Világtörténet, 2011

2011 / 3-4. szám - Szemle - Sz. Bíró Zoltán: SZSZSZR-Germanijá: 1933-1941. Vesztnik Arhiva Prezidenta RF, 2009

CCCP-T­epMaHHfi: 1933-1941 Szovjetun­ió-Németország, 1933-1941 BecTHHK ApxHBa r­pe3HAeHTa PO, MocKBa, 2009. 368 o. Az Oroszországi Föderáció Elnöke Levéltárának Közleményei 2006-tól jelennek meg rend­szeresen. Az első tematikus kötet Leonyid Brezsnyev tevékenységének addig ismeretlen dokumentumait adta közre. A következő, 2007-es évkönyv a múlt század 20-as éveiben végrehajtott katonai reformokkal foglalkozott, míg a 2008-as az 1930-as években megje­lentetett szovjet történelemtankönyvek megírásának körülményeit dolgozta fel. A 2010-es, folytatva az alább recenzált kötet tematikáját, Botk­a: 1941-1945 (Háború, 1941-1945) címmel közölt nagyszabású dokumentum-összeállítást. Az utolsó, 2011-es évkönyv pedig a szovjet űrprogram eddig ismeretlen anyagait adta közre. Az elnöki archívum periodikája azért érdemel kitüntetett figyelmet, mert a fent emlí­tett kiadványt gondozó levéltárban őrzik a 20. századi szovjet történelem legfontosabb és legérzékenyebb dokumentumait. Az archívum állományának gerincét az SZKP KB Politikai Bizottságának anyagai adják, vagyis a szovjet korszak minden tekintetben legfontosabb in­tézményének dokumentumai. Az eddig megjelentetett kötetek anyagának feldolgozását - a gondosan elkészített annotált névmutató és jegyzetapparátus mellett - többnyire figyel­met érdemlő bevezető tanulmányok segítik. Nem jelent kivételt ez alól a Szovjetunió-Né­­metország, 1933-1941 című évkönyv sem. A kötet érdekessége, hogy ezúttal a korszak fo­lyamatait átfogóan értelmező bevezető tanulmányt (CoBeTCKut Cok 13, CrajiHH h Fepm­­aHHfl­b 1933-1941 rr. A Szovjetunió, Sztálin és Németország 1933-1941-ben) két szerző jegyzi. Egyrészt az elnöki levéltár periodikájának főszerkesztője, a korszak elismert orosz kutatója, Szergej Kudrjasov, másrészt a moszkvai Német Történeti Intézet német igazgatója, Bernd Bonwetsch. A kötetben közölt 219 dokumentum többségében először került nyilvánosság elé. A különböző - többnyire Sztálinnak írt - bizalmas jelentések, táviratok, valamint diplomáciai találkozókról készített feljegyzések időrendben haladva dolgozzák fel a két ország kapcso­latának háború előtti történetét. A legtöbb dokumentum - érthető módon - 1939-es kel­tezésű, de jelentős anyaggal szerepel a válogatásban az 1933-as év, továbbá az 1940-es és 1941 -es esztendő is. A kötet anyagát számos ritka, korábban nem ismert fotó is gazdagítja. Az évkönyvben közölt dokumentumok között fontos csoportot alkotnak azok, ame­lyek a két ország közti gazdasági kapcsolatok alakulását világítják meg. E kapcsolatok nagy­sága, jellege, kölcsönösségének aránya - szimmetriája, illetve aszimmetriája - máig a kor­szak egyik leginkább vitatott kérdése. Mindeközben aligha kétséges, hogy a szovjet-német gazdasági kapcsolatok élénkítésében Sztálin messzemenően érdekelt volt, és személyesen is jelentős részt vállalt abban. Ugyanakkor nyilvánvaló különbség mutatkozott ebben a te­kintetben a szovjet külügyeket akkor még irányító Makszim Litvinov és a szovjet állam első számú vezetőjének álláspontja közt, miközben ez a nézeteltérés a kor körülményei között természetesen semmiképpen sem ölthetett konfliktusos formát. Mindez világosan látható David Kandelaki berlini missziója kapcsán. Kandelaki, aki németországi kinevezése előtt semmiféle diplomáciai múlttal és tapasztalattal nem rendel­ VILÁGTÖRTÉNET • 2011. 3-4.

Next