Világosság, 1947. július-szeptember (3. évfolyam, 146-222. szám)
1947-09-21 / 215. szám
sxi MHÁZ Bárdos Artur: A kritika és színház nem ellenségei egymásnak A Székesfőváros kulturális osztályán tegnap 11 miután sajtófogadáson ismertette Bárdos Artur a Belvárosi Színház jövő évi programját. Az előadást A"Semethy Károly dr tanácsnok nyitotta meg. Bárdos Ar úr a következőket mondotta: — Egy, talán már illetlenül is hosszú színházi pályafutás tapasztalatai alapján állapíthatom meg, hogy sohasem volt még olyan szükség a színház és a kritika harmonikus együttműködésére, mint napjainkban. Nemcsak a színháznak van erre szüksége, még kevésbé a színházi kritikusnak, hanem annak, amit úgy gondolom, mindannyian, akik itt vagyunk, féltve féltünk: a magyar színházi kultúrának, amely évtizedekig nem egészen dicstelenül vizsgázott a nemzetek versenyében és amely most kissé bizonytalanul tévelyeg a korszerű és korszerűtlen, a lokális tömjénezésben részesülő és a valóban versenyképes, a tömegek és az intellektuálisak színházának problémái között. Nem gondolom, hogy ezeket a problémákat ezen az összejövetlen sikerül megoldanunk, de az eszmék élőszóval való eligazodása mégis csak javára szolgálhat az eligazodásnak, kölcsönös jószándékaink felismerésének, egy termékenyebb atmoszféra kialakulásának, s így végső fokon a színházi kultúrának. — Én, aki a kritikusi karból, az Önök soraiból lettem színházigazgatóvá, vallani merem, hogy a kritka és a színház nem szükségképpen ellenségei egymásnak Hogy hozzáértő és felelősségteljes kritika csak használhat a színháznak, az bizonyításra nem szorul. De talán az sem, hogy a könnyelmű, egyegy apró ötletnek, szellemesen ható fordulatnak, vagy bármely művészeten kívüli elfogultságnak minden komoly színházi és művészi érdeket feláldozó kritika, az egész színházi kultúra gyökereit és egyben a kritika egész létalapját fűrészeli... G. H. S. A Színészszakszervezet legutolsó határozatával megvonta Kőszegi Géza debreceni, Deák Lőrinc komáromi, Buda Dénes pestvármegyei és Gyuri József vasmegyei kerületi színigazgatók játszási engedélyét. Minthogy Köszei Géza közben eleget tett elmulasztott kötelezettségeinek, a debreceni szezont egyelőre ő nyitja meg. M-#* A bécsi Opera együttesét, londoni nagy sikere után, Svédországba, Hollandiába és Belgiumba hívták meg vendégszereplésre. Angol Park-ban szept. 21-én, délelőtt 11-től nagy népi vidám Szüreti mulatság Tombola nyereményekkel: bor és más értékes dolgok. Zene, tánc, vidám mulatságok, este nagy tűzijáték. Belépőd!* 50 fillér Csoportoknak 25% engedmény. A Park naponta nyitva. Fejérmegyei Mezőgazdasági Ipari és Kereskedelmi Kiállítás ünnepélyes keretek között nyílik meg 1947 szeptember 21-én. A kiállítás alkalmából a fejérmegyei és székesfehérvári szabadművelődési felügyelőség és a gazdaképviseleti szervek ünnepi hetet rendeznek. Bemutatásra kerülnek szabadtéri népi táncok, gazdasági filmek. Zöldmező, TFOSZ, FÉKOSZ, traktorosok, állatorvosok, cukorrépatermelők, gazdák, állattenyésztők kongresszusai. Állatok kiállítása és díjazása stb. Arany- és ezüstkalászos gazdák díszgyűlése stb. A kiállítást a földművelésügyi miniszter nyitja meg. A kiállítás szept. 