Világgazdaság, 2021. május (53. évfolyam, 83-102. szám)
2021-05-05 / 85. szám
magyar gazdaság • Béremelést követelnek a bölcsődei dolgozók Csaknem 16 ezren írták alá a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete Kásler Miklós miniszternek eljuttatott petícióját, amelyben az érdekképviselet 30 százalékos béremelést követel a szektor 84 ezer szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, továbbá szociális ágazati pótlékra jogosult - bölcsődei dolgozójának. A béremelést január elsejéig visszamenőlegesen kérik, amit a területen dolgozók méltatlan bérhelyzete indokol - írták közleményükben. IVG ww m - ■ Koalíció a drónstratégia kidolgozására Megalakult a Magyarországi Drón Koalíció, a szervezet alapító tagjainak száma meghaladja a hatvanat - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, hozzátéve, hogy céljuk egy hasonló stratégia kidolgozása, mint amilyet az 5G és a mesterséges intelligencia területén már megalkottak. A miniszter közölte, a drónokkal összefüggő gazdasági lehetőségek indokolják a szervezet létrehozását, ugyanis az Európai Bizottság becslései szerint húsz év múlva több mint százezer embert foglalkoztatnak majd a drónokkal összefüggő területek, amelyeknek a gazdasági hatásai elérik vagy meghaladják majd a tízmilliárd eurót. Magyarország előkelő helyet kíván kivívni magának a drónok alkalmazása, kutatása és gyártása területén - fűzte hozzá a miniszter. IVG A létrejött együttműködési fórum koordinációs feladatait a Közlekedéstudományi Intézet és a Digitális jólét program látja el üzleti napilap | www.vg.hu ■ Kikerül a maginflációból a dohány A maginfláció számításának köréből kiveszik a szeszes ital és dohányáru kategóriát - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A statisztikai hivatal indoklása szerint az elmúlt években a jövedéki adó rendszeres, éven belül akár többszöri emelése befolyásolta a szeszes ital és dohányáru termékkategória drágulási ütemét. A maginfláció a korábbi 73 százalék helyett a teljes fogyasztói árindex 63 százalékát fedi le a jövőben, az inflációt újrasúlyozza a KSH. A változás az áprilisi inflációs gyorsjelentésben jelenik meg május 11-én, a maginflációs mutatót visszamenőleg is korrigálják. A Magyar Nemzeti Bank adószűrt maginflációs mutatója az árváltozások adóhatásával tisztított adatot biztosított, a változással a két mutató közelebb kerülhet egymáshoz. IVG FEJLESZTÉSEK • Az adóék még akár öt százalékponttal is csökkenthető lehet Az árfolyam segítette a versenyképességet RÁSKI PÉTER! A beruházások magas szinten maradása, a forint leértékelődése és a digitális átállás segíthette a versenyképességet a pandémia idején. A magyar gazdaság versenyképességét tavaly elsősorban a forint gyengülő árfolyama javíthatta - mondta a Világgazdaság kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A pandémia első évében jelentősen leértékelődött a hazai fizetőeszköz az euróhoz képest, ami a nemzetközi szinten alacsonyabb béreket eredményezett, segítette az exportot, ugyanakkor a jelentős importigény tompíthatott ezen. Összességében javulhatott a Magyarországon működő cégek költséghatékonysága. A szakértő hangsúlyozta: a visegrádi országok között Magyarországon a legalacsonyabbak a bérek abszolút értelemben és vásárlóerő-paritáson mérve egyaránt. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője felhívta a figyelmet: tavaly minden szegmens összeesett a tőkeállományhoz és a munkaállományhoz képest, a termelékenység kevésbé csökkent, amit sok ágazatban a digitális átállások segítettek. A járvány rákényszerítette a vállalatokat, hogy a későbbre tervezett fejlesztéseiket előrehozzák. Az elemző hozzáfűzte: a folyamatok egy részét automatizálták, szoftverfejlesztések és gépi beruházások is történtek. A járvány kezdete óta mintegy 2600 milliárd forint értékű új beruházást jelentettek be Magyarországon, ami azt jelzi, hogy Magyarország megtartotta a tőkevonzó képességét - olvashatjuk a 2021-es konvergenciaprogramban. Az elmúlt években a távol-keleti fejlesztések értéke jelentősen nőtt, illetve az elektromobilitási beruházásokkal fejlődőképes ágazatok kapnak szerepet. A dokumentum figyelmeztet: a globális kereslet csökkenése miatt elképzelhető, hogy kevesebb döntés születik magyarországi beruházásokról a következő években, illetve a már megkezdett projektek elhúzódhatnak. Az ING Bank vezető elemzője aláhúzta: a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított beruházási ráta tavaly magas