Vörös Zászló, 1983. január-június (39. évfolyam, 1-78. szám)

1983-01-01 / 1. szám

E­GYRE szebbé, ren­­dezettebbé válik a geológusok lakótelepe. Az új év küszöbén pél­dául felépült itt a geo­lógusok gyönyörű új klubja. Ebben 400 fé­rőhelyes színházterem, sportterem, különböző szobák vannak a műked­velő körök foglalkozásai számára. Ezenkívül ás­ványtani múzeum is nyí­lik. A klub építésénél szorgalmasan dolgozott Debes ,Jurij építő-szerelő részlegének kollektívája. Jelentősen hozzájárultak a munkához a geológiai expedíció szakemberei és alkalmazottjai is, akik valamennyien több munkanapot dolgoztak k­i. A klubban már az utol­só simításokat végzik. Az intézményt rövidesen át­adják rendeltetésének. Popovics Mihajlo K­ONSZERVGYÁ­R­T­Ó üzemrészünk kol­lektívája határidő előtt teljesítette a tizenegye­dik ötéves tervidőszak második esztendejének szocialista vállalásait. A mennyiségi mutatók mel­lett nagy figyelmet for­dítottunk termékeink mi­nőségének javítására és választékának bővítésé­re is. Az utóbbi időben pél­dául megkezdtük két új termékfajta sorozat­­gyártását. Az egyik a paradicsomszószban tar­tósított lökszeletek. Ezek a konzervek­ már nagy, népszerűségre tettek szert a vásárlók körében. Má­sik új termékünk aján­dékcsomag a háziasszo­nyok számára. Paradi­csom krém, ételízesítő, konzervált sóska és petrezselyem tartozik hozzá Már több mint 5000 üveg tökkonzervet és 1000 ajándékcsomagot szállítottunk a kereske­delmi hálózatba. Györke Szabolcs, a konzervgyár üzem részvezetője M­EGVALÓSULT Vá­ri lakosságának régi álma: a Szovjetunió megalakulásának 60. év­fordulójára átadták az új üzletközpontot. Az emeletes épületben ipar­cikkeket, férfi- és női cipőket, írószereket és könyveket árusító osztály nyílt. A földszinten élelmiszerüzlet van. Nemsokára az épület­ben étkezde is nyílik. Az üzletközpont máris nagyon népszerű a köz­ség lakossága és vendé­gei körében. Fehér Ferenc, a vári községi tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke FÉNYKÉPRIPORT AJÁNDÉKBA: MOSOLY Látogassanak el a­ gyermekáruházba.­­ s a fiatal elárusító lányok feltétlenül megajándékoz­zák önöket egy vidám mo­sollyal. Ebben nincs sem­mi túlzás: mindig jó a hangulatuk, vidámak, minden percben mosolyog­nak. Az új év előtti napok­ban különösen sokan lá­togattak el ide. A szülők, nagyapák és nagymamák igyekeztek beszerezni gyer­mekeik, unokáik számára az újévi ajándékokat. ...Az ötéves Berou­szo­­va Natalka erősen fogja édesanyja kezét, érdeklőd­ve nézi a babákat. Natalka, már válasz­tottál magadnak babát? Az a fehér ruhásat, amely olyan, mint Hópelyhecske? .Még a szemét is be tudja hunyni... — Natalecska nagyon szófogadó kislány, szíve­sen jár óvodába - mond­ja büszkén édesanyja. Ép­pen ezért megérdemli az újévi ajándékot. Andrási Katalin (a felső képen) segítségé­v­el a kislány , egy szép baba boldog tulajdo­nosává válik. Kozma István a 9. sz. nyolcosztályos iskola má­sodikos tanulója. A má­sodik negyedévben csak négyesek és ötösök van­nak a bizonyítványában. Édesapjával együtt ő is ellátogatott a gyermekáru­házba. A legjobban az a kék kabát tetszett meg ne­ki, amilyet véleménye szerint