Világosság, 1951. július (8. évfolyam, 155-177. szám)
1951-07-28 / 177. szám
4 lelkes vezetőkre, kemény segítő kézre van szükség Ahol ez megvolt, ott a létező adottságokat, a népben rejlő képességet és akaratot céltudatos irányítással lehetett felhasználni, össze lehetett fogni és meg lehetett szervezni az erőket a kulturális élet fellendítése céljából. Például Felsőfüld, Zsombor, Kendermál, Almásszentmihály, Középlak, Riska, Kalota, Gyerőmonostor és sok más község jórészt a felülről kapott segítség folytán szerepelt sikerrel a versenyen. A bánffyhunyadi rajonban egy vakáción lévő tanuló lányokból és más ifjakból álló kollektíva lelkes munkájának nagy része volt abban, hogy a rajon kulturotthonainak több mint 80 százaléka részt vett a versenyen. Kövenden Csekme Anna tanitónő fel tudta használni a vakáción lévő tanulókat s igy meg tudta szervezni a kultúrotthon munkáját a nehézségek ellenére is. Zsomboron Atghisan Lázár IMSz titkár lelkes tevékenysége s általában az öszszes helyi szervezetek és a néptanács segítsége nem kis mértékben járult hozzá ahhoz, hogy ott a verseny kimagasló eredménnyel zajlott le- jellemző erre vonatkozólag a tamási kultúrotthon esete. Az ottani tanító heteken keresztül azt hangoztatta, hogy a faluban a csekélyszámú ifjúság és más mondvacsinált nehézségek miatt még arra sincsen lehetőség, hogy a kulturcsoport részt vegyen a versenyen. Amikor azonban a tartományi kulturosztály és tanügyi osztály közbenjárására az utolsó előtti pillanatban komoly munkához láttak, a kultúrotthon énekkara díjat is nyert a versenyen. A teljesség igénye nélküli, említsünk meg mégis néhányat a KITŰNT KULTÚRCSOPORTOK közül. Ilyen Válaszút, Kendermál, Almás, Kissebes (Poieni), Nádas, Gerővásárhely, Szamosudvarhely, Szamosgoroszló, Gorbó, Paptelke, Déserhegy, Tűre és sok más falu énekkara: Szék, Györgyfalva, Jákótelke, Zsombor, Coki, Mánya, Secuieni, Valea Ungurasului, Tűre tánccsoportja és sok más tánccsoport. Köztük nem egy esetben az együttélő román és magyar dolgozók testvérisége jegyében, együtt énekelték és táncolták egymás dalait és táncait.A verseny egyik kimagasló eredménye az is, hogy szép számmal vont be a művészeti tevékenységbe idősebb dolgozó földműveseket s több népi tehetséget hozott felszínre a szólószámokon keresztül. Körösfőn Péntek Márton Pisti 65 éves, Horincean Miklós István 64 éves dolgozó földműves táncolt szólót. Hatvan éven felüli dolgozók táncoltak Gyerővásárhelyen és más helyeken is, Pap Mária kendermáli dolgozó földműves aszszony Sztálin elvtársról szóló saját szerzeményét énekelte; a bálványosváraljai Ieremia Florea meglepően szép hangon énekelt helyi népdalokat. A felsorolást sokáig folytathatnánk VILÁGOSSÁG Tartsuk meg és fokozzuk a kulturverseny eddigi szakaszában kivívott eredményeinket A legutóbbi két vasárnapon zajlott le a kulturotthonok közötti országos verseny első szakasza- Mozgalmas, ünnepi alkalmak voltak ezek falvaink életében. A verseny hatását, mozgósító erejét, tömegjellegét tekintve, minden kétséget kizáróan meg kell állapítani, hogy Kolozsvár tartomány falusi kultúrotthonainak nagy része tényleges nyereséget, nem kis sikert könyvelhet el tevékenysége vonultak fel a dolgozó földművesek tömegei a kijelölt központokba. Szamosújváron a válaszúti fúvós zenekar hangjaira, hosszú sorokban lépkedtek a festői népviseletbe öltözött dolgozó földművesek a verseny színhelye felé, július 22-én. Ugyanilyen örömmel és ünnepi hangulatben vonultak a versenyre július 15-én Zilahon, a környékbeli kulturcsoportok tagjai. Pótsagán, Zsomboron és más falvakban a tömegek élén a néptanácsok