Világgazdaság, 2018. szeptember (50. évfolyam, 167-186. szám)

2018-09-03 / 167. szám

magyar gazdaság ■ Az új uniós bizottsággal lesz érdemes egyeztetni Nem biztos, hogy a jelenlegi össze­tételű Európai Bizottsággal van ér­telme a tárgyalásoknak a követke­ző uniós ciklus költségvetéséről, mivel a 2019-es európai parlamenti válasz­tások után új testület áll fel, és annak elnökét várhatóan nem Jean-Claude Junckernek hívják majd - mondta az Origónak Varga Mihály pénzügyminisz­ter. Az unió korábbi alapértékei szerint kellene kialakítani a büdzsét. A gazda­sági fejlesztéseket ott kell megvalósí­tani, oda kell koncentrálni, ahol lema­radás van - emelte ki. I­NG ­ Jövőre indulhat a gázszállítás a horvát-magyar összekötő vezetéken A magyar és a horvát hálózatot összekötő interkonnektor kétirányúsításával Horvátország 2019 végére lehetővé teszi, hogy Magyarország gázt vásároljon tőle - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Mti­nek, miután Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energetikai miniszterrel egyeztetett. Egyúttal elkezdőd­tek a tárgyalások a krki LNG-terminálról vásárolható gáz áráról is. „Magyarország nemzetbiztonsági és gazdasági érdekeit az szolgálja, ha minél több forrásból tudja be­szerezni a gazdaság működtetéséhez és a lakosság igé­nyeinek kielégítéséhez szükséges gázmennyiséget" - hangsúlyozta. Legkésőbb 2020 végén lejár a magyar­orosz megállapodás, utána teljesen új forrásokat von­hatnak be az ellátásba.' VG Az idehaza megtermelt paprika százaléka, 110 ezer tonna belföldi fogyasztásra megy . Állami forrásból ösztönöznék a kkv-szektorban a digitális megoldások alkalmazását Ősszel tárgyalják a 2021-2027-es terveket GYÖNGYÖSI BALÁZS A rövidebb futamidejű fejlesztések brüsszeli preferálása is nehezíti a 2021-2027-es cik­lus tervezését, de a kormány minden követ megmoz­gat a versenyképesség javítása érdekében. A 2021-2027-es uniós ciklus fejlesztési prioritásait alap­vetően két tényező befolyá­solja: nemzeti céljaink és az uniós környezet - közölték a Világgaz­dasággal az Innovációs és Tech­nológiai Minisztérium (ITM) kom­munikációs osztályán. A Nemzeti Versenyképességi Tanács több gaz­daságfejlesztési elképzelést már jú­liusban megtárgyalt, köztük az ITM által összeállított gazdaságpolitikai stratégiát. Az ennek eredménye­ként kialakított gazdaságfejleszté­si koncepciót ősszel vitatja meg a kormány. Megnehezíti azonban a tervezést, hogy a bizottsági javas­lat negyedével csökkentené a Ma­gyarországnak jutó kohéziós ke­retet, továbbá számos elemében - országspecifikus ajánlásokhoz való kötés, 5 + 2 éves tervezés, rö­videbb futamidejű fejlesztések pre­ferálása - korlátozza a mozgásteret. Mindenesetre a tárca szerint erős alapot teremt, hogy a 2014-2020-as források 60 százalékát gazdaságfej­lesztésre fordítja a kormány, előny­ben részesítve a hazai kkv-kat. Stratégiai cél az életminőség javí­tása, amihez kreatív magyarokra és erős, innovatív hazai vállalkozások­ra van szükség. Ezért további ver­senyképesség-javítást, illetve ipar 4.0-s automatizációs és digitális megoldások alkalmazását ösztön­ző felhívások megjelenése várható hazai forrásból - erősítették meg az ITM-nél a Világgazdaság értesülé­sét. Lapunk ugyanis úgy tudja, ál­lami pénzből még idén november­­ben-decemberben megjelenhetnek új pályázatok ebben a tárgykörben, s azokra már jövő januárban-febru­­árban be lehetne adni támogatói kérelmeket. Emellett jövő tavasz­­szal újabb uniós kiírásokkal is le­het kalkulálni a visszahulló források keretéből. Kalkulációink szerint az így felszabaduló összeg a százmilli­árdos nagyságrendet is elérheti, e kérdésben az ITM várakozásai óva­tosabbak. Az új felhívások kapcsán hangsúlyozták: kitüntetett figye­lemmel kezelik a gyors növekedé­si potenciállal rendelkező cégeket, mert céljuk, hogy legyenek olyan hazai vállalkozások, amelyek saját termékekkel nemzetközileg is ver­senyképesek lehetnek, a világ élvo­nalába is kerülhetnek. Életminőségünk egyik kulcs­­fontosságú eleme az épített kör­nyezet minősége a tárca szerint, ezért az aktuális felhívások közül a hazai építésgazdaság termelé­kenységnövekedését célzót is ki­emelték, melynek keretében 16 milliárd forint igényelhető idén. Az ITM emlékeztetett: 2017-től 2022-ig eléri a 20 ezermilliárd fo­rintot az építőipari beruházások megrendelésállománya, melyből 15 ezermilliárd közösségi beruházás. Kreatív megoldásokkal, innovatív eszközök és eljárások alkalmazásá­val a hazai építőipar termelékeny­sége, kapacitása és a bérek is 20-40 százalékkal növekedhetnek azoknál a vállalatoknál, amelyek az ITM ajánlásait alkalmazzák, például a