Vörös Zászló, 1973. január-július (29. évfolyam, 1-80. szám)

1973-05-29 / 62. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! VÖRÖS ZÁSZLÓ 29. évfolyam.­­ 62. (3964). sz. f . 1973. ! ♦ ♦ ♦ május * '* ♦ : 29. I « kedd « %♦»*» Ara­b képek Az Ukrajna! KP Berehovó! Kerület! Bizottságának és a Dolgozók Képviselő! Kárpátontúli Területi Berehovói Kerületi ____________________Tanácsának lapja __________________ .[Az újság ukrán és magyar f­ő­nyelven jelenik meg * AZ SZKP KB POLITIKAI BIZOTTSÁGÁBAN, A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSÁNAK ELNÖKSÉGÉBEN ÉS A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSÁBAN BREZSNYEV L I. ELVTÁRSNAK a Német Szövetségi Köztársaságban tett látogatásáról Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa megtárgyalta annak a látogatás­nak az eredményeit, amelyet Brezsnyev­­ L. I. elvtárs, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének tagja tett Willy Brandt szövetségi kancellár meghívásá­ra a Német Szövetségi Köztár­saságban; teljes mértékben jó­váhagyta Brezsnyev L. I. elv­társ tevékenységét és az NSZK- ban tett látogatásának fontos nemzetközi jelentőségű politi­kai eredményeit. Az SZKP KB főtitkárának a Német Szövetségi Köztársaság­ban tett látogatása megerősíti egy olyan állam iránti kapcso­latokban beállt fordulatot, amellyel még a közelmúltban csaknem minden nagyobb nem­zetközi kérdésben ellentétes pó­luson álltunk, azt a fordulatot, amely a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti újabb, békés időkre jellemző normális kapcsolatok és kölcsö­nösen előnyös együttműködés irányában történt­. Az 1970. évi moszkvai szer­ződésben és az egy évvel később Oreandában létrejött megálla­podásban megjelölt Irányvona­lat folytatva. Brezsnyev L. I. elv­társnak W. Brandt kancellár­ral folytatott tárgyalásai, a lá­togatás idején a Szovjetunió és az NSZK között aláírt egyezmé­nyek, a feleknek a látogatás eredményeiről szóló közös nyi­latkozata újabb kilátásokat nyit­nak a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége és a Né­met Szövetségi Köztársaság jó kapcsolatai és jószomszédi együttműködése számára, a bé­ke érdekében. Ez teljes mérték­ben vonatkozik a két ország gazdasági kapcsolataira is,­­a hosszú távra szóló ipari, műsza­ki és kulturális együttműködés­re. Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága, a Szovjetunió Legfel­sőbb tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa megelégedéssel állapítja meg, hogy Brezsnyev L. I. elvtárs látogatása idején konstruktív szellemben megvitattak több fontos kérdést az NSZK kormá­nyával. Nagy elismeréssel jegy­zik meg, hogy az NSZK köz­véleményének széles körei Brezsnyev L. I. elvtárs látoga­tása idején jóindulatot tanúsí­tottak, a szovjet állam és a szov­jet nép irányában. Brezsnyev L. I. elvtárs NSZK-beli látogatása reális megvalósulása az SZKP és a szovjet kormány külpolitikai irányvonalának, nagy jelentősé­gű a feszültség enyhítése, a bé­ke és az összes európai népek biztonsága szilárdításának útján való további sikeres előrehala­dás szempontjából. A szocialista közösség országainak ez irány­­ban folytatott következetes, cél­tudatos politikája, az NSZK-nak a Német Demokratikus Köztársasághoz, a Lengyel Népköztársasághoz és más szo­cialista országokhoz fűződő kap­csolataiban