Világgazdaság, 2015. szeptember (48. évfolyam, 167/11675-188/11697. szám)

2015-09-28 / 186. (11695.) szám

4 GAZDASÁG Megállapodott a gázszállításról Oroszország, Ukrajna és az EUKözeledés a cybertérben megállapodás Kína és az USA együtt lép fel a gazdasági kémkedés ellen PARAFÁLTA az Ukrajnába irá­nyuló gázszállításokról szóló megállapodást Oroszország, Ukrajna és az Európai Unió. Alekszandr Novak orosz és Volodimir Demcsisin ukrán energiaügyi miniszter, vala­mint Maros Sefcovic, az Euró­pai Bizottság energiaunióért felelős biztosa pénteken hat órán át tárgyaltak egymással Brüsszelben, majd éjjel újság­írók előtt látták el kézjegyük­kel a téli, azaz az idén október 1-jétől a jövő év március végé­ig tartó időszakra vonatkozó orosz gázszállítások feltételeit tartalmazó jegyzőkönyvet. Maros Sefcovic hangsúlyoz­ta: a téli megállapodás kulcs­­fontosságú elem annak bizto­sításában, hogy Ukrajnának elegendő mennyiségű földgáz álljon rendelkezésére a fűtési idényben, illetve szavatolják az Európába irányuló földgáz folyamatos és megbízható szál­lítását. Az ukrán miniszter el­fogadhatónak minősítette a megállapodásban rögzített fel­tételeket, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan felújítják az orosz földgáz ukrajnai im­portját. Ukrajna vállalta, hogy biztosítja a földgáz zavartalan tranzitját, miközben 2 milli­árd köbméter gázzal növeli tartalékait októberben. Az Európai Unió vállalta, hogy segít Ukrajnának a gázvásár­lások finanszírozásában, így közbenjár nemzetközi pénz­intézeteknél, köztük a Nem­zetközi Valutaalapnál és a Világbanknál a szükséges fe­dezet előteremtésének érdeké­ben, de nem folyósít kiegészítő pénzügyi támogatást a már megígért 500 millió dolláros hitelen felül. Oroszország vállalta, hogy az idei utolsó és a jövő évi első negyedévben piaci áron adja el a földgázt Ukrajnának. Az árat a szomszédos uniós orszá­gokéval azonos szinten, ezer köbméterenként 252 dollárban határozzák meg az idei utolsó negyedévre. ■ MTI Elvi egyetértésre jutott cy­­berbiztonságügyben az USA és Kína, némi szankció­fenyegetés árnyékában. Klí­maügyben sokkal nagyobb az egyetértés a két ország között. VG-összeállítás Az USA és Kína megállapodott a gazdasági célú cyberkémke­­dés visszaszorításáról - ez volt az egyik nagy bejelentés Hszi Csin-ping kínai államfő és Ba­rack Obama amerikai elnök múlt heti washingtoni találko­zói után. Mindkét állam elkö­telezte magát amellett, hogy a gazdasági élet cyberbiztonsá­­gi szabályainak összhangban kell lenniük a WTO előírásai­val - áll a közös közleményben -, precízen meg kell őket hatá­rozni, és nem lehetnek diszk­riminatív jellegűek. Az USA és Kína fontosnak tartja a szelle­mi tulajdon védelmét - tették hozzá -, beleértve az üzleti titkokat, és nem akarja, hogy szellemi tulajdonjogok vagy technológiák átengedésétől tegyenek függővé valamilyen üzleti tevékenységet egymás piacain. Kölcsönösen egyet­értenek abban, hogy államok nem tanúsíthatnak vagy nem támogathatnak semmilyen helytelen magatartást a szelle­mi tulajdonnal kapcsolatban, illetve sem államok, sem válla­latok nem szerezhetnek illegá­lis módszerekkel technológiai és üzleti előnyöket. A kölcsönösség hangsúlyo­zása a diplomácia része, hi­szen korábbi amerikai nyilat­kozatok szerint kínai részről fenyegeti veszély a cyberbiz­­tonságot, és Washington részé­ről