fejlett projektmenedzsmentet és az előregyártott elemek tervezését, al­kalmazását - tették hozzá. A technológia minden más ipar­ágban is kihívás elé állítja a vál­lalatokat, amelyre az innováció a válasz. Az ipar 4.0 egyik legfonto­sabb eleme a digitalizáció, fő kihí­vása a folyamatmenedzsment, az automatizáció és robotizáció, vala­mint a nagy mennyiségű adat gyűj­tése és intelligens feldolgozása. Az ITM jelezte, hogy az Ipar 4.0 min­tagyár programba regisztrálva a hazai vállalkozások segítséget kap­hatnak ezen technológiák személy­re szabott bevezetéséhez. Mindez a hazai kkv-k egyik legégetőbb prob­lémájára, a termelékenység növelé­sére nyújt megoldást. A 2014-2020-AS UNIÓS CIKLUS FŐ PARAMÉTEREI­­ Mrd Ft ■ Igényelt támogatás 12 773 Bt Odaítélt összeg 8 667 ■ Kifizetett összeg 5148 Forrás: FAIR, VG-grafika üzleti napilap www.vg.hu ­ Júliusban tovább gyorsult az ipari termelői árak emelkedése Júliusban az ipari termelői árak 8,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét, a júniusi 7,5 százalé­kos emelkedés után - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Az árváltozás hátterében alapvetően a bérek növekedése, az olajár-emelkedés és a forint gyengülése állt. A belföldi értékesítési árak átlagosan 8,5 százalék­kal nőttek, ezen belül a feldolgozóipar árai 9,2 százalék­kal emelkedtek. Legjobban a kőolaj-feldolgozásban és a kokszgyártásban emelkedtek az árak júniusban (40,3 százalékkal az előző havi 31,2 százalék után). A vegy­ipar árai is átlag felett, 13,4 százalékkal nőttek. A gyógy­szeriparban viszont már a tavaly júliusival megegyező árszint volt a jellemző, míg a gumiiparban szintén átlag alatti, 5,1 százalékos áremelkedést mértek.­­VG OSZTÁLYZAT A jegybank szakértői szerint továbbra is várható a felminősítés A Fitch Ratings sem változtatott az adósbesoroláson K.­it­­ Magyarország már megérett a felminősítésre - reagált közleményé­ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) arra, hogy a Fitch Ratings pénteken megerősítette változatlan pozitív ki­látással Magyarország BBB mínusz befektetési ajánlású államadós-be­­sorolását. A jegybank szerint a hi­telminősítő arra várhat, hogy a gaz­dasági mutatók a mostani kedvező szinteken stabilizálódjanak, s kon­szolidálódjon a globális befektetői környezet, így az MNB szerint to­vábbra is várható a felminősítés. A Fitch elemzésében közölte, be­sorolásuk tükrözi, hogy a magyar gazdaság strukturális jelzőszámai erőteljesek a cég által a BBB minő­sítési kategóriában nyilvántartott többi szuverén adós értékeivel ösz­­szevetve, az osztályzat ugyanakkor figyelembe veszi a magasabb köz- és nettó külső adósságrátát, valamint a szakpolitikai döntéshozatal kiszá­míthatatlanságából és a prociklikus költségvetési politikából eredő koc­kázatokat is. A magyar besorolás pozitív kilátása a nettó külső adós­ságban, illetve az államadósság­ban tapasztalható javulási folyama­tot jelzi - tették hozzá. A jegybank is hangsúlyozta, hogy Magyaror­szág nettó külső adóssága az évti­zed eleji rekordmagas, 70 százalék fölötti GDP-arányos szintekről idén év végére 10 százalék közeli szintre csökkenhet, 2020-ra pedig várható­an teljesen eltűnik; a Fitch előrejel­zése szerint 5 százalékra csökken, ami nagyjából megfelelne a cég lis­táján BBB besorolással szereplő ál­­lamadósok mediánértékének. Az MNB megjegyezte azt is, hogy a kö­vetkező években stablan 3-4 száza­lék körüli szinten maradhat a növe­kedés, ami szintén pozitív tényező a­ hitelminősítő módszertana alapján. Óvatosságra utal az elemzők többsége szerint, hogy a Fitch vál­tozatlanul hagyta Magyarország besorolását. Az utóbbi hetekben a nemzetközi piacokon kedvezőtle­nebbé vált a hangulat, ami a feltö­rekvő piacok, köztük hazánk szá­mára is kockázat - közölte Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Szerinte a felminősítés ellen hatha­tott, hogy az államadósság a csökke­nés ellenére még mindig magas, és a folyó mérlegben lévő többlet csök­kenhet a következő időszakban. Tö­rök Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint akkor lehet számí­tani felminősítésre, ha a növekedési és egyensúlyi folyamatok megnyug­tató pályán mozognak a következő negyedévekben. A három nagy hitelminősítő 2018- ban hat időpontot tűzött ki a magyar adósbesorolások vizsgálatára, de ed­dig egyikük sem jelentett be módo­sításokat. Idén utoljára, november 23-án a Moody’s veszi napirendre a magyar államadós-osztályzat felül­vizsgálatát. MAGYARORSZÁG NETTÓ KÜLSŐ ADÓSSÁGÁNAK ALAKULÁSA­­ 2008.1. no. ► 2018.1. né. (a GDP arányában, százalék) 70---...................................................................

Next