bekövetkezett nor­malizálódási folyamat, a Szov­jetunió és Franciaország között erősödő konstruktív együttmű­ködés, az Amerikai Egyesült Államok kormányával számos nemzetközi politikai kérdésben, egyebek között az európai biz­tonság kérdéseiben elért kölcsö­nös megértés. Brezsnyev L. I. elvtárs NSZK-beli látogatásának pozitív eredménye! — mind igen fontos láncszemei a fe­szültség további enyhítéséért, a biztonság szilárdításáért és egy olyan tartós békéért folytatott harcnak, amelynek szavatolása valóban történelmi jelentőségű volna. Brezsnyev I.. I. elvtárs a Né­met Szövetségi Köztársaságban tett látogatásának eredményei újabb meggyőző bizonyítékai a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésére irányuló lenini politika diadalának­, egy olyan politika diadalának, amely a jelenlegi szakaszban az SZKP XXIV­. kongresszusán és a párt Köz­ponti Bizottságának áprilisi plé­numán jóváhagyott békeprog­ramban jutott a legteljesebben kifejezésre. Éppen ezért a szov­jet nép, a szocialista országok, a nemzetközi munkás- és kom­munista mozgalom, a világ bé­keszerető és haladó erői nagyra értékelik ennek a látogatásnak az eredményeit. Képviselőjelöltek regisztrálása a dolgozók képviselői Kárpátontúli területi tanácsába Ünnepélyesen, a társadalmi szervezetek és a dolgozók kép­viselői, az iparvállalatok, a kol­hozok és a szovhozok, a párt-, a tanácsi, a szak- és komszo­­molszer­vezetek megbízottainak jelenlétében megtartották a Kár­­pátontúli területi tanács válasz­tókerületi bizottságainak ülését.­­Az Ukrán SZSZK dolgozói képviselő­ területi, kerületi, vá­rosi, községi és nagyközségi ta­nácsainak választási szabályza­ta­ értelmében a területi tanács választókerületi bizottságai, mi­után megvizsgálták a dolgozók kollektívái közgyűléseinek a te­rületi tanácsba való képviselő­­jelölésről szóló Jegyzőkönyveit, valamint a képviselőjelölteknek a jelöltetésükre vonatkozó bele­egyező nyilatkozatait, mind a 120 választókerületben bere­­gisztrálták a képviselőjelölte­ket. A­ választókerületi bizottsá­gok egyhangúlag jóváhagyták azt a határozatot, hogy a meg­felelő választókerületben tüntes­sék föl a szavazólapokon a be­jegyzett képviselőjelöltek nevét. A dolgozók képviselői Kárpá­­tontúli területi tanácsának kép­viselőjelöltjeként regisztrálták be: a 16. sz. berehovói választó­­kerületben — ez 1947. évi szü­letésű SELLEI Klára Joszipov­­nát, az SZLKISZ tagját, a Be­­rehovói Ruhagyár varrónőjét, akit a Berehovói Ruhagyár munkásainak, mérnöki-műszaki dolgozóinak és alkalmazottainak közgyűlése jelölt; a 17. sz. berehovói választó­­kerületben — az 1931. évi szü­letésű HARSÁNYI Begyir Fe­­dorovicsot, pártonkívülit, a Be­­rehovói Bútorkombinát asztalo­sát, akit a Berehovói Bútorkom­­binát munkásainak, mérnöki­műszaki dolgozóinak és alkalma­zottainak közgyűlése jelölt; a 18. sz. berehovó 1 .választó­­kerületben —■ az 1939. évi szü­letésű TÓTH Ottilia Ivanyiv­­nát, pártonkívülit, a Berehovói Szolgáltatási Kombinát villa­­m­os-tekercselőnőjét, akit a Be­­rehovói Szolgáltatási Kombinát munkásainak és alkalmazottai­nak közgyűlése jelölt; a 19. sz. vuzlovei választó­kerületben — az­ 1936. évi szü­letésű HOJDA Gizella Josziplv­­nát, az SZKP tagját, a Győze­lem Kolhoz csoportvezetőnőjét, akit a Győzelem Kolhoz tagsá­gának közgyűlése jelölt; a 20. sz. bereki választókerü­letben — az 1937. évi születé­sű SZKIBA Iván Ivanovicsot, az SZKP tagját, az Ukrajnai KP területi bizottságának má­sodtitkárát, akit a Lenin Kolhoz tagságának közgyűlése jelött; a 21. sz. Vei­lka Bihany -i vá­lasztókerületben — az 1932. évi születésű ÚJFALUSI Szte­­pan Ljudvikovicsot, az SZKP tagját, a berehovói kerületi vég­rehajtó bizottság elnökét, akit az Út a Kommunizmushoz Kol­hoz tagságának közgyűlése je­lölt, a 22. sz. gáti választókerü­letben — az 1919.