Világgazdaság, 2020. április (52. évfolyam, 65-84. szám)

2020-04-08 / 70. szám

magyar gazdaság ■ Van elég mozgástér a beavatkozásra Magyarországon az idén 2,7 százalé­kos gazdasági recessziót és az év má­sodik felétől fokozódó inflációs nyo­mást prognosztizál az Euler Hermes hitelbiztosító, amely ezzel párhuza­mosan leminősítette a magyar autó­gyártó és beszállítói szektorok koc­kázatát. Jó hír viszont, hogy az Euler Hermes értékelése szerint Magyaror­szágot gazdaságilag sokkal jobb ál­lapotban érte a sokk, mint a 2008- 2009-es válság idején, és jóval na­gyobb a mozgástér a kormányzati enyhítő beavatkozások számára. I­VG Nőtt az e-bejelentések száma S Rekordmennyiségű, 1756 elektronikus hatósági beadvány érkezett tavaly az SZTNH-hoz. Ez a szám csaknem a hétszerese a 2015-ös adatnak (257), de 2018-hoz (1600) képest is csaknem 10 százalékos a bővülés. Ez­zel együtt a postán érkező dokumen­tumok száma jelentősen, csaknem a felére csökkent az elmúlt öt évben. Tavaly már a védjegyoltalmi bejelen­tések 46 százaléka elektronikusan érkezett a hivatalhoz, ami igazolja az SZTNH ügyfélbarát törekvéseit. ■ Szárnyalva zárta a telet a turizmus Az árbevétel 21 százalékkal nőtt, a vendégéjszakák szá­ma a kereskedelmi szálláshelyeken 9,8 százalékkal ha­ladta meg februárban az előző évi bázist. A KSH gyors­­jelentése szerint az év első két hónapjában összessé­gében 20 százalékkal nőtt az értékesítés. A növeke­dés minden téren kiemelkedő volt, a szálláshelyek ár­bevétele februárban 34 milliárd forintot tett ki, ebből a szállásdíjbevétel 18 milliárdot, ami 24 százalékos növe­kedés. A szállodák szobakihasználtsága februárban 1,2 százalékkal, 52 százalékra nőtt. A Széchenyi Pihenőkár­tya forgalma 2,2 milliárd forint volt, ami 85 százalékos emelkedés. A koronavírus-járvány hatásaitól még men­tes első két hónapban 3,5 millió vendégéjszakát regiszt­ráltak a kereskedelmi szálláshelyeken, ez 11 százalékos bővülésnek felel meg.­­ S. T. A járvány miatt körülbelül százalékkal csökkent a vonaton utazók száma üzleti napilap | www.vg.hu ■ Februárban még nőtt az ipar Az egy évvel korábbihoz képest 4,1 százalékkal nőtt az ipari termelés februárban - közölte első becslését a KSH. A munka- és szökőnaphatástól megtisztított ada­tok szerint a termelés növekedése 1,7 százalékos volt. Az adatokon is látszik, hogy a koronavírus-járvány mi­att kialakult gazdasági folyamatok hatása februárban még nem volt érzékelhető. Az ipari termelésben a leg­nagyobb súlyú feldolgozóipari alágak közül a járműgyár­tásban lassult, a számítógép-, elektronikai és optikaiter­­mék-gyártásban, illetve az élelmiszer-, ital- és dohány­­termékek előállításában gyorsult a növekedés üteme. A kisebb súlyú alágazatok többségében csökkent a ter­mékvolumen. Az ipari termelés az év első két hónapjá­ban 3,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. | VG SZELLEMI TULAJDON Az oktatás digitális mederbe terelése számos új szerzői jogi feladattal jár Szabadalmi kérdés is a vírus leküzdése GYÖNGYÖSI BALÁZS : A külön­féle gyógyszerekre és orvostechnikai eszkö­zökre robbanásszerűen megnőtt az igény ennek kielégítésekor a szelle­mi tulajdon védelmé­ről is