Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1977-06-01 / 3. szám

ségének típusát látta, regényeinek felejthetetlen mérnökalakjait közvetlen barátja Zsigmondy Vil­mos bányamérnök mellett nyilvánvalóan Beszé­des Józsefről mintázta. Sőt magyarországi útiraj­zaiban, külön is megemlékezett róla, mint a meg nem alkuvó tudós típusáról, aki csak elvi szilárd­sága révén tudta megvalósítani nagy tervét: az Arad megyei Malom-csatornát, amely elgondolá­sai szerint épült „máig is áldás a vidéken” (Jókai M. 1884). Már a kortársak is érezték, hogy gazdag élet­műve és sikerei ellenére is méltatlan mellőzésben volt része. Mérnöktársa Győry Sándor akadémiai emlékbeszédét is ezzel a gondolattal kezdte: „Hivatva lévén utat törni inkább, mint ra­gyogni .. A történelem azóta sokszorosan igazságot szol­gáltatott a korát megelőző és valójában meg nem értett úttörőnek. Így váltak valóra szavai: „Tetteim nyilvánosan állván, ha érdemesek, vívják ki hasznosságukkal a jövendőre is állandó­ságukat és diszeket.” (Beszédes József.) IRODALOM Károlyi Zsigmond Fodor Ferenc: Beszédes József (1786—1852) — VK, 1952. 159—178. p. Károlyi Zsigmond: Beszédes József élete és működése Bp. Tankönyvkiadó, 1953, 43 p. — Az addig feltárt Be­szédes­ irodalom teljes bibliográfiájával. „FOSZFOREX" a vízvédelem jelentős eszköze Napjainkban az eutrofizálódás a vízminőség­­romlás legfontosabb tényezőjévé vált az egész vi­lágon. Az eutrofizálódás alatt, a szó legtágabb ér­telmében a felszíni vizek, elsősorban az állóvizek növényi tápanyagban való feldúsulását értjük. Az eutrofizálódás lehet természetes és mestersé­ges. A tavak természetes öregedése évszázadok, évezredek alatt játszódik le. A mesterséges eutro­fizálódás mindenkor az emberi tevékenység ered­ménye. Ebben az esetben a természetes folyamat olyan mértékben felgyorsul, hogy az eutrofizáló­dás jelenségei évtizedek, sőt kedvezőtlen esetben néhány év alatt végbemennek. Az eutrofizálódás legközérthetőbb és leghang­­súlyozottabb jelensége a megnövekedett algasza­porodás, algavirágzás, az állóvíz elzöldülése. A vizekben az elsődleges növényi termelés számos tényező függvénye. A legnagyobb befolyást azon­ban az emberi tevékenység jelenti, ami elsősor­ban a megnövekedett tápanyag­ kínálatban jelent­kezik. Növényi tápanyagnak nevezzük mindazo­kat az elemeket, amelyek szükségesek a növény sejtjeinek felépítéséhez. A leglényegesebb szer­vetlen tápanyagok a szén, a nitrogén és a fosz­for, de a növényekben még további 20—30 ele­met mutattak ki és határoztak meg. Az alganö­vekedés számára fontos növekedést korlátozó té­nyező, az úgynevezett minimumfaktor vizsgá­latainál különböző eredményeket kaptak. Leg­több esetben a foszfor vagy nitrogén (vagy mind­kettő), és egészen ritkán a vas, magnézium, ko­balt, molibdén, cink, illetve a mangán hiánya bi­zonyult elsősorban a fotoszintézist korlátozó té­nyezőnek. Az eutrofizálódás leküzdésének általánosan al­kalmazható stratégiájához manapság azt a néze­tet valljuk, hogy kevésbé érdekes, hogy adott aktuális esetben melyik elem (vagy elemek) az úgynevezett minimumfaktor, hanem sokkal je­lentősebb, hogy melyik elemet (vagy elemeket) tudjuk a vizektől messzemenően távol tartani. Ha bármelyik elem esetében sikerül az adott víz­ben a koncentrációt olyan alacsony értéken tar­tani, hogy az átvegye a kulcselem, a minimum­faktor szerepét, közelebb jutottunk az eutrofi­zálódás szabályozásának megoldásához. Ebben az értelemben koncentrálódnak a kutatások minde­nekelőtt a foszfor, és bizonyos korlátozásokkal a nitrogén — mint azon két elem — eltávolítására, amelynek távol tartása a vizektől — jelenlegi is­mereteink alapján — gazdaságos módszerekkel megoldható. Hazánkban az eutrofizálódás elleni küzdelem módszereinek kutatása Balaton-centrikus, mivel legféltettebb nemzeti kincsünket is az egyre nö­vekvő eutrofizálódás fenyegeti. A szennyező anyagok, így a szervetlen növényi tápanyagok távol tartásának is a legkézenfekvőbb módja a szennyvizek elterelése a tótól, ez a megoldás azonban sem műszaki, sem gazdasági okok miatt nem valósítható meg egyik napról a másikra. És addig, amíg a szennyvizeket jobb megoldás hiá­nyában még be kell vezetni a Balatonba, a tó vízminőségének további romlását úgy akadályoz­hatjuk meg, ha a biológiailag tisztított szennyvi­zekből a növényi tápanyagokat kivonjuk. A kutatást évekkel ezelőtt a VITUKI az OVH megbízásából, a szennyvizekből történő foszfor­­eltávolítás módszereinek vizsgálatával kezdte. Első lépésként felmérték a Balaton partjain levő konvencionális biológiai szennyvíztisztító telepek foszforeltávolító hatásfokát, és megállapították, 112

Next