Vörös Zászló, 1958. január-június (14. évfolyam, 4-76. szám)
1958-01-08 / 4. szám
1958. január 8, szerda VÖRÖS ZÁSZLÓ ÚJ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK ☆ Rossz kezdet Egy mezőgazdasági év kezdetén vagyunk. Ezt a Sztálini barátság kolhoz állattenyésztői is jól tudják. Alig néhány napja, hogy kötelezettségeket vállaltak. Ebben az évben minden 100 hektár mezőgazdasági földre 209 mázsa tejet és 42 mázsa húst termelnek. Ebből a sertéshús 30 mázsa lesz. Nagy emelkedés ez. Tejből 77 mázsával, húsból pedig 10 mázsával több ez minden 100 hektárra a múlt évinél. De elérhetik. Jól kiszámították ez. A tehenek száma ebben az évben 27-el emelkedik. A sertésállomány is jobbárava nál. Számbelileg/nem, ht/bb ugyan, de összsi^0j4^tm|áz3ával nagyobb /mi ATM azt jelenti, hogy a hWm/ssalváró növendékek ma**30-|--B| kilogrammosak, kétszer akkorák, mint a tavalyiak. A többi az állattenyésztők munkájától függ. Az új évből már elmúlt egy hét s szinte észrevétlen gyorsasággal telnek a napok. Az eredményeket, melyekkel az állattenyésztőknek kötelezettségüket alá kell támasztaniuk, már megmutatkoznak. Sajnos, a kolhozban az első napok eredményei nem kecsegtetőek. A tehénfarmon az átlagos napi tejhozam mindössze 2,4 liter, nem több, mint tavaly ilyenkor. Pedig a tehenek 60 százalékát fejik és jól is takarmányozzák. A tehenek a számítások szerint, 3 és fél takarmányegységgel kapnak többet. Ezenkívül naponta kétszer moslékot is isznak. Hogy mégis alacsony a tejhozam, abban valamennyi állattenyésztő hibás. Nem akarnak rátérni a napi háromszori fejésre. Még a bellett 6 tehenet sem fejik naponta háromszor. A fejőnők csak vendégek a farmon. Napközben nincs, aki a tehenekre gondoljon, azok piszkosak, gondozatlanok. Gyurkó Lajos, a tehénfarm vezetője panaszkodik, hogy a farmon most is 29 öreg és meddő tehén van, ami csökkenti a tejhozamot. Kétségtelen, hogy ez is a tejhozam csökkenését okozza. A legnagyobb vesztt^ség azonban^az állatteny^pátok hanyagságából ered~/A farm munl^Manni p*/ tervszerünk .előrelátás. henek páMMjfflHsával rendszert késni.Neuitérnek át a mestersjjjfes megtermékenyítésre a tésfarmon a hústermed lefelsőbb ágazatában is a «hej,(ráérjink arra még» elv járja. Annak ellenére, hogy a kolhol folkarmánykészlete kötszere® a mult évinek, és szebbek a növendékek is, egyetlen sertést sem fogtak hizóba. Komócsin elvtárs, a farm vezetője és a kolhoz vezetősége a sertéshizlalási tervet is úgy állította össze, hogy májusig nem hizlalnak. Nem vonják le a tanulságot a múlt évi hibákból, akkor is így tettek. Az állattenyésztők hanyag és tervszerűtlen munkájának fő oka a politikai munka hiánya a farmon. Dobos elvtársnőt, a pártszervezet titkárát kielégíti, hogy a fejőnők és a sertésgondozók kötelezettségeket vállaltak. Hogy az egész évi feladatokat nem osztották fel havonkénti feladatokra és az eredményeket időnként nem összegezik, az nem bántja őt. A múlt évben felépített Vörös Sarkot sem igyekszik berendeztetek Turóczi. A szavakat nem követik tettek A Lenin kolhozban a brigádok fokozott kötelezettséget vállaltak az új évre, három komplex brigád közül Lengyel elvtárs brigádja tűzte maga elé a legnagyobb célt. Szemesterményekből 23 mázsát vállalt hektáronként, koricából pedig átlag 50 Mázsás terméshozamot. Elvárhatnánk, hogy a brigád a valóságban is minden megtesz szavának valóra