évi születésű SCSADE­J Iván Vasziljovicsot, az SZKP tagját, a Területi Szolgáltatási Főosztály főnökét, akit a Zakarpatszkij Állami Te­­nyésztelep munkásainak és al­kalmazottainak­ közgyűlése je­lölt; a 23. sz. macsolai választó­­kerületben az 1930. évi szüle­tésű FICA­ J Vaszilina Jurijiv­­nát, az SZKP tagját, a Kárpá­­tontúli Területi Állami Mező­­gazdasági Kísérleti Állomás fe­jőnőjét, akit a Kárpátontúli Ál­lami Mezőgazdasági Kísérleti Állomás munkásainak és alkal­mazottainak közgyűlése jelölt; a 24. sz. muzsijevói válasz­tókerületben — az 1932. évi születésű SZIRCSAK Joszip Jo­­szipovicsot, az SZKP tagját, a Barátság Kolhoz elnökét, akit a Barátság Kolhoz tagságának közgyűlése jelölt. A jó növényápolás a siker záloga Kerületünk mezőgazdasági dolgozói az ötéves terv harma­dik, döntő évében elérték első sikereiket. Fáradozásuk eredmé­nye, hogy általában mindenütt szépen fejlődnek a vetések. A mezők dolgozói szem előtt tart­ják kötelezettségvállalásaikat, odaadóan harcolnak a hektáron­kénti 70 mázsa kukorica, 170 mázsa burgonya, 550 mázsa ta­karmányrépa, 20 mázsa napra­forgó eléréséért. Most arra van szükség, hogy földműveseink, gépkezelőink a vetésápolásnál is becsülettel helyt álljanak. Sőt az eddigiek­nél jóval nagyobb erőfeszítést kell kifejteniük, hiszen a vetés­ápolást különösen felelősségtel­jessé teszi az a tény, hogy a csapadékban szegény, meleg időjárás nem kedvez a növé­nyek fejlődésének. Ami veszte­séget a kedvezőtlen időjárás okoz, azt az emberi munkának kell pótolnia. Tudatában vannak ennek a Győzelem, it a Kommunizmus­hoz és a Vörös Zászló Kolhoz és más gazdaságok dolgozói. Kü­lönösen nagy lendülettel folyik a növényápolás a Győzelem Kolhoz Estók Sándor vezette brigádjában, ahol a kerületben elsőként láttak hozzá a kuko­rica sorközi megműveléséhez, a takarmányrépa kapálásához és ritkításához. A burgonyát pe­dig már másodszor művelték meg gépekkel. Az utóbbi napok­ban megélénkült a növényápo­lás üteme a Marx Károly Kol­hozban, valamint az Új Élet Kolhoz zápszonyi részlegén. Korántsem lehetünk azonban elégedettek, hiszen sok gazda­ságban késlekednek a növény­­ápolással. Sok helyen azzal mentegetőznek, hogy a vetések még nem gyomosak. Ha így is van, a kapálást mégsem szabad halogatni, hiszen ezzel megaka­dályozzuk a talajnedvesség pá­rolgását, amire most különösen nagy szükség van. Azonkívül a kapálás kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy csapadék esetén a talaj minél nagyobb mennyiségben tárolja a nedves­séget. Sajnos, ezt nem veszik figyelembe a Kommunizmus Hajnala Kolhozban, ahol nagy késlekedéssel láttak hozzá a növényápoláshoz. Nem folyik teljes lendülettel ez a munka a Muzsalyi Szőlőszovház mezei brigádjaiban sem Nem szerve­zik és nem irányítják a brigá­dok és csoportok közötti szoci­alista