Világgazdaság, 2013. július (45. évfolyam, 125/11140-147/11162. szám)

2013-07-01 / 125. (11140.) szám

2 2013. JÚLIUS 1., HÉTFŐ MEZŐGAZDASÁG - ÉLELMISZERIPAR Egyben vagy darabonként is vihetik a kapuvárit felszámolás A második pá­lyázaton egyben hirdették meg a felszámolók az egykori kapuvári húsgyárat működtető cégek vagyonát, de külön-külön is lehet ajánlatot tenni az egyes tárgycsoportokra - derül ki a felhívás szövegéből. A vagyon­tárgyakra vagyoncsoporton­ként lehet ajánlatot tenni, de elsőbbséget élvez az, aki a teljes meghirdetett vagyontömegre tesz ajánlatot, másodsorban pe­dig az, aki a Kapuvári Hús Zrt. vagyonelemeire együttesen tesz ajánlatot. A pályázatok benyúj­tási határideje július 25. dél. A tavaly ősszel leállt üzemet működtető Kapuvári Hús Zrt. és a Kapuvári Bacon Kft. vagyonát ugyanazon az áron hirdették meg, mint áprilisban: utóbbi irá­nyára nettó 1 milliárd 611 mil­lió forint, amiből a működéshez szükséges berendezések 595 milliót tesznek ki. A részvény­­társaság tulajdonában lévő, an­nak telephelyén lévő Kapuvári Bacon Kft. eszközeit 452,3 mil­lió forintért hirdették meg. Jelezték: a felszámolók meg­felelő ajánlat hiányában a pályázatot eredménytelennek nyilváníthatják és új pályázatot írhatnak ki. „Az első kör eredménytelen­sége nem lepett meg, az ágazat helyzete, vagy a potenciális vevők taktikai megfontolása is indokolhatja mindezt” - nyilat­kozta a Világgazdaságnak ko­rábban Jendrolovics Pál Péter, a Kapuvári Hús ZRt. felszámoló­biztosa. A cég eszközállománya piaci szereplők szerint vegyes álla­potban van, ez szintén az ele­­menkénti értékesítés mellett szólhat. Információink szerint a vágóvonal két évtizedes techno­lógiát képvisel, és hűtőrendszer sem kellően hatékony, igaz, mindkettő működőképes. La­punk értesülései szerint mégis inkább a késztermék-gyártó­sorában lehet fantázia. Piaci szereplők szerint a cégcsoport feldolgozási tevékenységét végző Kapuvári Bacon Kft. érlelőkamrái, szeletelőgépei és vákuumcsomagoló berendezé­sei jelenthetnek jó vételt. Ha sor kerül a két húsüzem elemen­kénti értékesítésére, ezekre a tételekre valószínűleg viszony­lag könnyen akad majd vevő. ■ B. L. Jó gabonatermés várható búza A Fekete-tenger térsége 20 millió tonnával többet termelhet Jó gabonatermés várható az idén, de ahogy a mennyisé­gek nőnek, úgy csökkennek az árak is a várakozások szerint. Míg a termelők sze­rint a talpon maradáshoz elengedhetetlen lenne, hogy minimum 50 ezer forintba kerüljön a búza tonnája, a malomipar szerint ennél ala­csonyabb ár várható. Braunmüller Lajos Megkezdődött az aratás az őszi árpa betakarításával az ország­ban - közölte a vidékfejlesztési­­ tárca agrárgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön Buda­pesten az aratási koordinációs bi­zottság ülését követően. Czerván György hozzátette: Magyarorszá­gon az idén a betakarításra váró terület a kalászos gabonák eseté­ben összesen 1,774 millió hektár. „Jó közepes termés várható, a mai tudásunk szerint az őszi ve­tésű kalászos gabonákból, és a repcéből nem lesznek mennyisé­gi gondok” - jelentette ki a Világ­­gazdaságnak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hozzátette: „ez ugyanakkor csak várakozás, a várt mennyiség nincs meg a raktárakban.” Vancsura elmondta: az árpa aratása a déli megyékben már elkezdődött. Csongrádban, Ba­­ran­yban, Békésben rendkívül előrehaladott az állapota, itt már a termés 30 százalékát betaka­rították. Jól halad ez a munka Somogyban és Bács-Kiskun me­gyében is. „Ha nem esik az eső a következő néhány napban, akkor az árpa aratása a termőte­rület legnagyobb részén hamar befejeződik” - jelentette ki az el­nök, aki szerint az árpa termés­­mennyisége idén 15-20 százalék­kal lehet magasabb, mint tavaly. Ehhez ugyanakkor várhatóan 20 százalékkal alacsonyabb ár tár­sul, vagyis átlagban a termelők eredménye nem javul. „Az ár­pa tonnája tavaly 55 és 60 ezer forint között mozgott, ez az ár most 42-46 ezer forint körül van. Ennél alacsonyabb valószínűleg nem