Volán Hírlap, 1980 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-10 / 1. szám

3101 Dl A­ f ­/04 A VOLÁN TRÖSZT VÁLLALATAI DOLGOZÓINAK LAPJA VI. Évfolyam, 1. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. JANUÄR 10. N ekünk, ériünk Milliók olvasmánya, beszéd­témája. Egy korszak elemzése és hosszú évek programja. Va­lahogy így lehetne röviden összegezni az MSZMP Köz­ponti Bizottságának irányel­veit a párt XII. kongresszusá­ra. Ezekben a napokban párt­­csoportüléseken, majd taggyű­léseken vitatják meg a kom­munisták az irányelveket, hogy az abban foglaltakat saját te­vékenységükre, szűkebb és tágabb környezetükre értel­mezzék és véleményüket to­vábbítsák a felsőbb pártszer­veknek. ■ Egész népünk egyetért ab­ban, hogy „Hazánk belpoliti­kái élete kiegyensúlyozott, a munkáshatalom szilárd, a párt betölti vezető szerepét, egyre szorosabbá válik a szo­cialista nemzeti egység.” A nemzetközi helyzet értékelése, a társadalmi és politikai vi­szonyaink fejlődése is hasonló fogadtatásra talált. Az­ irányelvek harmadik fe­jezete tárgyalja a gazdasági építőmunka feladatait. A sok­színű és rengeteg hasznos gon­dolatot felszínre hozó vita in­kább e témakörben bontako­zott ki. Elfogadva a megálla­pítást:­­ „Gazdaságpoliti­kánknak a valóságos helyzet­ből kiindulva és a változó fel­tételekhez igazodva kell bizto­sítani a népgazdaság tervszerű és kiegyensúlyozottabb fejlő­dését” — a Volán kommunis­tái és pártonkívüli dolgozói a teendőket és a lehetősé­geket keresték és keresik a kongresszusi és felsza­badulási munkaverseny kere­tében. Megértve, hogy az egyre drágább, külföldről be­szerzett nyersanyagokkal , nekünk elsősorban az üzem­anyaggal — az eddiginél is következetesebben és meggon­­doltabban­ kell gazdálkodni. Sokakat elgondolkoztatott pél­dául az a tény, hogy az elmúlt évben sok millió forintos­­ faj­lagos megtakarítást értünkk el gázolajból, benzinből viszont nem jelentkeztek a közös kas­­­szában a diagnosztikai vizsgá­latok, a takarékos vezetéstech­nika, átfogó, országos méretű tanításának eredményei. Az irányelvek felhívják a fi­gyelmet arra is, hogy a köz­lekedés minden ágazatában össze kell hangolni a fejlesz­tést, gyümölcsözőbbé, érzékel­hető eredményeket hozóvá kell tenni az ágazatok közötti együttműködést. Lapunkban már többször beszámoltunk a MÁV-val egyre szorosabbá váló munkakapcsolat révén el­ért megtakarításokról, de va­jon elmondhatjuk-e már, hogy mindent megtettünk a népgaz­dasági­lag legésszerűbb jármű­hasznosításért, anyagmozgatá­sért? Sokan, rámutattak: a hatá­rozott gazdasági intézkedések mellett többet kell tenn­i az emberi tudat formálásáért. Erősíteni kell a bátor kezde­ményezőkészséget és az eddi­ginél sokkal határozottabban lépjünk fel a kispolgári élet­mód káros megnyilvánulásai ellen. Nincs szükség kampá­­­­nyokra, kapkodó intézkedések­re. Korunk, tevékenységünk átfogó diagnózisának ismere­tében a terápia okos és legcél­ravezetőbb módszereit kell hétköznapok gyakorlatában ál­a­talánosítani. Az irányelvek nekünk szólnak, értünk kör­vonalazzák­­ a tennivalókat. * (K) VILÁG PROLETÁRJAI AZ EGYÜTTES ÜLÉS ÉRTÉKELÉSE Duschek Lajosné a 22-es Volánnál A 22-es Volán szakszerveze­ti tanácsa és a bizalmiak együt­tes ülést tartottak