Világirodalmi lexikon 6. Kamc–Lane (1979)
K (folytatás) - kávéházi irodalom - Kaverin, Venyjamin Alekszandrovics - kávi irodalom - Kavimani; Desiga Vinájagam Pillai
KAVEH nla (Farkas I., Magyar írás, 1937, 1.); 1 nla (Mártonvölgyi L., Szlovenszkói magyar írók antológiája, 3. köt., 1937); 1 nla (Sziklay F. —Oláh J. —Sziklay L., Mai szlovák novellák 1943). Rudolf Chmel— Sziklay László kávéházi irodalom: azirodalmi kávéház keretében folyó irodalmi élet és annak termékei. Nemcsak magyar területen ismert, hanem francia, bajor, osztrák, cseh, lengyel, horvát példáit is ismerjük. A Közel-Keleten hivatásos mesemondók gyakran szórakoztatják a kávéházak közönségét (másik). Bizonyos fokig hasonló jelenség a teaszalon irodalma, amelyből az —irodalmi szalonok alakultak ki. O (—irodalmi élet). Voigt Vilmos Kaverin, Venyjamin Alekszandrovics (írói név); Zilberg (családi név); (Pszkov, 1902. ápr. 19. —): szovjet orosz író. Muzsikus családból származott, kora ifjúságában megismerkedett J. Tinyanovval, aki később írói indulásában is segítette. Az ő hívására ment át Moszkvából a pétervári egyetemre, „annál is inkább, mert Moszkvában még annak a parányi költői körnek az elismerését sem sikerült kivívnom, amelynek . . . Zöld gyűrű, vagy valami hasonló neve volt" — írja J. Tinyanov (1964, Hernádi L., Jurij Tinyanov, Élmények és gondolatok, angol, 1967) c. esszéjében. Tanulmányait a Keleti Nyelvek Főiskoláján, Pétervárott fejezte be, itt jelentek meg első írásai, ez a város lett otthona, műveinek ihletője s színhelye is. 1921-ben alapító tagja a Szerapion testvérek elnevezésű irodalmi csoportnak, amelyen belül a kísérletező, avantgarde irányzatot képviselte. 1922-ben a csoport almanachjában tette közzé Hronyika goroda Leipziga za 18 ... god („Leipzig város krónikája a 18 . . . esztendőről) c. elbeszélését, amellyel a csoportot támogató M. Gorkij elismerését is kivívta. Találóan mutatta be Gorkij a magyar Nyugat számára írt cikkében (1925/23 — 24.): „Érdekes az ifjú Zillberg Benjámin, fantaszta, aki hihetetlen kalandokat és összeütközéseket választott témáiul. Elbeszéléseiben nem emberek kártyáznak, hanem megfordítva: kártyák játszanak emberekkel ... A valóság egyáltalán nem köti meg: saját szeszélye szerint és néha talpraesetten úgy torzítja el, hogy borzalmas arcát az olvasó butának látja." A pályakezdő Kaverin Gogol groteszk realizmusának tudatos folytatója, néha, mint a Revizor (1927, Grigássy É , A revizor, Kegyetlen szerelem, 1969) c. elbeszélésében a saját kora viszonyaiból mutatja fel a gogoli helyzeteket és figurákat. Első korszakának összegezése a Szkandaliszt, ili vessera na Vasziljevszkom osztrove (1929, Szabó M., A botrányhős, avagy esték a Vasziljevszkij-szigeten, 1965) c. regénye, amelyben líraisággal átszőve és iróniával ábrázolja, a NEP-korszak szellemi életét. Érzelmileg az új nemzedék mellett áll, amely „tizenhat éves korában került bele a polgárháború golyózáporába, és ezután sem lett szegényebb egyetlen illúzióval sem". Későbbi írásaiban jobbára kiegészíti és variálja e joggal kulcsregénynek tekintett mű problémakörét: az Iszpolnyenyije zselanyij (1934—1936, Institoris I., A vágyak teljesülnek, 1962) és az Otkritaja knyiga (1949 — 1956: Lengyel J., Nyitott könyv, 1956) c. regényeiben a természettudományok szférájában mutatja ki a skolasztikus szemlélet káros hatásait; az önéletrajzi fűtöttségű Hudozsnyik nyeszvesztyen (1931: Szabados F., A művész ismeretlen, 1947), a Nyeszvesztnij drug ('Az ismeretlen barát', 1959, magyarul részletek: Valis M., Az ismeretlen jó barát, Nagyv, 1960, 7.) és a Pered zerkalom (1973, Grigássy É., Tükör előtt, 1977) c. regényei pedig a szovjet művészértelmiség alkotó gondjairól szólnak. A népszerű Dva kapitana (1938 — 1944, Madarász E., Két kapitány, 1947) c. regényében az Északi-sark felfedezőit idézte lelkesítő példaként a szovjet ifjúság háborús nemzedéke elé. A hatvanas évek elején esszéisztikus tanulmányaival több kortárs: Vsz. Ivanov, M. Bulgakov és mások méltatlanul mellőzött művének újraértékelését segítette elő. Kaverin sokat merített a gogoli groteszk ábrázolási hagyományból, de kompozíciós megoldásaiban jobbára a modern regényformákhoz kapcsolódik: a többszálú cselekmény párhuzamos vezetésével az egymástól látszólag függetlenül alakuló emberi sorsok belső összefüggéseit törekszik kifejezni. O Egyéb fő művei: Szemj par nyecsisztyih (kisreg., 1962; Makai I., Hetvenhat ördög, Kilátó, anto., 1964); V sztárom dome ('A régi házban', memoár, 1971). O Gyűjt, kiad.: Szobranyije szocsinyenyij ('Összegyűjtött művei', 1963 — 1966). Magyarul* még: 1 nla (Gellért Gy., Kilátó, anto., 1966). Gerencsér Zsigmond kávi irodalom: —jávai irodalom Kavimani (írói név); Desiga Vinájagam Pillái (családi név); Deshiga Vinayakam Pillái (átírásváltozat); (1876 -1954); tamil (India) író, műfordító. Főként műfordításai érdemelnek említést. Számos angol költemény lefordításával új formák.