Volán Hírlap, 1980 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-10 / 1. szám
3101 Dl A f /04 A VOLÁN TRÖSZT VÁLLALATAI DOLGOZÓINAK LAPJA VI. Évfolyam, 1. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. JANUÄR 10. N ekünk, ériünk Milliók olvasmánya, beszédtémája. Egy korszak elemzése és hosszú évek programja. Valahogy így lehetne röviden összegezni az MSZMP Központi Bizottságának irányelveit a párt XII. kongresszusára. Ezekben a napokban pártcsoportüléseken, majd taggyűléseken vitatják meg a kommunisták az irányelveket, hogy az abban foglaltakat saját tevékenységükre, szűkebb és tágabb környezetükre értelmezzék és véleményüket továbbítsák a felsőbb pártszerveknek. ■ Egész népünk egyetért abban, hogy „Hazánk belpolitikái élete kiegyensúlyozott, a munkáshatalom szilárd, a párt betölti vezető szerepét, egyre szorosabbá válik a szocialista nemzeti egység.” A nemzetközi helyzet értékelése, a társadalmi és politikai viszonyaink fejlődése is hasonló fogadtatásra talált. Az irányelvek harmadik fejezete tárgyalja a gazdasági építőmunka feladatait. A sokszínű és rengeteg hasznos gondolatot felszínre hozó vita inkább e témakörben bontakozott ki. Elfogadva a megállapítást: „Gazdaságpolitikánknak a valóságos helyzetből kiindulva és a változó feltételekhez igazodva kell biztosítani a népgazdaság tervszerű és kiegyensúlyozottabb fejlődését” — a Volán kommunistái és pártonkívüli dolgozói a teendőket és a lehetőségeket keresték és keresik a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny keretében. Megértve, hogy az egyre drágább, külföldről beszerzett nyersanyagokkal , nekünk elsősorban az üzemanyaggal — az eddiginél is következetesebben és meggondoltabban kell gazdálkodni. Sokakat elgondolkoztatott például az a tény, hogy az elmúlt évben sok millió forintos fajlagos megtakarítást értünkk el gázolajból, benzinből viszont nem jelentkeztek a közös kasszában a diagnosztikai vizsgálatok, a takarékos vezetéstechnika, átfogó, országos méretű tanításának eredményei. Az irányelvek felhívják a figyelmet arra is, hogy a közlekedés minden ágazatában össze kell hangolni a fejlesztést, gyümölcsözőbbé, érzékelhető eredményeket hozóvá kell tenni az ágazatok közötti együttműködést. Lapunkban már többször beszámoltunk a MÁV-val egyre szorosabbá váló munkakapcsolat révén elért megtakarításokról, de vajon elmondhatjuk-e már, hogy mindent megtettünk a népgazdaságilag legésszerűbb járműhasznosításért, anyagmozgatásért? Sokan, rámutattak: a határozott gazdasági intézkedések mellett többet kell tenni az emberi tudat formálásáért. Erősíteni kell a bátor kezdeményezőkészséget és az eddiginél sokkal határozottabban lépjünk fel a kispolgári életmód káros megnyilvánulásai ellen. Nincs szükség kampányokra, kapkodó intézkedésekre. Korunk, tevékenységünk átfogó diagnózisának ismeretében a terápia okos és legcélravezetőbb módszereit kell hétköznapok gyakorlatában álatalánosítani. Az irányelvek nekünk szólnak, értünk körvonalazzák a tennivalókat. * (K) VILÁG PROLETÁRJAI AZ EGYÜTTES ÜLÉS ÉRTÉKELÉSE Duschek Lajosné a 22-es Volánnál A 22-es Volán szakszervezeti tanácsa és a bizalmiak együttes ülést tartottak december 28-án, a Poscher János Művelődési Házban. A kongresszusi vállalás időarányos teljesítését értékelő megbeszélésen megjelent Duschek Lajosné, a SZOT titkára, Arató Árpád, a KSZDSZ titkára, Gábor Zoltán Pásztor vezérigazgató-helyettes, György, a Volán Tröszt szakszervezeti tanácsának titkárhelyettese. Bakos Mihály,a 22-es Volán gazgatója beszámolójában elmondta, hogy a brigádok a kongresszusi felajánlásaikat időarányosan teljesítették. Kiemelkedően jó munkát végeztek a verseny kibontakoztatásában élenjáró brigádok. A Kandó Kálmán II. műszaki szocialista brigád már teljesítette is vállalását, a Skoda tehergépkocsik dinamóinak speciális javítását, illetve pótlását. Üzembe helyezték az alkatrészhiány miatt már hónapok óta nem működő Panther darut is. Jelentősen hozzájárultak a vállalati