s a helyi szervezetek képviselői haladtak. Járán a kollektív gazdaság tagjai a verseny egész délelőttjén fokozott lendülettel arattak, hogy délután pontosan megjelenhessenek a versenyen. Válaszúton és sok más községben és faluban a dolgozó földművesek gyakorta késő estig tartó aratás után mentek egyenesen a kulturotthonba, hogy éjfélig tartó próterén. Egész sor falu, mint például Egrespatak, Borla, Pánit, Rachitele, Riska, Buteni és más falvak kulturotthonainak működése a verseny folyamán lendült fel. Általában véve a verseny már eddig azzal az igen jelentős eredménnyel járt, hogy a kulturális tevékenység falun a legnagyobb mezőgazdasági munka idején sem esett vissza, ellenkezőleg, a több kenyérért vívott harccal párhuzamosan megélénkült, bák után ismét, a mezőre térjenek vissza. A verseny napján a kulturotthonok termei csaknem mindenütt szükeknek bizonyultak- Kackón például a kulturotthonnak mind a hét terme zsúfolásig megtelt s emellett megtöltötte az udvart, a kertet s az utcáig kinyúlt az érdeklődő dolgozó földművesek tömege. Mindez beszédesen bizonyítja, hogy egyre mélyebb nyökeret ver falvakon a Párt tanítása a dolgozó földművesek kulturális felemelkedésének szükségességéről, hogy a falvak dolgozói egyre fokozódó igénnyel fordulnak a művészi tevékenység felé, mert, abban jobb életük kivívásának egyik eszközét ismerik fel.Ugyanakkor a verseny rávilágított arra, hogy egy falu kulturális életének széleskörű kibontakoztatásához elsősorban azokkal is, akik furulya, hegedű, fésű, vagy más népi hangszer-szólóikkal villantották meg a nép soraiban rejlő képességeket. A verseny igen figyelemreméltó jellegzetessége — s általában az épülő szocializmus tömegeket felemelő voltának egyik tünete, — hogy a versenyen A falusi kulturotthonok kisebb részének sikertelen szereplése — vagy semmilyen szereplése egyáltalában nem írható az illető falvak dolgozóinak rovására. A verseny tapasztalatai is mutatják, hogy a lanyha tevékenységet, a kulturális kérdések iránti közönyösséget rendszerint egyes vezető szervek, néptanácsok, szervezetek és nem utolsó sorban a helyi tantestületi tagok közömbössége okozza. A kulturverseny folyamán akadtak ilyen példák is, így a bánffyhunyadi néptanács nem szentelt elég figyelmet a versenynek. Ferencbányán a július 15-re kitűzött napon részben azért nem sikerült a verseny, mert a néptanács elnöke semmi érdeklődést nem mutatott iránta. Várfalva község néptanácsa arról érdeklődött, várjon akad-e majd olyan község, amely nem vesz részt a versenyen, hogy annak példáját kövesse. Ennek folytán a községhez tartozó Valkó falu felkészült kulturgárdája verseny helyett táncot rendezett. Kissebesen a néptanács hibájából 3 nappal a verseny előtt kotorták elő valamelyik zugból az utasításokat. Július 15-én Szilágygörcsös falu 80 tagú felkészült kultúrgárdája nem vehetett részt a versenyen, pusztán azért, mert a néptanács nem gondoskodott szekerekről. Ilyen és ehhez hasonló hibák előfordultak egyes tömegszervezeteknél és tantestületeknél is, így például Trorda-rajonban az IMSz rajoni és helyi szervezetei igen kevés kézzelfogható támogatást nyújtottak a verseny szervezése terén- Az IMSz aranyosgyéresi szervezetének titkára például úgy találta, hogy a ,,falusi emberekkel nem lehet kulturversenyt szervezni“, a téveszmével aztán végképpen meg is nyugtatta magát. Nem nyújtottak elégséges támogatást a rajon-székhelyi s általában a városi tantestületek tagjai sem, több helyen résztvettek cigány művészi csoportok is — mégpedig dörgő sikerrel. így például teljes joggal nyert díjat a gyerővásárhelyi három nyelven