Világgazdaság, 2015. szeptember (48. évfolyam, 167/11675-188/11697. szám)
2015-09-28 / 186. (11695.) szám
4 GAZDASÁG Megállapodott a gázszállításról Oroszország, Ukrajna és az EUKözeledés a cybertérben megállapodás Kína és az USA együtt lép fel a gazdasági kémkedés ellen PARAFÁLTA az Ukrajnába irányuló gázszállításokról szóló megállapodást Oroszország, Ukrajna és az Európai Unió. Alekszandr Novak orosz és Volodimir Demcsisin ukrán energiaügyi miniszter, valamint Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős biztosa pénteken hat órán át tárgyaltak egymással Brüsszelben, majd éjjel újságírók előtt látták el kézjegyükkel a téli, azaz az idén október 1-jétől a jövő év március végéig tartó időszakra vonatkozó orosz gázszállítások feltételeit tartalmazó jegyzőkönyvet. Maros Sefcovic hangsúlyozta: a téli megállapodás kulcsfontosságú elem annak biztosításában, hogy Ukrajnának elegendő mennyiségű földgáz álljon rendelkezésére a fűtési idényben, illetve szavatolják az Európába irányuló földgáz folyamatos és megbízható szállítását. Az ukrán miniszter elfogadhatónak minősítette a megállapodásban rögzített feltételeket, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan felújítják az orosz földgáz ukrajnai importját. Ukrajna vállalta, hogy biztosítja a földgáz zavartalan tranzitját, miközben 2 milliárd köbméter gázzal növeli tartalékait októberben. Az Európai Unió vállalta, hogy segít Ukrajnának a gázvásárlások finanszírozásában, így közbenjár nemzetközi pénzintézeteknél, köztük a Nemzetközi Valutaalapnál és a Világbanknál a szükséges fedezet előteremtésének érdekében, de nem folyósít kiegészítő pénzügyi támogatást a már megígért 500 millió dolláros hitelen felül. Oroszország vállalta, hogy az idei utolsó és a jövő évi első negyedévben piaci áron adja el a földgázt Ukrajnának. Az árat a szomszédos uniós országokéval azonos szinten, ezer köbméterenként 252 dollárban határozzák meg az idei utolsó negyedévre. ■ MTI Elvi egyetértésre jutott cyberbiztonságügyben az USA és Kína, némi szankciófenyegetés árnyékában. Klímaügyben sokkal nagyobb az egyetértés a két ország között. VG-összeállítás Az USA és Kína megállapodott a gazdasági célú cyberkémkedés visszaszorításáról - ez volt az egyik nagy bejelentés Hszi Csin-ping kínai államfő és Barack Obama amerikai elnök múlt heti washingtoni találkozói után. Mindkét állam elkötelezte magát amellett, hogy a gazdasági élet cyberbiztonsági szabályainak összhangban kell lenniük a WTO előírásaival - áll a közös közleményben -, precízen meg kell őket határozni, és nem lehetnek diszkriminatív jellegűek. Az USA és Kína fontosnak tartja a szellemi tulajdon védelmét - tették hozzá -, beleértve az üzleti titkokat, és nem akarja, hogy szellemi tulajdonjogok vagy technológiák átengedésétől tegyenek függővé valamilyen üzleti tevékenységet egymás piacain. Kölcsönösen egyetértenek abban, hogy államok nem tanúsíthatnak vagy nem támogathatnak semmilyen helytelen magatartást a szellemi tulajdonnal kapcsolatban, illetve sem államok, sem vállalatok nem szerezhetnek illegális módszerekkel technológiai és üzleti előnyöket. A kölcsönösség hangsúlyozása a diplomácia része, hiszen korábbi amerikai nyilatkozatok szerint kínai részről fenyegeti veszély a cyberbiztonságot, és Washington részéről megfogalmazódott a gyanú, hogy Peking keze is benne van kormányzati és vállalati adatbázisok elleni hackertámadásokban. Ezt meg kell állítani - jelentette ki határozottan Obama a Hszivel tartott közös sajtóértekezleten, és ugyan hozzátette, hogy nagy lépést tettek, de úgy folytat a cyberbűnözők ellen. A kínai tag most az a kérdés, követik-e államfő viszont elismételte, tették a szavakat, ő kész arra, hogy Pekingnek nincs köze az hogy szankciókat vezessen be amerikai vállalatok titkainak meghekkeléséhez, a problémát pedig kétoldalú együttműködéssel, és nem a téma átpolitizálásával kell megoldani. Obama nem sokkal Hszi látogatása előtt már kilátásba helyezte, hogy szankciókat tervez a cyberbűnözésben vétkesnek talált kínai vállalatok ellen, és elemzők szerint ennek is szerepe lehetett abban, hogy legalább egy ilyen szintű megállapodásra jutottak. Kína először volt hajlandó különbséget tenni a nemzetbiztonsági célú és a gazdasági kémkedés között - emelte ki az AP-nek Dmitri Alperovich, a Crowdstrike cyberbiztonsági cég vezetője, hozzátéve: már az is nagy eredmény, hogy Kína kész válaszolni az ezzel kapcsolatos amerikai kormányzati megkeresésekre. (Alperovich 2011-ban egy nagy port felvert jelentést tett közzé a gazdasági célú kínai cyberkémkedésről.) Egyértelmű sikernek tartják viszont az értékelések, hogy az USA és Kína folytatni tudja az együttműködést klímaügyben. A decemberben esedékes párizsi globális klímamegállapodás előtt előrelépés, hogy Peking vállalta: 2017-től megkezdi egy belső kibocsátáskereskedelmi rendszer kiépítését a legszennyezőbb iparágaiban, emellett elkötelezi magát az energiaiparban a „zöld