Vörös Zászló, 1954. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1954-05-03 / 102. szám
• • Ünnepeltek Marosvásárhely dolgozói Az idén, az igazi tavasz május elsején köszöntött be. Erre a napra virágoztak ki a gyümölcsfák és nyíltak ki a parkok virágai. A kora reggeli napsütésben öröm volt nézni a felvonulásra várakozó ünneplő dolgozók ezreit. A vörös és az RNK zászlójával feldíszített város, a virágos kertek, parkok, az életkedvvel teli ünneplő dolgozók a tizedik szabad május elsejét ünnepelték. Felcsendül az Internacionálé s a város szívét átfogó mikrofon továbbadja hangjait. Megkezdődik az évek óta hagyományos díszfelvonulás. A Sztálin-tér jobb oldalán, ott, ahol az 1930-as években a május elsejét ünneplő kommunistákat, dolgozókat a rendőrség kínzópadjaira kísérték, ma szabadon vonulnak fel a volt illegális harcosok, a párt és állami szervek képviselői, újítók és élmunkások, a néphez hű haladó értelmiségiek. „Kezdetét vette a díszfelvonulás” — halljuk a mikrofonból. A Sztálin-térre román, magyar nemzeti viseletbe öltözött ifjak, munkások hozzák: „Éljen május elseje, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja!“ feliratú táblát. Mögöttük száz, meg száz piros és nemzetiszinű zászlót lenget a szél. A zászlók alatt G. M. Malenkov és Gheorghe Gheorghit-Dej elvtársak képeit hozzák a dolgozók. Az első sorokban haladtak Marosvásárhely élenjáró üzemeinek, vállalatainak dolgozói. Az országos versenyzászlót nyert „Simó Géza” bútorgyár. Az Élelmezési Helyi Kereskedelmi Szervezet dolgozói büszkén magasra tartják az országos versenyzászlót, amelyet odaadó, kemény munkájukért kaptak. „Éljen a párt, éljen a Román Munkáspárt!“ hallatszik a kék egyenruhás vasúti dolgozók ajkáról. Pártunkat éltetik, szabad, boldog életünk megteremtőjét. Ezen a napon büszkén jelentik pártunknak és az egész dolgozó népnek, hogy egy százalékkal emelték a vagonok átlagos forgalmát s ugyanakkor 56 ezer lej értékű fűtőanyagot takarítottak meg. A díszemelvény előtt elvonuló tömegekben ott haladnak a posta, telefon, Óvirda és rádió dolgozói. Utánuk a „Petőfi Sándor" bőr- és kesztyűgyár dolgozói. Tartományunk büszkesége, a népi demokratikus rendszer éveiben épült modern „Encsel Mór“ gyár dolgozóit is a felvonulók között látni, ők ezen a napon arról számolnak be, hogy május elseje tiszteletére megkezdték a termelést az új üzemrészben és évi tervük május 1-ig eső részét 130 százalékban teljesítették. Az indulókat játszó vasúti zenekar elhallgat. A népi zenekar román népi táncdalt játszik. Román és magyar népviseletbe öltözött tánccsoportok tagjai összeölelkezve perdültek táncra a díszemelvény előtt, ezzel is jelképezvén a román és magyar dolgozók megbonthatatlan, testvéri egységét. A Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet hallgatói, valamint az Egyesített Klinikai Kórház dolgozói is felvonulnak. Ezután a tudomány és művészet emberei jönnek. A többezres felvonuló tömeg között lépkednek a 8-as Építkezési Tröszthöz tartozó építkezési vállalatok dolgozói, ajkakról „URSS bastionul pacii“ hangzó. Tudják, hogy a Szovjetunió következetes békepolitikája számukra is biztosítja a békés alkotómunkát. Tudják azt, hogy csak békében építhetik fel a Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem előadótermét, a sok új munkáslakást, iskolát, s dolgozó népünk