éneklő cigány énekkar, a bánffyhunyadi bokk-kolónia cigány tánccsoportja, úgyszintén a felvinni kiváló, sajátságos táncot bemutató cigány tánccsoport is. Például a tordai tanárok, bár elég sokan vannak, aligalig mozdítottak valamit a verseny érdekében. Általában véve komoly nehézségeket okoz az, hogy a vidéki tanítók és tanárok között aránylag kevés számban találhatók képzett karvezetők. Ez arra figyelmezteti a kolozsvári, nagyenyedi és más pedagógiai iskoláinkat, hogy az eddigieknél behatóbban foglalkozzanak a zenei oktatással, karvezetők képzésével. NÉHÁNY TANULSÁG A kultúrverseny további folytatásának egyik legközpontibb problémája az, hogy a rajoni szakaszra ne csak a díjnyertes kulturotthonok készüljenek, hanem az egészséges kulturális mozgalom tovább folytatódjék minél több kulturotthonban-Különös gondot kell fordítani a művészi csoportok munkájának, műsorszámainak tartalmára. Ápoljuk, bátorítsuk, fejlesszük azokat az énekeket, csujogtatásokat és más olyan kezdeményezéseket, amelyek tartalmilag kapcsolódnak az országunkban születő újhoz,, a szocialista építéshez, a békeharchoz, a több kenyérért vívott csatához, a kulákfondorlatok leleplezéséhez és kipellengérezéséhez. A verseny eddigi során szerzett tapasztalataikat használják fel kulturotthonaink a kenyércsata támogatására. Alakítsanak kisebbművészi csoportokat, amelyek a szérükön dolgozókat szórakoztassák és egyben serkentsék, szervezzenek olvasócsoportokat, mozgókönyvtárakat a szérűkön, kísérjék figyelemmel és szervezzék meg a szérvújságok működését, ünnepélyeken és más alkalmakkor járuljanak hozzá a betakarítás és begyűjtés sikeréhez. Pillanatra se feledkezzenek meg arról, hogy a kulturális tevékenység eredményei végső fokon a lendületesebb munkában, a jobb, teljesebb, bőségesebb életben mérhetők le. O. L. Ünnepi díszben, lobogókkal A sikertelen szereplés gyenge vezetés következménye Levelek a kulturversenyről FELVINC Vasárnap zajlott le községünkben is a kulturverseny első szakasza. A versenyen Felvinc, Domború és Mohács kulurcsoportjai mérték össze erejüket. Az érkező vendégeket a felvinci kulturgárda és a kultúrotthon igazgatója fogadta a község határában. A kultúrotthon nagytermét zsúfolásig megtöltötte a mintegy 600 érdeklődő. A verseny délután 3 órakor vette kezdetét. A román és magyar bevezető beszéd után, először a felvinci tánccsoportok mutatták be tudásukat, majd Domború és Mohács került sorra. Bár a felvinci kultúrotthon román és magyar tánccsoportja jól betanult táncokat mutatott be, hiba volt az, hogy a táncok nem voltak eredetiek. Kitűnt a versenyen, eredeti táncával a cigány-tánccsoport. Mind a versenyzők, mind a résztvevők ez alkalommal is kifejezésre juttatták Pártunk és Népköztársaságunk iránti szeretetüket és lelkesen tüntettek a béke mellett. Schönauer József MAGYARNEMEGYE A Radna- tartományi Magyarnemegye községben július 22-én tartották a kulturversenyt, három falu részvételével. Délután 2 órakor kezdődött a verseny. Elsőnek Németi falu mutatott be igen szép román népi táncokat és énekeket. Majd Makód ifjai táncolták eredeti román népi táncaikat. Ezek után Magyarnemegye román és magyar ifjai, ki-ki a maga népviseletében, testvéri közösségben mutatták meg, hogyan készültek a versenyre. Kulturcsoportunk megnyerte az első díjat, aminek következtében részt fog venni a rajoni versenyen, a verseny után megnéztük a „Valahol Európában” című filmet, amit reggelig tartó tánc követett. Tarkányi István A tordai „Mihai Eminescu“ cipészszövetkezet igazgatótanácsa jutalomban részesíti a jól dolgozó tagokat A tordai „Mihai Eminescu” kisipari