gondoskodni kell - mondta a Világgazdaság­nak Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke. A koronavírus elleni védekező eszközök, gyógyszerek kifej­lesztése nemcsak tudomá­nyos, hanem jogi kérdés is, hiszen az új termékeket vagy eljárásokat minél előbb oltalom alá kell helyez­ni, például szabadalmaztatni kell - mondta a Világgazdaságnak Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke. Kifej­tette, hogy a hazai és a nemzetközi szakemberek is az ezzel kapcsolatos folyamatok felgyorsításán dolgoznak. Kiemelte, hogy a járványhelyzet mi­att a gyógyszergyárakon túl számos orvostechnikai eszköz előállítója ese­tében is közérdek a szellemi tulajdon védelmét biztosítva megoldást talál­ni a robbanásszerű kereslet kielégíté­sére. Ha új orvostechnikai berende­zések vagy terápiás szerek esetében a gyártás hazai feltételeinek meg­teremtéséről beszélünk, akkor az SZTNH feladata a hozzá szükséges iparjogvédelem, a kutatás-fejlesztési és innovációs minősítés koordinálá­sa - húzta alá Pomázi Gyula, hozzá­téve, hogy ha az adott műszer vagy eszköz csökkentheti az egészség­­ügyi rendszer terhelését, az ötlettől a lehető leggyorsabban el kell jutni a gyártásig. Innovatívan érdemes meg­közelíteni egy-egy fejlesztés megva­lósítását, például know-how-ként megvédeni, vagy szerzői jogi védett­séget kérni rá, amely szinte azonnal megkapható, és ezáltal minimálisra szűkíthető az átfutási idő. A tényle­ges újdonságokra ezzel párhuzamo­san hosszabb szabadalmaztatási fo­lyamat elindítására is szükség lesz, hiszen minden feltárt újítás óriási üzleti értéket képvisel. Az SZTNH csaknem kétszáz fős állománya a hatósági feladatok ellátása mellett a gazdasági szereplők válságkeze­lésének támogatásán is dolgozik. A járvány terjedésének lassítása érde­kében elektronikus működésre váltó hivatal online módon is teljes körű szolgáltatást nyújt megfelelő adat­védelemmel és eljárásbiztonsággal. „Látni kell, melyek azok az ágaza­tok, amelyek a gazdaság újraindítá­sának motorjai lehetnek. Míg egyes szektorokban az elszenvedett kár mérséklésének formája és mértéke a kérdés, addig a jövőorientált ipar­ágakban azokat a feltételeket kell megteremteni, amelyek adott eset­ben az eddigi import hazai termelés­sel történő kiváltását vagy a nemzet­közi terjeszkedést segíthetik. Ebben az SZTNH az innovációs tevékeny­ség gyorsított minősítésével vagy az oltalmi eljárás könnyítésével támo­gathatja a magyar vállalkozásokat is" - mutatott rá Pomázi Gyula. A hazai szabadalmak száma sok­éves visszaesést megállítva 2019-ben újra nőtt, a négyszázat is meghalad­ta. „A húzóágazatok, így a gyógyszer­­ipar, az egészségipar, a vegyipar és az anyagtechnológia szerepe tovább erősödik, az elektronika is egyre aktí­vabb, de a virtuális térbe kerülő isko­lák miatt a digitális oktatási tartalmak szerzői jogi kérdései is egyre hangsú­lyosabbak" - tette hozzá az SZTNH elnöke. