Világgazdaság, 2014. május (46. évfolyam, 85/11345-104/11364. szám)

2014-05-05 / 85. (11345.) szám

­­­ . Hatszorosára nőtt a cégek kényszertörlésének száma építőipar Ú­ cégekkel jönnek a jogszabályi kiskapukat kihasználó és felelőtlen vállalkozók Jelentősen, 64,4 százalékkal nőtt az építőipari segédanyagokat, víz- és hőszigetelő rendszereket gyár­tó Mapei Kft. bevétele 2014 első negyedévében az előző esztendő azonos időszakához képest, ez­zel 817 millió forintról csaknem 1,34 milliárd forintra emelkedett a vállalat forgalma. Az eredmény nagymértékben meghaladja az építőipari ágazat növekedését: a KSH gyorsjelentése szerint febru­árban 28 százalékos volt a bővü­lés az előző év azonos időszakával összevetve. A Mapei növekedést észlelt a termékeit forgalmazó üzletek forgalmában is az év el­ső három hónapjában, amikor 59 százalékkal 510 millió forintra emelkedett a cég termékeinek ér­tékesítése. Az építőipar teljesítmé­nyének javulását főként az uniós forrásból finanszírozott nagybe­ruházások eredményezték, ám Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője szerint a lakossági piacon is tapasztalható élénkü­lés, ez azonban a statisztikákban még nem mutatható ki. „Az ágazat rendelésállománya és kibocsátása egy éve folyama­tosan emelkedik, ennek fényé­ben lehangoló, hogy a mikro- és kisvállalkozások nem tudnak kilábalni a válság okozta nehéz periódusból” - mondta Tóth Ta­más, az Opten igazgatója. Amint a céginformációs szolgáltató kimu­tatta, az első negyedévben 1562 cég szűnt meg az építőiparban, ami harmadával több, mint egy évvel korábban. A megszűnések mögött legnagyobb számban még mindig a felszámolások állnak, de jellemző adat, hogy az első ne­gyedévben már 1114 kényszertör­lést indítottak a hatóságok, míg egy évvel korábban csak 168-at. „Továbbra is rendkívül egész­ségtelen a cégstruktúra, hiszen a felszámolással megszűnt cégek száma változatlanul rendkívül magas” - mondja az Opten igaz­gatója. Minél nagyobb szerepet játszik a felszámolás a megszű­nésekben, annál inkább elmond­ható, hogy adósságot hátraha­gyó, a lánctartozások révén más cégeknek is­ veszteséget okozó vállalkozások dőlnek be. Az el­ső negyedévében 936 cég szűnt meg felszámolás eredményeként, tehát az arány jelenleg 60 száza­lékot tesz ki. A frissen indított felszámolások száma 2012 harmadik negyedéve óta nem volt olyan nagy, mint az utolsó negyedévben, de az Opten igazgatója szerint elgondolkodta­tó az is, hogy amíg tavaly a har­madik negyedévben 849, a negye­dikben 916, idén az elsőben már 1288 új cég alakult az ágazatban. Ez azt jelenti, hogy a felelőtlenül gazdálkodók és a jogszabályi kis­kapukat kihasználók az építőipar fellendülésével újra aktivizálták magukat. ■ D. K. Magyar építőipar (l-lll. hu) Cégek száma 69953 Felszámolások 829 Végelszámolások 228 Alapítások 1288 Cégtörlések 1562 Kényszertörlések 1114 VG-GRAFIKA FORRÁS: OPTEN 2 IPAR Bővült a fővárosi ipari ingatlanok összterülete és a kereslet is Tavaly alig készült magyar busz járműipar A hazai gyártmányok helyett külföldieket vásárol a Volánbusz Egy nap eltéréssel rendezték meg a közelmúltban all. Buszfesztivált és a második Busexpót Tökölön illetve Zsámbékon. Már ez is jelzi, hogy mennyire nincs egyet­értés az ágazat szereplői között. Igaz, gyakorlatilag megszűnt a magyar autó­­buszgyártás. Demeter Kálmán közel három évtizede, 1985- ben 13 500 Ikarus autóbusz készült Magyarországon. Tíz évvel később már csak 1490, majd 2005-ben pedig 1009- et bocsátott ki az azóta meg­szűnt Alfabausz és a NABI a még megmaradt négy gyártó­val együttesen. Tavaly körül­belül 55 busz készült, noha Magyarországon még mindig van négy buszgyártó - mondta Vincze-Pap Sándor, a Magyar Buszgyártók Szövetsége (Ma­busz) elnöke, aki a négy gyár­tó közé nem számítja a Rábát. Egyebek mellett azért, mert ab­ban a hatvan Rába-Volvo