Világosság, 1950. január-március (6. évfolyam, 1-75. szám)

1950-03-02 / 52. szám

Nyikolaj Tyihonov, a nagyszerű szov­jet költő szereti a mi népünket s láng­­lelkű Petőfink legjobb szovjet fordí­tója. Tyihonov verseit szívébe zárta minden magyar dolgozó s most, ami­kor nálunk járt, újra maradandó kin­cset ajándékozott nekünk. Fáradhatat­lanul járta az üzemeket, fővárosban és vidéken, a termel­őcsoportokat s nem­csak népünk munkáját, fejlődését vizs­gálta, de tanácsaival, útmutatásaival segítette a további munkát is. A ma­gyar írók gazdagabbak lettek a harcos szovjet költő ittlétével; a szocialista realizmus álta vált világosabbá szavai nyomán. A két hét, amelyet nálunk töltött Tyihonov, a szovjet és magyar nép és a két nép irodalma kapcsolatát, barátságát mélyítette. Most már íróin­kon, költőinken a sor, hogy helyesen használják fel mindazt, amit a Lenin és Sztálin pártjában nevelkedett Tyiho­nov útmutatásaiban és tanácsaiban el­mondott Magyarországon. „Szállj te büszke ének....“ — zeng a dal szerte az országban, de most, két hét óta sokkal büszkébben száll, mint azelőtt. Anatolij Novikov a DIVSZ-induló és más nagyszerű da­lok zeneszerzője járt itt, látogatta üzemi kórusainkat, Zeneakadémiánkat, zeneszerzőinket, hogy átadja derűs op­timista világszemléletét, hogy megja­vítsa kórusaink munkáját. Tanításai nyomán jobb lett az énekkarok mun­kája, tanultak tele karmesterek, zene­szerzők, énekesek és muzsikusok, új ízeket, és színeket kaptak a dalok, élettelibbek és erősebbek lettek az ének­karok számai. A szovjet nép elküldte­ ki­váló alkotó művészét, hogy segítsen ben­nünket is az alkotásban. Most, hogy elbúcsúzott tőlünk, érezzük: itt van továbbra is, szépen csengő dallamok­ban, a kórusok énekében, népi ritmu­sok szárnyain. Ő is velünk maradt, akár csak a többiek, barátaink és ta­nítóink, harcos társaink. Tyihonov Új kínai film és az „Új Albániai” bemutatója Két rendkívül érdekes filmet mutat­nak be holnap a fővárosi filmszínhá­zak. Az egyik egy kínai film, címe ,,A nagy család" és a népi demokra­tikus Kínában készítették 1949 júniu­sában. A felszabadító néphadsereg diadalmas harcairól, a Kuomintang­­banda gyáva visszavonulásáról szól­ó film­, amely bemutatja egy megkapó történet keretében, mint győzik meg a felszabadított területek lakosságát a néphadsereg tettei. A másik film a szovjet­­ és albán filmgyártás közös produkciója, az „Új Albánia", amely az albán nép­szocializmust építő mun­káját örökíti meg. Mindkét film mél­tatására visszatérünk. ­ Világosság SÍr Diadalmas Ludas Matyi Csaknem százötven esztendeje. Fazekas­­ Mihály nyugalmazott huszárfőhadnagy és tudós gyümölcskertész, debreceni magányában ékes és mindmáig eleve­nen élő rigmusokba szedte a nép aj­kán élő legendás hősnek, Ludas Matyi­­nak történetét. Ezzel az egész elnyo­mott magyar nép megbosszulójának szimbólumaként bevonult az irodalom­ba a bátor parasztgyerek, aki egymagá­ban felveszi a harcot a mindenható, kegyetlen földesúrral szemben. Dávid és Góliát harca ez, de Matyit nem az isteni kegyelem, hanem szíve, esze, tehetsége, az elnyomó iránti jogos gyűlölete segíti győzelemre a pénz és a törvényes