megfogalmazódott a gya­nú, hogy Peking keze is benne van kormányzati és vállalati adatbázisok elleni hackertá­­madásokban. Ezt meg kell állítani - jelentette ki határo­zottan Obama a Hszivel tar­tott közös sajtóértekezleten, és ugyan hozzátette, hogy nagy lépést tettek, de úgy folytat­ a cyberbűnözők ellen. A kínai tag most az a kérdés, követik-e államfő viszont elismételte, tették a szavakat, ő kész arra, hogy Pekingnek nincs köze az hogy szankciókat vezessen be amerikai vállalatok titkainak meghekkeléséhez, a problémát pedig kétoldalú együttműkö­déssel, és nem a téma átpoliti­­zálásával kell megoldani. Obama nem sokkal Hszi lá­togatása előtt már kilátásba helyezte, hogy szankciókat tervez a cyberbűnözésben vétkesnek talált kínai vállala­tok ellen, és elemzők szerint ennek is szerepe lehetett ab­ban, hogy legalább egy ilyen szintű megállapodásra jutot­tak. Kína először volt hajlandó különbséget tenni a nemzet­­biztonsági célú és a gazdasá­gi kémkedés között - emelte ki az AP-nek Dmitri Alpero­vich, a Crowdstrike cyberbiz­­tonsági cég vezetője, hozzát­éve: már az is nagy eredmény, hogy Kína kész válaszolni az ezzel kapcsolatos amerikai kormányzati megkeresések­re. (Alperovich 2011-ban egy nagy port felvert jelentést tett közzé a gazdasági célú kínai cyberkémkedésről.) Egyértelmű sikernek tart­ják viszont az értékelések, hogy az USA és Kína folytat­ni tudja az együttműködést klímaügyben. A december­ben esedékes párizsi globá­lis klímamegállapodás előtt előrelépés, hogy Peking vál­lalta: 2017-től megkezdi egy belső kibocsátáskereskedel­mi rendszer kiépítését a leg­­szennyezőbb iparágaiban, emellett elkötelezi magát az energiaiparban a „zöld meg­közelítés” mellett. Az együtt­működés jegyében Kína azt is bejelentette, hogy 20 milliárd jüannal (3,1 milliárd dollár) támogatja a feltörekvő orszá­gok klímaintézkedéseit - az USA már korábban megígért egy 3 milliárd dolláros befize­tést az ezt szolgáló nemzetkö­zi alapba. Elnöki párok a Fehér Házban. Sokkal nagyobb az egyetértés Egy lépéssel közelebb az SDR-hez AZ USA TÁMOGATJA, hogy a jüan bekerüljön a Nemzet­közi Valutaalap (IMF) tarta­lékvalutáinak kosarába, az­az az SDR-be, ha megfelel a meglevő követelményeknek - az egyik közös közlemény­ben szereplő állításra Hszi Csin-ping külön is felhívta a figyelmet a sajtóértekezle­ten. A közlésben az a lé­nyeg, ami hiányzik belőle: korábban Washington min­dig hozzáfűzte, hogy Kíná­nak előbb még pénzügyi re­formokat kell végrehajtania. Most viszont úgy fogalmaz­tak, hogy az USA támogatja Kína reformvállalásait a pénzügyi és tőkepiacokon, amiből elemzők azt szűrték le, hogy az IMF által adott értékelés lesz a döntő szem­pont. Az SDR-ben való rész­vétel Kínának presztízs­­szempontból is fontos, és Hszi piacorientált gazdaság­­politikáját is segítené. Az IMF igazgatósága leghama­rabb idén novemberben mó­dosíthatja a kosár összetéte­lét, a tagok szavazatának legalább 70 százalékával - a kvótakiosztás alapján az USA a szavazatok 17 szá­zalékával rendelkezik. Lesz még idén amerikai kamatemelés fed­őetlen szerint kockázatos volna a halogatás is A gazdaság számára ma már nem a kamatemelés időzítése a fontos kérdés, hanem az, hogy a jegybank milyen pályán ter­vezi mozgatni az irányadó ka­matot. Ha sokáig halogatnák a hét éve nulla százalék közelé­ben lévő kamat emelését, azzal azt