a szabadkeres­kedelmi megállapodások nyomán csökkentek a vámtételek is. A szakértők szerint az állhat az ér­dekes adat mögött, hogy a maga­sabb vámtételű termékek irányá­ba tolódott el a forgalom. Bizo­nyára több ilyen termékcsoport­ról lehet szó, hiszen egynek a vál­tozása nem befolyásolhatja szá­mottevően a bevételi adatokat, mivel egyikük súlya sem éri el az egy százalékot a teljes termékfor­galmon belül, mutatnak rá. A fogyasztási és jövedéki adóknál enyhe emelkedést lehet megfigyelni; összességében ezen a soron közel 112 milliárd forint keletkezett. Ezen belül az import fogyasztási adója - a tavalyi szár­nyalás után - egyértelműen stag­nál. Ez a tendencia azt jelzi, hogy megtorpant a korábban igencsak lendületes gépkocsi-behozatal, vélik szakértők. Azt várják, hogy az idén nem nő olyan nagy mér­tékben az autóimport, mint az utóbbi években. Kiugró volt viszont az üzem­anyagok után beszedett jövedé­ki adó: három hónap alatt közel 64 milliárd forintot tett ki, ötmil­­liárddal többet, mint egy éve. Miután ez az adónem pontosan követi az értékesítés alakulását, egyértelmű, hogy bővült a forga­lom. A dohánytermékekre kivet A fogyasztási és a jövedéki adó bevételei tett jövedéki adóbevétel ugyan­akkor félmilliárddal kisebb a ta­valyinál, pedig januártól nőtt e cikkek adójának mértéke. Érdekes tendenciára utal az általános forgalmi adó alakulá­sa. Megmagyarázhatatlannak tűnik ugyanis a hárommilliárd forintos csökkenés a tavaly ilyenkorihoz képest. Legfeljebb az lehet az indok, hogy a nulla­­százalékos áfakulcsú termékek forgalma erősödött az importon belül. (BJA) (Mrd Ft) Bl 2001. Hll. Import rogy. B Q 2002' 7.1 add □ 7,2 Üzemanyagok E^SSSSSS 59,0 jcv. adó 1 | 63.8 Egyéb term. S 11,1 jöv. adó □ 11,8 Dohányterm. ESatS 29,4 jöv. adó I I 28,8 sző­lő bor jöv. I 0,3 VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA Forrás: VPOP A VPOP új központi számítógépe Átadták a VPOP új központi számítógépét. A központosított közbe­szerzéssel, 300 millió forintos beruházással készült új központi számí­tógép megfelel az EU elvárásainak, és képes közvetlenül csatlakozni a brüsszeli számítástechnikai rendszerhez. Várhatóan az év közepén veszi át teljesen a régiek feladatait a két új számítógép. A fejlesztésre azért volt szükség, mert a VPOP tulajdonában lévő mintegy 35 millió tételes adatmennyiség folyamatosan bővül. Emellett a számviteli tör­vény tavalyi változásával a korábbi öt helyett már nyolc évig kell meg­őrizni az adatállományt. (VG) Vendégházat keres a KVI MUNKATÁRSUNKTÓL A Kincstári Vagyoni Igazgató­ság (KVI) tárgyalásos közbe­szerzési eljárást indított leg­alább 800 négyzeméteres, ven­dégház és irodai céljára alkal­mas ingatlan vásárlására. A tel­jesítés helye - derül ki a Közbe­szerzési Értesítőben közzétett felhívásból­­ Budapest II., III., XI. vagy XII. kerülete, a teljesí­tés határideje pedig 2002. ápri­lis 30-a. Az ajánlatok elbírálásá­nál az összességében legelő­nyösebb elv érvényesül. A részszempontok (zárójel­ben súlyszámok): ár (30), az ingatlan fekvése (25), az átala­kítási igény (20), a felújítási igény (15), a kötbér mértéke a birtokátadás késedelme eseté­ben (10). Az értékelés folya­matában valamennyi részszem­pontra 1-10 pont közötti érték adható. VILÁGGAZDASÁG - 3. oldal BELFÖLD Képviselet Chicagóban MUNKATÁRSUNKTÓL Az ITDH április 17-én Chicagó­ban nyitja meg új irodáját, amely a New York-i és a Los Angeles-i mellett a harmadik magyar ke­reskedelmi szolgálat lesz az USA-ban. A mintegy 30 millió fo­rintba kerülő irodanyitás alkal­mából az ITDH befektetési és ke­reskedelmi szemináriumot szer­vez, várhatóan legalább 150 üz­letember részvételével. Martonyi János külügyminiszter mond be­szédet a rendezvényen. Az ITDH üzleti tervében az amerikai piac elsődleges fontos­ságú. Tavaly az ITDH 12 progra­mot rendezett az USA-ban, az idén 15 van tervbe véve. Ezekből nyolc kiállítás, öt befektetési szeminárium és két célzott part­nerkeresés. Az ITDH egyébként Dallasban is tervez irodát nyitni, jelezte Skultéti Vilmos vezér­­igazgató. (BGy) Vezetünk működőtőke-exportban Folytatás az 1. oldalról Ennek a trendnek az orosz vál­ság vetett véget. 