maradt, az EU egyik legnagyobbja volt, ami azért kedvező, mert válságok idején jellemzően a kutatási és fejlesztési pénzeket csökkentik. A GDP-arányos állami beruházások megközelítették a 6,5 százalékot. Virovácz Péter hozzátette: a beruházások magas szintje a következő években javíthatja a termelékenységet. Magyarországon könnyű céget alapítani, a tényleges beruházások megvalósulásakor azonban igen nagy bürokratikus teher zúdul a vállalatokra - vetette fel az ING Bank szakértője. A bekötőutak engedélyeztetése, a közművek bevezetése, a telekátadások mind hónapokig tarthatnak. A legnagyobb problémát mégis abban látja az elemző, hogy a csökkenő trend ellenére még mindig magas az adóék (a nettó bér és a cég munkavállalóra jutó ráfordítása közötti rés), ami a vállalkozások megalapítását is korlátozhatja. A költségvetés egyensúlya miatt nem lehet gyorsan csökkenteni az adóéket, de a járulékok mérséklésében még akár 5 százalékpont tartalék is lehet. A felmérések az egyedülállók bérét veszik alapul az adóék felmérésénél, Magyarországon viszont a családosok esetében 5-10 százalékponttal is alacsonyabb lehet a mutató, emiatt viszont nincs jelentős mozgástér a csökkentésre. Virovácz Péter aláhúzta: az egy számjegyű személyi jövedelemadó bevezetése addig valószínűleg nem kerül szóba, amíg a költségvetési egyenleg hiánya ismét 3 százalék alá nem süllyed. AZ ADÓÉK ALAKULÁSA a szuperbruttóhoz képest (százalék) 2006 2008 20*10 2012 2014 20*16 2018 2020 Forrás: OECD, VG-grafika FELSŐOKTATÁSI Néhány esetben két héttel toldják meg a tavaszi szemesztert A Debreceni Egyetem meghosszabbítja a KONCSEK RITA A Debreceni Egyetem és a karok vezetői egyes képzések esetében indokoltnak tartják a 2020-21-es tanév időtartamának módosítását, és tervezik a meghosszabbítását - válaszolta a Világgazdaság megkeresésére a cívisváros felsőoktatási intézménye. Múlt héten jelent meg a Magyar Közlönyben a kormány döntése, amely szerint az egyetemek és a főiskolák meghosszabbíthatják a tavaszi félévet. Eszerint az egyetemi tanév hosszabb lehet tíz, a doktori képzés pedig tizenkét hónapnál. A felsőoktatásban sok intézményben már tavaly szeptemberben távoktatással indult el a tanév, egységesen pedig tavaly november óta nem járhatnak be az előadásokra a hallgatók. Most tavasszal sem enyhítették a szabályokat, az egyetemeken egész évben marad a távoktatás. A Semmelweis Egyetem 2020-21- es tanévének tavaszi szemesztere az előző félév téli vizsgaidőszakának kéthetes meghosszabbítása miatt ugyanennyivel később kezdődött - írta az egyetem lapunknak küldött válaszában. A korábban betervezett egyhetes tavaszi szünetet nem tartották meg, így a csúszás hét napra redukálódott, ezért a tavaszi szemeszter vizsgaidőszaka csak egy héttel később kezdődik majd. A félév további hosszabbítására az orvosképző egyetemen nincs szükség. A megkeresésünkre válaszoló intézmények közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem sem változtat a tanév hosszán. A Budapesti Gazdasági Egyetem oktatási A doktori képzés ideje változatlanul 12 hónap marad a Budapesti Gazdasági Egyetemen rektorhelyettese, Jancsik András is azt közölte: az elmúlt két félév tapasztalatai alapján eleve úgy készültek, hogy online oktatással is tudják teljesíteni az alapvető képzési célokat, most nincsenek függőben maradt, pótlást igénylő oktatási feladatok, hogy hosszabbítani kellene. Öt 5 hónaposra tervezik a félévet, amely július 3-án véget ér. A doktori képzés ideje változatlanul 12 hónap marad. A Pannon Egyetem az idei tanéév második félévét szintén eleve úgy tervezte meg, hogy az esetleg tanévet az egész félévre kiterjedő digitális munkarend esetében is teljes értékű oktatást tudjon biztosítani - mondta Gál Balázs, az egyetem oktatási igazgatója. A múlt heti kormányrendeletben szereplő lehetőség megjelenésével vizsgálják, hogy melyik kiemelten gyakorlatigényes, elsősorban labor jellegű kurzusokban érdemes külön személyes foglalkozásokkal kiegészíteni a digitális munkarend szerint megvalósított oktatást - tette hozzá. Egy esetleges hosszabbítás esetén is maximum két héttel hosszabbodhat meg a tanév. A nyolc félévig tartó doktori képzésekkel kapcsolatban pedig megjegyezte, a legutóbbi jogszabályváltozás értelmében a tavaszi félév a doktori képzésben augusztus 31- ig tart, ezzel egy régóta problémát okozó jogszabályi anomália lett feloldva. Ezzel a képzésüket a tavaszi félévben kezdő doktoranduszok sem veszítenek el két hónapot a teljes képzési idejükből.