december 28-án, a Poscher János Műve­lődési Házban. A kongresszusi vállalás időarányos teljesíté­sét értékelő megbeszélésen megjelent Duschek Lajosné, a SZOT titkára, Arató Árpád, a KSZDSZ titkára, Gábor Zol­tán Pásztor vezérigazgató-helyettes, György, a Volán Tröszt szakszervezeti tanácsá­nak titkárhelyettese. Bakos Mihály,a 22-es Volán gazgatója beszámolójában el­mondta, hogy a brigádok a kongresszusi felajánlásaikat időarányosan teljesítették. Ki­emelkedően jó munkát végez­tek a verseny kibontakoztatá­­sában­ élenjáró brigádok. A Kandó Kálmán II. műszaki szocialista brigád már teljesí­tette is vállalását, a Skoda te­hergépkocsik dinamóinak spe­ciális javítását, illetve pótlá­sát. Üzembe helyezték az al­katrészhiány miatt már hóna­pok óta nem működő Panther darut is. Jelentősen hozzájá­rultak a vállalati fenntartási és fogyóanyagok 5 százalékos megtakarításához. Az Árpád II. gépkocsiveze­tői szocialista brigád fegyel­mezett önellenőrzéssel teljesí­tette a munkaidő-gazdálkodás követelményét és példamutató eredményt ért el az üzem­anyag-megtakarításban. Tar­tós­­ külföldi kiküldetésben, az átlagosnál nehezebb munkakö­rülmények között is ■ baleset­mentesen, a fordulóidők fe­gyelmezett betartásával végez­te a munkáját. Kiváló minősí­tést­­ kapott még az Árpád I, az Esze Tamás és a Corvin Ot­tó közösség is. A vállalat eredménye — az első tíz hónap mutatói szerint — 9,9 százalékkal, azaz 6 mil­lió forinttal növekedett a ta­valyihoz képest. A hozzá­adott érték 13,2 százalékkal haladta meg a tavalyit. Az ál­talános költség 1,3 százalék­kal, több mint 4 millió forint­tal csökkent. A beszámolót követően töb­ben kértek szót. Rácz Gyula brigádvezető, oszt-tag elmond­ta, hogy a közösségük a tava­lyi megtorpanás után ismét a régi lendülettel dolgozik, az újonnan felvett három brigád­tag beilleszkedett közéjük. Csankó Lajos, a váchartyáni ipari üzem szakszervezeti tit­kára elemezte a mozgalom tar­talmi vonásainak erősítését. Cengődi András brigádvezető, szakszervezeti bizalmi a kul­turális munka eredményeiről szólt. Kürti István tanácsadó kiemelte az üzemanyag-taka­rékosság fontosságát és felhív­ta a figyelmet arra, hogy nem­csak­­ azok takarékoskodnak, akik normán belül fogyaszta­nak, hanem azok is, akik az üres kilométerek csökkentésé­re törekednek. Hangsúlyozta a kongresszusi irányelvek meg­értésének fontosságát és kérte a jelenlevőket, hogy a telje­sítménybérezés kiterjesztése­kor támogassák a vállalati el­képzeléseket. A tanácskozáson felszólalt Duschek Lajosné is, aki idő­szerű politikai kérdésekről adott tájékoztatást. Pekár Erzsi MÁTÉ JÁNOS, SZOLNOK Növeljük az extenzív és intenzív kihasználást Vállalatunk gazdálkodása tavaly az I. félévet követően fokozatosan javult és végül éves szinten a tervezettnek megfelelően alakult. Viszony­lag lendületesen nőtt a telje­sítmény, valamint a nyereség. Emelkedett­ dolgozóink szemé­lyi jövedelme, javultak munkakörülmények. Az ered­­­ményeket összehangolt, céltu­datos munkával, a dolgozó kol­lektívák aktív közreműködésé­vel értük el. Idén a szállítási teljesít­mény olyan bővítésére és a ter­melési folyamatokban a haté­konyság olyan mértékű javu­lására van szükség, amely a gazdasági szabályozók módosí­tása, a