Világgazdaság, 2004. augusztus (36. évfolyam, 148/8907-168/8927. szám)

2004-08-12 / 156. (8915.) szám

10 VILÁGGAZDASÁG SPORTBIZNISZ A szerző a Business Group szakértője Mit várnak a szponzorok? Nyolc aranyérmet, összesen pe­dig 20 medált vár a magyar olimpiai csapattól Sugár And­rás, a hazai sport egyik legna­gyobb támogatójaként nyilván­tartott T-Mobile Rt. vezérigaz­gatója. A vállalat már indulása óta a MOB és az olimpia sport fő támogatója­­ jelezte az előz­ményeket a vezérigazgató. Ez­úttal is számtalan sportágban, többek között kézi- és vízilab­dában, úszásban, kajak-kenu­ban, súlyemelésben, vitorlázás­ban és teniszben érdekelt a tár­saság az általa szponzorált mintegy 41 olimpikonon ke­resztül. Mint mondta: a várako­zás nagy, szeretnék, ha minél eredményesebben zárulna az athéni olimpia. Sugár András szerint a 8 arany és a 20 érem benne van a magyar olimpiai csapatban, bár azt elismeri, hogy számtalan körülmény szerepet játszhat abban, hogy az adott pillanatban ki milyen teljesítményre lesz képes. Azt reméli, hogy a kajak-kenusok nyerik majd a legtöbb érmet, hasonlóan jó eredményeket vár az úszóktól is. A T-Mobile szponzorációs törekvéseivel kapcsolatban hangsúlyozta: a támogatásokkal arra töreksze­nek, hogy biztos hátteret bizto­sítsanak a felkészüléshez. Ez az elv vezérli a T-Mobile-t az athéni olimpiát követően is. Biztos vagyok abban, hogy a sportolók és az őket segítő né­pes csapat Athénban is a leg­jobb formáját fogja nyújtani, és Magyarország újra olyan ran­gos helyen szerepel majd az ér­mek és pontok tekintetében, mind az elmúlt olimpiák során - jelezte Bába Ágnes, a MOB aranyfokozatú fő támogatója, a K&H Bank szenior ügyvezető igazgatója. Mint mondta: az olimpia a közös munkával elért közös siker szimbóluma, hiszen a sportolók teljesítménye mö­gött mindig ott áll egy csapat, egy közösség, aki sikerre segíti az egyént. Az olimpiai eszme közel áll a K&H Bank filozófiá­jához, hiszen arra helyezi a hangsúlyt, hogy összefogással terem meg az emberek és eltérő kultúrák között a megértés, amely az eredmények alapvető feltétele. A K&H Bank a MOB- nak nyújtott anyagi erőforráso­kon túl pénzügyi szolgáltatá­sokkal áll a teljes magyar olim­piai család rendelkezésére. A szponzoráción túl számos prog­rammal és speciális termékkel is készültek a játékokra. Egyedi kiadású bankkártyákat hoztak forgalomba, olimpiai futónapo­ kat rendeztek, a K&H Lízingcso­port pedig az Athén Club olim­pikonjainak felkészülését sze­mélygépkocsik felajánlásával támogatta. Sugár András A T-Mobile Rt vezér­igazgatója Bába Ágnes A K&H Bank szenior ügyvezető igazgatója Szerkeszti: Simon Krisztián Kifogtak az olimpiai előkészü­letek Görögországon. A játé­kok kapcsán sokszorosára nőttek a kiadások. A kilátáso­kat javíthatja, hogy a sport­­esemény után 450 000 extra turistával számolnak, akik évente 600 millió euró járulé­kos bevételt generálnak. KASSAY LILI Holnap elkezdődik a világ legna­gyobb sporteseménye. Görögor­szágnak 16 napja van, hogy bebi­zonyítsa ország-világ előtt, ren­desen felkészült a világ legna­gyobb sporteseményének meg­rendezésére. A görög gazdaság mindeneset­re igencsak megérezte az előké­születek jelentette súlyos terhe­ket. A kormány eredetileg - 2000 végéig - összesen 1,5 milliárd dol­láros projektköltségvetést hagyott jóvá az energiatakarékos