Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1980-08-01 / 7-8. szám

dődött, 1958 szeptemberében, a 62. sz. Túrkeve—Mezőtúri belvízrendszerhez tar­tozó Túrkeve—Szatmáréri öblözetben, az ország első termelőszövetkezeti városa, Túrkeve külterületének egy részén, a Túrkevei Belvízlevezető Társulat meg­alakulásával. Ez a terület korábban, az ország legsűrűbb csatornahálózatával rendelkező Mezőtúr—Mesterszállási Ár­vízmentesítő és Belvízszabályozó Társu­lathoz tartozott. Ezt követte néhány na­pos késéssel az Alomzugi öblözetben egy, a Halásztelki—Mesterszállási öb­lözetben kettő, novemberben pedig a 63. sz. Mesterszállási rendszer déli ré­szén további egy belvízrendező társu­­sulat megalakulása. Ezáltal a Horto­bágy—Berettyó és a Hármas-Körös jobb partja mentén — a 61. sz. rendszer déli határától a Mesterszállási rendszer II. számú csatornájának torkolatáig — már mintegy 57 km-es vonalon húzódtak tár­sulati érdekeltségű területek. Ugyancsak még 1958. szeptemberé­ben alakult meg, mint a Közép-Tisza­­vidék első olyan társulata, amely már elnevezésében is megkülönböztette ma­gát a csak belvízrendezést végző tár­sulatoktól, a Kisújszállási Vízgazdálko­dási Társulat. Ez volt a jelenleg is mű­ködő Nagykunsági Vízgazdálkodási Tár­sulat egyik következő jogelődje. A jelenleg Jászkisér és Vidéke Víz­gazdálkodási Társulat elnevezést vise­lő vízi társulat érdekeltségi területén először 1958. novemberében Besenyszö­­gön, az ottani érdekeltek összefogásá­val alakult belvízrendező társulat. A község az államosítások idején a nagy múltú Heves—Szolnok—Jászvidéki Ti­sza- és Belvízszabályozó Társulat érde­keltségébe tartozott. Ha figyelembe veszünk még egy olyan, később feloszlott, lecsapoló tár­sulatot is, ahol a szervezést újra kellett kezdeni valamint további három nyári­­gát társulatot, az 1958. év végén a tár­sulatok már 46 560 hat után vethettek ki érdekeltségi hozzájárulást. Ez a mos­tani arányokhoz képest nem sok, akkor azonban az ország összes társulati ér­dekeltségi területeinek csaknem 20 szá­zalékát tette ki. Az 1959-es év első negyede a mező­­gazdaság átszervezésének előkészületei­vel és az átszervezéssel telt el. A fi­gyelmet elsősorban ez kötötte le, ezért a következő társulat-alakulásra csak ugyanez év júniusában kerülhetett sor. Akkor viszont két belvízrendező társu­lat alakult: egy Jászkíséren, egy pedig Tiszasülyön. Egyelőre ezek is még csak a székhelyük szerint illetékes érdekel­teket tudták társulatba tömöríteni. Még 1959-ben, három mezőtúri szék­helyű belvízrendező társulat egyesülé­sével megkezdődött a vízi társulati ér­érdekeltségi területek összevonásának folyamata, amelynek következő láncsze­meként egyesült két tiszasülyi székhelyű társulat is: egy belvízrendező és egy nyárigát társulat. Az 1960-as év a társulati érdekeltsé­gi területek leggyorsabb ütemű terjedé­sének éve volt. Egyetlen év alatt e te­rületek csaknem megnégyszereződtek. Ekkor alakultak meg — viszonylag nagy érdekeltségi területtel — olyan társula­tok, mint a Karcagi Belvízlevezető Tár­sulat (28,117 ha), a Tisza-Köröszugi Vízgazdálkodási Társulat (9659 ha), a Sarud-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat (24 474 ha), majd a Gerje—Perje Víz­gazdálkodási Társulat (62 373 ha). Ebben az évben Tiszakécskén, vi­szonylag kis érdekeltségi területen, ala­kult meg egy olyan vízi társulat, amely ugyan később területét 26 275 ha-ra