csuk­lós buszban, amit a Volánbusz Zrt. vásárol, egy csavar sem magyar: a járművek Wroclaw­­ban készülnek. A Mabusz tavaly február­ban - amikor a hazai autóbusz­­gyártók a „beszerzési­ stop” miatt már második éve nem szállíthattak új buszokat az állami tulajdonú közszolgál­tatóknak - élesen elítélte az állami tulajdonba került Rába Nyrt. és a Volvo Bus Corpora­tion együttműködési megálla­podását, mondván: a szerződés előkészítésébe, pontosabban a buszgyártás, buszbeszerzés bármifajta koncepciójának ki­alakításába semmilyen formá­ban nem vonták be a magán­kézben lévő hazai gyártókat, beszállítókat. „A patrióta gaz­daságpolitikai megközelítést a hazai buszgyártók nem érzik, viszont hiányát annál inkább megsínylik” - jelentette ki a Mabusz-elnök. Az elmúlt néhány évben a még működő hazai autóbusz­­gyártók a leromlott állapotú magyar buszpark cseréjét vár­va milliárdos nagyságrendű befektetéseket hajtottak végre. Ezzel létrehozták azt a szel­lemi­ és technológiai kapaci­tást, amely ma évi ezer, teljes egészében hazai fejlesztésű és akár 85 százalékban magyar részegységeket tartalmazó jár­mű elkészítését tenné lehetővé. Ezek a cégek a Magyar Autó­­buszgyártó Kft., mint az Ikarus márkanév birtokosa, a Kravtex, a NABI-ból lett Mabi és a Csa­ba Metál. Jóllehet gyakorlati­lag nincsen megrendelésük, mégsem állt le a fejlesztéssel az Econell City, az Innovell, Op­­tinell modelleket tervezője, a Kravtex. Az Ikarus egyik mo­dellje is új formatervet kapott tavaly, és az új formatervvel készültek a Skoda-Ikarus troli­buszok, amelyek közül tíz már működik Szegeden. „Az ARC Ikarus ilyennel szeretett volna pályázni a bu­dapesti trolibusz tenderen, de részben a cég saját hibája, részben a tenderkiírás miatt ez nem sikerült" - mondta Vincze-Pap Sándor, hozzátéve, hogy mindamellett az új for­matervvel három Ikarus autó­buszt a BKV már összeszerelt a leszállított részegységekből, így ugyanis olcsóbb az üzlet, ugyanakkor a közlekedési vállalat szakemberei az ösz­­szeszerelés közben megtanul­ják a busz javítását is. Ezzel a konstrukcióval, amelyben összesen 18 autóbusz készül­het, a BKV kikerülte a közbe­szerzést, másrészt jó minősé­gű magyar terméket vásárolt. A Mabusz elnöke szerint ilyen konstrukciót külföldi szállító nem vállal, így ez is akadálya lehet a Wroclawban készülő Rába-Volvo buszok beszerzé­sének. A buszgyártókat érzékenyen érintette, hogy miközben van magyar gyártókapacitás, a Volánbusz 106 szóló MAN és 61 Rába-Volvo csuklóst vásá­rol. Ráadásul úgy - emelte ki Vincze-Pap Sándor - hogy az utóbbiak már készen voltak, amikor kiderült, hogy nem fe­lelnek meg a tavaly kiírt köz­­beszerzési pályázat paraméte­reinek. A magyar buszgyártók aztán döbbenten látták, hogy április 18-án megjelent egy tá­jékoztató a szerződés módosí­tásáról, amelyben a kész busz­ra szabták az elvárásokat, így például az ülések közti folyosó szélessége az eredeti kiírás­ban még 540 milliméter volt, a módosítás viszont már csak 515 millimétert vár el. Ugyan­csak eljárás van egyebek kö­zött az alacsony padlószinten lévő ülések számában. Amíg tavaly nyolc alacsony padló­szinten lévő ülést írtak elő, április közepe óta már csak hetet, mert annyi van a kész buszban, így nem is csoda, hogy az említett négy gyártó nem el­sősorban a buszgyártásból él, jóllehet a legfontosabb szak­embereiket megtartották. A Kravtex-Kühne mezőgazdasá­gi gépeket készít és gépipari szerkezeteket gyárt exportra, a Csaba Metál Zrt. innovációs díjakat kapott gépipari fejlesz­téseiért és fejlett öntödei kapa­citásai mellett komplett gépipa­ri és járműipari szerkezeteket, pótkocsikat gyárt külföldre, az ARC Ikarus pedig elsősorban pótalkatrészekkel foglalkozik. A Mabinál ugyanakkor más a helyzet. Amikor az egykor az ame­rikai piacra szállító NABI be­szüntette a tevékenységét, a kaposvári üzemét, ahol a mű­anyag karosszériákat gyártot­ták, egy török vállalkozó vette meg, amely kompozit anyagból készülő szélkerék lapátokat és motorházakat gyárt majd. A NABI mátyásföldi gyáregysé­gét és a NABI Sirius busz jogait pedig a magyar Evopro csoport vásárolta meg és létrehozta a Mabi­ bus Kft.