csak a mesék hő­sei viselnek. Délceg Olga (az­ alsó képen) főeladó mindent megtett azért, hogy megfelelő méretű kabátot találjon a kisfiú számára. Dovhaninec Mária és Petricsna Irina nemrég dolgoznak a gyermekáru­házban Heckó Mária és Délceg Olga a kereskedel­mi intézmény veteránjai. Sok közös vonásuk van, elsősorban az, hogy nagyon szeretik ezt a munkát, amely sok örömet okoz ne­kik. Éppen ezért állandó­an vidámak. Hogyan teljesítették a tervet? — érdeklődünk Tovtin Josziptól, a gyer­mekáruház vezetőjétől. Sikerrel teljesítettük a múlt évi szocialista vál­lalásunkat. Decemberi fela­datainkkal négy nappal a határidő előtt birkóztunk meg 190 ezer rubelnyi árut értékesítettünk. ...Látogassanak el a gyermekáruházba, első­ként Orbán Ilona fogadja önöket kedves mosollyal. Városunk gyermeküzleté­nek mind­e ІН elárusítója szeretettel fogadja önöket. Köszönjük nekik a ked­ves szavakat, s az udvarias kiszolgálást, az újévi ün­nepi hangulatot. Mihalik Mihajlo 1983. Január 1., wombat A DAL BARÁTOKAT TOBOROZ CSENG A CSENGETTYŰ E­lőször mi örül­tünk, az 1. sz. kö­zépiskola Csengettyű együttesének tagjai, aki­ket Xyi­kulinec Jevge­nyija tapasztalt pedagó­gus vezet. Majd szüleink, ismerőseink, barátaink is osztoztak örömünkben. S volt miért: néhány nappal ezelőtt az Ukrán Televí­zió közvetített néhány dalt énekkarunk előadásában, ugyanis részt vettünk a Szovjetunió megalakulása 60. évfordulójának szen­telt ,A dal barátokat tobo­rozó című­ köztársasági televíziós fesztiválon. A Csengettyű 1079-ben alakult, s máris nagy el­ismerést vívott ki magá­nak. A területi televíziós fesztivál győzteseiként Kárpátontúlt képviseltük az A I­LKISZ KB odesszai Ifjú Gárda úttörőtáborában, ahol az ünnepi műsort ké­szítettük elő. Ukrajna va­lamennyi területéről ide érkeztek az iskolai műked­velő együttesek — voltak közöttük híresek és kevés­bé ismertek, tapasztaltak és kezdők. A Fekete-tenger partján eltöltött hónap so­rán több érdekes találko­zásban, utazásban volt ré­szünk. Csodálatos kapcso­­latokat alakítottunk ki az Ukrán Rádió és Televí­zió énekkarával, a dnyep­­ropetrovszki Rovesznyik koreográfiái együttes tag­jaival, a lvovi Dzvinocsok ifjú énekeseivel és má­sokkal. Gyakran elláto­gattunk a Pozsonyból ér­kezett iskolásokhoz, s őket is vendégül láttuk. Együtt énekeltünk, szavaltunk, moziba jártunk, fürödtünk, hajókiránduláson vettünk részt. Különösen emlékezetes marad az a nap, amikor ifjúgárdistákká avattak bennünket. Az Ifjúgárdis­ták sétányán, amelyet a hősök mellszobrai díszí­tenek, esküt tettünk. A találkozás Hromusin ()., Majboroda P., Iljic V. is­mert zeneszerzőkkel, az OSZKSZK érdemes műve­lődési tényezőivel, a sport­vetélkedők, Odessza ne­vezetes helyeinek megte­kintése i­s még tovább sorolhatnánk azokat a kulturális eseményeket, amelyek az­ Ifjú Gárda tá­borában eltöltött napjain­kat emlékezetessé tették. Mindennap próbát tar­tottunk, amelyeken tovább tökéletesítettük a pártról, a Leninről szóló dalok, a kárpátontúli népdalok előadását. A televíziós fesztivál különdíját nyer­ték el a Marinka-Verhovnn­­ka és a «Tavaszi ének» cí­mű dalok. Ezeket az­ Ukrán Televízió is közve­títette. Pap T., az 1. sz. középiskola . 