ellátásának megjavítását szolgáló gyergyóremetei ,új tejporgyárat. A békeharcos asszonyok következnek, azok az édesanyák, akiknek szivük ma együtt dobban azoknak a francia édesanyáiknak a szivével, akiknek fiait igazságtalan háborúba hurcolták, idegen érdekekért meghalni. Békeharcos asszonyaink most a háborús gyújtogatók iránt érzett gyűlölettel, a békés építőmunkába vetett teljes bizalommal, kék, békegalambos zászlójukat magasra emelve vonulnak. A nagy tömeg figyelme a városi néptanács felől közelgő több mint 40 pionír dobjának pergésére és trombitájának ütemes hangjára figyel. Ők nyitják meg a pionírok és iskolások felvonulását. Nincs szebb, mint ezekben a pirosarcú,életerős, egyenruhás pionírokban gyönyörködni. Száz meg száz édesanyának jut eszébe a Rosenberg házaspár két árvája Rabbi és Michel akik a háborús gyujtogatók vad üldözése következtében árván, nélkülözések közepette ünnepük május elsejét. A tanulóifjúság végelláthatatlan sora jön. Látjuk a sötétkék egyenruhába öltözött szakmai iskolásokat. Fegyelmezetten, jelszavakat kiáltva menetelnek. A 2-es számú Építészeti Szakmai Iskola tanulói hatalmas táblát hoznak, amelyről azt olvashatjuk, hogy 339 kőművest, 271 ácsot és több mint 40 vizes gázszerelőt adott az új iskola hazánknak. Az emberáradat valósággal folyik. Felvonulnak a koronkai, karácsonfalvi, csibakáposztásszentmiklósi s a többi kollektív gazdaságok tagjai, akik a tavaszi mezőgazdasági kampányban szorgalmasan dolgoztak azért, hogy hozzájáruljanak az ipari dolgozók élelmiszerrel való ellátásához. A „Május 1“ állami gazdaság dolgozói jelszavas táblájukon zöldségféléket hoznak, jelezvén ezzel, hogy ők már friss zöldséget juttattak városunk dolgozóinak. A zenekar Dunajevszkij jól ismert sportindulóját játsza. A „Haladás“ az „Akarat“ s a többi sportközösségek sportolói jönnek. Evezősök, birkózók, futballisták, vívók. A sportiskola hallgatói ritmikus tornamutatványokkal közelednek az emelvényhez. Odaérve, füttyszóra tornamutatványokat végezve, kialakították „Május 1“-et. Sportolóink színpompás felvonulása azt igazolja, hogy a sport hazánkban tömegmozgalommá vált, s nem a kiváltságosak, hanem a széles dolgozó tömegek céljait szolgálja. A felvonulást a „Termés“ sportközösség versenylovasai zárták be. Marosvásárhely dolgozói a május elsejei díszfelvonulást a békés építőmunka seregszemléjévé változtatták. Beszámoltak ezen a napon a párt és a kormány irányításával tíz év alatt elért gazdag eredményeinkről. A május elsejei felvonulás tömegtüntetés volt a béke mellett, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az indokínai háború megszüntetéséért. A május elsején Marosvásárhelyen megrendezett díszfelvonulás alkalmával a közel félszázezres dolgozó tömeg hűséget tett a párt és a kormány iránti szeretetéről és bizalmáról. VÖRÖS ZÁSZLÓ Díszgyűlés a Kultúrpalota nagytermében Tizedik május 1-én öltött pompát a marosvásárhelyi Kultúrpalota díszterme. A város dolgozói immár tizedszer gyűltek itt össze, hogy szabadon ünnepeljék május 1 -ét, a munkásosztály harci napját, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának, testvériségének nagyszerű ünnepét. Mindaz a harci tisz, lelkesedés, győzelmi akarat, mely felszabadult népünket fűti, testet öltött ebben a teremben. A piros és nemzetiszínű zászlók, jelszavak és virágdíszek, a