fenntartási és fogyóanyagok 5 százalékos megtakarításához. Az Árpád II. gépkocsivezetői szocialista brigád fegyelmezett önellenőrzéssel teljesítette a munkaidő-gazdálkodás követelményét és példamutató eredményt ért el az üzemanyag-megtakarításban. Tartós külföldi kiküldetésben, az átlagosnál nehezebb munkakörülmények között is ■ balesetmentesen, a fordulóidők fegyelmezett betartásával végezte a munkáját. Kiváló minősítést kapott még az Árpád I, az Esze Tamás és a Corvin Ottó közösség is. A vállalat eredménye — az első tíz hónap mutatói szerint — 9,9 százalékkal, azaz 6 millió forinttal növekedett a tavalyihoz képest. A hozzáadott érték 13,2 százalékkal haladta meg a tavalyit. Az általános költség 1,3 százalékkal, több mint 4 millió forinttal csökkent. A beszámolót követően többen kértek szót. Rácz Gyula brigádvezető, oszt-tag elmondta, hogy a közösségük a tavalyi megtorpanás után ismét a régi lendülettel dolgozik, az újonnan felvett három brigádtag beilleszkedett közéjük. Csankó Lajos, a váchartyáni ipari üzem szakszervezeti titkára elemezte a mozgalom tartalmi vonásainak erősítését. Cengődi András brigádvezető, szakszervezeti bizalmi a kulturális munka eredményeiről szólt. Kürti István tanácsadó kiemelte az üzemanyag-takarékosság fontosságát és felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak azok takarékoskodnak, akik normán belül fogyasztanak, hanem azok is, akik az üres kilométerek csökkentésére törekednek. Hangsúlyozta a kongresszusi irányelvek megértésének fontosságát és kérte a jelenlevőket, hogy a teljesítménybérezés kiterjesztésekor támogassák a vállalati elképzeléseket. A tanácskozáson felszólalt Duschek Lajosné is, aki időszerű politikai kérdésekről adott tájékoztatást. Pekár Erzsi MÁTÉ JÁNOS, SZOLNOK Növeljük az extenzív és intenzív kihasználást Vállalatunk gazdálkodása tavaly az I. félévet követően fokozatosan javult és végül éves szinten a tervezettnek megfelelően alakult. Viszonylag lendületesen nőtt a teljesítmény, valamint a nyereség. Emelkedett dolgozóink személyi jövedelme, javultak munkakörülmények. Az eredményeket összehangolt, céltudatos munkával, a dolgozó kollektívák aktív közreműködésével értük el. Idén a szállítási teljesítmény olyan bővítésére és a termelési folyamatokban a hatékonyság olyan mértékű javulására van szükség, amely a gazdasági szabályozók módosítása, a nagyobb követelmények mellett a vállalat zavartalan fejlődését biztosítja. Az 1980-as tervünk az autóbuszközlekedés 5 százalékos, a teherautóközlekedés 4,4 százalékos növekedését irányozza elő. A növekvő szállítási igények kielégítését a rendelkezésre álló kapacitással kell megoldani, mivel kapacitás bővítésre nem számíthatunk. Ez azt jelenti, hogy a teljesítmény fejlődést a járművek extenzív és intenzív kihasználásának javításával lehet és kell teljesíteni. Az autóbuszprofilban célunk az utazás kulturáltságának javítása, a helyi járatokon csúcsforgalmi zsúfoltság csökkentése. A tanács segítségével a lépcsőzetes munkakezdést Szolnokon tovább szélesítjük. A helyközi és távolsági forgalomban a gépi jegykiadást további 30 járaton bevezetjük. A felszabaduló kalauzi munkaerőt a helyi járatok hatékonyabb ellenőrzésére használjuk fel. Az autóbuszprofil eredményének szinten tartása érdekében a töl oiélykihasználtság okait rendszeresen vizsgáljuk és a kihasználatlanul közlekedő járatok korlátozására intézkedünk. A beruházáspolitikai változások miatt fokoznunk kell a kereskedelmi munkák vitele során a feladatfeltáró tevékenységet. Az útépítések várható igénycsökkenését új — ipari, de elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszeripari — feladatok súlyozzák, vállalásával ellenilletve a teljesítményfejlődés forrásának főleg ezen feladatokat tekintjük. Fontos feladatnak tekintjük az előszállítás arányának bázis szinten tartását, mert ez megalapozza az éves teljesítményterv teljesítésének lehetőségét. A munkaszervezési tevékenység javításával, új fuvarozási