hatalom erejére támasz­kodó vármegyei kisisten ellen. Hosszú századokon keresztül számtalanszor előfordult, hogy Ludas Matyi kilépve a könyv lapjaiból, testet öltött és ezer alakban hozzákezdett nagy igazság­­tételének véghezviteléhez, ám az első visszaverésen sohasem jutott túl és utána mindig az újból felülkerekedett döbrögik embertelenül kegyetlen bosz­­szúja következett. Ezernyolcszáznegy­­vennyolc és ezerkilencszáztizenkilenc után ezerkilencszáznegyvenötnek kel­­­lett elkövetkeznie, hogy az egész világ testet öltött lelkiismeretének győzelme­ként a diadalmas­­ szovjet hadsereg felszabadítsa a magyarságot s módot adjon neki, hogy valóban háromszor és végérvényesen fizesse vissza évszá­zados sanyargatóinak a tőlük elszen­vedett ütlegeket. $ m­iként az elnyomottá!« győzelme­hetetlen­­ lett volna a magyar nép nagy barátjá­nak segítsége nélkül, mesebeli hősének ábrázolása és megörökítése is csak úgy sikerülhetett remekbe, hogy a föl­a ké­szült színes film alkotóit a világ leg­haladóbb művészetének példái tanítot­ták és inspirálták. A Talpalatnyi föld után a Ludas Matyi a második olyan terméke a megújhodott magyar film­gyártásnak, amely gyakorlatilag is igazolja a szocialista realizmusnak mindent elsöprő­ fölényét egyéb „mű­vészeti“ irányzatokkal szemben. S ez­zel kapcsolatban anélkül, hogy ünnep­­rontók akarnánk lenni, felvetődik a kérdés: filmművészetünk amúgy is gyér alkotásai között miért számítanak fe­hér hollónak az említett produkciók, noha a szükséges feltételek most már hosszú idő óta és tartósan­­rendelke­zésre állanak. A legyártott filmek mennyisége semmiesetre sem indokolja a ritka minőségi kiugrásokat, amelyek meggyőzően bizonyítják, hogy a művé­szet csakis a helyes ideológia vonalán fejezheti ki magát tökéletesen. Ugyan mi áll útjában, hogy ezt a szintézist a jövőben gyakrabban teremtsük meg? A pillanatban azonban örüljünk szívből és felszabadultan, hogy némely csü­g­­gesztő példák után újból egy nemzet­közi viszonylatban is jelentős ma­gyar filmalkotás született. A Lu­das­­Matyit méltán előzte meg híre és senki sem csalódott, aki az­ előzetes dicséretek után felfo­kozott várakozással ült be a mozi nézőterére. S­­itt elsősorban a film íróját, Szinetár Györgyöt kell meg­dicsérnünk, aki a halhatatlan paraszt­gyerek büszke igazságérzetét, forra­dalmi bátorságát, derűs optimizmusát remek stílusérzékkel tökéletesen az eredeti mű szellemében mentette át a filmre. Találó és a figurák eredeti jelleméből fakadó epizódokban széle­sítette ki kerek és logikus mesévé a vékonyka cselekményes költeményt, íz­lésesen és erőltetettség nélkül hangsú­lyozván örökérvényű politikai mon­danivalóját. A művet gazdagító új szereplők is, szervesen illeszkednek a történetbe, mn­it,­ ahogy a nyelv is, amelyet beszélnek, a Fazekas Mihály nemes archaizmusát tolmácsolja. Igényes és kitűnő munkát végzett a film írója, ám amilyen igaz­,hogy jó forgatókönyv nélkül nem lehet jó filmet csinálni, époly bizonyos, hogy nincs az a jó forgató­­könyv, amelyet el ne lehetne­­ rontani. Az eredmény azt bizonyítja, hogy sze­rencsés ötlet volt a film rendezését Operaházunk méltán nagyhírű művé­szére, Nádasdy