megközelítés” mellett. Az együttműködés jegyében Kína azt is bejelentette, hogy 20 milliárd jüannal (3,1 milliárd dollár) támogatja a feltörekvő országok klímaintézkedéseit - az USA már korábban megígért egy 3 milliárd dolláros befizetést az ezt szolgáló nemzetközi alapba. Elnöki párok a Fehér Házban. Sokkal nagyobb az egyetértés Egy lépéssel közelebb az SDR-hez AZ USA TÁMOGATJA, hogy a jüan bekerüljön a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tartalékvalutáinak kosarába, azaz az SDR-be, ha megfelel a meglevő követelményeknek - az egyik közös közleményben szereplő állításra Hszi Csin-ping külön is felhívta a figyelmet a sajtóértekezleten. A közlésben az a lényeg, ami hiányzik belőle: korábban Washington mindig hozzáfűzte, hogy Kínának előbb még pénzügyi reformokat kell végrehajtania. Most viszont úgy fogalmaztak, hogy az USA támogatja Kína reformvállalásait a pénzügyi és tőkepiacokon, amiből elemzők azt szűrték le, hogy az IMF által adott értékelés lesz a döntő szempont. Az SDR-ben való részvétel Kínának presztízsszempontból is fontos, és Hszi piacorientált gazdaságpolitikáját is segítené. Az IMF igazgatósága leghamarabb idén novemberben módosíthatja a kosár összetételét, a tagok szavazatának legalább 70 százalékával - a kvótakiosztás alapján az USA a szavazatok 17 százalékával rendelkezik. Lesz még idén amerikai kamatemelés fedőetlen szerint kockázatos volna a halogatás is A gazdaság számára ma már nem a kamatemelés időzítése a fontos kérdés, hanem az, hogy a jegybank milyen pályán tervezi mozgatni az irányadó kamatot. Ha sokáig halogatnák a hét éve nulla százalék közelében lévő kamat emelését, azzal azt kockáztatnák, hogy esetleg később hirtelen és nagyobb mértékben kellene feljebb vinni azt. Ezt mondta magyar idő szerint csütörtökön éjjel elhangzott beszédében Janet Yellen, az amerikai jegybank (Fed) elnöke, aki megerősítette: arra számít, hogy még idén megemelkedik az irányadó kamat. A Massachusetts Egyetemen, Amherstben hosszú előadásban fejtette ki nézetét a gazdaság állapotáról és az infláció alakulásáról az elnök, akit a lámpák által sugárzott nagy meleg miatt enyhe és - az utólag kiadott közlemény szerint - rövid ideig tartó rosszullét fogott el, ahogy a szöveg felolvasásának a végére ért. Más döntéshozókhoz hasonlóan, akik a nyíltpiaci bizottság szeptember közepi ülése óta megszólaltak, Yellen is igyekezett eloszlatni azokat a terjedő piaci várakozásokat, hogy a növekvő globális bizonytalanságok miatt idén már nem emeli meg a kamatot a Fed. A szeptemberi ülés tizenhét résztvevője közül tizenhárom erre az évre várja a döntést a 2006 óta első emelésről, függetlenül attól, hogy a világgazdaságban inkább növekednek a bizonytalanságok, hogy a dollár erősödött, s emiatt is idén akár másfél százalékponttal elmaradhat az infláció üteme a kétszázalékos céltól. A jegybanknak persze meg kell győződnie arról: az infláció iramát képes a kitűzött szinten rögzíteni, s arról is, hogy a gazdaság jó ütemben bővül a munkanélküliség csökkenéséhez. A kereskedelmi minisztérium statisztikai részlege pénteken tette közzé a bruttó hazai termék (GDP) második negyedévi alakulásának harmadik becslését, s e szerint a gazdaság 3,9 százalékkal bővült, vagyis gyorsabban, mint a második jelentésben szereplő 3,7 százalék, jórészt a háztartások élénkebb fogyasztásának köszönhetően. Csütörtöki értekezésében még Japán példáját is felhozta a Fed elnöke annak érzékeltetésére, hogy a nagyon alacsony infláció miért káros, de egyben annak érzékeltetésére is, hogy a közgazdász-társadalom még egyáltalán nem ismeri teljes mértékben az árszínvonal változásának természetét. A túlságosan alacsony infláció megakadályozza a jegybankot a recesszió leküzdésében, másrészt növeli az adósok terheit. Ezzel szemben a hirtelen gyorsuló pénzromlási ütem megfosztja a háztartásokat vásárlóerejüknek egy részétől, az üzleti szektort pedig a beruházások halasztására készteti. Az inflációt most átmeneti tényezők, az olcsó olaj és az erős dollár tartják alacsony szinten, de két-három éven belül a fogyasztási kiadások árindexe a kétszázalékos cél közelébe kerülhet. A munkanélküliség öt százalék alá csökkenhet belátható időn belül, bár a munkaerőpiacon azért bőségesen találni kihasználatlan kapacitásokat, sokan szeretnének például teljes állásban dolgozni, de csak részmunkaidőben foglalkoztatják őket. Nem baj, ha a munkanélküliségi ráta a teljes foglalkoztatásnak ítélt öt százalék alá esik, mert ez serkentheti az inflációt. Érdemes tehát Yellen szerint megkezdeni a kamatemelési ciklust, de eleve jelezni, hogy aztán a pálya íve egyáltalán nem lesz meredek. Ha mostanában nem lépnek, később esetleg hirtelen és nagyot kell emelni. De nem mellékes szempont, hogy a tartósan nagyon alacsony kamat túlzott kockázatvállalásra ösztönözhet, vagyis pénzügyi stabilitási veszélyeket is rejt magában. ■ B. M. L. Sokáig nem lehet halogatni - mondta Janet Yellen 2015. SZEPTEMBER 28., HÉTFŐ