28-án zárul. (X) 4WmsÉBCs ícd €4 c mJí D°n Juan nem az a férfi, aki a nőket szereli, hanem az, akit a nők szeretnek. (Ortega) ® Egykori mestereink az újságírásban arról tanítottak, hogy a lélek varázsvesszejével járjunk az események nyomában. Kutassuk ki a tények hátterét és rugóit, világítsuk meg a rejtett vonatkozásokat és így az összefüggések kutatásában nemcsak felszítós, de lényeges eredményeket érhetünk el. E tan ismerete vezetett el a terézvárosi Lázár utcába, ahol Szemző Alfréd, a nők barátja lakik. Neve nemrég bukkant fel az ismeretlenség kegyetlenül sűrű homályából. Hirdette lapokban, hogy ifjú hölgyedet színésznővé képez ki és a bájos jelentkezőkkel írásban szerződött barátnői lesznek, ha színházi szerződést nyújt át nekik. E szabályszerű, írásban lefektetett ügyletre, nem mulasztott el a kontót felvenni. Feljelentésre kétszer is bevittek a rendőrségre és mind a készet elengedték, bűncselekmény hiányában. Sem a római jog, sem a Code Napoleon, sem a mi jogrendszerünk nem gondolt arra a szerelmi üzletre, ami Alfrédnek, a lázaruceai Don Juannak agyában megfogant. A negyvenéves Alfréd fiatalos mozgású, kedves mamája van otthon. Mosolyán látszik, hogy méltányolható turkóságnak nézi Frédi jo enájddg csínyjeit. — Mindenki úgy főzi a nőket, ahogy tudja — fejezi ki véleményét az újságokat megmozgató ügyről. Fia nincs otthon, de megígéri, hogy utánam küldi az Andrássy úti kávézóba. Ahogy távozóban kinyitom az ajtót, még ezt mondja: — A fiam nem leányálom. De azért a nők szeretik. Kanalazom a kávét a déli, bágyadozó hangulatú eszpresszóban, amikor megjelenik Szemző Alfréd. Meglep, hogy milyen alacsony és ringadozó járású. Feje búbja siváran és reménytelenül kopasz, egyébként gyérülően ősz hajszálak igen-igen ritkásan panaszkodnak egymásnak az élet múlandóságáról. Két rendkívül hosszú fül, mint két egyenes kard, egyáltalán nem elállóak, kelet és nyugat felé mutatva az irányt. Mogyorónagyságú kis szemek, de a legfeltűnőbb a száj. A felső fogsor kiugrik és abból is külön, mérgesen egy wipla-snem fog. Mesterségemhez illő tapintatlansággal rögtön a fogáról kérdezem: — Gyermekkori emlék — legyint —, meccsről maradt. Kirúgták a fogaimat. Mindegy. ®"®'’aiszik, hogy gyerebeszédű, de ellenőrzi magát és lassan próbál társalogni. — Nem igaz, amit írtak rólam. Itt vannak az igazolványaim. Tagja vagyok a Színész. Szakszervezetnek. Sportról írtam egy napilapban. Törzstől tanultam színészetet és rendezést. Darabot is írtam. Bizsu a elme, annak idején a Vígszínházhoz nyújtottam be. Vértes Lajosnak tetszett. Nem adták elő, mert sok képből áll. Tizenháromból. Mindent azonnal igazol írásokkal. Láthatóan életének tengelye a bizonyítás. Amiről nincs írás, mintha nem is lenne. — A darabomat most küldöm ki Angliába. Távoli rokonom Korda Sanyi. Ülünk az eszpresszóban a nézegetem a múlt hét hősét. Arra gondolok, hogy Korda nem nevezi őt Frédinek. Elmondja, hogy nincs szenvedély az életében. Szemben Balzac-kal azt állítja, hogy erre nincs is szükség. Való igaz, hogy hirdetést adott fel. Az is bizonyos, hogy a nőkkel megtörténtek dolgok, így fejezi ki magát: „Közelebbi viszonyba kerültem velük“. No, nem volt olyan sok, mindössze néhány. A szerelmet betegségnek tartja, ami elmúlik. A nők a botrány kipattanása óta levelekkel ostromolják, égő, forró sorokkal. Mindenki meg akar ismerkedni vele. Hanyagul mondja: — Híres emberek feleségei könyörögnek találkozóért. Állítja, hogy senkit nem csapott be. A hirdetések nyomán a színház ürügyén megismerkedett hölgyekkel, ő Ígért, ez igaz, de a hölgyek ígéret