technológiák alkalmazásával, az egységrakományos fuvarozás bővítésével a veszteségidők csökkentését kell elérnünk. A fuvarkapcsolást közép- és nagytávolságon, a szóródó és darabos áruknál egyaránt, tömegszerűvé kell tennünk. pótkocsis foglalkoztatás növelése, a 43 százalékos pótkocsis kilométer részarány elérése szintén elsőrendű feladatunk. A rakodásgépesítés fejlesztésével, a rakodógép-állomány intenzív kihasználásának növelésével a MÁV-bírságok százalékos csökkenését kell elérnünk. A műszaki szervező munka fontos célkitűzése a karbantartói munkánál a racionálisabb élő- és holtmunka felhasználás. A vállalat központi telepére vonatkozóan az egységes irányítási rendszer bevezetésének terve elkészült. Az EIR-t magában foglaló szervezeti és működési szabályzat 1980. március 31-re készül el. Az EIR bevezetéséhez kapcsolódva a járművek zárt karbantartási rendszerét is biztosítanunk kell. Fontos feladatnak tekintjük a rakodógépek karbantartásának korszerű színvonalra emelését, a 20 százalékos javítási arány elérését. Az üzemanyagból teljesítményegységre vetítve 1,5 százalékos megtakarítást határoztunk meg. 1980-ban a növekvő feladatainkat változatlan létszámmal kell megoldanunk. Ezért, a munkaszervezés javításával, a teljesítménynövekedést teljes mértékben a emelkedésével termelékenység kell elérnünk. A gazdálkodás hatékonyságának fokozásával a 4 százalékos bérszínvonalnövelés lehetőségét kell megvalósítani. A létesítményfejlesztési programunkban a szolnoki olajregeneráló építés a kisújszállási és a karcagi darabáru raktárak, valamint a mezőtúri rakodók szociális helyiségének kialakítása szerepel. Befejeződik Szolnokon a 40 lakásos Volán-ház építése. Különös jelentőséget kap az 1980. évi gazdasági munka, hiszen készülünk az MSZMP XII. kongresszusára. A kongresszusi munkaverseny szervezésével kezdünk az 1980-as gazdasági évhez. Fokozott követelményeket kell támasztanunk a vezetői, irányítói munkával szemben. A szervezeti és érdekeltségi rendszert olyan irányban kell fejleszteni, hogy az irányítási munka színvonala növekedjen. Az 1989. évi feladatainkat a szocialista brigádok, a vállalat valamennyi dolgozójának aktív közreműködésével valósíthatjuk meg. Az 1981-ben induló hatodik ötéves tervidőszak gazdálkodását a munkaszervezési módszerek fejlesztésével, fegyelmezett munkával tudjuk már ebben az évben megalapozni. ŐRSÉGVÁLTÁS KECSKEMÉTEN Sohajda József régi munkáscsaládból származik, s mint legidősebb fiú, az édesapja kívánságára ő is a vasas szakmát választotta. A négy polgári elvégzése után vasesztergályos inasnak ment. A felszabadulás után, 1945-ben a MÁVAUT- nál helyezkedett el mint gépkocsivezető. A bajai főnökségre került, ahol gépkocsivezetésen kívül politikai munkát végzett. Az ország talpraállítása, s az államosítások idején feladat volt bőven. 1953-ban a megyei pártbizottság megbízta a Tefu igazgatói tisztének ellátásával. Egy államosított MATEOSZ garázs volt Kecskeméten, két javítóállással. A főnökségeken sem voltak jobbak az állapotok, technikai felszereltségük szegényes volt, összesen 84 gépkocsival gazdálkodtak, a dolgozók száma alig érte el a 320-at. 1959-ben a vállalat átvette a Belsped-et, 1962-ben a kecskeméti, bajai, kiskunfélegyházi, kiskunhalasi tanácsi helyi autóbuszközlekedést. Ezzel a megyében egy kézben összpontosult a helyi és helyközi utasszállítás. Sohajda József, amint elmondta, mindig büszke arra, hogy ha a vállalat előtt valamilyen feladat volt, mindig fel tudta sorakoztatni a kollektívát. Ritkán utasított, szívesebben kért, így sok mindent el tudott érni, mert a dolgozók megértették. Elismerésekben nem szűkölködött. 