10. A osztályos tanuló­ja . * — A képen: színpadon a Csengettyű együttes. AZ ÜNNEPI ASZTALRA ÍNYESMESTEREK VENDÉGE VOLTAM Itt az új esztendő. Vendégeket hívunk, terüljusztul­­kumul varázsolunk a szoba közegére, együtt örülünk barátainkkal a békének, sikereinknek és egy kicsit el­feledkezünk a mindennapok bosszúságairól. .. háziasszonyok túlnyomó többsége dolgozó nő. Ha van rá idő, mindannyian szívesen sütnek-főznek. De azért szükség van ilyenkor a félkész ételeket árusító üzlet dolgozóinak segítségére is. Főleg süteményeik nagyon kelendőek. Ezeket a szem-száj­uk­ ingere édes­ségeket a közétkeztetési kombinát cukrászműhelyében készít­ik. Az ajtón tábla: «Idege­neknek belépni szigorú­an tilos.» Érthető, hiszen itt cukrászsüteményeket készítenek. Kísérőnk, Ber­­da Lídia a kombinát fő­­technológusa jóvoltából ezúttal mégis megszeghet­jük a tilalmat. A csupa fiatal arc lát­tán kissé meglepődöm. Inkább tanulóknak, mint cukrászmestereknek néz­né őket az ember. Körülnézek. A sarok­ban két tésztakavaró és egy habverő gép zakatol, a falak mentén három vil­lamos kemence, mind­egyikben hat-hat hatalmas tepsi fér el. A fehérkendős lányok és fiatalasszonyok egykettőre megtöltik mind­egyiket. Most aprósüte­ményt sütnek, mert az hosszú ideig eláll és na­gyon kelendő. Csete Pi­roska azonban már keveri a világosbarna krémet a dobostortához. Vovkanics Uljana előtt 20 darab üres habroló sorakozik, gyorsan ada­golja beléjük az édes kré­met. Nagy Katalin, aki már majdnem tizenöt esz­tendeje dolgozik itt, s ezért veteránnak számít (különben mindannyiuk szakoktatója), tésztamasz­­szát kever. Lakatos Olga úgyne­vezett ökörszem sütemé­nyeket készít: a kör alakú tésztalapokat és a lyukas korongokat lekvárral ra­gasztja össze. Tihor Kata­lin cukormázt készít: a cukorlapát segítségével ügyesen keveri a sely­mes fénnyel sugárzó sű­rítményt. Kosztyu Éva, Szűcs Éva, Domori Júlia dobozokba rakja a kész süteményeket. Várják a szállítókat, akik az üzle­tekbe továbbítják az árut. Csete Piroska keze sza­porán jár, közben mun­kájáról beszél. — A középiskola el­végzése után jöttem ide dolgozni. Nagyon megtet­szett ez a munka. Jó kol­lektívára találtam­­ itt, megértjük egymást, ősz­szetart bennünket a szo­cialista verseny is. Barta Irén brigádjával vetél­kedünk már évek óta. Ügyelünk rá, hogy vala­hogy le ne maradjunk tő­lük, ők ugyanis nagyobb munkatapasztalattal ren­delkeznek. Tihor Katalin veszi át a szót. — Sosem gondoltam volna, hogy egyszer még 75 tojásból sütök piskótát. Van olyan nap, hogy 1000 tojást is elhasználunk... A cukormáz lassan szi­lárdulni kezd. Olyan, mint a folyékony üveg. Nagy Katalin a tapasztaltabb jo­gán egyet-kettőt kavar még rajta, majd közös erő­vel rásimítják a masszát a süteménylapokra. Az ünnepekről kérde­zem őket. m ilyenkor otthon is szoktunk sütni. A rokon­ság szívesen kóstolja meg süteményeinket, így hát minden nevezetes nap előtt újra és újra otthon is vizsgázunk mesterségünk­ből. Kedvtelve nézem, milyen boszorkányos ügyességgel dolgoznak beszélgetőtár­saim. Köszönet szorgal­mukért, segítségükért! . Mester Magda VÖRÖS ZÁSZLÓ 3. oldal

Next