versenyt. Lendületesebb munkát várnánk az Engels Kol­hoz kaszonyi brigádjától is. A vetésápolás ott folyik a legnagyobb lendülettel, ahol megfelelően gépesítik azt. A Vörös Zászló Kolhozban példá­ul a kukorica termesztését ki­zárólag a gépesített csoportok­ra bízták. Itt már másodszor is elvégezték a kukorica sorközi művelését. Ma már lépten nyomon ta­pasztalhatjuk, hogy a mezőgaz­dasági termelés minden részle­gén nélkülözhetetlen a gép. A Győzelem Kolhozban ennek megfelelően több gépesített cso­portot is szerveztek. A mezei csoportokhoz állandó munkára külön-külön gépkezelőket osztot­tak be, akiket érdekeltekké tet­tek a munkálatok gyors és mi­­nőséges elvégzésében. Nem így чап ez az Új Élet Kolhoz ra­­fajnai részlegén, ahol a mun­kálatok túlnyomó többségét ké­zi erővel végzik. A bő terméshozam elérésének egyik különösen fontos feltétele a kártevők elleni harc. Minden mezőgazdasági dolgozó tudja, milyen nagy kárt tud tenni a gyümölcsösökben a hernyó, a levéltetű, a burgonyában a ko­­lorádóbogár, a szőlőben a pe­­ronoszpóra. Kerületünkben min­den feltétel megvan ahhoz, hogy a növényi betegségek és a kártevők elleni harcot sikere­sen végezzük el. Csupán arra van szükség, hogy minden gaz­daságban lelkiismeretesebben foglalkozzanak ezzel a kérdéssel és azt kiterjesszék a háztáji gaz­daságokra is. Nincs idő halogatásra, ki kell használni a kedvező időt, moz­gósítani kell a kapálásra min­den kolhozistát, gépkezelőt. A tejhozamnak növekednie kell! A tehenek nyári táboroztatá­sa idején általában növekszik a jószág produktivitása. Ez ért­hető, hiszen a szabadban való tartózkodás, a legeltetés, a zöld­takarmányozás pozitívan hat a termelékenység­­ növekedésére. Ha a kerületi átlagos hozamot vesszük figyelembe, érezhető, hogy a tejtermelés legterméke­nyebb szakaszába­n a nyári táboroztatási időszakba léptünk. Az állattenyésztők, a takar­mánytermesztők nagy szorga­lommal láttak hozzá, hogy a tejtermelésben az istállóztatás idején fennálló lemaradást be­pótolják. A soványabb legelő­ket a tavasz folyamán felül­­trágyázták, ahol szükséges volt, fűvel bevetették a Győzelem, Vörös Zászló, Marx Károly kol­hozokban. Nem feledkeztek itt meg a pótlólagos zöldtakarmá­nyozásról sem. Ugyanakkor a nyári táboroz­tatás kezdete óta több gazda­ságban elég lassan emelkedik a tejhozam, sőt a Lenin Útja Kol­hozban még csökken is. Nyil­vánvaló, hogy nem készültek fel a nyári táboroztatásra. Jobban ki kell használni a nyár nyújtotta lehetőségeket. Meg kell szervezni minden gaz­daságban a haladó módszerek népszerűsítését és alkalmazását. be kell vezetni és szigorúan el­lenőrizni kell a szakaszos legel­tetést, biztosítani kell a folya­matos zöldtakarmányozást. Alább kimutatást közlünk a tehenek napi tejhozamának ala­kulásáról a kerület gazdaságai­ban a nyári táboroztatás ide­jén. A gazdaság neve — В а - В C Й C W n -§ з ouU •їді-о tu а?11 ш а?1-'1 С ’*-* гп С -*-* ОТ­­V 23­­U _ EJ .с ~ d­’Z? О rö 2 О гг* 'JS не« н с я Kárpáti Tenyész­üzem Üt a Kommu­10,3 12,8 nizmushoz 12,0 12,8 Engels 11,1 12,1 Vörös Zászló 8,0 11,4 Marx Károly XXI. Párt­ 10,4 11,4 kongresszus 9,6 11,3 Csapajev 10,6 10,7 Új Élet 9,8 10,5 Győzelem Muzsalyi 7,3 10,4 Szólószovhoz 9,0 10,4 Barátság 8,0 10,3 Lenin 10,1 10,2 Lenin Útja 10,5 10,2 Kísérleti állomás Kommunizmus 9,2 9,8 Hajnala 5,1 8,4

Next