gyárak, üzemek dolgozói, a párt- és tömegszervezetek itt megjelent képviselői, a béke és a szabadság hatalmas seregszemléjévé avatták az ünnepi ülést. A díszemelvény elnökségi asztalánál: Lukács László, az RMP tartományi bizottságának titkára, Kiss Albert, az RMP városi bizottságának első titkára, Fazakas Lajos, az LMSZ tartományi bizottságának első titkára, Csavar Béla, a Szakszervezeti Tanács elnöke, Andrásovszki Tibor, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet igazgatója, Vintila Martin, a CFR sűtőház, Szabó József, a „Ludovic Minszki" üzem, Opra Florica, a „Lázár Ödön“ vállalat, Gulácsi Irén, a „Petőfi Sándor“ bőr- és kesztyűgyár élenjáró dolgozói. Minor Irén háziasszony, nő küldött, foglaltak helyet. Csavar Béla elvtárs, a Szakszervezetek Tanácsa elnökének megnyitó és üdvözlő szavai után Lukács László elvtárs, az RMP tartományi bizottságának titkára ünnepi beszédében ismertette május 1-nek, annak a napnak a jelentőségét, melyet ebben az évben a Szovjetunió által megnyitott úton haladva és pártunk vezetésével tíz év eredményeinek számbavételével ünneplünk. „1890 óta, amikor a nemzetközi munkásosztály első ízben ünnepelte május 1 -ét — ez a nap minden évben a munkásosztály és a világ dolgozói szüntelenül növekvő erőinek seregszemléje — mondotta Lukács elvtárs — azoknak az új sikereknek az erőteljes megnyilvánulása, amelyet a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom, a béke, a demokrácia és a jobb élet útján kivívott. A győzelmes szocializmus országaiban május 1-e, a dolgozó nép eredményeink nagy seregszemléje. Büszkék vagyunk arra, hogy ezen a napon a Szovjetunió és a népi demokratikus országok dolgozóival együtt, az építés terén elért nagyszerű sikereinkkel eredményesen járulunk hozzá a népek közötti barátság és a béke megvédéséhez, a népek függetlensége és szuverenitása ellen irányuló imperialista támadó tervek meghiúsításához. A múltban, május 1-én, munkásvér áztatta hazánk földjét; nagyobb darab kenyeret, emberségesebb életet követelő munkások vére. Sokan azok közül, akik most a marosvásárhelyi Kultúrpalotában összegyűlve lelkesen éltetik május 1-ét, drága hazánkat, a Román Népköztársaságot, a Román Munkáspártait, népköztársaságunk vezetőerejét, részesei voltak, vagy emlékeznek a burzsoá földesúri Románia, Horthy Magyarország a szignanca ügynökeinek és kakastollas csendőreinek kegyetlenkedéseire, a kínzások és börtönök szörnyűségeire. Ezek az emberek tíz évvel ezelőtt egész dolgozó népünkkel egyetemben kezükbe vették sorsuk irányítását s ma nemcsak, hogy szabadon, ünnepük május 1 -ét, hanem büszkén tekintenek vissza és veszik számba tíz szabad esztendő eredményeit a szocializmus építésének nagy művében. A román és más nemzetiségű dolgozók kiemelkedő megvalósításait, az RMP augusztusi határozatainak végrehajtása terén elért sikereit mutatják fel tartományunk dolgozói ezen a napon. Egész dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekében, a termelés és a munkatermelékenység állandó fokozása, a belső erőtartalékok fokozottabb feltárása áll tartományunk dolgozói célkitűzéseinek középpontjában. A marosvásárhelyi Autójavító Műhelyek 1956-ra termelnek, a „Simó Géza“ bútorgyár áprilisi tervét április 23-án teljesítette, a csíkszeredai IFIL 109 százalékban, a sepsiszentgyörgyi dohánygyár 101 százalékban