Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
202 Kovács Péter: A Duna budapesti állami vízmércéjének története Jelenleg a 18-as számú vízhozamgörbe használatos a budapesti állomáson, ennek segítségével számítják ki az óránkénti vízhozamokat a távmért vízállás adatok felhasználásával. A vízállások és vízhozamok görbe szerinti kapcsolatának érvényességét évente öt alkalommal kéthavonta, kivéve januárban ellenőrző vízhozammérsekkel vizsgálják, de szélsőséges vízjárási helyzetekben (árvízkor és kisvízkor) soron kívüli mérések is történnek. A budapesti vízmércéhez a vízhozamgörbék sorozatának felhasználásával 1924 óta állnak rendelkezésre a napi vízhozam adatok, melyeket a Vízrajzi Évkönyvek, elektronikus formában pedig a Magyar Hidrológiai Adatbázis tartalmazzák. Ezen adatsorok évi átlagos és szélsőértékeit mutatják be a 8. ábra grafikonjai (piros-maximum, zöld-átlag, narancs-minimum). A budapesti vízhozammérési szelvény helye az elmúlt két évszázad során többször módosult. 1838-ban a mai Szabadság híd vonalában végezték a méréseket, 1867-ben pedig a Lánchíd alatt felvett szelvényekben dolgoztak (Fejér Lászlóffy 1986, Nagy 2007). A vízhozammérési törzskönyv tanúsága szerint az 1890-es évektől az országház vonalába került a mérőszelvény, de a későbbiekben voltak mérések a Műegyetem előtt, vagy a Vigadó téri vízmérce vonalában is. A Budapest belvárosi Duna-szakasz élénk sétahajó forgalmának zavaró hatásai miatt aztán folyásirányban lejjebb, a mai ELTE TTK Lágymányosi kampusz Déli tömbjének vonalába költözött a mérőszelvény. Itt a 13 függélyben végrehajtott, egyébként is hosszú, mintegy öt órán át tartó forgószárnyas méréseket ritkábban kellett megszakítani a hajóforgalom miatt. Azonban még itt sem sokszor fordult elő olyan mérési nap, hogy az áthaladó hajók miatt ne kellett volna kiállni a mérőszelvényből (sajnos a függélyek egy része éppen útban volt - főképp a hosszabb fehérhajóknak - a Rákóczi hídnál való biztonságos áthaladáshoz). Az utóbbi mintegy másfél évtizedben a mérőszelvény átkerült Óbudára, a Római part közepéhez, ami tovább csökkenti a hajóforgalom általi zavarást. Az ADCP műszerek használatával párhuzamosan gyarapodó mérésszámot logisztikailag is könnyebb így megszervezni (a gyorsabban, pár perc alatt végrehajtható mérésekkel növelni lehetett a dunai vízhozammérő szelvények számát az állomáshálózatban, és az óbudai mérőhely közelebb esik a többi, KDVVIZIG által mért szelvényhez). 3.5. Lebegtetett hordalék A lebegtetett hordalékmennyiségre vonatkozó méréseket, a vonatkozó műszaki előírásoknak megfelelően, a rendszeres vízhozammérésekkel együtt kell elvégezni. Ezek célja a hordalékhozam meghatározása, ami egyidejű hordalékmennyiség- és vízhozammérési eredmények alapján lehetséges. A budapesti szelvényre vonatkozóan 1969 óta állnak rendelkezésre a hordalékhozam és szemcseeloszlási adatok.