Vörös Zászló, 1955. március (4. évfolyam, 49-75. szám)
1955-03-01 / 49. szám
VÖRÖS ZÁSZLÓ A „Metalus” szövetkezet dolgozói a terv teljesítéséért Az elmúlt napokban a „Metalu!" szövetkezet dolgozói első alkalommal gyűltek össze, hogy kielemezzék első havi munkájuk eredményeit és hiányosságait. A terem zsúfolásig megtelt szövetkezetünk dolgozóival. A gyűlésen résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták a Béke Világtanács felhívásának ismertetését, mely harcra szólítja az egész világ békeszerető népét az imperialista háborús gyújtogatók ellen. A hozzászólások során Palek József élmunkás, Kolozsvári Margit, Friss János és sokan mások szilárd elhatározásukat fejezték ki a béke megvédésének ügye iránt, és annak az óhajuknak adtak kifejezést, hogy elsők között írhassák alá a békeivet. Az ünnepélyes nagygyűlésen a vezetőségi tagokkal az élen megkezdődött a békeivek aláírása szövetkezetünkben. A gyűlés során Málos Demeter elvtárs, a szövetkezet elnöke ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a dolgozók szövetkezetünk fennállásának első hónapjában valósítottak meg. A jelentés során felszínre került, hogy a szövetkezet január havi globális tervét 159,52, míg az árutermelési tervét 145 százalékban teljesítette. Az elért eredmények a dolgozók öntudatos munkájának, a pártalapszervezet állandó politikai irányításának , a vezetőség által foganatosított technikai szervezési intézkedéseknek tulajdoníthatók, így például szövetkezetünk 17 szakágát felölelő 22 műhelyében a következő intézkedéseket hozták a munkafeltételek megjavítása érdekében. A lakatos műhelybe egy új esztergapadot állítottak be. A zavartalan termelés érdekében az órás műhelybe villanymotort szereltek fel, valamint az óraalkatrészgyártó műhelybe egy új munkaasztalt készítettek. A vulkanizáló műhely részére is új sablonokat készítettek, hogy megkezdhesse az írógéphenger és kugligolyók gyártását. Hogy tartományunk területén az orthopédműszerészeti és orvosi műszerész cikkekben mutatkozó hiányokat pótoljuk, új műhelyt létesítettek. A fenti és még sok más intézkedés folyamán lehetővé vált a termelés helyes megszervezése, a dolgozók alkotó munkájának kibontakozása, a szocialista munkaverseny szellemének kialakulása, melynek során olyan élegység került ki, mint a 3-as számú egység, amely 270,77 százalékban teljesítette januári tervét, s ezért büszkén vették át a szocialista versenyben élenjáró egység zászlaját. A villamossági osztály 21, 89 százalékban teljesítette az év első havi tervét. A szocialista versenyzászló átvételekor Bernáth Sándor hangsúlyozta, hogy az osztály munkásai már rég várták ezt az alkalmat, hogy elnyerjék az osztályok vándorzászlóját. Ezért január hónapban az osztály dolgozói még nagyobb lendülettel dolgoztak, mint máskor, hogy tervüket idő előtt teljesíthessék, s ezzel is erősítsék a békét. Vállalták, hogy ezután még fokozottabban harcolnak a versenyzászló további megtartásáért. Az egyéni szocialista verseny során olyan dolgozók emelkedtek ki, mint Baranyi Albert 214, Zamler Kálmán bádogos 200, Hanesz György 192 és Bálint Albert 254 százalékos tervteljesítésükkel és mások, akik lelkes, odaadó munkájuk eredményeként büszkén vették át a versenyzászlókat. A jelentés és a hozzászólások során egész sor olyan hiányosság, nehézség került felszínre, amelyek kiküszöböléséért mind a vezetőség, mind szövetkezetünk valamennyi dolgozója határozott harcot kell hogy folytasson, így felszínre került, hogy a bevezetett technikai szervezési intézkedések ellenére még mindig vannak hibák az esztergályos műhelyben. A gyakori rövidzárlatok miatt az esztergapadokon veszélyes dolgozni. Az autófényező-műhelyben nem kielégítő a világítás, s helyenként a tetőzet olyan rossz, hogy beesik az eső, s rontja a munka minőségét. Egyes dolgozók fegyelmezetlenek, mint például Andreescu Ioan, Antal Dénes, Nemes József esztergályos és mások, akik késnek, illetve igazolatlanul kimaradnak a munkából. Egyes rendetlen, vagy helytelen magatartási dolgozók ellea Vezetőség szigorú megrovó intézkedéseket foganatosított, mint például Schwartz Géza esetében, aki durván viselkedett és kiutasított egy vevőt, aki reklamációval fordult hozzá. Helytelen