techno­lógiák alkalmazására, a magas kategóriájú szállodák építésére, a repülőtérhez vezető gyorsforgal­mi út kiépítésére, a városon belü­li tömegközlekedés, elsősorban a metróhálózat fejlesztésére, vala­mint a városi körgyűrű befejezé­sére. A játékok szervezőbizottsá­ga, az Athoc még profittal is szá­molt kandidációjában, miközben a pályázók egy része nem számolt nyereséggel. Hamar kiderült azonban, hogy az olimpia megrendezése óriási feladatot jelent a kis ország szá­mára, ezt mi sem jelezte jobban, mint hogy az időszakosan szer­ződtetett - egyéb vállalati kihívá­sokkal összehasonlíthatatlan sú­lyú - pénzügyi vezetői pozícióban gyors egymásutánban két szak­ember is váltotta egymást. Kosz­tasz Bakurisz, az egykori Esso és Everendy pénzügyi vezetője 2000-ben, Petrosz Szinadinosz pedig rá fél évre visszalépett. A harmadik vezető, Joannisz Szpa­­ridakisz, a Dow Chemical koráb­bi vezetője ugyanakkor annak el­lenére hivatalában maradt, hogy érkezésekor a szervezőbizottság már „túl volt” a Nemzetközi Olim­piai Bizottság (NOB) első figyel­meztetésén: ha nem tartják be az ígérteket és a határidőket, az olimpiai játékok rendezési jogát a NOB más városnak adja. Ilyen fi­gyelmeztetés az 1956-os mel­­bourne-i olimpia előkészületei óta nem hangzott el. A pénzügyi lehetőségeket köz­ben messze túllépték az athéni szervezők, a korábban tervezett 500 millió dollárnyi keretüket kö­rülbelül 2 milliárdosra duzzasz­tották. A valamennyi infrastruk­turális beruházásért végső soron felelős kormányzat is korlátozni igyekezett az Ab­oc mozgásterét, mert a körülbelül 2,5 milliárd dol­lár összberuházási összeg leg­alább 4,6 milliárd dollárnyira duzzadt. A jelenlegi információk szerint valahol 7-10 milliárd dol­lár körül áll majd meg a végső összeg. A kiadási oldal korai meglódu­lásával ellentétben, a bevételek­nek a helyi szponzoroktól szár­mazó része eleinte nem érte el az időarányosan tervezettet. Igaz, vé­gül az erőteljes pénzügyi nyomás következtében - az eredetileg cé­lul megjelölt 200 millió dolláros bevétel helyett - majdnem 300 millióra tettek szert. A görög kor­mány további 235 millió dollár­nak megfelelő összeggel járult hozzá a szervezéshez. Az Athoc költségvetésének majdnem a fele (44 százalék) a NOB televíziós jogdíjainak és nemzetközi vezető szponzoroktól befolyó bevételéből származik. A fennmaradó tétele­ket­­ a merchandisingból, jegyér­tékesítésből és a már említett he­lyi szponzori, beszállítói támoga­tásokból - kellett fedezni. Szpa­­nudakisz felügyelete mellett a be­vételek jelentős része (60 száza­lék) pénzbeli bevételt jelentett. Szpanudakisz kiépítette az Athoc saját treasury csapatát, amelynek segítségével plusz 80 millió dol­lárt biztosítottak a szervezőbizott­ság számára - egy 2002-es tőzs­dei tranzakció során az Athoc-dol­­lárokat euróra váltva. A görög kor­mány túlköltekezésén túl a játé­kok megtérülésének kérdése is heves viták sorozatát váltotta ki. A szervezők és az állami szervek a barcelonai modellt igyekeztek megvalósítani, ahol a jelentős inf­rastrukturális fejlesztések mel­lett és következtében komoly gaz­dasági előnyöket realizáltak. Az Athen Institute for Education and Research előrejelzései szerint 2011-ig körülbelül 450 000 extra turistával számolhat az ország idegenforgalma, évente körülbe­lül 600 millió euró