nö­velte, de még így is életképtelennek bizonyult. Ezért kénytelen volt egy szom­szédos, nem közép-tiszavidéki társulatba beolvadni. Az 1961-es évben mindössze két tár­sulat alakult: Kunhegyes székhellyel, a Tisza bal partja mentén, Tiszafüredtől Szajolig, mintegy 100 km-es húzódó ér­dekeltségi területtel, négy belvízrend­szer érintésével, a ma is ugyanott és változatlan elnevezés alatt működő Mirkó—Kisfoki Vízgazdálkodási Társulat (64 418 ha), valamint a Cibakháza és Környéke Vízgazdálkodási Társulat (42 607 ha), amely a következő évben magába olvasztotta a Tisza—Köröszugi Vízgazdálkodási Társulatot. 1962-ben Szolnoki Vízgazdálkodási Társulat, majd a következő évben Jász­­karajenőn Körőséri Vízgazdálkodási Tár­sulat elnevezés alatt alakult meg vízi társulat. Ez idő tájt lényegében befe­jeződött a vízitársulati érdekeltségi területek kialakulása is — a belvízzel kevésbé veszélyeztetett ún. felső-jász­sági területek kivételével. Miután 1968- ban e területek használói is a tár­sulat után választották, Törökszentmik­­lós, Kuncsorba és Örményes térségé­ben néhány ezer hektár, valamint a bel­területek maradtak érdekeltségi terüle­teken kívül. Ekkor haladta meg először a társulatok által jelentett érdekeltségi területek kh-jainak száma az egymil­liót.­­Ezt követően a vízitársulati érdekelt­ségi területek további növelésére már csak a belterületek irányában volt le­hetőség, az OVH elnöke által 1968 no­vemberében 6760 1968. szám alatt ki­adott irányelvek szellemében. E terü­leteknek a bevonása 1970-ben kezdő­dött, és a folyamat jelenleg is tart. Ed­dig a Közép-Tiszavidéken belterülettel rendelkező 81 tanács közül 28 tagja valamelyik vízitársulatnak belterületé­vel, vagy annak egy részével. Ez csak­nem 35 százalékos aránynak felel meg. Közben a mezőgazdasági nagyüze­mek jelentős részét érintő egyesülési és egyesítési folyamat hatására, mindin­kább nyilvánvalóvá vált a helyi erőfor­rások egyre nagyobb területeken törté­nő koncentrálásának szüksége a vízgaz­dálkodási társulati mozgalomban is. Ezért 1974-ben a társulategyesülések folytatódtak. Ennek eredményeként, va­lamint annak következtében is, hogy a Tiszakécskén alakult társulat az itte­ni társulatok köréből kivált, a vízi tár­sulatok száma hatra csökkent. Ennyi működik jelenleg is, a Közép-Tiszavi­­dék csaknem 83 százalékára kiterjedő érdekeltséggel, a következő elnevezések alatt és érdekeltségi területeken: 1. Hanyi—Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat (alakult 1960-ban Sarud—Saj­foki Vízgazdálkodási Társulat elnevezés alatt) 53 271 2. Jászkísér és Vidéke Vízgazdálkodá­si si Társulat (alakult 1959-ben Jászkísór Belvízlevezető Társulat elnevezés alatt) 129 502 3. Dél-Pest megyei Vízgazdálkodási Társulat (alakult 1976-ban a Gerje— Perje Vízgazdálkodási Társulat és a Kőröséri Vízgazdálkodási Társulat egye­süléséből) 129 167 4. Mirkó—Kisfoki Vízgazdálkodási Társulat (alakult 1961-ben) 92 351 5. Nagykunsági Vízgazdálkodási Tár­sulat (alakult 1974-ben a Karcagi Víz­gazdálkodási Társulat és a Kisújszállá­si Vízgazdálkodási Társulat egyesülésé­ből) 83 496 6. Mezőtúr—Tiszazugi Vízgazdálkodá­si Társulat (alakult 1974-ben a Mező­túr és Környéke Vízgazdálkodási Társu­lat, valamint a Cibakháza és Környéke Vízgazdálkodási Társulat egyesülésé­ből) 101 637 összesen 589 426 ha-on, Meglevő belvizlevezető csatorna bővitése vonóvedres kotróval, Kisköre határában 36

Next