kockáztatnák, hogy esetleg később hirtelen és nagyobb mértékben kellene feljebb vin­ni azt. Ezt mondta magyar idő szerint csütörtökön éjjel elhangzott beszédében Janet Yellen, az amerikai jegybank (Fed) elnöke, aki megerősítet­te: arra számít, hogy még idén megemelkedik az irányadó ka­mat. A Massachusetts­ Egyete­men, Amherstben hosszú elő­adásban fejtette ki nézetét a gazdaság állapotáról és az infláció alakulásáról az elnök, akit a lámpák által sugárzott nagy meleg miatt enyhe és - az utólag kiadott közlemény szerint - rövid ideig tartó rosszullét fogott el, ahogy a szöveg felolvasásának a végé­re ért. Más döntéshozókhoz hasonlóan, akik a nyíltpiaci bizottság szeptember közepi ülése óta megszólaltak, Yellen is igyekezett eloszlatni azokat a terjedő piaci várakozáso­kat, hogy a növekvő globális bizonytalanságok miatt idén már nem emeli meg a kama­tot a Fed. A szeptemberi ülés tizenhét résztvevője közül ti­zenhárom erre az évre várja a döntést a 2006 óta első eme­lésről, függetlenül attól, hogy a világgazdaságban inkább növekednek a bizonytalansá­gok, hogy a dollár erősödött, s emiatt is idén akár másfél százalékponttal elmaradhat az infláció üteme a kétszázalékos céltól. A jegybanknak persze meg kell győződnie arról: az infláció iramát képes a kitű­zött szinten rögzíteni, s arról is, hogy a gazdaság jó ütem­ben bővül a munkanélküliség csökkenéséhez. A kereskedel­mi minisztérium statisztikai részlege pénteken tette közzé a bruttó hazai termék (GDP) má­sodik negyedévi alakulásának harmadik becslését, s e szerint a gazdaság 3,9 százalékkal bő­vült, vagyis gyorsabban, mint a második jelentésben szerep­lő 3,7 százalék, jórészt a ház­tartások élénkebb fogyasztá­sának köszönhetően. Csütörtöki értekezésében még Japán példáját is felhozta a Fed elnöke annak érzékelte­tésére, hogy a nagyon alacsony infláció miért káros, de egy­ben annak érzékeltetésére is, hogy a közgazdász-társadalom még egyáltalán nem ismeri tel­jes mértékben az árszínvonal változásának természetét. A túlságosan alacsony infláció megakadályozza a jegyban­kot a recesszió leküzdésében, másrészt növeli az adósok ter­heit. Ezzel szemben a hirtelen gyorsuló pénzromlási ütem megfosztja a háztartásokat vá­sárlóerejüknek egy részétől, az üzleti szektort pedig a beruhá­zások halasztására készteti. Az inflációt most átmeneti té­nyezők, az olcsó olaj és az erős dollár tartják alacsony szinten, de két-három éven belül a fo­gyasztási kiadások árindexe a kétszázalékos cél közelébe kerülhet. A munkanélküliség öt százalék alá csökkenhet be­látható időn belül, bár a mun­kaerőpiacon azért bőségesen találni kihasználatlan kapa­citásokat, sokan szeretnének például teljes állásban dolgoz­ni, de csak részmunkaidőben foglalkoztatják őket. Nem baj, ha a munkanélküliségi ráta a teljes foglalkoztatásnak ítélt öt százalék alá esik, mert ez ser­kentheti az inflációt. Érdemes tehát Yellen szerint megkez­deni a kamatemelési ciklust, de eleve jelezni, hogy aztán a pálya íve egyáltalán nem lesz meredek. Ha mostanában nem lépnek, később esetleg hirtelen és nagyot kell emelni. De nem mellékes szempont, hogy a tar­tósan nagyon alacsony kamat túlzott kockázatvállalásra ösz­tönözhet, vagyis pénzügyi sta­bilitási veszélyeket is rejt ma­gában. ■ B. M. L. Sokáig nem lehet halogatni - mondta Janet Yellen 2015. SZEPTEMBER 28., HÉTFŐ

Next