teljesítette tervét. A marosvásárhelyi CFR dolgozóinak mintegy 95 százaléka bekapcsolódott a május tiszteletére indított szocialista versenybe. A takarékossági rendszer bevezetése és a pazarlás elleni harcban olyan eredmények születtek, mint a marosvásárhelyi Autójavító Műhelyeké, amely egyes szervezeti intézkedések életbeléptetésével csaknem 23 százalékos megtakarítást ért el, mely öszszegben kifejezve eléri a 410.000 lejt. A munkatermelékenység emeléséért folytatott harcban a munka új hősei születtek, mint Barta József, aki a május köszöntésére szervezett ünnepi műszakon 340 százalékos normálul- teljesítést ért el, vagy Gergely Sándor, a csíkszeredai „Comraiprod“ dolgozója, aki tervét 316 százalékban teljesítette. Tartományunk dolgozó parasztsága is méltó módon válaszolt pártunk és kormányunk fokozott támogatására. Tartományunk 120 kollektív gazdaságába és 71 mezőgazdasági társulásába tömörült dolgozó parasztjai és az egyénileg termelő falusi dolgozók szocialista, illetve hazafias versenybe kapcsolódva május tiszteletére fokozottabb módon vették ki részüket népünk bőséges kenyérellátásáért jutott küzdelemből. Ennek eredményeként Udvarhely-rajonban a szántást 99,5 százalékban, a vetést 72,4 százalékban végezték el. Erdőszentgyörgy-rajon Bere község dolgozói az ipari növényeket 100 százalékban leszerződtették. A tizedik szabad május alkalmából megtartott ünnepi díszgyűlés hitet tett arról, hogy Marosvásárhely dolgozói rendíthetetlen bizalommal, megbonthatatlan egységben sorakoznak fel a béketábor harcosai sorába, és még szilárdabban, még határozottabban dolgoznak a szocializmus felépítéséért hazánkban, híven követik a Román Munkáspártot, amely biztosan vezeti népünket ,az új élet építésének útján. A marosvásárhelyi Székely Színház művészei, az üzemek és vállalatok szakszervezeteinek összevont vegyes kórusa, a „Simó Géza“ bútorgyár és a „Bernáth Andor“ cukorgyár tánccsoportjai méltó kultúrműsorral járultak hozzá a proletárnemzetköziség harci napjának megünnepléséhez. Képek a marosvásárhelyi május elsejei felvonulásról 3 Az erdőszentgyörgyi „Vörös Csillag“ hőerőmű felavatásán Az erdőszentgyörgyi „Vörös Csillag" hőerőművet április 29-én déli 12 órakor avatták fel. Az építők szívében — ez tükröződik az arcukon — életük egyik legnagyobb ünnepének érzése él. Ünnep ez a nap a környező falvak dolgozóinak is. Ünnepnek számít az egész országban: a haza újból gazdagodott a világosság e várával, a hőerőművel. A koronkai kollektivista, a balavásári dolgozó paraszt is tudja ezt. Néhány nap múlva, amikor a hálózat kiépítését befejezik, a villamosenergia a gondolat sebességével jut el a marosvásárhelyi gyárakba, a dolgozók otthonaiba. Azért ünnepi a hangulat tartományunk városaiban és falvaiban, mert új energiaforrásból merítik erejüket a gyárak gépei, fényüket a villanykörték. Ünnepnap ez egész dolgozó népünknek. De a legboldogabbak mégis azok voltak, akik résztvettek hazánk legifjabb hőerőművének létrehozásában. A hőerőműtelep nagyszerű telepe zászlódíszt öltött. Az üzem előtti térségen ezernyi ember. A nagygyűlésen beszéltek az építők. .. Először Drópa Árpád ácsmester szólt, akit a Munkaérdemrend III. osztályával tüntettek ki. Napégette arcán meghatottság tükröződik. Még sohasem beszélt ennyi ember előtt. Ő volt az a szerény ácsmunkás, aki 3 évvel ezelőtt, amikor