Világgazdaság, 2021. május (53. évfolyam, 83-102. szám)

2021-05-05 / 85. szám

magyar gazdaság • Béremelést követelnek a bölcsődei dolgozók Csaknem 16 ezren írták alá a Böl­csődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete Kásler Miklós mi­niszternek eljuttatott petícióját, amelyben az érdekképviselet 30 százalékos béremelést követel a szektor 84 ezer­­ szociális, gyer­mekjóléti és gyermekvédelmi, to­vábbá szociális ágazati pótlékra jo­gosult - bölcsődei dolgozójának. A béremelést január elsejéig vissza­menőlegesen kérik, amit a területen dolgozók méltatlan bérhelyzete in­dokol - írták közleményükben. I­VG ww m - ■ Koalíció a drónstratégia kidolgozására Megalakult a Magyarországi Drón Koalíció, a szerve­zet alapító tagjainak száma meghaladja a hatvanat - mondta Palkovics László innovációs és technológiai mi­niszter, hozzátéve, hogy céljuk egy hasonló stratégia ki­dolgozása, mint amilyet az 5G és a mesterséges intel­ligencia területén már megalkottak. A miniszter közöl­te, a drónokkal összefüggő gazdasági lehetőségek indo­kolják a szervezet létrehozását, ugyanis az Európai Bi­zottság becslései szerint húsz év múlva több mint száz­ezer embert foglalkoztatnak majd a drónokkal össze­függő területek, amelyeknek a gazdasági hatásai elérik vagy meghaladják majd a tízmilliárd eurót. Magyaror­szág előkelő helyet kíván kivívni magának a drónok al­kalmazása, kutatása és gyártása területén - fűzte hoz­zá a miniszter. I­VG A létrejött együttműködési fórum koordinációs feladatait a Közleke­déstudományi Intézet és a Digitá­lis jólét program látja el üzleti napilap | www.vg.hu ■ Kikerül a maginflációból a dohány A maginfláció számításának köréből kiveszik a szeszes ital és dohányáru kategóriát - derült ki a Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A statisztikai hiva­tal indoklása szerint az elmúlt években a jövedéki adó rendszeres, éven belül akár többszöri emelése befolyá­solta a szeszes ital és dohányáru termékkategória drá­gulási ütemét. A maginfláció a korábbi 73 százalék he­lyett a teljes fogyasztói árindex 63 százalékát fedi le a jövőben, az inflációt újrasúlyozza a KSH. A változás az áprilisi inflációs gyorsjelentésben jelenik meg május 11-én, a maginflációs mutatót visszamenőleg is korrigál­ják. A Magyar Nemzeti Bank adószűrt maginflációs mu­tatója az árváltozások adóhatásával tisztított adatot biztosított, a változással a két mutató közelebb kerül­het egymáshoz. I­VG FEJLESZTÉSEK • Az adóék még akár öt százalékponttal is csökkenthető lehet Az árfolyam segítette a versenyképességet RÁSKI PÉTER! A beruházások magas szinten maradása, a forint leértékelődése és a digitális átállás segít­hette a versenyképessé­get a pandémia idején. A magyar gazdaság ver­senyképességét tavaly el­sősorban a forint gyengü­lő árfolyama javíthatta - mondta a Világgazdaság kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank veze­tő elemzője. A pandémia első évé­ben jelentősen leértékelődött a ha­zai fizetőeszköz az euróhoz képest, ami a nemzetközi szinten alacso­nyabb béreket eredményezett, se­gítette az exportot, ugyanakkor a jelentős importigény tompíthatott ezen. Összességében javulhatott a Magyarországon működő cégek költséghatékonysága. A szakértő hangsúlyozta: a visegrádi országok között Magyarországon a legalacso­nyabbak a bérek abszolút értelem­ben és vásárlóerő-paritáson mérve egyaránt. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője felhívta a fi­gyelmet: tavaly minden szegmens összeesett a tőkeállományhoz és a munkaállományhoz képest, a ter­melékenység kevésbé csökkent, amit sok ágazatban a digitális át­állások segítettek. A járvány rá­kényszerítette a vállalatokat, hogy a későbbre tervezett fejlesztéseiket előrehozzák. Az elemző hozzáfűzte: a folyamatok egy részét automati­zálták, szoftverfejlesztések és gépi beruházások is történtek. A járvány kezdete óta mintegy 2600 milliárd forint értékű új be­ruházást jelentettek be Magyaror­szágon, ami azt jelzi, hogy Magyar­­ország megtartotta a tőkevonzó képességét - olvashatjuk a 2021-es konvergenciaprogramban. Az el­múlt években a távol-keleti fejlesz­tések értéke jelentősen nőtt, illetve az elektromobilitási beruházások­kal fejlődőképes ágazatok kapnak szerepet. A dokumentum figyelmez­tet: a globális kereslet csökkenése miatt elképzelhető, hogy kevesebb döntés születik magyarországi be­ruházásokról a következő években, illetve a már megkezdett projektek elhúzódhatnak. Az ING Bank veze­tő elemzője aláhúzta: a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított beru­házási ráta tavaly magas maradt, az EU egyik