Világgazdaság, 2010. július (42. évfolyam, 126/10389-147/10350. szám)
2010-07-02 / 127. (10390.) szám
2010. július 2., péntek BELFÖLD Apáról fiúra, tehermentesen A családi vállalkozásokat segíti az örökösödési illeték megszüntetése Bizalmi vagyonkezelés is kell KISS ROLAND A jövőben „hatósági akadály” nélkül szállhatnak apáról fiúra a jól működő magyar vállalkozások, a családon belüli vagyonátruházás esetén ugyanis sem ajándékozási, sem örökösödési illetéket nem kell fizetni. Legalábbis ilyen törvénymódosításról határozott szerdán a kormány, a javaslat pedig holnapig a T. Ház elé kerül: elfogadása lévén az illetékmentességet Orbán Viktor kormányfő már a tavaszi választási kampányban megígérte - borítékolható. Lapunk tapasztalata szerint a cégvezetők örömmel vették a módosítást. „Kifejezetten jónak tartom az illetékszabályozás módosítását, annak az elvnek az érvényesítését, hogy már adózott jövedelmet az állam ne sarcoljon meg még egyszer” - mondta lapunknak Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke. Hozzátette: ez a módosítás elsősorban a magyar és családi tulajdonban lévő mikro- és kisvállalkozásokat segíti. A jövőben ugyanis a vállalkozás vagyona csorbítatlanul megmarad akkor, ha azt a családon belüli utód veszi át, ez az idősödő cégvezetők válláról is komoly terheket vesz le. A jogszabály-módosítás időzítése annyiból szerencsés, hogy a rendszerváltás idején felbukkanó családi vállalkozók manapság intenek búcsút az üzleti életnek. Magyarországon közel 34 ezer családi vállalkozás működik, összesen több milliárd forintos éves árbevétellel. A következő öttíz évben azonban tömeges tulajdonosi változásokra lehet számítani az alapítók kilépésével, a tulajdonosváltás vagy az öröklés kérdése azonban komoly gondot jelent a jelenleg még sikeresen működő társaságokra nézve is. A tapasztalatok szerint háromból két vállalkozás nem éli túl az alapító távozását, és a cégek harmada jelentős veszteséget könyvel el a tulajdonosi átrendeződés ideje alatt - derül ki az RSM DTM tanácsadó cég elemzéséből. „A helyzeten mindenképpen javít a most bevezetendő illetékmentesség, hiszen e nélkül a fizetendő közteher mértéke elérné - és jelenleg el is éri - a 40 százalékot. Egy nagy értékű részesedés öröklése esetén az örökösnek nem feltétlenül volt elegendő készpénzállománya, így a közteher teljesítése érdekében vagyont kellett kivonnia a cégből, vagy akár annak értékesítésére is kényszerülhetett” - mondta Szűcs Bálint, az RSM DTM Hungary partnere. Ugyanakkor további jogszabályváltozásokra is szükség van. „Számos nemzetközi példa van arra, hogyan lehet mindenki számára előnyösen rendezni az új viszonyokat, úgy, hogy a vezetőváltás ténye ne legyen negatív hatással a cég működésére. Ilyen egyebek mellett a bizalmi vagyonkezelés intézménye” - mutat rá Nagy Boldizsár, a BNP Paribas ügyvezető igazgatója. Erre akkor van szükség, ha az örökös mint új tulajdonos kiskorú, vagy egyéb okokból nem áll készen a cég átvételére, valamint akkor, ha a vállalatot értékesíteni kívánják ugyan, ám a válság miatt túlságosan nyomottak a piaci árak. A bizalmi vagyonkezelő feladata az elkülönült vagyontömeg kezelése a vagyonrendelő vagy más kedvezményezett javára. Felelősségének jogköre pontosan behatárolható, biztosítékokkal korlátozható. Bár ez a vagyonvédelmi forma külföldön népszerű megoldás, hazai alkalmazásához az új Ptk. általános szabályain túl tulajdonosi szemléletváltásra, valamint pontos háttérszabályokra lesz szükség - vélik a szakemberek. Egyelőre azonban keretszabályok sem készültek el. A bizalmi vagyonkezelés jogintézményét a 2009-ben elfogadott új Ptk. vezette volna be, és 2011. január 1-jétől lépett volna életbe. Az Alkotmánybíróság azonban a jogszabály sajátos, két lépésben történő hatálybalépését a jogbiztonság követelményének sérelme miatt alkotmányellenesnek minősítette, így 2010. május 1-jén a törvény részben sem lépett életbe. NÉMETORSZÁGBAN TÖBB MODELL IS VAN A működő céget öröklő állampolgár Németországban két kedvezményes modell közül választhat, ha részben vagy teljesen mentesülni kíván az örökösödési adó alól. Az egyik szerint az örökölt cég összértékének mindössze 15 százaléka adóköteles, ha az örökös vállalja, hogy legalább öt éven keresztül tovább működteti a vállalkozást. A másik, teljes adómentességet