járulékos be­vételt generálva. Noha az adatok az optimista számítási eredmé­nyeket mutatják, az elsődleges gazdasági hatásnak az ország la­kosságának a szociális és gazda­sági erősödését, gazdagodását te­kintik - nem feledve az infra­strukturális fejlesztéseket, amire Athénnek az átlagos városfejlő­déshez képest lényegesen na­gyobb szüksége volt. Az olimpiai szervezés pénz­ügyi nehézségeivel nem csak Gö­rögországnak kell szembenéznie. Az újkori olimpiai játékok meg­rendezését korábban (1972 előtt) is számos alkalommal komoly pénzügyi problémák kísérték. Az 1976-os montreali, hihetetlen mé­retű városi deficit következtében ráadásul odáig fajult a dolog, hogy a városok nem is mertek az 1984- es olimpiára jelentkezni. Los An­geles így egyedüli vállalkozóként jutott a rendezési joghoz. Igaz, vé­gül rendkívül sikeresnek tekint­hető olimpiát rendezett: nevéhez fűződik a kommercializáció voná­sainak megjelenése, a makroöko­­nómiai hatásvizsgálatok végigvi­­tele. Az 1972 óta megtartott olim­piai játékok különféle finanszíro­zási modellekre alapozva szervez­ték meg a rendezés pénzügyi hát­terét. A lehetőségek két végpont­ját a 100 százalékos közfinanszí­rozás (1976, Montreal: 95 száza­lék), valamint a 100 százalékos magánfinanszírozás (1984, Los Angeles: 98 százalék) jelenti. A két szélső érték közötti vegyes fi­nanszírozás jellemzi a többi, nap­jainkig rendezett játékokat. Az athéni olimpia szervezése a közfi­nanszírozási modellhez áll közel. Erőpróba előtt az újkori olimpiai játékok őshazája Görögország évi 600 millió eurót remél a rendezvény utáni turistadömpingtől VG-GRAFIKA Szervezőbizottságok bevételei (millió dollár) Sydney* (Socog) Athén (Athoc) ■ tévés jogdíj 768,6 ■ szponzoráció 5214 ■ jegyeladás 226,0 ■ egyéb 108,3 ■ összes bevétel 1624,3 ■ eredmény 25,3 m­pm * 1996-os előrejelzés. Forrás: Business Group 2004. augusztus 12., csütörtök Milliárdokba került a felkészülés Kétszáztizenhét sportolóból álló magyar csapat vesz részt a hol­nap kezdődő athéni olimpia játé­kokon. A versenyzőket 139 fős, többségében edzőkből álló rész­leg, 32 fős orvosokból, pszicholó­gusokból és gyúrókból álló egy­ség, valamint 11 fős adminisztrá­ciós csapat kíséri - tájékoztatta lapunkat Molnár Zoltán, a MOB ügyvezető igazgatója. A csapatot kiegészíti egy tartalék sportolók­ból, személyi edzőkből és sportve­zetőkből álló 30 fős részleg is. A 356 fős hivatalos küldöttség utaztatása és ellátása nem a MOB kasszáját terheli, róluk az athéni olimpiai játékok szervezőbizottsá­ga (Athoc) gondoskodik. A MOB-nak kellett viszont fi­nanszírozni állami támogatásból a magyar csapat formaruháját, egyes sportfelszereléseket, és bi­zonyos hazai sportrendezvények költségeit. Az atlantai olimpia előtt a versenyzők ellátásáról a nemzeti olimpiai bizottságoknak kellett gondoskodniuk. Az olimpiai felkészülésre ösz­­szességében milliárdokat költöt­tek az elmúlt négyéves olimpiai felkészülési ciklusban. A MOB az első két évben 1,05 milliárd forint állami támogatásból finanszíroz­ta az olimpikonok felkészülését. Tavaly már 1,4 milliárd jutott ha­sonló célra, ebben az évben pedig 1,5 milliárd állt rendelkezésre. Emellett az olimpikonokat és edzőiket a Gerevich alapítványon keresztül is támogatták. Ennek mértéke sportolónként átlagosan havi 100 ezer forint volt. A MOB támogatásával 28 sportág 