Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 3. szám

Vízügyi Közlemények, CV évfolyam, 2023. évi 3. füzet 187 A húsz éven keresztül működő vízmércéről olvasták le az 1876. évi jeges árvíz vízállásait is. Ezek a vízmagasságok ismét szükségessé tették a rakpartok átépítését a városban. A budai polgárok már az árvíz alatt ígéretet kaptak, hogy a pestihez hasonló kialakítású rakpartokat fognak építeni a jobb parton is. Ennek tervezése keretében nagyszabású dunai felmérést végeztek Kvassay Jenő vezetésével, a véd­vonalakat már ekkor a megállapított mértékadó árvízszinthez méretezték (Po­­zsony-Baja között MÁSZ+1 méter) (Nagy 2007, Kolundzsija 2020). A partfal magasítása 1891-1893 között történt a mai Eötvös tér és Petőfi tér közötti partszakaszon. Mivel ezek a munkák közvetlenül érintették a vízmérce helyét is, azt mindenképpen át kellett helyezni. 2.4. Jobb parti vízmérce a Lánchíd alatt Az új vízmércét a budai oldalon, a Lánchíd alatt mintegy 60 méterrel, az első lépcsőlejárónál alakították ki. A Lánchíd alatt, a jobb parton 1877-80 között ké­szült el a Várkert rakpart korabeli, kétszintes kiépítése, így alkalmas volt a víz­mérce szakszerű elhelyezésére. Ezen a helyen is mintegy húsz évet üzemelt a vízmérce (4. ábra), ami az 1900-as évek elejére meglehetősen rossz állapotba került. Az 1891-es jeges árvíz következtében, illetve a hosszas viták után végül 1906-ban elkezdett budai rak­parti villamos vonal fejlesztése miatt a jobb parti rakpartot is át kellett építeni, ami ugyancsak érintette a vízmércét (Kolundzsija 2020). 2. ábra. A Lánchíd alatti vízmérce szelvény (1890) (Forrás: Vízmérce törzskönyv) 1906. május 15-én a Folyammérnöki Hivatal jelentése szerint a Lánchíd-ru­­dasfürdői villamosvonal építése szükségessé tette az állami vízmérce áthelye­zését. A vízmérce újjáépítése - annak rossz állapota miatt - amúgy is időszerű Vízmérce szelvény a Lánchíd alatt, a jobb parton, az alsó lépcsőlejaronal 1890 Forrás: Vizesére« törzskonyv

Next