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a járványhelyzet idején eláraszt­ják az internetet a hamis gyógyszerek és terápiás javaslatok, ezért szeret­nének a biztos gyógyszerfogyasztás érdekében szemléletformáló erőként fellépni, biztosítva, hogy a lakosság csak gyógyszertárból és szaküzletből vásároljon hivatalos minősítéssel ren­delkező gyógyszereket és gyógyhatá­sú készítményeket. A hivatal közlése szerint a hazánk­ban hatályos szabadalmak száma 2019 végén 31 958 volt, 11 százalék­kal több, mint egy évvel korábban. Nagyjából minden harmadik szaba­dalom mögött (11 027) a gyógyszeré­szet állt, megelőzve az egyéb beren­dezések (3667) és a műszerek (2826) kategóriáját. A múlt évi növekedést főként a hatályos európai szabadal­mak számának 14 százalékos emel­kedése idézte elő, ami meghaladta a 29 ezret, ez a 2010-es mennyiség 3,6-szerese, de 2015-höz képest is 70 százalékkal nőtt. Pomázi Gyula: gyorsított minősítésekre és könnyített eljárásokra van szükség A MAGYARORSZÁGON HATÁLYOS SZABADALMAK SZÁMA | szakterületek szerint Egyéb berendezések 3 667 Műszerek Vegyészet (kivéve gyógyszeripar) Fémtermékek (kivéve gépek) Forrás: SZTNH, VG-grafika INGYENES PARKOLÁS • Hétfő délelőtt az egy héttel korábbihoz képest tizedével nőtt a forgalom Máris megugrott az autós közlekedés a fővárosban HECKER FLÓRIÁN­­ Az első napi sta­tisztika alapján úgy tűnik, a fővá­rosban elérte célját a várakozási díj megfizetésének felfüggesztéséről szóló, hétfőtől hatályos kormány­­rendelet. A Budapest Közút Zrt. Vi­lággazdaságnak elküldött adataiból az derült ki, hogy mind a dunai hi­dakon, mind pedig az ingázó mun­kavállalók által kiemelten használt közutakon 10 százalék fölötti volt a forgalomnövekedés hétfő délelőtt az egy héttel korábbi, hasonló idő­szakban rögzítetthez képest. A vál­tozásban döntő szerepet játszhatott az ingyenes parkolás bevezetése, amely a fizikai kontaktusokban gaz­dag tömegközlekedésről terelné át az utazókat a gépjárműhasználatra. Hétfőn 7 és 12 óra között a buda­pesti dunai hidakon Buda irányá­ba közel 26,5 ezer jármű közleke­dett, szemben a március 30-i, még a fizetős parkolás idején regisztrált valamivel kevesebb, mint 23,9 ez­res forgalommal. Ez 10,9 százalé­kos plusz. Ugyanezeken a vonala­kon Pest felé egy hét leforgása alatt 25,6-ről 28,6 ezerre nőtt az átha­ladások száma, ami 12 százalékos növekedés. Az M1-es és az M7-es autópálya fővárosi bevezető szaka­szain - ezek azért mérvadók, mert a nyugati és a déli agglomerációból érkezők túlnyomó része ezt a háló­zatot használja a fővárosba való be- és kijutáshoz - szintén a reggeli és délelőtti időszakban összesen 13,5 ezer befelé tartó járművet rögzítet­tek, kifelé haladóból pedig 9,3 ezer­nél is többet. Az előbbi 11,51 szá­zalékkal, az utóbbi 22 százalékkal haladja meg a múlt heti összesítést. A statisztikákból jól kivehető a fővárosi autós közlekedésnek a ve­szélyhelyzet megjelenésével pár­huzamos, drasztikus visszaesése. Március első hétfőjének délelőtt­jén a dunai hidakon Buda irányába még 40,3 ezer, Pest felé 46 ezer jár­mű közlekedett. Az M1-M7-es Bu­dapesthez közeli szakaszain aznap nem mutattak ki ennyire látványos eltérést, inkább a forgalom eloszlá­sának trendje volt eltérő. M1-M7 BEVEZETŐ FORGALMA A VÁROSBA, ÓRÁNKÉNT­ 2020. március 3. ► 2020. április 6. Forgalomnagyság (jármű/óra) 4000 ................................................................. Forrás: Budapest Közút Zrt, VG-grafika

Next