válérdekében és jól felir a tavaszi vetéshez. Ez nem történik meg. Hád szégyenletesen lemarad aStmsik két brigád már gejtfer' Mig alandik és Kovács vtársak brigátjában már másfélezer tonna migu Ja van a t mezőn, itt még és hozzáláttak eljöz a munkához. / Kárpáti A csoportokról megfeledkeznek A Szikra kolhoz vezetősége, éppen úgy, mint kerületünk más kolhoza, arra törekszik, hogy felszámolja a múlt év hibáit és fokozza a terméshozamot. Kötelezettséget váralt, hogy ebben az évben szemesterményekből átlag 2010 kukoricából hektáronkétte,^- 1?5 mázsás termőt takarít be. Nempe cefkijjj^es^ez. Valóraváítássa :a/-!$ban nemcsak a kolhov esetesége, hanem valamennyi kolhozista ügye. Sok függ attól, hogy a kolhozisták egyéni kezdeményezéseikkel és újabb tartalék feltárásával mennyire sagilik itt elő. A kojho/ A vetősége azonban ezt tem igyekszik tudomásul venni. A kötelezettségeket nem a kolhoz tagjai véleménye alapján vállalták, hiszen azok még semmiféle kötelezettségeket nem vállaltak. Ez súlyos lába. A kolhoz ■k vezetőségének minden téren, és a terméshozam növelése terén is a csoportokra kell támaszkodnia. Mulasztását hát sürgősen pótolnia kell. Kovács E. Most is az első helyen Kenéz Eszter fejőnőt jól ismerik a Kommunizmus hajnala kolhozban. Első volt tavaly a fejőnők közötti verse: Jóval többet fejt a ségében vállalt 3000/s Nornél. Terve túlteljesítletert pótdíjazásképjael \BBM Rubelt kapott. A B ®N br*alllt tenyésztői ebben a törben 170 mázsa húst és 400 teázsa^ tejet akarnak tertaélni Aprib en 100 hektárra. Ebből sz küzdelemből Kenéz elvtársnő is ekév részt vállalt. Szavát adta^Tyogy 3500 liter tejet fej tehenekként. És ezért harcol ma is. Nevét ma is elsőként emlegetik a farmon. Bár a tehenek tejhozama most, az ellések közeledtével esett, teheneitől 5 liter tejet fej naponta. Margitics V. Hmelnyickiji terület. Jól dolgozunk téhbea a jubileumi évben a gorodockiji kerület «Ukrajna» kolhozának tagjai. A szemest£örtlények átlagtermése hektáronként 33 mázsát tett ki, a cukorrépáé ( 402, a burgonyáért), a zöldségfélékéésr 200 mázsát. Jó eredményeket értek el a kolhoz állattenyésztői is. Ktívember 20-ig 380 mázsa tót és Ю6 mázsa húst termeltek minden 100 hektár földre, ebből 70 mázsa sertéshúst 100 hektár szántóföldre. A kolhoz tagja a mezőgazdasági termelés terén határuk előtt teljesítették a kolhoz 1956 —1960. évekre vonatkozó ötéves tervét. Elhatározták, hogy 1958-ban minden 100 hektár földre 150 тЪм húst és 420 mázsa tejet termelnek. A felvételen: Az «Ukrajna» kolhoz állatfarmjainak látképe. Prihogyko V. felvétele. (A RATAtkfotokrónikája). im r. ШШН 3. oldal Új gépek a mezőgazdaságnak Az Odesszai élelmiszeripari gépgyár kollektívája önműködő vontatásos terményszállító kocsikat, az élelmiszeripari üzemek számára pároló berendezéseket és óránkénti 8 tonna kapacitáskor ményszárítókat készít. A felvételen: (balról jobb) Csobotar L. és Bojtaarenko összerakó mesterek egy új ter-' ményszárítót készítenek elő az elküldéshez. Mindketten két és félszeresen túlteljesítik normájukat. Podberezkij A. felvétele. (A RATAU fotokrónikája). Az OMGK résztvevőinek munkatapasztalatából A sertések és a baromfiak takarmányának gépesített előállítása A legutóbbi évek során országunk számos kolhozában, GTA-jában ésiszovházában lényegesen megszilárdult a takarmánybázis és ennek alapján biztosítható a közösségi