Vörös Zászló, 1959. július-december (15. évfolyam, 77-153. szám)

1959-07-01 / 77. szám

1959 július 1, szerda VÖRÖS ZÁSZLÓ A brigádok felkeresik egymást A Lenin Kolhoz mezőin aranyló búza és rozs táblák az aratás elérkezését hirdetik. Ilyen nagy és fontos munka kezdetén a kolhoz pártszerve­zete jónak látta leellenőrizni az egyes brigádok aratási fel­készültségét. A szocialista verseny mene­tének ellenőrzése a kolhoz megnagyobbodása óta egyre nagyobb jelentőségű. Ezért az ilyen ellenőrzésekbe igyek­szünk minél több embert be i­s vonni, hogy az egyes részle­gek kolhozistái egymástól ta­nulhassanak, észrevegyék egy­más hibáit és gyakorlati se­gítséget nyújtsanak azok ki­küszöbölésében. Az aratás előtti verseny eredményeinek összegezésében a kolhoz­­ brigádjából 34 kolhozista vett részt. Az ellenőrzés során megál­­lapítást nyert, hogy az aratás előtti szocialista versenyből, melyet a brigádok az SZKP Plénuma tiszteletére folytat­tak, Lengyel Béla brigádja ke­rült ki győztesen. Ez a brigád az aratásig teljesen befejezte a­­részlegén a kapásnövények második gyomtalanítását.­­ Az utolsó helyen Ács Gé­za brigádja áll. Ez a brigád készül. Bár a jelek szerint jú­lius 3 — 4-én meg kell kezde­niük az aratást, erre nem lesz elég kaszásuk. A brigádban június utolsó napjaiban 150 hektár kukoricából még 11­5 hektárt nem kapáltak meg má­­sodszor. Sőt, az ellenőrzés so­rán olyan területekre is buk­kantunk, ahol első ízben sem kapáltak meg. Ács elvtárs brigádjában a munka minősége ellen is sok kifogás merült fel. A brigád­vezető nem ellenőrzi a csopor­tok munkáját, nem támaszt ve­­lük szemben követelményeket. Ács Ervin csoportja például egyike azoknak, melyek 1000 mázsás silókukorica termésért harcolnak. Részlegén azonban a kukorica ritkítását első ka­páláskor nem végezték el. Még a második kapálásnál sem te­szik. A sorokban csak a tö­veket kapálják. A növények között gyom marad. A kolhoz novo-szelói rész­legén Ács Géza és Ács Feren brigádjaiban rosszul folyik a takarmánykészletezés. Itt még mindig vannak lekaszálat­lan lóheretáblák. Ott, ahol a ka­szálás végbement, nem töröd­nek a széna felgyűjtésével. Az a kelleténél tovább szárad, így minőségben sokat romlik. — A novo­szelói brigádok lemaradtak, — volt a közös vélemény. Ellenőrző brigádunk azonban nem elégedett meg a tények megállapításával. Rá­mutattak a lemaradást kiváltó okokra is. Mint annak legfőbb okát, a kellő gépesítést hiá­nyolták. Ács Géza brigádjában például sok a dohány. A do­hány kapálásánál semmiféle gépet nem alkalmaznak. A ké­zi kapálás pedig lassú. Miat­ta a kolhozisták elhanyagolják a kukoricaültetvényeiket.­­Nem tartják karban a trak­torokat semi. E részlegen a gé­pek üzemi hibák miatt sokat vesztegelnek. Éppen ezért he­lyesnek találjuk, hogy azokból a brigádokból, amelyek már a kapálást befejezték vagy­­csaknem befejezték, két trak­tort az elmaradozó brigádok segítségére küldjünk. A verseny ellenőrzése min­denképpen hasznosnak bizo­nyult. Inkulinec Gy. az aratásra jóformán nem is jó eredményeket értek el munkájukban az 1. számú közép­iskola tanulói. A földrészlegen jól gondozzák «vetéseiket». A felvételen: 6—7. osztályos tanulók a zöldségfélék gyomlá­­lását végzik. Szlivka I. felvétele. A TERMÉSÉRT FELELNI KELL A Barátság Kolhoz kvaszo­­vói részlegén élnek a kalászo­sok. A Borzsa mentén a leg­szebbek a vetések. Még érés alatt állnak, de a kalászok má­­ris meghajlottak a szemek sú­lya alatt. — Szép termésünk lesz — mondják az aratást váró kol­hozisták. Ugyanakkor azonban egyesek nem gondoskodnak termésük megőrzéséről. Lelki­ismeretlen emberek nagy kárt tesznek abban. Június 28-án például a kolhozistáknak mint­­egy 50 darab tehene gázolta a termést, legelte