termelőszövetkezet dolgozói igen szép eredményeket érnek el ez évi tervelőirányzatuk teljesítése terén. A „Mihai Eminescu” szövetkezet dolgozói már negyedik éve szövetkezeti tagok és így tisztában vannak azzal, hogy szövetkezetük fejlődése szempontjából milyen óriási jelentősége van annak, hogy tervelőirányzatukat idejében elvégezzék. A szövetkezet az elmúlt hónapban a város dolgozói által igényelt cipőjavítások mellett 900 pár gyermekszandált és 290 pár római férfiszandál-felsőrészt készített hulladékanyagból. A hulladékanyag feldolgozása terén a szabászosztály dolgozói igen jelentős eredményeket értek el. Úgyszólván teljesen hulladékanyagból dolgoztak és mégis 130 százalékban teljesítették juniug havi tervüket. A hulladékanyag észszerűbb felhasználása érdekében egyéni takarékossági mozgalom indult a szövetkezeti tagok között. Rusuloan szabász például az elmúlt hónapban 54.985 lej értékű anyagot takarított meg. A takarékossági versenyben a második helyre Dán György került 53.522 lejes megtakarítással. Majd György Nándor 53.400, Mates Traian 53.450, Rigmán János 51.722 lejes felsőrészmegtakarítással következett, öszszesítve a szabászat dolgozóinak múlt havi megtakarítását, megállapíthatjuk, hogy a tartomány hasonló szakmáj a termelőszövetkezetei között a legszebb eredményt érték el. A szabászaton összegyűlt hulladékanyagból termelőirányzaton felül, 250 pár barna és 210 pár piros női és férficipőfelsőrészt, valamint 960 pár gyermekszandált készítettek. A hulladékfeldolgozó üzemben Dráth Sándor ér el igen szép eredményeket. Dráth Sándor csoportjával a már szinte feldolgozhatatlannak látszó bőrhulladékból is jó minőségű fonottszandálokat készít. Ezeket a fonottszandálokat az ország legtávolabb eső részeire is szállítják már. Dróth Sándor jó munkszervezésééért az elmúlt napokban 10 ezer lej jutalomdíjat kapott az igazgatótanácstól. A szövetkezet ifjúmunkásai különösen a munka minőségének megjavítása terén érnek el szép eredményeket. A brigádok között, minőségi versenyben az első helyen az 1. számú brigád áll. A legszebb eredményt Jucan Traian és Pop Ioan ifjúmunkások érték el. A szövetkezet ifjúmunkásai termelési feladatuk elvégzése mellett, a dolgozó parasztok segítségére sietnek a betakarítási kampány sikeréért. Július 6-án és 7-én a vinci állami gazdaságban 34 ifjúmunkás volt aratni. A szövetkezet ifjúmunkásai 272 önkéntes munkaórát végeztek. Július 6-án és 14-én 21, július 15-én pedig 30 szövetkezeti tag dolgozott a bágyoni államgazdaság keresztesi szekcióján. A tordai ,,Mihai Eminescu” cipészszövetkezet a káderképzés terén is szép eredményt ér el. Szakmai tanfolyamot szervezett a szövetkezet igazgatótanácsa, amelyen 34 szövetkezeti dolgozó vesz részt. A hiányosság az, hogy a tagok nem járnak rendszeresen az előadásra. SzE. S HOL MARADTAK A FÜZESIEK? Szamosujváron a múlt vasárnap zajlott le a kulturverseny. Jöttek sorba, ünneplő öltözetben, népviseletben a kulturcsoportok s ki, jobban, ki gyengébben bemutatta művészi tudását. Engem az ördöngősfüzesiek érdekeltek főként, mert közelről ismerem őket. Várom nagy reményekkel a füzesieket. Jön is egy egészen kicsi csapat, összevissza talán 4 pár. Elszégyeltem magam helyettük is, hiszen tudom, hogy a tavaly a füzesieknek erős kultúrgárdájuk volt, a románok és magyarok dolgoztak együttesen, most pedig ilyen gyengén szerepelnek. A jövőben mutassák meg a füzesiek, hogy sokkal többre is van bennük képesség, a vezetőség pedig alaposan vegye kezébe a kulturmunkát, mert az ilyen gyenge kulturális tevékenység mindnyájukra nézve szégyen. Szilágyi Jánosné 1951. július 28-