Világgazdaság, 2014. február (46. évfolyam, 23/11283-42/11302. szám)
2014-02-11 / 29. (11289.) szám
1IH KÖZELET Vegyes bizottság ülésezik Pekingben Orbán viktor miniszterelnök holnap kezdődő hivatalos látogatása előtt kétnapos ülést kezdett Pekingben a kínai-magyar gazdasági vegyesbizottság. A bizottság két társelnöke Csang San, kereskedelmi miniszter-helyettes és Szijjártó Péter kormánybiztos. A Kína felé irányuló magyar export 2013 első tizenegy hónapjában 10 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához mérten, míg a teljes termékforgalom 3 százalékkal nőtt. ■ MTI Folytatódó tüntetések Boszniában hétfőn is folytatódtak a tüntetések Bosznia-Hercegovina több városában. Szarajevóban elővigyázatosságból kiürítették az államelnökség épületét (ennek egyik szárnyát még pénteken felgyújtották), Mostarban pedig betiltották a demonstrációt. A szegénység és a munkanélküliség magas, 45 százalékos aránya miatt csalódott emberek a múlt hét elején vonultak utcára az ország főleg bosnyákok és horvátok lakta felében. A tíz regionális kormányfőből négy már lemondott, ahogy a boszniai rendőrfőnök is. ■ MTI Márciusra feloldhatják az orosz bojkottot OROSZORSZÁG MÁRCIUSRA remélhetően feloldja az Európai Unió tagállamaira, így Magyarországra is vonatkozó élősertés, sertéshús, valamint sertéshúsból készült termékek behozatali tilalmát - nyilatkozta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a moszkvai Prodexpón. Moszkva január végén a Litvániában bejelentett afrikai sertéspestis miatt tiltotta meg az élősertés, a sertéshús és a feldolgozott sertéshústermékek beszállítását az EU tagállamaiból. ■ MTI Termálvíz fűti a halexportot akvakultúra Drágább halfajokat keres újabban az uniós piac A tengeri halászat helyett egyre inkább az intenzív haltermelés felé fordul az EU akvakultúrája, ez új piacot jelent a magyar halgazdaságoknak is. Az ágazatnak sokat segített a geotermikus energia felhasználását könynyítő szabályozás, mára egyre nagyobb mennyiségben termelnek idehaza új, exportképes fajokat. Braunmüller Lajos A döntően turisztikai jelleget öltő halmarketing egyik kiemelt eseménye a héten induló II. Budapesti Halfesztivál, amelynek hétfői megnyitó eseményén a halfogyasztást is igyekeztek népszerűsíteni. Tény, hogy a hal az egyetlen magyar élelmiszer, amelynek a kereslete bővül, igaz, a növekedés lassú folyamat, és az évi négy kilogrammos hazai halfogyasztás így is jelentősen alulmúlja a 22 kilogrammos uniós átlagot. A magyar vevők győzködése helyett döntően ez utóbbira, vagyis az EU - a halászati lehetőségek fokozatos kimerülése miatt - egyre növekvő keresletére épít az egyre intenzívebé váló hazai akvakultúra. Kulcsfontosságú volt a hazai intenzív haltermelés elmúlt évekbeli felfutásában az is, amikor két évvel ezelőtt lehetővé vált a termálvíz visszasajtolás nélküli mezőgazdasági felhasználása. A régi szabályozás szerint új intenzív telep nem létesülhetett a vízvisszasajtolás vállalása nélkül. Azáltal, hogy ezt az előírást eltörölték, és a termálvíz - ellenőrzés után természetes vizekbe visszavezethető, az intenzív haltermelés is új lökést kapott - véli Lévai Ferenc, az Aranyponty Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója. „Azok a fajok, amelyekre nagy kereslet van, nemritkán csak a hazai vizeknél melegebb környezetben, 20-24 fokos vízben nevelhetők eredményesen. A geotermikus energia hasznosításának köszönhető, hogy ma olyan intenzív halgazdaságok vannak, amelyek tilápiát, barramundit, afrikai harcsát, és több más, exportképes halfajtát termelnek” - tette hozzá. Lévai ugyanakkor megjegyezte: a geotermikus energia hasznosítása persze beruházást igényel, tehát nem ingyenhőről van szó, ez azonban sokkal könnyebben elérhető, mint más energiaforrás. „A beruházásokra ráadásul a korábbi HALOP-programon belül támogatást is lehetett igénybe venni, ez az új uniós költségvetési ciklusban várhatóan 2016- tól érhető majd el” - tette hozzá Lévai. Nagy bátorság beruházni egy haltermelő vállalkozásba, de lehet eredményt elérni - nyilatkozta a Világazdaságnak Kotrik László. Az intenzív toktenyésztéssel és -feldolgozással foglalkozó Halház Kft. ügyvezető-helyettese lapunknak elmondta: cégük nem vett igénybe uniós támogatást sem. Kotrik szerint a halfajt illetően komoly versenytársakkal kell számolni, ám míg a toktenyésztés a legtöbb esetben döntően a kaviár kinyerésére irányul, a Halház a húsáért tartja a halakat. A mintegy hatmillió eurós beruházással megépült intenzív haltelep és kisebb feldolgozó döntően exportra termel. A főbb exportcélok: Németország, Ausztria, Svájc, 2015-től fogva pedig Oroszország is a vevők között lehet. Kotrik szerint is a piacon való megmaradás feltétele, hogy a sémáktól eltérjenek. „Az intenzív haltermelést is a jobban keresett, drágább fajokkal érdemes folytatni, az olcsóbb halak, például a ponty esetében kétséges a jövedelmezőség” - tette hozzá. A hazai haltermelés alakulása (tonna) FORRÁS: KSH VG-GRAFIKA Sokba kerül az útdíj, gazdaságtalan a szállítás MÍG KORÁBBAN a magas takarmányár, és az aszály miatti jelentős víz-visszapótlás növelte a halgazdaságok költségeit, újabban a használatarányos