Világosság, 1947. január-március (3. évfolyam, 1-73. szám)

1947-01-01 / 1. szám

­ RIES ISTVÁN IGAZSÁGÜGYMINISZTER: Magyarország nem kérheti ki dr Mengelét, de a bizonyítási anyagot a törvényszék elé terjeszti Az auschwitzi szörny deportált asszisztensének megrendítő nyilatkozata Mengele pokoli módszereiről A JT der Neue Wege cím­ű­ bécsi fo­lyóiratban késeit szürke szerkesztő­ség­i bejelentés és felhívás alapján köz­ölte tegnap a Világosság, hogy Mengele doktort, az auschwitz— birkenaui haláltábor szelektáló fő­orvosát elfogták és a terhelő ada­tokat az Alserstrassé 18-ba k­érik, a ■ Koncentrációs Tábort viseltek Szö­vetségébe. Minthogy dr Mengele 19­5­4-ben került Auschwitzba, sza­dista ösztöneit éppen a mi honfitár­sainkon, a magyar deportáltakon élte ki. Ezért megírtuk, hogy köve­teljük Mengele doktor azonnali ki­adását Magyarország számára. Még tegnap beszéltünk dr Ries István igazságügyminiszterrel és megkér­deztük tőle, tesz-e a magyar kor­mány lépéseket abban az irányban hogy­ Mengelét kikérje és a magyar bíróság elé állítsa, tekintettel arra, hogy magyar­­ állampolgárok száz­ezreinek kiirtása közvetlenül az ő műve?. Az igazságügy miniszter nyilatkozata ~~ Erkölcsileg — mondta dr Eres István — nekünk lenne leg­több jogunk ahhoz, hogy ezt a szörnyet bíróság elé állítsuk és bű­nét megtoroljuk Szerintem nagyon jelentékeny hatása lett volna a magyar társadalom felé, amely­nek egy részében az ellenforra­dalmi propaganda még ma is ha­mis képeket támaszt az auschwitzi borzalmakról, ha Mengele magyar­országi tárgyalásán ez a kép fel­tárult volna minden részletében. A fegyverszüneti egyezmény ér­telmében azonban nem kérhetjük ki Mengelét Mindenesetre gondos­kodni fogunk arról, hogy a Ma­gyarországon összegyűjtendő ter­helő anyag teljes terjedelmében és idejében eljusson az osztrák népbíróság elé. *€€ Egész évben boldog lesz, ha Szilveszter este eljön­ a Nemzeti Szalon FEIKS söröző­­étterem-kávéház ünnepélyes megnyitójára (volt Erzsébet téri kioszk) Rácz Guszti zenekara TÁNC Beszél Mengele deportált asszisztense Mint mindenütt, ahol a németek tömegmészárló üzemeiket felállítot­ták, Auschwitzban is ördögi alá­­valósággal igénybe vették munká­jukhoz azokat a deportáltakat is, akiket előbb-utóbb szintén elpusz­títottak. Csak nagyon kevesen élték túl csodálatos szemcsével ezt a sze­repet, amely leli,leg és erkölcsileg talán fájdalmasabb volt, mint a leg­­szörnyűbb robotolás. Amikor a magyar deportáltak Anschiitzba megérkeztek, Mengele is kiválasztott közülük néhány ül­dözött zsidó orvost, akiket látszólag rendszeres orvosi kutatói munkára fogott be, anélkül, hogy az illetők­nek­­eleinte sejtelmük lehetett volna arról, hogy önkéntelen alkatrészei a gépezetnek, amely részben tíz- és tíz­ezer testvérét emészti el részben a tudományt a leginfernálisabb kato­nai, politikai rögeszmék szolgála­­ába állította, így került a többi között Simo­nov­its Sándor dr budapesti főorvos is Menszele auschwitzi kórházába. A Der Neu Weg jelentése után elmentem Simonovits dr Kos­suth Lajos utcai rendelőjébe, mert beszélni akartam Mengele egyik életbemaradt beosztottjá­val, a XX. század egyik leg­nagyobb szörnyetegéről. Simonovits dr középkorú, őszhajú férfi. A fogság nyomai még ma is látszanak rajta. Megkérem, m­ond­ja el személyes tapasztalatait a 660000 magyar deportáltat kiirtó SS- főorvosról. Gyermekorvos