Világgazdaság, 2016. szeptember (48. évfolyam, 170-190. szám)

2016-09-16 / 181. szám

2 ÜZLET Alaptőke Veszteség­­rendezés a kereskedőháznál Félmilliárd forinttal, 3,501 milli­­árdra csökkenti az alaptőkéjét az MNKH Nemzeti Kereskedőház Zrt. - erről döntött augusztus végén a külügyi tárca felügyelete alatt álló társaság. A kereskedőház tavaly kö­zel 6 milliárd, az azt megelőző év­ben 2,3 milliárd forint veszteséget mutatott ki, saját tőkéjét a 2014 végi 6,8 milliárd forintról 2015 végére 2,5 milliárdra fogyasztotta. Azaz messze elmaradt a 4 milliárdos alaptőkétől, illetve a törvényben előírt szinttől, így szükségessé vált a tőkerende­zés. Erről a könyvvizsgáló KPMG is megemlékezett a mérleghez fűzött jelentésében azzal, hogy az állami társaság „soron következő közgyű­lésén dönt” a tőkehelyzet rendezé­séről. Technikailag a tőkeleszállítás úgy történik, hogy az egymillió fo­rint névértékű részvényekből a fő tulajdonos magyar állam része 494 darabbal, a 0,75 százalék tulajdon­­résszel bíró Magyar Nemzeti Ipar­kamaráé 6 darabbal csökken. A keleti nyitás jegyében létreho­zott állami társaság bevétele tavaly 5,6 milliárd forintra nőtt az előző évi 427 millióról, ami nagyobbrészt bel­földről jött össze, az exportértékesí­tés mintegy 1,1 milliárd forintot tett ki. A kiadásai között a legnagyobb tétel a külföldi képviseleti irodák fenntartási költsége volt, ami tavaly összesen 2,6 milliárd forintot tett ki. A kereskedőház tőkéjét legutóbb éppen egy éve emelték egymilliárd forinttal, és a Külügyminisztérium 5 milliárd forint kölcsönt nyújtott még 2014-ben a cégnek. A kölcsön visszafizetése jövő év októberében, illetve decemberében esedékes. V. F. I. Az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. exportértékesítése (millió forint) 2014 2015 Humrgok____________62,8 227,6 EU-n kívüli európai országok 10,5 4,3 * világ BWil része 178,5 853,4 FORRÁS: MÉRLEGBESZÁMOLÓ Légi közlekedés Előzi a Wizz Air a Malévet Jövő áprilistól négy új járatot indít Budapestről a Wizz Air - jelentette be Váradi József, a Wizz Air vezér­­igazgatója Faro, Bergen, Hanno­ver és Lamezia Terme is felkerül a térképre. A Liverpoolba, illetve Nizzába tartó járatok számát növel­ni fogják, így a Wizz Air több mint négymillió helyet kínál budapes­ti indulással 2017-re, 8 százalékkal többet az ideinél. A légitársaság a tavalyi 2,8 millió utas után idén 3,5 millióval számol a magyarországi forgalomban. Ezzel a Wizz Air lesz a rekorder Budapesten, a Malév­nak ugyanis legjobb évében 3,2 mil­lió utasa volt - emelte ki Váradi. Az egész piacon is növekedésre számít a Wizz Air, idén 24 millió utas for­dulhat meg a járatain. A társaság budapesti bázisára jövő tavasszal egy újabb Airbus A321 érkezik, így ott már 11 repülőgép lesz. A Brexitnek egyelőre nem volt je­lentős hatása - mondta Váradi de a cég az angol járatokon felére, 15 százalékra csökkentette a bővülési kilátásokat. A társaság eddig túltel­jesítette pénzügyi ígéreteit - emelte ki a cégvezető, hozzátéve, elkötele­zettek a londoni tőzsde mellett, a BÉT-en való megjelenésük tovább­ra sincs napirenden. D. J. VILÁGGAZDASÁG Brüsszel Egymásba érnek az aszfaltügyek Parkol az uniós pénz A Közgép által feldo­bott aszfaltügy