a kalászo­kat. S ez napról-napra megis­métlődik. A termésre valamennyi kol­hozista számít. Jogosan kérde­zik hát Szimocskó elvtársat, a brigád vezetőjét: Miért enge­délyezi a vetések melletti le­geltetést, vagy ha engedélye­zi, miért nem szervezi meg őr­zését? Tatár B. ­ Ma az egész szovjet nép a szocialista fogyasztási szövet­kezetek megalakulásának 42. évfordulóját ünnepli. A szö­vetkezők nagyon fontos szere­pet töltenek be , a nép jó­léte érdeit szolgálják. Kerületünk fogyasztási szö­vetkezete aránylag elég fia­tal. •­Ezt Kárpátontúlnak a Szovjet Hadsereg által történő felszabadulása után létesítet­tük. De máris elég jó eredmé­nyeink vannak. Fogyasztási szövetkezetünk hatalmas álla­mi kereskedelmi szervezetté fakult át, amely nagyban járul hozzá a munkások és a kolhozparasztok közötti gazda­sági együttműködés ügyéhez. Folyó év július elsejei álla­pot szerint a kerületi fogyasz­tási szövetkezet több mint 22 ezer 600 részvényest számlál. A részvényalap 1 millió 583 ezer rubelre növekedett. A szövetkezet hatáskörébe 114 üzlethelyiség és 32 közétkez­tetési vállalat tartozik. 1946- óta a kerületben 20 új üzlet­helyiséget építettek és tizet át­építettek. Koszinó, Csetovó, Vári, Luzsánka, Bereg, Vuz­­love, Bótrágy és más falvak lakosai jól berendezett típus­­üzleteket kaptak, melyek nap­ról-napra jobban elégítik ki a lakosság szükségleteit a fo­gyasztási cikkekben. Erről ta­núskodnak a következő adatok: míg a kerületi fogyasztási szövetkezet 1946-ban 16 mil­lió 21 ezer rubel értékben adott el különböző cikkeket a lakosságnak, úgy 19584эап az áruforgalom elérte a 72 millió 531 ezer rubelt. Ez év 5 hó­napja alatt a falvak dolgozói számára mintegy 27 millió 724 ezer rubel értékű külön­böző árucikket adtak el, ami lényegesen több, mint az 1946. évben összesen eladott árucikkek értéke. A Kommunista Párt a hét­éves tervben a fogyasztási szö­­vetkezetek dolgozói elé az áru­forgalom lényeges növelését tűzte feladatul. A kerületi fogyasztási szövetkezet a hét­éves terv végéig az áruforga­lom tervét 121 millió rubelre növeli. Ennek megvalósítása érdekében előirányoztuk, hogy az üzletek számát 154-re, a közétkeztetési vállalatokét pe­dig 38-ra növeljük. A kötelező mezőgazdasági adók eltörlésével kapcsolatosan a fogyasztási szövetkezetekre még nagyobb felelősség hárul a kolhozok és a kolhozisták árufölösleges felvásárlásának megjavítása terén. Szövetkeze­tünk, a Készletezési Hivatalon keresztül, már most több, mint 42 különböző mezőgazdasági termény készletezését és felvá­sárlását végzi. A készletezési időszak alighogy megkezdő­dött és máris komoly eredmé­nyek mutatkoznak: korai zöld­ségfélét a terv szerinti 250 mázsa helyett 350-et, csont­­magú gyümölcsfélékből 500 mázsa terv szerintivel szemben 1200 mázsát készleteztünk, amit részben helyben adtunk el, részben pedig elszállítottuk Moszkvába és más ipari köz­pontokba. A fogyasztási szövetkezet dolgozói évről-évre újabb ha­ladó kereskedelmi formát al­kalmaznak, így például 1953- ban kerületünkben a kolhozok és a kolhozisták mezőgazdasá­gi termékei eladásának egy újabb formája alakult ki — a bizományi kereskedelem. Csu­pán ez év első negyedében a fogyasztási szövetkezetek bi­zományi üzletei 433 tonna lisztet, 185 mázsa különböző kásaféléket, 30 tonna zöldség,­félét, 1420 mázsa tejterméket és számos más árut adtak el a városi lakosságnak. Annak ellenére, hogy fo­gyasztási szövetkezetünk a­­ránylag fiatal, egyes falusi szövetkezetek, mint például a kaszinói, nagyszerű eredmé­nyeket értek el munkájukban. E szövetkezet dolgozói hosszú idők óta tartják az elsőséget a köztársaság kereskedelmi háló­­zatában, amiért nekik ítélték a Vándor Vörös Zászlót. A fogyasztási szövetkezet