lesz” - fogalmazott az el­nök. Vancsura hozzátette: mivel a hazai sertésállomány csökken, az árpa piacán egyre fontosabbá válnak az exportpiacok. A GOSZ-elnök szerint az árpá­hoz hason­ló jó eredményt köny­velhetnek el a rozs és a tátikálé termesztői is, ám ezeknél a nö­vényeknél is számolniuk kell az alacsonyabb árfekvéssel. A búza esetében a termőterü­let 1,1 millió hektár, a termés a mostani becslések szerint akár 5 millió tonna körül alakulhat idén. Ez jelentősen jobb a múlt évi eredménynél. Tavaly a hek­táronkénti terméseredményt az időjárás miatt 3,6 tonnára tették a szakértők, végül ennél valami­vel jobb lett az eredmény, átlago­san 3,8 tonna hektáronként. „A jelenlegi termésbecslés 4,6 ton­nás hektáronkénti eredményről szól, és a jelenlegi helyzet szerint úgy néz ki, hogy ez meg is való­sulhat” - jelentette ki Vancsura József. Az elnök hozzátette: „a bú­za esetében az aratás még nem kezdődött meg, országosan csu­pán 300-400 hektáron végeztek próbavágásokat, amelyek ígére­tes eredményt vetítenek előre. Ha a következő napokban nem esik az eső, esetleg kisüt a nap és a szél is fúj, akkor már a héten megkezdődhet a búza aratása.” Az árakról szólva Vancsura kifejtette: „jelenleg olcsó a búza, 46-48 ezer forintba kerül ton­nája, jóllehet a termelők 50 ezer forint körüli árral kalkuláltak. Ennél az árnál már szerény nye­reséget tudnának produkálni, a termőhelytől függően.” Az elnök ugyanakkor figyelmeztetett: „A világ egyik legfontosabb termő­régiójában, a Fekete-tenger tér­ségében a tavalyinál jóval jok ter­més várható. Oroszország, Ukraj­na, és Kazahsztán együttesen 20 millió tonnával több gabonát do­bát piacra a várakozások szerint, ez pedig jelentősen lenyomhatja az árakat.” A Tavalyi aszály után tehát Kelet-Európa ismét jelentős exportot bonyolíthat. Búza termésmennyisége (ezer tonna) A termelők számára 50 ezer forint feletti gabonaárak hoznának nyereséget, de a tavalyi drágulás után idén árzuhanás jöhet Poór: az ár négyessel kezdődhet „A volument illetően valóban jó búzatermés ígérkezik idén, ám a minőséggel kapcsolat­ban már vannak kedvezőtlen várakozások is. A minőség természetesen aratáskor derül ki, de úgy tűnik, a tavaszi eső­zés miatt néhol előfordulhat a fuzárium-fertőzés. Igaz, ez nem éri el a néhány évvel ez­előtti szintet” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Poór Zol­tán. A Goodmills Malomipari Zrt. vezérigazgatója lapunk­nak hozzátette: „tavaly ko­moly gondok voltak a mennyi­séggel, ám a minőség egészen kiváló volt. Idén a várakozá­sok szerint lehetséges, hogy 5 millió tonna is terem, ám a minőség biztosan nem lesz olyan jó, mint a tavalyi.” Az árakról szólva Poór kijelentet­te: „A Fekete-tenger térségé­nek számai valóban jók, és Anglia kivételével Nyugat-Eu­­rópa is jó mennyiséget takarít be. A végső ár valószínűleg négyessel kezdődik majd, és nem ötössel” - tette hozzá.. Bővülhet az élelmiszerpiac 2013-ban kereslet A fogyasztás enyhe emelkedése várható a reálbérek növekedése miatt Hat évnyi zuhanás után idén megállhat a fogyasztás csök­kenése, a legtöbb szakértő éves alapon stagnálásra, esetleg kis­mértékű emelkedésre számít az idei évben. A jelenség oka, hogy a rendkívül alacsony inf­láció miatt már érzékelhető re­álbér-növekedés tapasztalható a fogyasztók nagy átlagánál. A szakértők szerint a növekmény elsősorban az élelmiszerek piacán fog megjelenni, ezért várhatóan a felszabduló plusz forintokat az élelmiszerláncok­ban költik majd el a vásárlók. „Az élelmiszerkereskedelem­ben a volument tekintve enyhe emelkedés várható idén orszá­gosan. Félő azonban, hogy ez nem bizonyul majd elegendő­nek ahhoz, hogy képes legyen ellensúlyozni a kereskedelem egészére nehezedő nyomást” - jelentette ki a Világgazdaság­nak Tóth Géza, a Coop Hunga­ry Zrt. csütörtökön, a társaság rendkívüli közgyűlése által megválasztott új vezérigazgató­ja. Tóth Géza hozzátette: a kis­mértékű emelkedés azonban valószínűleg nem képes majd kompenzálni a felmerülő költ­ségek növekedését.” Az újonnan megválasztott