1953-ban kapta meg az első kiváló dolgozó jelvényt, s a sok kitüntetése között van a Munka Érdemrend arany fokozata, árvízvédelmi, honvédelmi érdemérmek, miniszteri dicséret. Most, búcsúzáskor azt vallja, hogy az eredményeket mindenkor a vállalat vezetésével, kollektívájával együtt érte el, s a sikerek mindannyiuk közös munkáját dicsérik. Rigó István, a vállalat új igazgatója tősgyökeres kecskeméti. Itt született, itt élt, kivéve az egyetemi éveket. A Budapesti Műszaki Egyetemen, a gépjármű-üzemeltetési szakon szerzett diplomát 1960-ban. Nyaranta a Helyiközlekedési Kecskeméti Vállalatnál szerelői munkát végzett gyakorlatként. Ezzel elsősorban a fizikai munka értékelését tanulta meg. 1962-ben, a két vállalat egyesítésekor műszaki munkakör betöltésével bízták meg. Teljesült a szíve vágya, mert a járműfenntartás volt a kedvenc területe. Fiatal szakemberként is felelősségteljes beosztásban dolgozott: a járműfenntartási osztályt vezette, s a kinevezését megelőző tíz évben a főmérnöki és a műszaki igazgatóhelyettesi teendőket látta el. Nagy jelentőséget tulajdonít a megfelelő műszaki háttérnek. Enélkül forgalmi tevékenységet lebonyolítani nem lehet. A forgalmi igényekhez mért üzemképesség a vállalat eredményességét befolyásolhatja. Fontosnak ítéli meg a műszaki tevékenységet a gépkocsivezetők biztonságának szempontjából is. Rigó István az igazgatói kinevezést nagy megtiszteltetésnek vette. Mint mondta: idáig is minden munkáját úgy próbálta elvégezni, hogy a maximumot nyújtsa. Reméli, ez a jövőben is sikerülni fog. A tervei között említette a gépkocsivezetők megfelelő szintű oktatását, amely mind az üzemképesség, mind a költséggazdálkodás területén nagy tartalékokat jelent. Az egységes irányítási rendszer és az energiatakarékosság megvalósítása nemcsak az idén, hanem az elkövetkező években is jelentős feladatot jelent majd. Jászberényi Gyula KOCSIS TIBOR, SZÉKESFEHÉRVÁR Nagyobb teljesítmények, kisebb ráfordítások Fejér megye az V. ötéves tervidőszakban dinamikusan fejlődött, az elmúlt évben a növekedés üteme meghaladta az országos átlagot Vállalatunk a környezetünkkel együtt fejlődött. Az V. ötéves tervet időarányosan túlteljesítettük annak ellenére, hogy az 1979-es év mérsékeltebb ütemű fejlődést hozott az előző évinél. Sajátságos fuvarpiaci helyzet alakult ki a megyében. Legnagyobb fuvaroztatóink csökkentett fuvarozási igénye mellett működési területünkön 5 társvállalat egész évben folyamatosan dolgozott. A foglalkoztatott gépkocsik száma csúcsban elérte a 150 darabot. Ez gondot jelentett a vállalati gazdálkodásnak, de megértettük, és tiszteletben tartottuk a szakmai üzletpolitikát, társvállalataink érdekeit. A megváltozott körülmények céltudatosabb, átgondolt gazdálkodásra kényszerítették a vállalatot, amelynek eredményeként a termelési mutatónk 8,5 százalékkal, a bérszínvonal 7 százalékkal, a teljesítmények 5 százalékkal, a termelékenység 3,7 százalékkal haladta meg a bázisév azonos számait. A kapacitásra vetített teljesítményeink az autóbusz- közlekedésnél 25 százalékkal, teherautó-fuvarozásnál 12 százalékkal meghaladják tröszti átlagot. Az egy emberre jutó termelékenység javulása a tröszti átlagnál kedvezőbb és a bázist is jelentősen meghaladja. Vállalatunk dolgozói a lehetőségekhez képest kivették részüket a megyei szállítási igények magasabb szintű kielégítéséből. A vállalati gazdálkodás — valamivel alacsonyabb személyi jövedelem mellett — biztosítani tudta az 1979. évre meghirdetett bérpolitikai intézkedések teljesítését. Jelentős eredményeket értünk el a kiemelt költségtényezőkkel való gazdálkodásban, és emellett megvalósítottuk az 1979. évre jóváhagyott beruházásokat. Az elért eredmények köteleznek bennünket a továbblépésre. A megváltozott gazdasági környezetben minél nagyobb teljesítményt kell elérni, minél kisebb ráfordítással Ezt a célt tartottuk szén előtt, amikor megkezdtük szervezetünk korszerűsítését amelynek lényege, hogy a korábbi évek szükségszerűségé követő, extenzív fejlődési- orientált vállalati szervezete intenzív működésre tegyük alkalmassá. A fuvaroztatók egyre inkább igénylik a komplex kiszolgálást. Fokozni kell tehát a termelő tevékenységünk előkészítését. Legfőbb feladat a piackutatás alapján feltárt fuvaroztatási igények és a vál(Folytatás a 3. oldalon)