Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez

152 Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as felső-tiszai árvíz történetéhez Dk Bogárdi János 17, a Vízrajzi Intézet igazgatója elmondta, hogy a Tivadar körüli Tisza-szakasszal az újabb időkben 1942-ben foglalkozott először az inté­zet, amikor a Kisaron építendő híd terveire vonatkozó szakvéleményét terjesztette elő és a híd megépítését­­ az ott működő szűkület és a töltés rendkívül szeren­csétlen vonalvezetése alapján - helytelennek minősítette. Dr Széchy Károly* IS * * 18 ellentmondott annak a véleménynek, hogy a kisari híd befolyással lett volna az árvízre. Elmondta, hogy a híd háború utáni újjáépítése előtt a vízügyi hatóságok kérésére helyszíni tárgyalást tartottak. A Vízrajzi Intézet ott benyújtott szakvéleménye szerint a híd csak 7 cm-es duzzasztást eredményez árvíz esetén. A kétoldali magaspart természetes szűkületet képez a Tisza medré­ben. A régi híd 1939-ben katonai jelleggel épült 21 járommal, ezzel szemben az újjáépített hídnál 11 járom van, mely körülmény lényegesen emeli a híd meder­­szelvényének vízemésztését. Bogárdi szerint a Vízrajzi Intézet megállapította, hogy megfelelő irányú víz hoz­­závezetés esetén a tervezett hídszelvény a vízemésztést képes lenne biztosítani és a fellépő duzzasztások ebben az esetben sem haladnák túl a megengedett 10 cm-t. A hídtervben szereplő, mintegy 160 m hosszú jobb parti kereszttöltést célszerű lenne ártéri nyílásokkal áthidalni. Az árvízvédelmi töltésnek a híd fölötti nagy, zsákszerű betüremlése jégtorlódás szempontjából különösen veszélyes (9. ábra). „Veszélyes azonban a töltés helytelen vonalazása és a híd együttes hatása jégmentes árvizeknél is, mivel a felülről érkező vizek éppen a szűkület előtt csaknem 90 °-os eltérítést kény­telenek elszenvedni, ami adott esetben az előzőekben említett duzzasztással szemben lényegesen nagyobb vízszintemelkedést eredményezhet. Ezt igazolni látszik a mos­tani árvíznél a Bereg vármegyei Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat vízszint rög­zítése, amelynek során mintegy 32 cm-es duzzasztást észleltek." Bogárdi szerint a vizsgálatoknak négy szempontra kell kiterjeszkedniük: (1.) a töltés Tivadarnál mutatkozó zsákszerű beöblösödése; (2.) a kisari híd, s annak különösen a jobb parti ártéren lévő áttöltésezése; (3.) a Tivadartól kezdődő mintegy 3-4 km hosszú ártéri szűkület és (4.) közvetlenül a Tivadar feletti Tisza-szakasz elfajulása. 17 Bogárdi János (1909-1998) okl. mérnök (1931). 1933-tól dolgozott állami szolgálatban. 1941-1948 között a Vízrajzi Intézet főmérnöke, majd igazgatója. 1962-től 1979-ig a BME egyetemi tanára, 1973-tól az MTA rendes tagja. Az MHT tiszteleti tagja (1978). SS Széchy Károly (1903-1972) Kossuth-díjas, magyar hídépítő mérnök, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. A kor nagy hídépítéseinek részese, így részt vett a Margit híd 1935­37. évi kiszélesítésében, a mai Petőfi híd tervezésében és építésében. 1939-43 között el­készítette az Árpád híd terveit és felügyelte annak építését. A második világháborút követően a romba döntött hidak újjáépítésében is jelentős szerepet kapott. Budapesten a Kossuth híd felépítésében vett részt, de más magyarországi hidak újjáépítésénél is ott volt, mint szervező és műszaki vezető.

Next