kiver­te a biztosítékot Brüsszelben: meg­akasztotta a még az előző ciklus hasonló ügye miatt felfüg­gesztett milliárdok át­utalását. VITÉZ F. IBOLYA - c­kk­ Már minden tagország hozzájárult, hogy az Európai Bizottság feloldja a 2007-2013 közötti útépítésekhez nyújtott uniós támogatások kifize­tésének megszakítását, mégsem in­dult meg a pénzáram Budapestre. A Világgazdaság brüsszeli forrásból úgy értesült, hogy közvetlenül az át­utalás előtt robbant a bomba: újabb aszfaltügy híre érkezett Brüsszelbe. A regionális biztos leállította a ki­fizetést, és részletes indoklást kért a Miniszterelnökségtől, immár a 2014-2020 közötti időszak közbe­szerzési metódusáról. Az aszfaltke­verőügy kapcsán korábban mint­egy 500 milliárd forintnyi beragadt támogatásról volt szó, a brüsszeli forrás most mintegy 700 millió euró átutalásának megakadását jelezte. Mint korábban megírtuk, a 2014- 2020-as támogatási ciklus útépítési pályázataiban a bírálati szempon­tok közé bevették a környezetter­helési értéket, ami a minél kisebb szén-monoxid-kibocsátást díjazza. Ezzel a módszerrel - mint idén au­gusztusban kiderült Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Köz­gép 10,4 milliárdos ajánlata sem volt elég ahhoz, hogy megelőzze a 14,8 milliárdért ajánlkozó Stra­­bag-Hódút párost. Egy fő elemnek, az aszfalt szállítási távolságának kö­szönhetően, ez ugyanis 20 százalé­kos súlyszámmal került be a szem­pontok közé. A legalacsonyabb árral szemben a környezettudatos megközelítés preferálását az uniós irányelvek is előírják, ezzel nincs gond. Brüsszel­ben azonban azon akadtak fenn, hogy diszkriminatívra sikeredett az alkalmazása. A feltételek közé csak az aszfalt szállítási távolsága került be, semmilyen más, az útépítéssel kapcsolatos anyag - mint a kő vagy a föld - mozgatása nem szempont. Vagyis nyerésre csak annak van esé­lye, aki az építkezéshez a legköze­lebb rendelkezik aszfaltkeverővel. A végeredmény pedig lehet az, hogy kétszer egysávos út kilométeren­ként 3 milliárd forintért, autópálya­árban épül. Azt vizsgálják Brüsszelben, „visz­­szaesőnek” számít-e Magyarország, és ha igen, az előző ciklus támoga­tását vissza lehet-e tartani az új cik­lusban ismévlődő) hasonló probléma miatt. A 2007-20­­3-­es Támogatási időszakban az útépítő tenderekül Brüsszel azt találta diszkriminatív­nak, hogy a közbeszerzési pályázati feltételek alapján csak az pályáz-Állítólag mintegy 700 millió euró átutalása akadt el hatott eséllyel, aki az építkezéstől kilométerben meghatározott távol­ságon belül aszfaltkeverővel ren­delkezett. Lázár János, a Miniszter­­elnökséget vezető miniszter néhány hónapja bejelentette, hogy megálla­podás született, és Magyarország 48 milliárd forint büntetéssel megússza az aszfaltkeverős kalandot. A napok­ban a DK azonban azt közölte Cori­­na Cretu uniós biztosra hivatkozva, hogy Brüsszel ennél lényegesen töb­bet, 573 millió eurót, mintegy 180 milliárd forintot tárt vissza. A Miniszterelnökség a­­ régi és az új aszfaltkeverőüggyel kapcsolatos, hétfőn reggel átküldött kérdésekre nem válaszolt a Világgazdaságnak. Azt szerettük volna megtudni, hogy érkezett-e pénz, s ha igen, mennyi a felfüggesztett uniós támogatásból. Miképpen kerülhetett a pályázati feltételek közé olyan, egyszer már elmeszelt elem, mint a fix telepítésű aszfaltkeverő megléte? Valamint: a Miniszterelnökség megítélése sze­rint elképzelhető-e, hogy Brüsszel megtagadja a 2007-2013 közöt­ti időszakban az aszfaltkeverőügy miatt felfüggesztett támogatások ki­fizetését azért, mert az új ciklusban hasonló problémát észlelt? 