-t. Ez utóbbi már be is mutatta a műanyag ka­rosszériás Modulo buszcsalád elektromos hajtású prototípu­sát, a Medio Electricet. a Go­rp 17721 17 899 17995 12,96 17 720 Magyar autóbuszállomány ■ darab ■ átlagos kor (év) 2006 FORRÁS: KSH­VG-GRAFIKA 2007 2008 2009 2010 17641 2011 2013 17569 17366 2012 17 301 Elvben lehetne kereslet az itthon gyártott buszokra, a járműpark átlagéletkora ugyanis fokozatosan nő logisztika Március végéig egy új raktárépülettel 1,848 millió négyzetméteresre bővült Bu­dapest modern ipari ingatlan állománya, miután átadtak az East-Gate Business Parkban egy 11 ezer négyzetméteres új ingatlant, amit a GE Oil&Gas egyedi igényei alapján fejlesz­tettek. A Budapesti Ingatlan Ta­nácsadók Egyeztető Fóruma (BIEF) adatai szerint az ipari ingatlanok iránti teljes keres­let 2014 első negyedévében 55 650 négyzetméter volt, ami 77 százalékos növekedést mutat 2013 azonos időszakához ké­pest. Mivel a teljes kereslet 72 százalékát, csaknem 40 ezer négyzetmétert a szerződés­hosszabbítások tették ki, az új bérbeadások csupán 15 740 négyzetméterre, a kereslet mindössze 28 százalékára vo­natkoztak. A negyedév legnagyobb tranzakciója egy 20 600 négy­zetméteres hosszabbítás volt a ProLogis Park Budapest-Szi­­getben, míg a legjelentősebb bővülés a Tulipán Parkban történt, ahol 5360 négyzetmé­terrel növelte bérleményének területét egy cég. A legna­gyobb új szerződést a WestLog DC-ben kötötték 1070 négyzet­­méterre. Március végéig összesen 19 bérleti szerződést írtak alá, melyekből 10 ezer négyzet­­méternél nagyobb területre csak két szerződést kötöttek; ezek mindegyike hosszabbítás volt. A logisztikai parkokban az átlagos bérelt terület mérete 3500 négyzetméter volt, városi logisztikai parkokban pedig 1500 négyzetméter. A bérlemények racionalizá­lása tovább folytatódott, ami az üresedési ráta enyhe emel­kedését eredményezte. Ennek következtében a kihaszná­latlan ipari ingatlanterületek aránya éves és negyedéves összehasonlításban, is 0,25 százalékponttal emelkedett, és a teljes állomány 21,5 szá­zalékára nőtt. Míg negyedéves alapon a logisztikai parkokban az üresedési ráta 0,12 száza­lékponttal csökkent, addig a városi logisztikai ingatlanok­ban jelentősen - 3,58 százalék­­ponttal - emelkedett. M VG Fiatalodhat az autóbusz-állomány AZ ELÖREGEDETT AUtÓbUSZ-park korszerűsítésére 150 mil­liárd forintnyi megemelt keret áll rendelkezésre, amelyből a következő években évi 400- 500 új busz beszerzésére nyí­lik lehetőség. Az új járművek vásárlására közbeszerzési pá­lyázatokat írnak ki, amelye­ken a hazai gyártók is jó esély­­lyel indulhatnak -jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium államtitkára. Völ­­ner Pál hozzátette hogy az el­múlt időszakban elsősorban a főváros és az agglomeráció autóbuszparkjának cseréjén volt a hangsúly, ennek során 300 új, az utasok kényelmét magas fokon szolgáló kocsi áll üzembe, közülük 150 már közlekedik is. Vastagabb kabátot a házakra A jövőre életbe lépő új épület­energetikai szabályozás 14-16 centiméter vastagságú homlok­zatszigetelést fog előírni - állít­ja Kruchina Sándor, Austrot­­herm Hőszigetelőanyag Gyártó Kft. szakértője. Ez azt jelenti, hogy még körültekintőbben kell megtervezni a házak ener­giafogyasztását. Ausztriában és Németországban a homlok­zatra 10 centiméternél véko­nyabb szigetelést már régen nem tesznek fel, a tetőket pedig 25-30 centiméteresekkel szige­telik Nálunk az is eredmény, hogy tíz év alatt 4-5-ről 8,2 cen­timéterre nőtt a tárgyévben vá­sárolt homlokzati szigetelések átlagos vastagsága. 2014. MÁJUS 5., HÉTFŐ

Next