nélkül is szerették volna. Mutat egy fényképet. Gyönyörű fiatal leány arcmása. — Látja kérem, ez a lány nem akart színésznő lenni. Magyar származású francia. Dúsgazdag gyáros akarta elvenni. Most jött vissza hozzám. Nem tud nélkülem élni Irodalomról és művészetről beszél, kételymentes hangon. Michelangelót becsüli, ami felettébb szép tőle, de Munkácsy Mihályt sem veti meg. A régi írók közül Kóbor Tamás izgatja képzeletét, a maiak közül Háyt és Illyést értékeli. De H. G. Wells se kutya. Kedvenc színésze Tímár. És így tovább. Egyelőre bepereli az összes lapokat, ebből nagyobb jövedelemre számít. Jugoszláviába és Ausztriába hívják. Búcsúzóul közli, hogy mindig minden sikerült neki. Mértékletes férfiú, öt-hat kávéval és húsz cigarettával beéri naponta. Elhiszem neki, hogy a nők szeretik. Aggálymentes és nem alázatos az élet tényeivel szemben. Csak úgy mellékesen elmondja, hogy barátjával, aki most Ausztriában él, fogadott, hogy a színházi siker meglobogtatásával minden nőt meghódít. Az egész úgy hangzik, ahogy rosszfajta kolportázsregények kezdődnek, így szokott elindulni a cselekmény. Konfekcionált mondatokat mond, konfekcionáltan gondolkozik. Nyilván ez is hat a hölgyekre. Sikereit elhiszem és méltányolom. Miközben feláll, elbúcsúzik és himbáló járásával új hódító körútra indul, a szegény költőre gondolok, aki a nőkre vágyott és azt énekelte: „A nők, a nők se szeretek soha semmi jót, eldobtak, mint az olvas diót.“ Alfrédet nem dobják el. Kellér Andor RÁDIÓ Szombat, Budapest I. 12.15: Hanglemezek. — 12.45: H. dr Takács Marianne előadása. ■— 13: Vinczellér János magyar nótákat ének. — 14: Hírek — 14.10: Hanglamézek. — 14.40: Esze Tamás előadása. — 15: A szovjet követség ajándékhangilemezei. — 15.35: Társbérlet. Egy rádiócsalád élete. — 15.55: Műsorismertetés. — 16: Sárossy Mihály énekel, saját gitárkiséretével. — 16.20: Hanglemez. — 16.30: Gyermek rádió. — 17: Hírek. — 17.10: A Vöröskereszt közleményei. — 17.30: A Munkás Kultúrszövetsé műsora. — 18: Littasy György énekel. — 18.20: Füst Milán előadása. — 18.45: Rádiózenekar. — 19.45: A falurádió népfőiskolája. — 20: Hírek, sporthírek. — 20.20: HaM'S® Rudolf verse. — 21: Hangos heti híradó. — 21.50: Hírek oroszul. — 22: Hírek. Mit hallunk holnap? — 22.25: Hanglemez. — 23: Népszerű művészlemezek. — 24: Hírek. — 0.10: Hírek franciául. — 0.20: Hírek angolul. Vasárnap. Budapest I. 7: Hanglemezek. — 8: Hírek, műsorismertetés. — 8.20:Hanglemez. — 8.30: Peskó Zoltán orgonái. — 9: Római katolikus vallásos félóra a stúdióból. — 9.30: Evangélikus vallásos félóra a stúdióból. — 10: Unitárius istentisztelet közvetítése. — 11: Székely Beáta és Molnár Aurél vidám barangolása a Nemzeti Múzeumban. — 11.20: Vivaldi hangverseny. Előadja a rádió kamarazenekara. —12: Déli harangszó, hírek. — 12.15: Anyák Bzjerce. — 12.20: Oblomov. Goncsanov regényét rádióra alkalmazta dr Körmöczy László, hanglemezekkiett. — 13.20: Jaizz. — 14: Hírek. — 14.20: Ünnepi hanglemezek. — 15: Giovanni Battista Angioletti elbeszélése. — 15.20: Lengyel Gabriella hegedül. — 15.45: Kolozsvári Grandpierre Emil vasárnapi krónikája. — 16: Vörös Sári és Szinnai Márton magyar nótákat énekel. — 17: Hírek. — 17.10: Magyar Parnasszus. — 18: Török Sándor vasárnapi beszélgetése Bulla Finával a színészeik műveltségéről és műveletlenségéről. — 18.30: Falurádió. — 19.20: Karády Katalin énekeli. — 23: Hírek. — 20.20: Vasárnap este Pesten. — 21: A rádió hangja. — 21.30: Sporthíreik, lóversenyeredmények. — 21.20: Hanglemezek. — 21.30: Vasárnapi rádióankét. — 21.50: Hírek oroszul. — 22: Híreik, sporthírek. — 22.25: Hangképek a vasárnap sportjáról. — 22.40: Szalonegyüttes. — 23.30: BBC ajándéklemezek. — 24: Hírek. — 0.10: Hírek franciául. — 0.20: Hírek angolul. Budapest II. 10—13: Vasárnapi muzsika. — 17: Jazz. — 18: Hírek. — 18.05: Zenés részletek Pianonette: Rip van Winkle e. or érájából. — 19.35: Hanglemezek. — 20.20: Könyvszemle. — 21: Hírek. — 21.15: Cigányzenekar. — 22.15: Hanglemezeik. Kord bársony- | kikészítőmestert | keresünk, aki a kikészítés minden fázi- || sában hosszú gyakorlattal rendelkezik. Ajánlatokat „Kordbársony“ jeligére if Tentzer hirdető be. Szervnta térre kérünk, s 'iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin Üdít, szépít, fiaszt a vilégárvőraktár: Törül patika, VI. Király a 12 § CPM¥¥ EKiiiiiimHMtMiuiiiiimimHniniiiiiiiiiiimiBntmnmniimiSiiHinnii Haiuua^ szőnyi Sándor: SZÉTHULLÓ VILÁG A kapitalizmus fénykora, a polgári élet nyugodt hömpölygése teremtette meg a szélesen áradó realista regényt. A megváltozott világ új irodalmat követel. A ma írói próbálgatják már az új hangot. Ez a hang néha még mutál, de már kicsendül belőle az „új idős új dala“. Szőnyi Sándor regényében se ezt az újszerűséget keressük és nem csalódunk. Tehetséges, erős, fiatal, egyéni új írás. Nyomdászregény, de nem a nyomdász regénye, hanem egy vergődő léleké. A műhely, a környezet szoros egészben él a főhőssel. A tömeget sok egyed alkotja tömeggé, egésszé. Közös az osztálybeli letük, sokszor közös a sorsuk is, de lelki, családi, szerelmi problémáik külön élnek. Bagoly Ferenc öntőmester tragédiája is kétirányú. Hatvanéves korában váratlanul, színt, groteszk körülményei között elveszti állását. Sok évtizede dolgozott bár az üzemben, biztonságban érezte magát, beosztása a munkások fölé helyezte, túlnőtt az osztályán, a munkaadók oldalán állt. Most, hogy egyik napról a másikra munka nélkül maradt, egyszerre döbbent rá az osztályhelyzetből fakadó tragédiákra. Ugyanakkor súlyosan vergődik egy furcsa, légies szerelem és az öreg, ősanya felesége iránt, táplált érzelmei közt. A sok megoldhatatlan probléma testileg-lelkileg felőrli; a „Széthulló világ“ az ő széthulló élete. A ragyogóan formált főhős mellett sok a mellékszereplő. Minden figura egyegy külön lezárt novella. Ez kissé tagolttá és egyenetlenné teszi a regényt. Szőnyi kitűnő stiliszta, szaggatott, izzó mondatai végig feszült, drámai légkört teremtenek. Kitűnő hang, de a légzési technikája még egyenetlen. Ha kitisztul és leegyszerűsödik a hangja — mert a nagy dolgok egyszerűek —, akkor tudjuk csak majd igazán felmérni Szőnyi Sándor igazi írói nagyságát. (h. z.) „Fegyenclásadás** — Chéribibl. Jean Pierre Aumont utolsó nagy francia filmje, mert a neves francia színész közvetlenül a film főviteleinek lefejezése után hajóra szállt és Hollywoodba utazott. ” Mindenem, tsindérszép arcú és lelkű édesanyám, Silbiger Józsefné ■sül. Ladis Aurélia sírkőavatását •mpt. ül-én, vasárnap d. n. Vd érakor rendezzük. Mindenki jöjjön «L aki rámért« én szerette! SILBIGER BORISKA • Rákoskeresztúri temető, 24. parcella, 36. sor, 20. sir. Dr Kiss József bel- és idegorvos és Dr Avar Mária bőrgyógyászkozmetikus újból rendel. VIII. Baross u. 28. Tel.: 137-832. (V)