2000-ben az egy főre jutó kül­földre kihelyezett működőtőke­állomány nálunk 201 dollárt tett ki, Csehországban 77, Lengyelor­szágban 39 dollárt az UNCTAD adatai szerint. Ettől némileg el­térnek a nemzeti statisztikák: a gazdasági tárca szerint a magyar vállalatok 2000-ben mintegy 518 millió dollárnak megfelelő, 603 millió eurónyi működőtőkét fek­tettek be külföldön. A szűken vett térségbeli ma­gyar pozíció azért sem lehet vé­letlen, mert a külföldi vállalati terjeszkedés összefüggésbe hoz­ható egy-egy adott gazdaság vi­lággazdasági integrációjának szintjével, és - kisebbrészt ugyan, de - fejlettségével, egész­ségi állapotával is. A legnagyobb tőkeexportőrök között találjuk például az USA-t, Nagy-Britanni­­át, Franciaországot és Japánt. Ám nagy az ingadozás az egyes évek teljesítménye között. Példá­ul a gazdasági bajok szaporodá­sával párhuzamosan Japán az el­múlt években nem jeleskedett: 2000-ben nem került az első tíz közé az UNCTAD listáján. Magyar adatok szerint a kül­földön kihelyezett magyar tőke tavaly év végére 2,81 milliárd euróra bővült. Az elkövetkező három évben ez az állomány akár meg is duplázódhat - véli Pongorné Csákvári Marianna, a gazdasági tárca helyettes állam­titkára. Szavainak realitást adnak az elmúlt évek nemzetközi ta­pasztalatai is. Az EU-hoz koráb­ban csatlakozott s Magyarország­gal a legtöbb hasonlóságot muta­tó államoknál mára a jelentős nettó tőkeimportőri pozíció el­tűnt vagy alaposan mérséklő­dött. Hamar példaként az előbbi­re Írországot, az utóbbira Spa­nyolországot és Portugáliát hoz­za fel. Magyarországon - ha las­san is, de - szűkül az olló: tavaly az év végén már közelített a 11 százalék volt a külföldön befek­tetett magyar működőtőke­állomány aránya az itteni külföl­dihez képest. Pongorné Csákvári Marianna és Hamar Judit egyaránt úgy lát­ja: ahhoz, hogy a magyar cégek versenyképesek maradjanak (kü­lönösen az EU-ba lépés miatt), szükség van külföldi terjeszkedé­sükre. Már ma is van néhány nagy és egy-két tucat olyan ma­gyar cég, amely megvetette a lá­bát külföldön, amellett, hogy számos kisebb vállalkozás - első­sorban a szomszédos országok­ban s főként a magyarlakta terü­leteken - működtet vállalkozást. Ám már van olyan cég, amely például az Egyesült Államokban vállalkozott. A külföldi terjeszke­déshez tőke is kell, továbbá koc­kázatviselő képesség és jó me­nedzsment, hívja fel a figyelmet Hamar, aki szerint nem véletlen, hogy több olyan vállalat lépett magyarországi bázisról külföld­re, amelynek külföldi anyacégei nálunk hozták létre regionális központjukat. Közvetlen tőkeexport célországok szerint (2001-ben, százalék) Lengyelország 5 Csehország 3 Ciprus 4 USA 3 Macedónia 72 Horvátország 2 — Románia 7 Oroszország 4 VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA Forrás: GM GQP-rmányos MUKODOTOKE-EXPORT (százalék) 1995 1999 Magyarország 0,1 0,5 Lengyelország 0,0 0,0 Csehország 0,1 0,2 Forrás: UNCTAD k Cím http://AWAww.vilaggazdasag.hu Belföld | Külföld | Árupiac | Cégéré Árupiac | Cégek és Piacok \ Reklám és Médiaír^pénz- és Tőkepiac ii uttftttf mm Vélemény \ Háttér \ Telebit \ Mened­­zser \ Energia A fővárosnak nincs pénze metróépítésre KECSKÉS ÁGNES Az elmúlt négy év megszorító intézkedései miatt a főváros pénzügyi helyzete messze nem olyan, mint 1998-ban volt, így az önkormányzat nem tudja változatlan formában, illetve ki­egészítő megállapodás nélkül vállalni az akkori metrószerző­dést, mondta lapunknak Atkári János, pénzügyekért felelős fő­polgármester-helyettes. Első­sorban az