legnagyobbja volt, ami azért kedvező, mert válságok idején jellemzően a kutatási és fejleszté­si pénzeket csökkentik. A GDP-ará­­nyos állami beruházások megköze­lítették a 6,5 százalékot. Virovácz Péter hozzátette: a beruházások magas szintje a következő években javíthatja a termelékenységet. Magyarországon könnyű céget alapítani, a tényleges beruházá­sok megvalósulásakor azonban igen nagy bürokratikus teher zú­dul a vállalatokra - vetette fel az ING Bank szakértője. A bekötő­utak engedélyeztetése, a közmű­vek bevezetése, a telekátadások mind hónapokig tarthatnak. A leg­nagyobb problémát mégis abban látja az elemző, hogy a csökkenő trend ellenére még mindig magas az adóék (a nettó bér és a cég mun­kavállalóra jutó ráfordítása közötti rés), ami a vállalkozások megala­pítását is korlátozhatja. A költség­­vetés egyensúlya miatt nem lehet gyorsan csökkenteni az adóéket, de a járulékok mérséklésében még akár 5 százalékpont tartalék is lehet. A felmérések az egyedül­állók bérét veszik alapul az adóék felmérésénél, Magyarországon vi­szont a családosok esetében 5-10 százalékponttal is alacsonyabb le­het a mutató, emiatt viszont nincs jelentős mozgástér a csökkentés­re. Virovácz Péter aláhúzta: az egy számjegyű személyi jövedelemadó bevezetése addig valószínűleg nem kerül szóba, amíg a költségvetési egyenleg hiánya ismét 3 százalék alá nem süllyed. AZ ADÓÉK ALAKULÁSA­­ a szuperbruttóhoz képest (százalék) 2006 2008 20*10 2012 2014 20*16 2018 2020 Forrás: OECD, VG-grafika FELSŐOKTATÁSI Néhány esetben két héttel toldják meg a tavaszi szemesztert A Debreceni Egyetem meghosszabbítja a KONCSEK RITA­­ A Debreceni Egye­tem és a karok vezetői egyes kép­zések esetében indokoltnak tartják a 2020-21-es tanév időtartamának módosítását, és tervezik a meghos­­­szabbítását - válaszolta a Világgaz­daság megkeresésére a cívisváros felsőoktatási intézménye. Múlt hé­ten jelent meg a Magyar Közlönyben a kormány döntése, amely szerint az egyetemek és a főiskolák meghos­­­szabbíthatják a tavaszi félévet. Esze­rint az egyetemi tanév hosszabb lehet tíz, a doktori képzés pedig ti­zenkét hónapnál. A felsőoktatásban sok intézményben már tavaly szep­temberben távoktatással indult el a tanév, egységesen pedig tavaly no­vember óta nem járhatnak be az elő­adásokra a hallgatók. Most tavas­­­szal sem enyhítették a szabályokat, az egyetemeken egész évben marad a távoktatás. A Semmelweis Egyetem 2020-21- es tanévének tavaszi szemesztere az előző félév téli vizsgaidőszaká­nak kéthetes meghosszabbítása miatt ugyanennyivel később kez­dődött - írta az egyetem lapunknak küldött válaszában. A korábban be­tervezett egyhetes tavaszi szüne­tet nem tartották meg, így a csú­szás hét napra redukálódott, ezért a tavaszi szemeszter vizsgaidősza­ka csak egy héttel később kezdő­dik majd. A félév további hosszab­bítására az orvosképző egyetemen nincs szükség. A megkeresésünkre válaszoló in­tézmények közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Miskolci Egye­tem, a Budapesti Corvinus Egyetem sem változtat a tanév hosszán. A Bu­dapesti Gazdasági Egyetem oktatási A doktori képzés ideje változat­lanul 12 hónap marad a Buda­pesti Gazdasági Egyetemen rektorhelyettese, Jancsik András is azt közölte: az elmúlt két félév ta­pasztalatai alapján eleve úgy készül­tek, hogy online oktatással is tudják teljesíteni az alapvető képzési célo­kat, most nincsenek függőben ma­­radt, pótlást igénylő oktatási felada­­­­tok, hogy hosszabbítani kellene. Öt 5 hónaposra tervezik a félévet, amely­­ július 3-án véget ér. A doktori képzés ideje változatlanul 12 hónap marad.­­ A Pannon Egyetem az idei tan­­é­év második félévét szintén eleve­­ úgy tervezte meg, hogy az esetleg tanévet az egész félévre kiterjedő digitális munkarend esetében is teljes értékű oktatást tudjon biztosítani - mond­ta Gál Balázs, az egyetem oktatási igazgatója. A múlt heti kormányren­deletben szereplő lehetőség megje­lenésével vizsgálják, hogy melyik kiemelten gyakorlatigényes, első­sorban labor jellegű kurzusokban érdemes külön személyes foglal­kozásokkal kiegészíteni a digitális munkarend szerint megvalósított oktatást - tette hozzá. Egy esetleges hosszabbítás esetén is maximum két héttel hosszabbodhat meg a tanév. A nyolc félévig tartó doktori képzé­sekkel kapcsolatban pedig megje­gyezte, a legutóbbi jogszabályvál­tozás értelmében a tavaszi félév a doktori képzésben augusztus 31- ig tart, ezzel egy régóta problémát okozó jogszabályi anomália lett fel­oldva. Ezzel a képzésüket a tava­szi félévben kezdő doktoranduszok sem veszítenek el két hónapot a tel­jes képzési idejükből.

Next