nagyobb követelmé­nyek mellett a vállalat zavar­talan fejlődését biztosítja. Az 1980-as tervünk az autóbusz­közlekedés 5 százalékos, a te­herautóközlekedés 4,4 százalé­kos növekedését irányozza elő. A növekvő szállítási igények kielégítését a rendelkezésre álló kapacitással kell megol­dani, mivel kapacitás bővítés­re nem számíthatunk. Ez azt jelenti, hogy a teljesítmény fejlődést a járművek extenzív és intenzív kihasználásának javításával lehet és kell telje­síteni. Az autóbuszp­rofilban cé­lunk az utazás kulturáltságá­n­­ak javítása, a helyi járatokon csúcsforgalmi zsúfoltság csökkentése. A tanács segítsé­gével a lépcsőzetes munkakez­dést Szolnokon tovább széle­sítjük. A helyközi és távolsági forgalomban a gépi jegyki­adást további 30 járaton be­vezetjük. A felszabaduló kala­­uzi munkaerőt a helyi járatok hatékonyabb ellenőrzésére használjuk fel. Az autóbuszprofil eredmé­nyének szinten­­ tartása érde­kében a töl oi­élykihasználtság okait rendszeresen­ vizsgáljuk és a kihasználatlanul közleke­dő járatok korlátozására in­tézkedünk. A beruházáspolitikai válto­zások miatt fokoznunk kell a kereskedelmi munkák vitele során a feladatfeltáró tevé­kenységet. Az útépítések vár­ható igénycsökkenését új — ipari, de elsősorban a mező­gazdasági és élelmiszeripari — feladatok súlyozzák, vállalásával ellen­illetve a teljesít­mény­fejlődés forrásának fő­leg ezen feladatokat tekint­jük. Fontos feladatnak tekintjük az előszállítás arányának bá­zis szinten tartását, mert ez megalapozza az éves teljesít­ményterv teljesítésének lehe­tőségét. A munkaszervezési tevé­kenység javításával, új fuva­rozási technológiák alkalmazá­sával, az egységrakományos fu­varozás bővítésével a veszte­ségidők csökkentését kell elér­nünk. A fuvarkapcsolást közép- és nagytávolságon, a szóródó és darabos áruknál egyaránt, tö­megszerűvé kell tennünk. pótkocsis foglalkoztatás növe­­­lése, a 43 százalékos pótkocsis kilométer részarány elérése szintén elsőrendű feladatunk. A rakodásgépesítés fejlesz­tésével, a rakodógép-állomány intenzív kihasználásának növe­lésével a MÁV-bírságok százalékos csökkenését kell el­­­érnünk. A­ műszaki szervező munka fontos célkitűzése a karban­tartói munkánál a racionáli­sabb élő- és holtmunka fel­­használás. A vállalat központi telepére vonatkozóan az egy­séges irányítási rendszer beve­zetésének terve elkészült. Az EIR-t magában foglaló szer­vezeti és működési szabályzat 1980. március 31-re készül el. Az EIR bevezetéséhez kapcso­lódva a járművek zárt karban­tartási rendszerét is­ biztosíta­nunk kell. Fontos feladatnak tekintjük a rakodógépek karbantartásá­nak korszerű színvonalra eme­lését, a 20 százalékos javítási arány elérését. Az üzemanyagból teljesít­ményegységre vetítve 1,5 szá­zalékos megtakarítást hatá­roztunk meg. 1980-ban a növekvő felada­tainkat változatlan létszám­mal kell megoldanunk. Ezért, a munkaszervezés javításával, a teljesítménynövekedést teljes mértékben a emelkedésével termelékenység kell elérnünk. A gazdálkodás hatékonyságá­nak fokozásával a 4 százalé­kos bérszínvonalnövelés lehe­tőségét kell megvalósítani. A létesítmény­fejlesztési programunkban a szolnoki olaj­regeneráló építés a kisúj­szállási és a karcagi darabáru raktárak, valamint