Világirodalmi lexikon 11. pragm–Rizz (1989)
R - rime rétograde - rime riche - rimes brisées - rimes croisées - rimes de bateleur - rimes embrassées - rimes enchainées - rime senée - rimes en kyrielle - rímes kérdezz-felelek - rímes krónika - rímes mauvaises - rimes mélées
rime rétrograde [rím retrográde (francia 'visszafelé haladó rím'), francia vers- és rímjáték. A verssorok kevés változtatással visszafelé olvasva is értelmesek, és az eredeti rímképlet szerint rímelnek. Alaptípusában a szavak, egyik változatában a szótagok, másik változatában a betűk olvashatók visszafelé. Az alaptípus példája: Triómphammeni cherchez honneur et prix, Désolez eoeurs, méchants infortunez; Terribleme nt étes moqués et pris. Visszafelé olvasva: Prix et honneurs eherehez triómphamment, Infortunez méchants, coeurs désolez; Pris et moqués étes terriblement. Tótfalusi I. átköltésében:Győzelmesen keress hírt és nevet, elhagyott kedves, szenvedő balog, gyötrelmetlen világunk csak nevet. Visszafelé olvasva: Nevet és hírt keress győzelmesen, balog szenvedő, kedves elhagyott, nevet csak világunk gyötrelmetlen. A 15—16. sz.-i retorikusok kedvelték (- •még: palindrom) . (-*francia irodalmi formák, rím) Kovács Endre rime rime: -* gazdag rím rímes brisées: —• rime renforcée et brisée rimes croisées: —• keresztrím rímes de bateleur: —> rime batelée rimes embrassées: -*ölelkező rím rimes enchainées: ~*rime enchainée rime senée [rim szene] ('szavanként alliteráló verssor'); ríme ingénieuse ('leleményes rím'), francia rímjáték. Alapformájában egy-egy sor valamennyi szava ugyanazon betűvel kezdődik — innen a rime lettrisée ('betűrím') elnevezés is —, mint pl. C. Marót-nál: "est f'lement C'ontre Thagrin Cloué Et físt A'stienne fisveillé, Anjoué. Tótfalusi I. átköltésében: Bandit Jónat bántja, írás, beteg edzett, eleven s erős A'lek. Th. de Banville — P. Richelet Abrégé des regles de la Versification francaise c. könyve alapján — az -* akrosztichon egyik változatának tekinti, mert az egymást követő sorok szókezdő betűi értelmes szót vagy szavakat alkothatnak. Főleg a -*retorikusok kedvelték. Különböző változatai más nyelvekben is megtalálhatók. Lepsényi I., a pápai kollégium tanára 1700 körül Poeta Ludens c. könyvében egész vers olvasható az asszonyokról, csupa M betűvel kezdődő szavakból. A hexameterekben írott vers néhány sora: Mors Mulier Mala Multa Manet Mordendo Maritos Multa Molesta Movet Membrum Membrata Maligna Muleendo Mentes Mulget Marsupia Mopsa Menstrua Magnanimo Morsus Memorata Marito Mendaeiis Manat Multis Mens Marcia Morbos Mytrata in Multum Malu Meminere Marones Magnanima Mentem Meminit Maculara Meretrix... Tótfalusi I. átköltésében: Féri fiatal /ővel /ogságba /utottál, fő a fejed, /élsz, /árkossal fenyeget /eleséged, /uria, /éktelenül /uj, /alván férfierődet; /lancra ha /áj/oga,/őz/enemód _/inom /alatokkal, /ogja /orintjaidat ,/ut a /értelmes/tyufáért; /ajtalanul /az/érfiakat,/latalka/lakat, Telhetsz/olyton e /ejdísztől, mely a /érj /izetése.. . O (ófrancia irodalmi formák, rím) Kovács Endre rímes en kyrielle: -*rime kyrielle rímes kérdezz-felelek: irodalmi társasjáték: résztvevői kört alkotnak s mindenki feltesz egy-egy kérdést szomszédjának, aki — meghatározott idő alatt — rímben felel. O A játék az 1800-as évek elején Bécsben keletkezett. A múlt században hazánkban is sokat játszották. O (~irodalmi játékok). O Irod.: Lukácsy A.: Elmés játékok, játékos elmék (1960). Hoványi János rímes krónika: —»verses krónika rímes mauvaises:* rossz rím rimes mélées [rím meté] (franciavegyes, kevert rímek'), a francia verstanban az olyan rímelhelyezés szokásos elnevezése, amelynek keretében különféle rímfajták kapcsolódnak egymáshoz (a francia felosztás szerint: -páros rím, keresztrím, ölelkező rím, rime redoublée). A bonyolultabb ritmikájú, változatos szótagszámú versekben gyakori. Példa J. de La Fontaine a Mesék TIT. könyve 3. meséjéből az alábbi részletben: Megindul azután lopva, halkan, « mert ím az igazi Cregő bojtár pihen, h a puha pázsiton alussza álmait, r s alszik kutyája is, dudája is lapít, s a nyáj nagyobb fele szuszog édesdeden. b Az álszent nem üt semmi neszt, d s hogy a falkát az ő saját e telkére hajtsa át e megszólal / meséhez illő hangú szóval. / Szükséges jónak tartja ezt, d de bezzeg rútul rajtaveszt... d A pásztor hangja nem sikerül őneki. x (ford.: Vikár B.)