megszervezése idején nem rendelkezett jól képzett szak­emberekkel. Ma azonban az elárusítók többsége középfokú szakiskolával rendelkezik. So­kan munkájuk megszakítá­sa nélkül végzik tanulmányai­kat a technikumokban és főis­kolákon. Több mint 160 em­bert tüntettek ki a területi, köztársasági és központi szö­vetkezetek dicsérő oklevelei­vel. Dolgozóink, szívükön visel­ve mindazokat a nagy felada­tokat, melyeket a Párt és a Kormány tűzött ki elénk, nem elégednek meg az elért sike­rekkel. Előttünk még sok fel­adat áll. A Kommunista Párt bölcs vezetése alatt vala­mennyit sikeresen megvalósít­juk. Ljasko E., a berehovói kerületi fo­gyasztási szövetkezet fő­instruktora. 1. A fogyasztási szövetkezetek megalakulásának 42. évfordulója UKRAJNA A HÉTÉVES TERVBEN A Kárpátok és a Poleszja között Köztársaságunk nyugati ré­sze, amely a Kárpátok és a Poleszja között terül el, a Lvovi Népgazdasági Tanács­hoz tartozik. Ezen a vidéken sok a kőszén, a természetes gáz, a kőolaj, a kén és a már­­ga. A föld gazdag fában, fo­lyókban és tavakban. A terület egyesítéséig Nyu­gat Ukrajna természeti kincse­it csak kis mértékben hasz­nálták ki, ipara pedig alig volt. Elegendő megemlíteni hogy a Galíciában gyár­tott vastermékek mennyisége 1938-ban csak 2,2 százalékát tette ki Ukrajna fémtermelé­sének, az energiabázis annyi­ra elmaradott volt, hogy 1938-ban Szovjet Ukrajnában egy személyre 23-szor annyi villanyáram jutott, mint Galí­ciában. A szovjet rendszer­ évei alatt itt hatalmas gyárak, bá­nyák, villanyerőművek épül­tek. Az ipar fejlesztésében kü­lönösen a háború utáni évek­ben elért óriási sikerek a Kommunista Párt bölcs poli­tikájának eredménye, amely a dolgozókat e vidék gyors ipa­rosítására mozgósította. Ma a Lvovi Népgazdasági Tanács, amely most már ma­gába foglalja a Volini, Tar­­nopoli, Rovnói és Lvovi terü­leteket, beleértve az egykori Drohobicsi területet, jelentős helyet foglal el a köztársaság népgazdaságában. A helyi ipa­ri vállalatok termékei eljutnak nemcsak az ország különböző vidékeire, hanem még külföld­re is. E vidék gazdasági fejlődé­sének ragyogó távlatai nyílnak meg a hétéves terv ideje alatt. Az ipari termékek összterme­lése ez alatt az idő alatt 2,3- szorosára növekszik. Különö­sen gyors fejlődésnek indul­nak az ipar olyan fontos ágai, mint a villanyenergia, vegyi, gáz, kőszén, gép és berende­zésgyártás. A természetes gáz termelése 3,4-­szeresére, a kő­széné közel 5-szörösére növek­szik, ami lehetőséget nyújt a szén Donbászról való behoza­talának megszüntetésére. A vidék nagy mennyiség­ben fog gyártani hidraulikus és önhajtású gépkocsi emelő­darukat, mezőgazdasági és te­herrakodó gépeket, pótkocsi­kat, villanyégőket, különböző villamoskészülékeket, televizo­­rokat. A kőolaj és építőanyag­­ipar egyik fő ellátója lesz. Az ipari termelés fokozását főképpen a működésben lévő üzemek átépítése, korszerű gépekkel való ellátása, a ha­ladó technológia és az élen­járó tapasztalat alkalmazása útján fogják elérni. A hétéves terv alatt a munka termelé­kenysége 60 százalékkal fog növekedni, a termékek önkölt­sége pedig 12,5 százalékkal csökken. A nehézipar fejlődésével együtt fejlődik a könnyű- és az élelmiszeripar is, amelyek majdnem kétszer több fogyasz­tási cikket fognak gyártani. A cukortermelés például há­romszorosára növekszik. Az idén van Nyugat Ukraj­nának az Ukrán SZSZK- val való egyesülésének 20. évfor­dulója. A Lvovi Népgazdasági Tanács dolgozói az SZKP XXI. kongresszusa határozatá­val felvértezve, e nevezetes esemény évfordulóját az 1959-es év feladatának határ­idő előtti teljesítéséért folyta­tott harcuk újabb sikereivel fogadják. Belkin Sz., a Lvovi Népgazdasági Tanács tervező osztályá­nak vezetője. 3. oldal

Next