Világtörténet, 1980
4. szám - Részlet Fernand Braudel: Anyagi civilizáció, gazdaság és kapitalizmus a XV-XVII. században. 3. kötet. A világ ideje
vonal az Adriai partoktól kezdve Szicílián keresztül eléri a mai Tunézia partjait. E vonal mentén, amely az egész Földközi-tengert kettészeli, zajlottak a hitetlenek és a keresztények közötti messzehangzó küzdelmek. Ugyanakkor a kereskedők hajói folyton áthaladtak a választóvonalon. Mert e különös gazdasági világnak - a XVI. századi mediterrán térségnek — éppen az a jellegzetessége, hogy a gazdasági aktivitás átlépi a politikai és a kulturális határokat, amelyek, mindegyik a maga módján, feldarabolják és különböző részekre osztják a mediterrán világot, így a keresztény kereskedők 1500-ban megtalálhatók Szíriában, Egyiptomban, Isztambulban, Észak-Afrikában; a levantei török és örmény kereskedők később elterjednek az Adria partvidékein. A terjeszkedő, pénzben és ügyletekben bővelkedő gazdaság egy bizonyos egység létrehozására törekszik, de majdnem minden egyéb a különböző blokkok kialakulásának kedvez. Még társadalmi berendezkedés szempontjából is nagyjából két nagy térfélre lehet osztani a Földközi-tenger vidékét: az egyikbe a többségében keresztény hűbéri társadalmak tartoznak, a másikba a mohamedán világ, ahol a beneficium rendszer az uralkodó. A beneficium életreszóló földbirtok, amelyet a háborúban való kiemelkedő szolgálatért kaptak jutalmul a harcosok. A jogcímes halála után a javadalom vagy a tisztség visszaszállt az államra, és újra kiosztásra került. Egy jellegzetes eset vizsgálata alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a gazdasági világ megkülönböztetett gazdasági és nem gazdasági terek összesége, amelyet a gazdaság fog össze, hogy hatalmas területekre terjed ki (elvileg a legnagyobb kiterjedésű koherens zóna az adott korszakban), hogy rendszerint átlépi a történelem során megszilárdult különböző csoportosulások határvonalait. Gazdasági világok az idők során Gazdasági világok mindig is voltak, vagy legalábbis nagyon régóta. Ugyanúgy, ahogyan mindig is vagy legalábbis nagyon régóta létezett társadalom, civilizáció, állam és birodalom is. Hétmérföldes csizmával gyalogolva vissza a történelmi időben, azt mondhatjuk, hogy az antik Fönícia a hatalmas birodalmakkal szemben már egy gazdasági világ vázlatos képét nyújtotta. Ugyanez állítható a fénykorát élő Karthágóról is. A hellenisztikus világról szintén. Talán még Rómáról is. Az iszlám világáról szintén, viharos sikerei után. A IX. században a normannok kalandja Nyugat-Európa peremén