útdíj jelent komoly kiadást az ágazatnak. Azzal, hogy az élőállat-szállítás nem lett ingyenes, a halágazat különösen sokat veszített. Az élőhalszállítás esetén a rakományból a hal mennyisége csak 30-50 százalékot tesz ki, a többi víz. Mindez az elektronikus útdíjrendszer bevezetése óta nagyon gazdaságtalanná tette az élőhalak szállítását. Hiába tiltakoztak, Áder aláírta a Paksról szóló törvényt bővítés Aláírta Áder János köztársasági elnök a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényt. Közölte: a törvény alkotmányos szempontból nem kifogásolható, visszaküldésének egyetlen feltétele sem adott. Egyes pártok indítványára megvizsgálta a törvény népszavazásra bocsáthatóságának kérdését is. Megállapította, hogy az alaptörvény alapján nem lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Az Országgyűlés múlt csütörtökön hagyta jóvá a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodást 256 igen, 29 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett. A szavazás LMP-s képviselők tiltakozó akciója mellett zajlott. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke Moszkvában január 14-én írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről szóló megállapodást, két paksi erőműblokk megépítéséről is megegyeztek. Az aláíráson ott volt Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő. A törvény megszavazása óta civilszervezetek és ellenzéki pártok is arra kérték az államfőt, ne írja alá a törvényt. Az Együtt-PM aktivistái vasárnap tiltakozásul a Sándor-palota erkélyére transzparenst helyeztek el, népszavazást követelve. Az LMP tegnap jelezte, az ombudsmanhoz fordul, akitől azt kérik, kezdeményezzen a törvény kapcsán vizsgálatot az Alkotmánybíróságon. ■ Itt az első tender az mvm Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tárgyalásos közbeszerzést írt ki az új blokkok földtani kutatására - a felhívás a hétfői Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. A tenderen való részvételre március 7-ig lehet jelentkezni. Jogsérelmek: tovább szaporodtak az állampolgári panaszok OMBUDSMAN Bármilyen témában közérdekű bejelentés is tehető ez évtől a hivatalnál Több mint nyolcezer beadvány „A társadalom egy része a tűrőképessége határára érkezett” - ezzel magyarázta az állampolgári jogok biztosa, hogy tavaly tovább emelkedett, és immár a nyolcezret is meghaladta az Ombudsmani Hivatalhoz érkezett beadványok száma. Székely László, aki tavaly szeptemberi kinevezése óta először tartott közös sajtótájékoztatót helyetteseivel, elmondta: míg 2012-ben 7121, 2013-ban 8088 panasszal és egyéb beadvánnyal fordultak a hivatalhoz. Ez ugyan elmarad az egy évvel korábbi radikális ügyszám-emelkedéstől - akkor 5191-ről 7121-re emelkedett a beadványok száma -, de azt jelzi: egyre többen érzik, hogy valamilyen módon sérülnek a jogaik. Az Ombudsmani Hivatalhoz ez évtől ráadásul nem csupán a jogok érvényesülésével kapcsolatos ügyek tartoznak, a kormány az intézményre bízta az úgynevezett közérdekű bejelentések kezelését is. Ezeknek elvleg olyan körülményre kellene felhívniuk a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése egy közösség vagy a társadalom egésze érdekét szolgálja, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy egyelőre közérdekű bejelentésként is inkább panaszokat fogalmaznak meg az emberek. Mint Székely László elmondta: január 1-je óta 47 közérdekű bejelentést kaptak, ebből azonban végül is csak hatot lehetett érdemben kivizsgálni. Ennek anonim kezelését mindössze tízen kérték a hivataltól, amelynek nem csak az a dolga, hogy legyen szó valamely közlekedési anomália felszámolásáról, NAV-elleni panaszról, korrupciós bejelentésről vagy jogszabályi kritikáról - kivizsgáltassa azt az illetékes szervekkel, de az is, hogy nyomon kövesse, valóban történt-e előrelépés az ügyben. Ennek azonban sem az informatikai, sem a humánerőforrás háttere nem biztosított egyelőre a hivatalnál - tette hozzá Székely László. Az Ombudsmani Hivatal feladatai eközben tovább sokasodnak: 2015-től már a kínzásról és más kegyetlen bánásmódról szóló nemzetközi jogszabályok magyarországi betartatása és a jogszabálysértések megelőzése is ide tartozik. A hivatal munkatársai bármikor, bármelyik magyarországi zárt intézményben ellenőrzést végezhetnek, legyen az börtön, nevelőintézet, pszichiátriai zárt osztály, ifjúságvédelmi intézmény vagy elmeszociális otthon. A hivatal most kezdte meg annak felmérését, hány embert a jogvédelem ilyen irányú kiterjesztése ezeken a területeken, az már biztos, hogy országos szinten több mint négyezer intézményről van szó. ■ H.É. Székely László Alaptörvény-ellenes a „három csapás” A „három csapás” rendelkezés megváltoztatásának parlamenti kezdeményezésére szólítja fel az igazságügy-minisztert az ombudsman - derül ki állásfoglalásából. E szerint nem felel meg az alaptörvénynek, ha a törvényalkotó nem ad lehetőséget a bíróságnak a mérlegelésre. De felmerül a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos elvének sérelme is - állapította meg Székely László. a szabály kötelezővé teszi az életfogytigos szabadságvesztést, ha a vádlottat harmadszor ítélnek el erőszakos bűncselekmény miatt.