vezérigazgató lapunknak be­szélt fő céljairól, és az előtte álló feladatokról is. „A Coop eddig is az egyik legmeghatározóbb és legnagyobb lefedettségű üz­letlánc volt Magyarországon, amelynek ráadásul erős ma­gyar kötődése is van. Az elmúlt évek alacsonyabb fogyasztása, és a növekvő költségek miatt ugyanakkor át kell gondolni, hogy milyen költségszerkezet­tel működünk a továbbiakban” - fogalmazott Tóth Géza. A ve­zérigazgató kifejtette: „ennek érdekében olyan strukturális átalakítások kellenek a Coop Hungary Zrt. életében, ame­lyek biztosítják a tulajdonosok vagyonának növekedését.” A társaság korábban közle­ményben közölte: az új vezér­­igazgató egyik fő feladata lesz a Coop új stratégiájának kialakí­tása is. ■ B. L. Tóth Géza Erős árnyomás a piacon: aggódnak a tojást termelő gazdák piac Jóval a termelési önköltség alatt árusítja több kiskeres­kedelmi élelmiszerlánc is az étkezési tojásokat - hívja fel a figyelmet pénteki közleményé­ben a Baromfi Termék Tanács (BTT). A BTT szerint előfordul olyan akció is, amelyben 18,9 forintos darabonkénti árat álla­pítottak meg, ez 14,88 forintos­­ nettó árnak felel meg. A terme­lői önköltség viszont darabon­ként 18 forint körül mozog. „A tavalyi és tavalyelőtti kö­telező, az uniós szaályozásból fakadó beruházási kényszer miatt nagyon nehéz helyzetben vannak a termelők” - jelentet­te ki a Világgazdaságnak Végh László. A Magyar Tojóhibrid-te­nyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke lapunk­­­­nak hozzátette: „a tavalyi jó­­ árfekvés miatt sok termelő bő­vített, és fokozta produktumát, ezért most túltermelés van az Európai Unióban, ami szin­tén jelentős árnyomást jelent. Magyarországon súlyosbítja a helyzetet, hogy illegális csator­nákon nagyon sok importtojás érkezik az országba, amelyet feketén, áfamentesen, vagyis jelentős árelőnnyel értékesí­tenek. A legális import nem annyival olcsóbb, hogy komoly nyomást helyezzen a hazai szereplőkre, de a feketekeres­kedelem nagy gondokat okoz” - jelentette ki Végh. Az elnök szerint a problé­­­­mát súlyosbítja az is, hogy a tavalyi ketrecberuházásokra felvett hiteleket a termelőknek jelenleg, a nagyon alacsony ár­fekvés mellett kellene vissza­fizetniük. Az elnök korábban lapunkak úgy nyilatkozott, a fekete­kereskedelemnek kedvez az is, hogy bizonyos szabályok lehetőséget teremtenek az ellenőrzés megkerülésére. „Az élelmiszerszállítmányokat főszabály szerint be kell jelen­­­­teni az élelmiszerbiztonsági hatóságnál, ám ez a bejelentési kötelezettség nem kötelező öt tonna alatti szállítmányoknál. Ráadásul utólagos összesítőt is adhatnak szállításaikról azok a cégek, amelyeknek a Nemze­ti Élelmiszerbiztonsági Ható­ság ezt engedélyezi” - mondta akkor Végh, és azt javasolta, hogy a könnyítéseket törölje el a törvényhozó. ■ B. L. VM: 13 százalékkal több uniós támogatás jön kap reform A Magyarország számára elkülönített uniós ag­rártámogatásokkal kapcsolat­ban tényként kell leszögezni, hogy az ország közvetlen támo­gatásokra és vidékfejlesztésre több mint másfél milliárd eu­­róval több uniós forrást kap 2014-2020 között, mint az azt megelőző ciklusban - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóhírekre reagálva. Az elkövetkező hét évben 13 milliárd euró támogatás áll rendelkezésre, amelyet ter­mészetesen a költségvetési törvényben meghatározott ösz­­szegek szerint további nemzeti támogatások egészítenek ki - teszi hozzá a tárca. A lisszaboni szerződés 2010-es hatályba lépése miatt a mostani az első olyan KAP reform, amelyben döntésho­zóként a Tanács és a Bizottság mellett az Európai Parlament is részt vett. Az elmúlt három év egyeztetései során komoly politikai viták alakultak ki, a hét elején azonban az unió ag­rárminisztereinek luxembrugi ülésén megegyezés született az új agrárpolitikájáról. A mos­tani időszakhoz képest egyik fontos változás lesz, hogy csak bizonyos környezetbarát felté­telek esetén jár a támogatások teljes összege, ennek hiányá­ban csak a pénz 70 százaléka adható. ■ B. L.

Next