biztosító variációnál pedig minimum hétéves továbbműködtetést kell garantálni. A szakemberek várakozásai, illetve az eddigi tapasztalatok alapján az örökösök többsége az ötéves modellt választja, miután a hétéves megoldás kritériumainak csak kisebb eséllyel tudnak megfelelni. Menet közben nem lehet váltani a két modell között. Ráadásul a továbbműködtetés önmagában nem elég: az adókedvezményt csak bizonyos egyéb feltételek teljesülése mellett lehet igénybe venni. Az egyik legfontosabb ilyen a bértömegre vonatkozik. Eszerint az ötéves továbbmű-ködés alatt a dolgozóknak kifizetett bérösszeg nem lehet kevesebb, mint az öröklést megelőző öt esztendő summájának 80 százaléka. JÓ ILLETÉKMENTESSÉG. Akár van végrendelet, akár nincs, a jövőben az örökösöknek nem kell illetéket fizetniük a megörökölt családi vállalkozás után FOTÓ: FOTOLIA VÉLEMÉNY RASKÓ GYÖRGY agrárvállalkozó „Egy olyan országban, ahol az önálló hazai vállalkozásoknak szükségük volna tőkekoncentrációra, egyértelműen hasznos az örökösödési illeték megszüntetése. Az eltörlés világos üzenet és fontos ösztönző kell, hogy legyen: érdemes tőkét felhalmozni és a gazdaságba bevinni, így alakulhat ki egy szélesebb tehetős magyar vállalkozói réteg, és rajtuk keresztül érhet el az ország relatív gazdasági függetlenséget.” DÁVID IMRE, Agroinvest Zrt. „Ha a gyerekem olyan szakmát végezne, amely illeszkedik a cégem profiljába, akkor nagyszerű lehetőséget jelentene az illetékmentes cégátruházás... Ám a lányom esetében nem ez a helyzet, de persze lehet, hogy a részvényeket, amelyeket megörököl, nem eladja majd, hanem olyan erényeket csillogtat meg, amelyekkel a cég működését serkenti. Ám a tréfát félretéve: az intézkedés vitathatatlanul segíti a családi vállalkozások fejlődését - és ezalatt most nem a kis családi vállalkozásokat értem, hanem a tradicionális, családi kézben lévő cégeket, amelyeknek folyamatos fejlődéséhez hozzájárul.” MINÁROVITS JÁNOS, Albacomp Zrt. „Nálam ez a kérdés már nem aktuális, a fehérvári számítástechnikai vállalkozásban birtokolt többségi tulajdonrészemet néhány évvel korábban már átörökítettem a két fiamra. Ettől függetlenül üdvözlöm és okos lépésnek tartom a céges vagyon illetékmentes átruházásával kapcsolatos döntést. Ezzel ugyanis elérhető, hogy a jövőben minél több magyar tulajdonú vállalkozás maradjon itthon, ne meneküljenek különféle adóparadicsomokba.” FUTÓ PÉTER, Futureal csoport „Mindenképpen örvendetes a lépés, hiszen a családi vállalkozásoké a jövő. Az európai 27-ek viszonylatában már jelenleg is a GDP 60 százalékát adják a családi cégek, holdingok, s most a magyar családi üzletek előtt is újabb lehetőség nyílik. A legfontosabb, hogy a családi vállalkozások hosszú távon, több generációban gondolkodhassanak, s e cél megvalósításában a mostani kormánydöntés sokat segíthet.” SINKÓ OTTÓ, Videoton Zrt. „Az ajándékozási illeték eltörlése az én gondolkodásomon nem változtat, biztos, hogy ettől vezérelve nem teszek hirtelen lépést. A lehetőség elsősorban a közepes vagyonnal rendelkezőket ösztönözheti arra, hogy vagyonukat, főként ingatlanjaikat a gyermekeikre írassák. A mozgás nemzetgazdasági szinten nem okoz majd jelentős bevételkiesést, hiszen az átírási illetéket már a Bajnai-kormány alatt lecsökkentették 10-ről 4 százalékra. A változás kedvező a Magyarországon még csak folyamatban lévő, generációkon átívelő vagyonakkumuláció szempontjából, a folyamatot emellett átláthatóvá is teszi, fölöslegessé válnak a korábban használt kiskapuk. Kifogásolt szigorítások a közszférában Az alkotmányjogász szerint nemzetközi színtéren sikeresebb lehet az érdekek védelme VITA. Nem lesz könnyű a törvénymódosítás alkotmányellenességét igazolni - reagált lapunknak Kolláth György alkotmányjogász arra a hírre, hogy a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) az Alkotmánybírósághoz fordul, ha törvénymódosítással akarják elérni, hogy a közszolgákat indoklás nélkül el lehessen bocsátani a jövőben, a nagy összegű végkielégítéseket pedig 98 százalékos adó sújtsa. Kolláth - aki szerint demokráciában szokatlanul „brutálisra” sikeredett a módosító csomag - úgy látja: a közalkalmazottak érdekeiket sikeresebben védhetik meg nemzetközi fórumokon, mivel a változások uniós alapértékekkel ütköznek. A fórumon belül