a mezőtúri rakodók szociális helyiségé­nek kialakítása szerepel. Befe­jeződik Szolnokon a 40 lakásos Volán-ház építése. Különös jelentőséget kap az 1980. évi gazdasági munka, hi­szen készülünk az MSZMP XII. kongresszusára. A kong­resszusi munkaverseny szer­vezésével kezdünk az 1980-as gazdasági évhez. Fokozott követelményeket kell támasztanunk a vezetői, irányítói munkával szemben. A szervezeti és érdekeltségi rendszert olyan irányban kell fejleszteni, hogy az irányítási munka színvonala növekedjen. Az 1989. évi feladatainkat a szocialista brigádok, a vállalat valamennyi dolgozójának aktív közreműködésével valósíthat­juk meg. Az 1981-ben induló hatodik ötéves tervidőszak gazdálkodását a munkaszerve­zési módszerek fejlesztésével, fegyelmezett munkával tudjuk már ebben az évben megala­­pozni. ŐRSÉGVÁLTÁS KECSKEMÉTEN Sohajda József régi mun­káscsaládból származik, s mint legidősebb fiú, az édesapja kívánságára ő is a vasas szakmát választotta. A négy polgári elvégzése után vasesztergályos inas­nak ment. A felszabadulás után, 1945-ben a MÁVAUT- nál helyezkedett el mint gépkocsivezető. A bajai fő­nökségre került, ahol gépkocsivezetésen kívül po­­­litikai munkát végzett. Az ország talpraállítása, s az államosítások idején fela­dat volt bőven. 1953-ban a megyei pártbizottság meg­bízta a Tefu igazgatói tisztének ellátásával. Egy államosított MATEOSZ garázs volt Kecskemé­ten, két javítóállással. A főnökségeken sem voltak job­bak az állapotok, technikai felszereltségük szegényes volt, összesen 84 gépkocsival gazdálkodtak, a dolgozók száma alig érte el a 320-at. 1959-ben a vállalat átvette a Belsped-et, 1962-ben a kecskeméti, bajai, kiskunfél­egyházi, kiskunhalasi tanácsi helyi autóbuszközlekedést. Ezzel a megyében egy kézben összpontosult a helyi és helyközi utasszállítás. Sohajda József, amint elmondta, mindig büszke arra, hogy ha a vállalat előtt valamilyen feladat volt, mindig fel tudta sorakoztatni a kollektívát. Ritkán utasított, szívesebben kért, így sok mindent el tudott érni, mert a dolgozók megértették. Elismerésekben nem szűkölködött. 1953-ban kapta meg az első kiváló dolgozó jelvényt, s a sok kitüntetése között van a Munka Érdemrend arany fokozata, árvíz­­védelmi, honvédelmi érdemérmek, miniszteri dicséret. Most, búcsúzáskor azt vallja, hogy az eredményeket mindenkor a­­ vállalat vezetésével, kollektívájával együtt érte el, s a sikerek mindannyiuk közös munkáját dicsé­rik. Rigó István, a vállalat új igazgatója tősgyökeres kecskeméti. Itt született, itt élt, kivéve az egyetemi éveket. A Budapesti Mű­szaki Egyetemen, a gépjár­mű-üzemeltetési szakon szerzett diplomát 1960-ban. Nyaranta a Helyiközlekedési Kecskeméti Vállalat­nál szerelői munkát végzett gyakorlatként. Ezzel első­sorban a fizikai munka ér­tékelését tanulta­ meg. 1962-ben, a két vállalat egyesítésekor műszaki munkakör betöltésével bíz­ták meg. Teljesült a szíve vágya, mert a járműfenntartás volt a kedvenc területe. Fiatal szakemberként is felelősségteljes beosztásban dolgozott: a járműfenntartási osztályt vezette, s a ki­nevezését megelőző tíz évben a főmérnöki és a műszaki igazgatóhelyettesi teendőket látta el. Nagy jelentőséget tulajdonít a megfelelő műszaki háttérnek. Enélkül