Kálmánra bízn­i. Mind ő, mind munkatársa, Ranódy László remek munkát végeztek. Nagyszerű érzékkel használták ki a színezés adta lehetőségeket s a festőién szép képek beállítása sohasem öncélú, hanem hatásosan hangsúlyozza a történet hamvas meseszerítségét. Ugyanakkor gondosan ügyeltek arra, hogy a játékos kereten belül mindvégig valóságosan emberi figurák mozogjanak s túl a né­pes szereplőgárda kitűnő képességein, elsősorban az ő érdemük, hogy a szí­nészek játékában egy pillanatra sem találkozunk a népszínművek hamis ér­­zelmességével. Sőt Imre, egy fiatal, népi származási, akastrán­st» eleveníti meg Ludas Ma'­ahauti­ nisia, tyit Alak­ítása már most figyelemreméltó tehetségről tanúskodik , maradéktalanul oldja meg a rábí­zott feladatot: erő és valami rendkí­vüli háj sugárzik belőle. Tud férfiasan kemény és gyermekien kedves lenni, a legjobb színészeket jellemző egyszerű­séggel teremt levegőt maga körül. Lé­nyegesen passzívabb szerepében méltó partnerének bizonyul a film­ másik fő­iskolása, Horváth Teri, de a film ösz­­szes szereplője megérdemli a felsoro­lást: a népnyúzó földesurat félelmetes förtelmességgel és mégis mértéktar­tóan, kárvallottságában kitűnő humor­ral alakító Solthy György és a többiek: Görbe János, Pártos Erzsi, Somlay Arthur, Ruttkay Éva, Kiss Manyi, Sza­kács Miklós, Bozóky István, valamint a kisebb szereplők egyformán részesei a sikernek, épúgy, mint a film kifejező, melodikus zenéjét szerző Szabó Fe­renc, a szebbnél-szebb felvételeket készítő operatőrök: Hegyi Barna és Illés György. Kisit színes filmünket általában szerű össz­munka jellemzi,­ talán egyedül a hat­g­­felvétel hagy maga után némi kíván­nivalót. A Ludas Matyi megérdemel­ten lesz az ország határain túl is nagy siker, ám ez a siker kötelez is. Remél­jük, hogy folytatásként filmnaptárunk­ban egyre gyakrabban akadnak hasonló pirosbetl­s ünnepek a nemcsak a múl­tat, hanem a jelent is művésziét áb­rázoló alkotások során. Darvas Szilárd H­egedű-est A legifjabb magyar hegedűs-nemze­dékben már évek óta nők vezetnek. Úgy látszik, egyelőre így is marad, mert például Vadas Ágnes nemcsak tehetségével, salaktalan, szép, sima tónusával tűnik fel, hanem kivételes dologi tudásával is. Nem kis önbiza­lomra vall, hogy egy estén három nagyszabású hegedűversenyt játszott, a hegedű-irodalom három rendkívüli igényeket támasztó remekművét (Bach, Beethoven, Brahms) vette fel legutóbbi zenekari koncertjének programmjára. Meglepő, hogy a fiatal leány fizikuma miként győzte a nehéz feladatot és méginkább, hogy milyen fölényes virtuozitással oldotta meg. Ami csiszolt előadásának művészi ol­dalát illeti, azt hisszük, hogy fejlődé­sével, élménygazdagodásával biztosan megkapja majd a bővebb érzelmi tar­talmat­­is. Figyelmeztetjük, hogy a mu­zsika legelsősorban az érzések kifejezé­sének művészete. A kíséretet Gergely Pál karnagy vezetésével a Postás Hangversenyzenekar látta el. p. i. A március 6-i filharmóniai hangverseny műsora Ferencsik János karnagy vezetésé­vel március 6-án az Operaházban tartja meg a Filharmóniai Társaság harmadik bérleti koncertjét. Műsorán Mozart Linzi-szimfóniája, Stamitz Brácsa-verseny (Lukács Pál előadásá­ban), Brahms Haydn-variációi és De­bussy A tenger című szerzeménye állanak. A FELSZABADULT KÍNA FILMJE A NÉPHADSEREG ÉS A LAKOSSÁG NAGY CSALÁDJÁRÓL A NAGY CSALÁD CSÜTÖRTÖKTŐL! JOHOI-COHYI.X Ma: március I, * szerda, Albin napja. délelőtt A nap két ■ reggel 6 i t órák»» óra 26 perckor, nyug- pew--------­szik délután VT óra n 28 perckor. ' G-mn 3» ★ : * r IDŐJÁRÁS 20- ^20 Várható időjárás: —— ----­Időjárásunkban lényeg : ~ 7 ges változás nem lesz.­­ — -Változó marad a fel- j — ~ kőzet. Nappal néhány­­ ~ ~ fokkal olvadáspont fő- : _ lötti hőmérséklet, éj- - -jel viszont mérsékelt 10“’ '10 fagy. ______ ~Z ~ Csaknem egész Eu- - -rópában hideg idővel ~ köszöntött be március _ _ elseje. Úgy lát­szik ez­­ — a hideghullám a tél- ~ ~ nek már utolsó pró- U ~ ~ U­bálkozása. Február - -igen enyhe napjai a - -hótakarót, pusztítót- - " fák és most már tar- _­s tól nagy hidegtől - -nem kell tartani. Ha- - -fánkban kedden 2—5 7 " fokig emelkedett a rT ~y~h hőmérséklet, ma reg­­gelre 1—3 fokig rffB süllyedt. Az elmúlt huszonnégy órában többféle volt kisebb 5 C eső vagy havazás. Modern könyvtárat kap a XX. kerület Még ebben a hónapban megkezdik a XX. kerületben (Pesterzsébeten) a Szabó Ervin-könyvtár fiókjának meg­szervezését. A modern, gyönyörűen be­rendezett hatalmas könyvtár a Kossuth Lajos- és Ady Endre-utcák sarkán lévő épületbe kerül. A haladó iroda­lom legjavát, 140.000 forint értékű könyvet kap ezzel a könyvtárral a kerület. Nemcsak a felnőttek tanul­hatnak, olvashatnak itt, külön ifjú­sági könyvtár­ része is lesz az új könyvtárfióknak, mely egyike lesz a legjobban felszerelt budapesti könyv­táraknak, közel 7000 vadonatúj ki­tűnő könyvvel. Mire készül­tek SZÍNHÁZAINK? Az utóbbi napok több bemutatója után további előkészületek és próbák folynak az egyes színházakban. A leg­közelebbi bemutatót a Belvárosi Szín­ház tartja, melynek együttese a nagy­sikerű és jelentős „Hétköznapok hő­sei“ után ismét magyar darabbal lép a közönség elé: Földes Mihály „Mély­szántás“ című színműve a falusi os­z­­tályharcról szól. Az Ifjúsági Színház Szimonov „Legény a talpán" című színművét próbálja délelőttönként, az Úttörő Színházban is rövidesen elkez­dődnek az új darab próbái. Fehér Klára „Az őrsi zászló“ című színműve következik a „Tamás bátya kunyhója“ után. A Vidám Színház a minap tar­totta az első próbát S­zurov új szín­művéből. A Nemzeti Színház­­ készül a „Noszty fiú esete Tóth Marival“ dramatizált változatának előadására, áprilisban előreláthatólag a Macbethet mutatják be.. A Fővárosi Operettszín­­házban még ezen a héten elkezdődnek az új Dunajevszkij-operett, a „Sza­bad szél“ próbái. „A világ, amelyben élünk " V. Primyisnyikov könyve. ..A világ, amelyben élünk" millió éveket fut be a világmindenség történetében. Elérhetet­len messzeségeket szinte földközelbe, hoz és úgy járunk e könyv lapjain a világegyetem „részecskéi", bolygók, csillagok, ködhalmazok és csillagszige­­tek között, mintha szülővárosunk utcáin sétálgatnánk. Egyszerű, könnyű, köz­érthető írás, mégis mély, tudományosan alapos és mindvégig lebilincselő. Nagy erénye a könyvnek, hogy nem szédíti, meg a