állattenyésztés rohamos fellendítése. Egyes gazdaságokban ennek ellenére még érezhetők a sertések és a baromfiak számára szükséges almáktakarmány , a szemes termények, darafélék hiánya. Az állattenyésztés élenjárói, éssősorban a sertés- és baromfigondozók, hogy megtakaríthassák az abraktakarmányt és ugyanakkor több húst és tojást termeljenek, sikeresen alkalmazik az olcsó takarmányféléket és által csökkentik a termékenköltségi árát. Ebből a szempontból gyakorlati érdeklődésre tarthat számot a Moszkvai terület kalinini kerülete állattenyésztőiynek tapasztalata. A krasznari GTA gépkezelői átalaktották a kolhozban lévő «RS^bz — 6» és RKSz—12» már a szecskavágó gépeket. Kitűnt hogy szénalisztet nyerjenek a sertések és a baromfiak számára, a közönséges «Ru/zSz — 6» márkájú szecskavpen mindössze 2 henger alakú fogaskereket kell elhelyezni. Ennek következtében csökken az adagolószalag mozgása, a dob forgásának száma pedig a régi marad. A szénát a gép kései aprítják fel Ily módon apró szénatörmelékké aprítja, amit a sertéstenyésztők burgonyalével, ocsuval, abraktakarmánnyal vegyítenek. Az átalakított szecskavágó gép alkalmassa megmutatta, hogy azon nemcsak a teljesen száraz széna aprítható fel, de a nedves széna is. A gép segítségével asertés- és baromfitenyésztők felaprítják a zöldtakarmányféléket is: friss lóherét, vagy zabosbükkönykeveréket. A Sztálin kolhozban az «RSzSz—6» márkájú szecskavágó gépeket felhasználják a sertések és baromfiak takarmányozására fordítandó lóhereszéna felaprítására. Ugyanezen GTA-ban ezenkívül átalakítottak egy aprítógépet is, melynek segítségével most már gyökeres takarmányfélék (répa, burgonya/ stb.) is felapríthatók. Papin/G.-nek a krasznopahok GTA/fozootechnikusának az avéleménye, hogy a sertések és baromfiak friss, nyers gyökeres takarmányokkal való etetése, jó hatást gyakorol azok fejlődésére. A gyökeres takarmányféléknek nyersen magasabb a tápanyagtartalma, különösen fehérjében és vitaminokban. A kraszkopadori GTA e téren szerzett tapasztalatait sikerrel használják fel a lenini kerület gépkezelői is. E kerület Vlagyimir Iljics kolhozában kétRSzSz — 60 márkájú szecskavágó gépet alakítottak át. PL gépek segítségével a kolszák szénalisztet készítenek a baromfiak és sertések simára. Bujanov I., a Vlagyir Iljics kolhoz elnöke ezentúl kölcsönös segélynyújtás májában felhasználta a капі kerület Sztálin kolhoza M—-030 márkájú apritót is és biztosította 40 tonna, a baromfiak számára szükséges takarmányrépából és csemegerépából készített siló gépi módszerrel történő elkészítése módon a krasznopahoki gépkezelők kezdeményezésének nagy jelentősége van minden GTA, kolhoz és szovhoz számára.Ennek a tapasztalatnak célszerű alkalmazása nem csak a sertéshús, baromfihús és tojástermelést növeli, hanem csökkenti azok önköltségi árát is. Az istállóztatás idején, amikor nehézségek fordulhatnak elő a takarmányozás terén, minden sertés és baromfifarmmal rendelkező gazdaság sikerrel használhatja fel ezeket a gépeket és jól folytathatja le az állatállomány teleltetését. A krasznopahori GTA dolgozói jelenleg a «RKSz—12» márkájú szecskavágó gép és az «RSzB — 3,5» márkájú szalma- és silóvágó gép tökéletesítésével foglalkoznak. Egyezeti szerkezeteket készítenek ezekhez a gépekhez, melyekkel gépesíthető a takarmányelőkészítés télen. Panjukov D., Moszkvai terület, krasznopahok GTA-a.