Európai Beruházási Bank (EIB) változó hitelpoliti­kájáról volt szó luxembourgi tárgyalásán, de szóba került a 4-es metró kérdése is. Az EIB a metróépítést támogathatónak tartja, s újabb kérés esetén ked­vező döntésre lehet számítani. Habár az önkormányzat nem költötte el a belterületi föl­dek ellenértékét (a közgyűlés döntése értelmében a metró­építésre szánják), de például a budapesti tömegközlekedés is úgy ellehetetlenült, hogy a fő­város a közeljövőben olyan be­ruházásokra kényszerül, ame­lyekre korábban nem számítot­tak - mondta Atkári. Szerinte ha a következő kormány a 4-es metró építése mellett dönt, szükség lesz az 1998-as szerző­dés újratárgyalására. Ez első­sorban a kormány és a főváros megállapodását érinti, az EIB ugyanis a beruházás költségei­nek 50 százalékára nyújtana hi­telt, függetlenül a magyar fi­nanszírozás megoszlásától. Az eredeti metrószerződésben az áll: a költségeknek, illetve a hi­tel törlesztésének 60 százalékát vállalja az állam, 40 százalékát pedig az önkormányzat. A luxembourgi tárgyalások fő témája az EIB változó hitel­­politikája volt. Az EU bankja je­lenleg kormányzati, illetve bankgarancia megléte esetén folyósít kölcsönt, felmerült azonban, hogy bizonyos felté­telek esetén az EIB eltekintene a garanciától. Budapest is ke­rült már nehéz helyzetbe, ami­kor a kormány 2000-ben meg­tagadta a garanciát az önkor­mányzattól, így a­z infrastruk­turális nagyberuházáshoz szük­séges 110 millió eurós kölcsön felvételéhez tavaly kereskedel­mi banki garanciát kellett ven­nie a fővárosnak. Az EIB a jövőben nemcsak környezetvédelmi beruházá­sokhoz, hanem oktatási, egész­ségügyi, szociálpolitikai fej­lesztésekhez, s városrehabilitá­cióhoz is nyújtana hitelt. A fő­város előrehaladott tárgyaláso­kat folytat a pénzintézettel egy újabb hitel felvételéről, amit a budai alsó rakparti csatorna- és útépítéshez, a hulladékégető korszerűsítéséhez és új villa­mosok beszerzéséhez kapna. A tárgyalásokon szóba került: az eddigiektől eltérően a bank a költségek 75 százalékára nyúj­tana az általános 15 évnél hosz­­szabb futamidejű hitelt. A héten találkozik Medgyessy Péterrel, a szocialista párt mi­niszterelnök-jelöltjével - kö­zölte Demszky Gábor főpol­gármester pénteki sajtóérte­kezletén. A megbeszélésen a 4-es metró is szóba kerül, mondta, emlékeztetve arra: miután 1998-ban a beruhá­zásról szóló szerződés aláíró­ja az előző kormány részéről Medgyessy Péter pénzügymi­niszter volt, így a legalapve­tőbb kérdésekben várhatóan nem lesz nézetkülönbség. Ugrásszerűen javult a lakossági bizalom Márciusban jelentősen emelke­dett a lakossági bizalom, így az ezt reprezentáló index történel­mi csúcspontját érte el - áll a GKI jelentésében. A 8,5 pontos növekedés után­­5,4 ponton áll a mutató. A háztartások pénzügyi helyzetük jelentős javulását ér­zékelték, és a következő 12 hó­napban ennek folytatódását várják. A mutató értéke így egy­értelműen a választások előtti hagyományosan gyors bérki­áramlásnak is köszönhető. Ezt az is bizonyítja, hogy 1998-ban a választások előtti időszakban hasonló magasságokba emelke­dett a bizalmi index. Emellett az emberek az infláció mérsék­lődését is erősebbnek érzékel­ték, amiben valószínűleg sze­zonális hatások is szerepet ját­szottak, hiszen a január (és részben a február) az árkorrek­ciók időszaka, az egy éven be­lül történő áremelések döntő többsége ekkor történik. Kissé erősödött a lakosság vásárlási kedve és nőtt a hitelt felvevők aránya is. Kisebb mértékben javultak az üzleti szféra várakozásai, el­sősorban a termelési színvonal és a rendelésállomány megíté­lése lett kedvezőbb. Utóbbin belül azonban romlottak az ex­portmegrendelésekkel kapcso­latos kilátások. Ez arra utal, hogy a világgazdasági konjunk­túra javulását egyelőre nem ér­zékelik a hazai vállalatok. (VG) A GKI konjunktúraindexe és összetevői

Next