volt , és a virágokat szerette — Mengele — kezdi dr Simonovits — különös módon, orvosi szempontból mintaszerű kórházat vezetett Auschwitz­ban. Minden beteget számontartott és sze­mélyesen ellenőrizte, hogy az orvosi előírásoknak megfelelően kezelik-e őket? Ha észrevette, hogy egy beteg nem kapta meg a diétában rendelt tejét, a legsú­lyosabb megtorlásokat alkalmazta a mu­lasztó egészségügyi személyzettel szem­ben. Ugyanaz a Mengele, aki délelőtt ké­pes volt súlyosan megbüntetni vala­melyik orvost vagy ápolót, mert a beteggel hanyagul foglalkozott, az­nap délután ugyanezt a beteget egy kézmozdulattal szelektálta és a gázba küldte. Ez a kettősség számunkra nem volt ért­hetetlen, mert a betegeket csak kísérleti nyersanyagnak tekintette és mindaddig,­ amíg kísérleti szempontból szükség volt­ rájuk, az orvosi szabályoknak megfele­lően bánt velük. Amikor ebből a szempontból felesle­gesek lettek, az orvos közönséges SS- vadálattá változott és hideg, kéjes könyörtelenséggel ért. — Az auschwitzi kór­házat orvosilag tulajdonképpen nem Mengele vezette, hanem Dr Epstein, brünni zsidó orvos­­profeszor, aki európai sű­rű tudós. Máig sem tudom, hogyan lett köztudo­mású a kórházban alkalmazott zsidó orvosok között, hogy Mengele medikus korában Epstein tanítványa volt a brü­nni egyetemen. Pr Epsteinek látszólag önálló or­vosi ható­köre volt, de természete­sen nem volt hatalma ahhoz, hogy akár egyetlen áletet­őt megmentsen, ha Mengele nem­ mint orvos, hanem mint SS-tiszt jelent meg a kórház­ban. Mengele a beosztott zsidó orvosokkal soha nem váltott egyetlen szót sem, nem fogadta köszönésüket és Epstein professzorai is csak szűkszavú érin­tke­­zésre szorítkozott. Zsidó beteghez nem nyúlt, csak meghallgatta Epstein referátumát. Epstein professzor volt az egyedüli kö­zülünk, orvosuk közül,­­akinek ellentét­ben velünk, akiknek csak homályos el­képzeléseink voltak, különösen eleinte, arról, hogy mi történik a szelektált be­tegekkel, pontosabb értesülései voltak a kijelölt deportáltak sorsáról. De Epstein dr annyira meg volt fé­lémül­­ve és Mengele olyan szorosan körülvette kémeivel, hogy a profesz­­szor egész idő alatt jóformán ve­lünk sem mert beszélni. Az idős tudós átvészelte Ausch­­ritzet is haza is tért Brünnbe, ahol tavaly rádió­­előadásban számolt be arról, amit Auschwitzban tapasztalt. Bizonyos, hogy a Mengele-pernek Epstein professzor lesz a legérdekesebb koronatanúja. — Talán legjellemzőbb tulajdonsága volt Mengelének elképesztő emlékező­tehetsége. Akit egyszer látott, annak arcát örökre megjegyezte. Megtörtént, hogy az orvosok megkísé­relték megmenteni valakit, akit Men­gele szelektált, mégpedig oly módon, hogy a kórházban állandóan változatták a fekvőhelyét Mengele tévedhetetlenü­l fölismerte. Egy ízben megtörtént, hogy egy tizen­három éves magyar fi­úgy­ereket bujtat­tunk így heteken keresztül. Egyszer aztán Appelt (sorakozót) kellett állni az egész ókornak és Mengele, amikor sokezer deportált sorfala előtt elhaladt, felismerte a kisfiút. Iszonyú dühroham fogta el, azonnal kiemeltette a sorból és már vitte is gázkamrába.­­ Talán mindennél förtelemesebbé te­szi Mengele példátlan bűnét, hogy ez a tömeg­­gyilkos nemcsak hogy orvos, de az orvostudománynak és az orvosi gya­korlatnak arra az ágára specializálta magát, amely köztudomás szerint a leg­ K- E 3 BETŰ EGYIKÉT

Next