a hőerőműtelep építkezéseit és a munkatelep szervezését megkezdték, az első cölöpöt földbe rögzítette. Azóta felépült a nagyszerű hőerőműtelep, a munkástelep emeletes háztömbjeivel, a gyár melléképületei s egy kis új falu a község túlsó végénél. Drépa Árpád ugyanaz a szerény ember, mint három évvel ezelőtt, de mintha megnőtt volna. Szaporodott a tudása, szakosította magát a hűtőtorony zsaluzásánál. Amikor ácsmesterré lett, 30 tagból álló csoportja szocialista versenyre kelt Diaconu Nicolae vasbetonszerelő csoportjával. Diaconu szegényparaszt gyermeke, Craiova, környékéről való Ma már ő is mester és a Mttttkíki'demend III. osztályával tüntették ki. A hőerőmű befejezéséért közösen harcoltak a román vasbetonszerelők, a székely ácsok és a többiek. Nem hiába nevezték a munkatelepet a „testvériség munkatelepének“. S amikor a hőerőműnek „Vörös Csillag“ elnevezést adtak, arra gondoltak, hogy ez a csillag vezérelte őket győzelemre. ... Baráti kézszorítások... Megöletk egymást. .. A román és magyar építők megköszönik a szovjet szakemberek segítségét; az ő segítségük nélkül nem emelhették volna fel a világosságnak ezt a várát. Lelkes kiáltások törnek fel az emberek ajkán, amikor az RNK kormánya részéről adott köszönőleveleket átadják Jakovlev Nikolaj Dimitrievics, Banszki Max Szergejevics, Jakusev Pjotr Ivanovics, Goloveszkin Arkady, Fjodorovics Vaszilev Nikoláj, Vasziljevics Abdulaev Rahhim és más szakembereknek, a szovjet nép fiainak. Az ő segítségükkel és szakmai tanácsuk alapján szerelték össze a hőerőműtelep bonyolult szerkezeteit, technikai berendezéseit Stefan Hristea irányításával Patrubanu Vasile mester, Petre Bucur hegesztő, Ioan Bugar fiatal mérnök, Coman Ioan szerelő, Grün Jenő építész, Ujfalvi Vilmos és mások, íme, néhány név a sok munkás és technikus közül, akiket a Munkaérdemrend II. és HL osztályával és Munkaéremmel tüntettek ki, akik a szocializmus eme új építkezésénél szakképesítették magukat, vagy továbbfejlesztették technikai képességeiket. . . . Amikor Drópa Árpád a felavató ünnepségen a pártról, győzelmeink kezdeményezőjéről beszélt, minden dolgozó szívéből beszélt, legyen az román, magyar vagy más nemzetiségű. Ugyanígy helyeseltek Vasile Patrubanu szavainál, aki a testvériség munkatelepéről beszélt és vállalta, hogy az építők rövidesen befejezik a második részleget is. Alig indult be a hőerőműtelep első részlege, ezek a szorgalmas emberek, akiket a párt nevelt arra, hogy minden akadályt leküzdjenek, azon gondolkoznak, hogy a lehető legrövidebb időn belül, újabb eredményről számolhassanak be népünk előtt. Az 1 -es számú turbogenerátor kitartóan zúg, olyan egyenletesen, mint a legfinomabb óramű. Tíz meg tz város, száz meg száz falu részére termeli az energiát. Ereje ott él a gyári munkás esztergapadjában. A szövő-fonógépek jobb vásznat, több szövetet ontanak. A cipő- és ruhakonfekciós gyárak varrógépei teljes képességükkel működhetnek, s az ember irányításával több közszükségleti cikket termelhetünk. A hőerőműtelep építői, amikor a pártot és kormányt éltetik, amikor kifejezésre juttatják barátságukat a szovjet nép iránt, úgy érzik, hogy részben eleget tettek az RMP KV 1953 augusztus 19—20-i bővített plenáris ülés határozata felhívásának. A Dolce-ii Ovidiu II. hőerőmű mellett hazánk villamosítási térképén új erőmű jelenik meg.