a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete ellenzi leghevesebben a módosítást, amelyben az indoklás nélküli elbocsátás mellett szerepel a jelenlegi köztisztviselők egy részének kormánytisztviselővé minősítése is. A jogszabály diszkriminatív, hiszen az azonos munkát végzők közül kiemel egy hetvenezer fős csoportot, amelyet a módosítás hátrányosan érint. Ez valójában nem egy önálló jogszabály megalkotását jelenti, hanem egy színlelt szerződésszerű módosítás - vélekedett a tegnapi tájékoztatón Fehér József, a szakszervezet főtitkára. Az érdekképviselet úgy véli: a törvénymódosítás úgy szűkíti a közszolgák jogait, hogy a kötelezettségek nem csökkennek, így felborul a jelenlegi egyensúly. A szakszervezet vezetősége egyébként tegnap találkozott Navracsics Tibor igazságügyi miniszterrel, aki megerősítette: a kormány nem tervez tömeges elbocsátásokat a közszférában. Ma kerül a T. Ház elé az a javaslat is, amely szerint 98 százalékos személyi jövedelemadó sújtaná a hatvan napon túli végkielégítéseket a közszférában. A szakszervezetek itt többek között azt kifogásolják, hogy az adóteher a megváltott szabadság után kifizetett összegeket is érintené. Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke leszögezte: bár a többmilliós, tízmilliós végkielégítések őket is felháborították, a mostani javaslat a szerény keresetűeket is sújtaná. RÖVID TÖRTÉNET Sólyom László köztársasági elnök visszadobta a törvényjavaslatot, amely szerint az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti kormánytisztviselők munkaviszonyát. Első körben megfontolásra visszaküldte a parlamentnek, utóbbi egy módosító csomaggal újra elfogadta azt. A módosító csomag értelmében a törvény hatálya alá vonta a közigazgatási államtitkárokat és a helyettes államtitkárokat is, viszont nem változtatott a parlament azon a passzuson, amellyel az államfő nem értett egyet. VG LÁGGAZDASÁG 3 VILÁGGAZDASÁG ONLINE „Szórakoznak velünk” az utazási irodák Az utazási főszezon nemrég kezdődött, de néhány fogyasztóvédelmi anomáliára felfigyelhetünk. Ezek közé tartozik az árfeltüntetés, ennek kapcsán vitában állnak a szakértők. Gondot okozhatnak a sztrájk miatt kimaradó repülőjáratok is, mivel az EU-szabályozás szerinti ellátást nem minden esetben nyújtják automatikusan a légitársaságok. www.vg.hu/utazas RÖVIDEN Ötvenezer magyar céget töröltek A gazdasági válság kezdete óta eltelt két év alatt a működő hatszázezer cég közül csaknem ötvenezret töröltek, azaz a vállalkozások 8,24 százalékát - közölte lapunkkal a feketelista.hu. A legtöbb céget Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szüntettek meg, ahol 2008. május 31. óta a nyilvántartott 19 482 társaságnak a 15,80 százalékát, pontosan 3079-et kellett törölni. A legkevésbé Pest megyét érintette a gazdasági visszaesés: itt a több mint 84 ezer bejegyzett cég közül mindössze 5200 szűnt meg, ez 6,20 százalékos arány, í VG Gaskó összehívná az OÉT ülését „A Liga Szakszervezetek várhatóan kezdeményezi a miniszterelnöknél az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) összehívását” - mondta Gaskó István, a Liga elnöke. Az aktuálisan megvitatandó kérdések közül az egyik legfontosabb a költségvetési szektorban a 60 napon túli végkielégítésekre bejelentett 98 százalékos rendkívüli jövedelemadó kérdése, amely a Liga szerint nem korrekt. MTI-Eco A moratórium él, a gáz ára nem változik Az Orbán-kormány 2010. június 30-án hozott döntésének értelmében az egyetemes szolgáltatásban vételező fogyasztók - lakossági és kisfogyasztók, távhőtermelők - számára 2010. július 1-jétől nem emelkednek a végfelhasználói fogyasztói árak. Az árszabályozás felülvizsgálata és a szolgáltatókkal folytatott tárgyalások nem zárultak le, a hosszabb távon elvégezhető módosítások kidolgozása az érintettek együttműködésével folytatódik. i VG Változtak az élelmiszercímkék Július elsejétől megváltoztak az élelmiszerek fogyaszthatósági, továbbá minőségmegőrzési határidejének feltüntetésére vonatkozó előírások. A közlemény szerint korábban a fogyaszthatóság, valamint a minőségmegőrzés időpontja kétféle módon is feltüntethető volt, akár az év-hó-nap, akár a nap-hó-év sorrenddel. Július 1-jétől kizárólag a naphónap-év, továbbá a nap-hónap sorrend alkalmazható a fogyaszthatósága, valamint a minőség megőrzési idejének jelölésében. MTI-Eco