2016. szeptember 16. péntek Az nyerhet útépítést, akinek az építkezéshez legközelebb van aszfaltkeverője FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Szabályozás Műszaki és biztonsági korlátokat kaptak a beruházók Nem érhet az égig a szélerőmű Magyarországon az eddiginél ke­ményebb műszaki-biztonsági elő­írások vonatkoznak az újonnan te­lepített szélerőművekre a Magyar Közlönyben megjelent miniszteri rendelet szerint, miután módosul a „villamosmű” biztonsági-műszaki követelményeire vonatkozó 2001- es rendelet is. Az új szélerőművek számszerű paramétereit kiegészítő feltételek szigorítják: a torony és a rotorlapát lehet akár 100 méter ma­gas is, de csak akkor, ha a szélturbi­na nem zavarja a légi közlekedést, valamint a rádiófrekvenciás távköz­lési, hírközlési és honvédelmi célú hálózatokat. Mivel a fél megawat­tosnál nagyobb szélturbinák lapát­ja működés közben nem közelítheti meg a talajt 50 méternél jobban, e kikötés 25 méterben maximálja egy rotorlapát méretét. (A hazai vállal­kozások már ma is csak fél mega­wattosnál nagyobb szélturbinákat üzemeltetnek.) A lapát végének kerületi sebessé­ge nem haladhatja meg a másod­percenként 60 métert, valamint nem veszélyeztetheti a szabadon élő repülő madárfajokat és a re­pülésbiztonságot (az nem derül ki, mekkora az a lapátsebesség, ami nem jelent veszélyt a madarakra). A szélturbinának 25 m/s szélsebes­ség felett biztonsági leállást kell vé­geznie. Van zajkorlát is. A turbina hangja a talaj fölötti másfél méteren belül legfeljebb 60 decibel lehet a bizton­sági övezeten belül, 40 decibel azon kívül. A biztonsági övezet az erőmű magasságának a kétszerese, tehát legfeljebb 200 méter. A teljesítményhatár 2 megawatt - a ma működő szélturbinák több­sége kisebb teljesítményű, ezt a ha­tárt csak a fiatalabbak érik el. Az új széltornyokból összeállított, 4-25 megawattos szélerőműparkokat a középfeszültségű, az annál nagyob­bakat a nagyfeszültségű alállomá­­sok gyűjtősínjére kell rácsatlakoz­­tatni. A fél megawattosnál nagyobb szélerőműre - lényegében mindre - villámhárítót kell szerelni. Magyarországon tehát az akar majd szélerőművet építeni, aki ta­lál a fenti elvárásoknak eleget tévő, gazdaságosan működtethető lé­tesítményt. Mindez azért fontos, mert 2017. január 1-jétől várha­tóan hatályba lép a megújuló ala­pú energiatermelés új támogatási rendszere (Metár), amelyben éven­te lehet majd pályázni a támogatás­ra. 2017 és 2021 között a kötelező átvételi rendszerben minden évbe­n legfeljebb 12 milliárd forint osztha­tó ki az érintett áramtermelőknek, úgy, hogy az adott évre jutó keret mindig csökken az előző évi kifi­zetésekkel. Ugyanezen elv szerint ítélhető meg 10 milliárd forintnyi, prémium típusú támogatás pályá­zat nélkül, illetve 70 milliárd forint pályázattal. B. H. L. A kikötés alapján legfeljebb 25 méteres lehet egy rotorlapát fotó­mn

Next