forgalmi tevékenységet lebonyolí­tani nem lehet. A forgalmi igényekhez mért üzem­­képesség a vállalat eredményességét befolyásolhatja. Fontosnak ítéli meg a műszaki tevékenységet a gép­kocsivezetők biztonságának szempontjából is. Rigó István az igazgatói kinevezést nagy megtisz­teltetésnek vette. Mint mondta: idáig is minden munká­ját úgy próbálta elvégezni, hogy a maximumot nyújtsa. Reméli, ez a jövőben is sikerülni fog. A tervei között említette a gépkocsivezetők meg­felelő szintű oktatását, amely mind az üzemképesség, mind a költséggazdálkodás területén nagy tartalékokat jelent. Az egységes irányítási rendszer és az energia­takarékosság megvalósítása nemcsak az idén, hanem az elkövetkező években is jelentős feladatot jelent majd. Jászberényi Gyula KOCSIS TIBOR, SZÉKESFEHÉRVÁR Nagyobb teljesítmények, kisebb ráfordítások Fejér megye az V. ötéves tervidőszakban dinamikusan fejlődött, az elmúlt évben a növekedés üteme meghaladta az országos átlagot Vállalatunk a környeze­tünkkel együtt fejlődött. Az V. ötéves tervet időarányosan túlteljesítettük annak ellenére, hogy az 1979-es év mérsékel­tebb ütemű fejlődést hozott az előző évinél. Sajátságos fuvarpiaci hely­zet alakult ki a megyében. Legnagyobb­­ fuvaroztatóink csökkentett fuvarozási igénye mellett működési területün­kön 5 társvállalat egész év­ben folyamatosan dolgozott. A foglalkoztatott gépkocsik száma csúcsban elérte a 150 darabot. Ez gondot jelentett a vállalati gazdálkodásnak, de megértettük, és tiszteletben tartottuk a szakmai üzletpoli­tikát, társvállalataink érde­keit. A megváltozott körülmé­nyek céltudatosabb, átgondolt gazdálkodásra kényszerítették a vállalatot, amelynek ered­ményeként a termelési muta­tónk 8,5 százalékkal, a bér­­színvonal 7 százalékkal, a tel­jesítmények 5 százalékkal, a termelékenység 3,7 százalék­kal haladta meg a bázisév azonos számait. A kapacitásra vetített tel­jesítményeink az autóbusz­- közlekedésnél 25 százalékkal, teherautó-fuvarozásnál 12 százalékkal meghaladják tröszti átlagot. Az egy ember­­­re jutó termelékenység javu­lása a tröszti átlagnál kedve­zőbb és a­ bázist is jelentősen meghaladja. Vállalatunk dolgozói a lehe­tőségekhez képest kivették részüket a megyei szállítási igények magasabb szintű ki­elégítéséből. A vállalati gaz­dálkodás — valamivel alacso­nyabb személyi jövedelem mellett — biztosítani tudta az 1979. évre meghirdetett bér­politikai intézkedések teljesí­tését. Jelentős eredményeket ér­tünk el a kiemelt költségté­nyezőkkel való gazdálkodás­ban, és emellett megvalósítot­tuk az 1­979. évre jóváhagyott beruházásokat. Az elért eredmények köte­leznek bennünket a továbblé­pésre. A megváltozott gazda­sági környezetben minél na­gyobb teljesítményt kell elér­ni, minél kisebb ráfordítással Ezt a célt tartottuk szén előtt, amikor megkezdtük szervezetünk korszerűsítését amelynek lényege, hogy a ko­rábbi évek szükségszerűségé követő, extenzív fejlődési-­ orientált vállalati szervezete intenzív működésre tegyük al­kalmassá. A fuvaroztatók egyre in­kább igénylik a komplex ki­szolgálást. Fokozni kell tehát a termelő tevékenységünk elő­készítését. Legfőbb feladat a piackutatás alapján feltárt fu­­varoztatási igények és a vál­(Folytatás a 3. oldalon)

Next