messzeség és amikor a világról ír, amelyben élünk, nem feled­kezik meg a földről, amelyen élünk. Figyelmeztet arra, hogy a csillagászat nem öncélú tudomány, hiszen ennek a tudománynak köszönhetjük a naptárt, az órát, a fizika és kémia számtalan felismerését... Az érdekes és tanulságos könyvet a csillag-világ „statisztikája" egészíti ki. Meg kell még dicsérnünk a jól sikerült fordítást. (Szikra kiadás, „Tudomány és Haladás" sorozat.) „A tudomány és a gyakorlat szov­jet munkásainak közös alkotó tevékeny­sége a munka és a tudomány közötti olyan viszony, amely csak a szocializá­­ m­­us­r­a jellemző", — mondotta I. P. Bardin, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke a magyar sztahanovisták Első Országos Tanács­kozásán. I. P. Bardin mint a szovjet delegáció vezetője, itt járt közöttünk és példát mutatott a munka és a tudo­mány nagyszerű, alkotó együttműkö­déséről. A szovjet delegációval meg­látogatta gyárainkat és mint a kohá­szat tudósa, Zsuravijev szovjet sztaha­novista acélöntővel megvizsgálta öntö­déinket. A Vasas Szakszervezetben előadást tartott a kohászat és a nehéz­ipar sztálini terveinek megvalósításá­ról. A munkások, a műszaki értelmi­ségiek, a tudósok egyformán sokat tanultak tőle. Sokat tanultak a kohá­szat fejlesztését illetően, de sokat ta­nultak atekintetben is, hogy melyes­ távlatokat nyit meg a szellemi és a fizikai munka közötti ellentét kiküszö­bölése. Zamuskin, a moszkvai Tretyakov­képtár igazgatója, a nagyhírű műtör­ténész követte az idén Finogenov festőművészt, aki a múlt évben láto­gatott el országunkba. A világhírű moszkvai képtár gyűjteményének egy­­részét jól ismeri népünk is: a Szov­jet Festőművészet kiállításán lát­tuk először eredetiben a szocialista realiz­mus képzőművészetének kiemelkedő alkotásait. Akkor került egészen közel hozzánk a nagyszerű szovjet festészet s most Zamuskin látogatása ismét ha­talmas lépést jelentett előre képző­művészeink és közönségünk fejlődésé­ben. Látogatásai az egyes művészek­nél, a képzőművészeti iskolákon, az üzemekben és előadásai újra közelebb vitték művészeinket a szocialista realizmushoz, fejlesztették népünk íz­lését. Építő kritikai megállapításai, iránymutató véleménye, átadott érté­kes tapasztalatai nagy lendületet ad­tak képzőművészeinknek, akiknek mun­kája — ahogy Zamuskin mondotta — már „magán viseli a realizmus kéz­jegyét". Bárdifi Zarmiskin A Pjatn­yickij-kórust ünnepelték a diósgyőri dolgozók Miskolcról jelentik: Nagy-Miskolc dolgozói a pályaudvaron kitörő lelke­sedéssel fogadták és ünnepelték a ven­dégszereplésre érkezett Pjatnyickij névű kórus tagjait. A pályaudvaron rende­zett ünnepség után a szovjet vendégek a diósgyőri vasgyárba mentek, ahol nagy ünnepléssel fogadták őket. Este a vasgyár kultúrházában többezer vas­gyári dolgozó gyönyörködött nagy­szerű művészetükben. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a minisztertanács előterjesztésére Ortu­­tay Gyulát a Múzeumok és M műemlé­­kek Országos Központjának elnökévé nevezte ki. A minisztertanács a Nép­­gazdasági Tanács elnökének javasla­tára Kossa István elvtársat az Orszá­gos Munkabér Bizottság elnökévé ne­vezte ki. I

Next