500- 600 versenyzőjét segítette. Athén­ban 22 sportágban versenyeznek majd olimpikonok. (VG) M A MAGYAR OLIMPIAI CSAPAT Forrás: MOB Sportolói létszám 217 Kísérők (edzők, orvosok) 139 Tartalék versenyzők Tartalék edző6 Sportvezető 20 Az eddigi legvédettebb olimpia Soha még ennyit nem foglalko­zott kockázatkezeléssel korábban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), mint az athéni olimpiát megelőzően. A NOB első alkalom­mal kötött biztosítást arra az eset­re, ha elmarad az esemény. A Jacques Rogge által vezett szervezet ez év tavaszán határoz­ta el magát, hogy 170 millió dol­lár értékben biztosítást köt a világ legnagyobb sportversenyére. Döntésében nagy szerepet ját­szott, hogy igencsak megkérdője­leződött, be tudják-e fejezni az előkészületeket a szervezők. A pénzügyi keret: 1,5 milliárd dollár­­ állomány: 70 ezer rendőr és katona, közte a NATO 400 fős speciális alakulata , eszközök: 500 katonai jármű 50 hadihajó 3 AWACS repülőgép 120 Patriot rakéta Forrás: VG-gyűjtés A NOB egyébként külön pénz­ügyi tartalékot különített el arra az esetre, ha a következő olimpiai játékok esetleg elmaradnak vagy félbemaradnak. Ezt a tartalékot a 2001-es 85-90 millió dollárról 155 millióra növelték. Eközben az Ab­oc 18,5 millió dollárban végle­gesítette azt a biztosítási össze­get, amely 15 ezer sportolót, 20 ezres hivatali személyzetet, más­fél millió nézőt és négymillió helybelit biztosít. Az Ab­oc koc­kázatkezelési költségvetéséből 12,5 millió dollárt fizettek ki biz­tosítási prémiumokra, amelyek közül a legfontosabb szerződések az esetleg kárt szenvedő harma­dik felet is biztosítják, valamint védik a szervezők tőkéjét. Athén annak érdekében is mindent megtesz, hogy a lehető legnagyobb biztonságot nyújtsák a potenciális terrorcélponttá vált esemény alatt a résztvevőknek. Ennek érdekében minden koráb­binál többet, 1,5 milliárd dolárt fordítanak a játékok biztosításá­ra. Ez a szám egyébként három­szorosa a Sydneyben hasonló cél­ra fordított összegnek. Az ország haditengerészetének 35 hajója és a parti őrség tucatnyi őrnaszádja felügyeli a tengert, Athén felett rendszeresen repülőgépek jár­­őröznek, illetve több tucat Patriot típusú légelhárító rakétát telepí­tettek Athénba és más olimpiai helyszínekre. Az olimpiai hely­színek, rendezvények biztosítá­sában mintegy 70 ezer rendfenn­tartó, köztük a NATO speciális alakulata vesz részt. Az észak-at­lanti szövetség reagáló erőin be­lül hazánkat egy biológiai labora­tórium, kilenc orvos és biológus képviseli. (VG)­ ­ A BIZTONSÁGOT SZOLGÁLJA Jacques Rogge Tízmillió jár a bajnokoknak Nettó tízmillió forinttal jutal­mazza a MOB az idén aranyér­met szerző magyar sportolókat. Ez 3,5 millió forinttal több, mint a Sydneyben szerzett aranyért járó díj. A magyar aranynál jóval töb­bet fizet Görögország a győzte­seinek, és nagyobb összegben részesülhetnek azok az orosz sportolók is, akik a dobogó leg­felső fokára állhatnak. Az USA-ban ugyanakkor ki­sebb összeggel jutalmazzák a legjobbakat. (VG)­ ­ AZ EGYÉNI ARANY JUTALMA Forrás: VG-gyűjtés (állami támogatás,ezer dollár) Ország Pénzdíj Görögország 158 Oroszország 110 Dél-Korea 72 Magyarország 49 Franciaország 33 Japán 27 USA 25 Kína 18 Az oldal megjelenésének támogatója a T-Mobile Magyarország Rt További részletek a t-zones oldalain. ■I» ■ i ■ ■ ■

Next