magatartásáért Schwartz Gézát két hónapig segédmunkára osztották be. Egy másik műhelyrészlegen Harcsa József műszerészt is szankcionálták, mert durva szavakkal illette az ellenőrző bizottság egyik tagját és akadályozta ellenőrző munkájában. Súlyos hiányosság, hogy január hónapban nem minden vezetőségi tag elenőrizte kellően azosztályokat. Ezt a jövőben minden egyes vezetőségi tag tartja szem előtt a fegyelem megerősödése érdekében, hogy szövetkezetünk valóban feladatai magaslatán álljon, s lényegesen hozzájáruljon a dolgozók anyagi és kulturális színvonla szüntelen növeléséhez a béke megszilárdítása érdekében. HERMAN ERNŐ A csernátoni néptanács javítson munkáján A Tavaszi mezőgazdasági kampány sikere a munkák idejében és jó körülmények közötti elvégzésétől függ. Ennek alapja a helyes szervezés és irányítás. A csernátoni néptanács is intézkedett a munkák jobb megszervezésére. Már január 17-én a dolgozó parasztokkal nagygyűlést tartottak, hol ismertették a község mezőgazdasági helyzetét és a tavaszi mezőgazdasági kampánnyal kapcsolatos feladatokat. Ezen a gyűlésen a képviselők versenyre hívták egymást, meghatározott versenypontok alapján, így Koncél György, az alsócsernátoni 16-os kerület képviselője versenyre hívta az összes alsócsernátoni, Dudás János képviselő pedig a felsőcsernátoni képviselőket. Lelkesen kezdtek munkához, csoportokat alakítottak, nyilvántartást vezettek a körzet munkájáról és rendszeresen adták a jelentéseket. A községi néptanácsnál vetőmagtisztító és gépjavító központokat szerveztek, a központokat jelzőtáblákkal látták el. A rajoni néptanácsnak rendszeresen jelentették, hogy a százalékok növekvő irányzatot mutatnak. Azonban minden előző intézkedés, munkamódszer ellenére, mégis vannak súlyos hiányosságok. Mindez az utóbbi időben a néptanács végrehajtó ellenőrző munkájának hiányából következik. Amilyen sokat ígérő volt a kezdet, éppen olyan elítélendő a jelen helyzet A képviselők nem adnak jelentéseket, ami nagyban nehezíti a községi jelentések helyes, a valóságnak megfelelő összeállítását, így a községi jelentéseket nem támasztják alá a képviselők terepről behozott jelentéseivel. Lehet, hogy egy kissé éles a szó, de azt kell mondanunk, hogy a jelenlegi adatok „hasszámok”. Ugyanis a rajonnak adott jelentés alapján például a magánalakulatban 51 tonna gabonát tisztítottak meg, azonban az alsócsernátoni két vetőmagtisztító központ adatai szerint csak három dolgozó paraszt végzett vetőmagtisztítást (január 15—19 és február 2-án). De hol is vannak ezek a vetőmagtisztító és gépjavító központok elhelyezve? A községben összesen 5 magtisztító központ működik: kettő a két kollektív gazdaságban és három az egyéni dolgozó parasztok számára. A csernátoni néptanács olyan éber, hogy a három utóbbi központból kettőt kulákok udvarán helyezett el. Ugyanakkor a néptanácsnál csak névleg van vetőmagtisztító központ, mivel szerintünk magtisztító gép hiányában nem lehetett megindítani. Vajon most sem lehet felszerelni azt a vetőmagtisztító központot, mikor már az alsócsernátoni kollektív gazdaság elvégezte a vetőmagtisztítást? Hiszen a gazdaság odaígérte a gépeket a néptanácsnak, — csak el kellene szállítani és a néptanács helyiségében felállítani. A néptanács azonban nem sokat törődik a kérdéssel, vagy talán helyesnek véli, hogy a dolgozó parasztok a kulák portáján végezzék a szükséges vetőmagtisztítást, (és gépjavítást) sőt a kulák vezesse a nyilvántartást is? Szerintünk ez nem helyes, sőt egyenesen veszélyes. Ez azt jelentené, hogy megszüntetjük az osztályharcot, megbékélünk az osztályellenséggel. A csernátoni néptanács pedig így gondolkozik, hiszen a két kulák, Orbán Gyula és Páljános Béla kovácsok csak szakemberek?! A néptanácsnál még február hónapban összeírták az összes javításra szoruló mezőgazdasági gépeket, s felosztották a javító központok között Azonban lehet, hogy túlbuzgóságból, vagy felületességből, vagy esetleg csak formaságból például az egyik gépjavító központnak olyan kimutatást adott a néptanács, amelyben az egyik kovács, Gyurka András is szerepel. Vajon egy kovácsot, ha rendelkezik is mezőgazdasági szerszámokkal, gépekkel, miért kell egy más kovácshoz beosztani? — mindamellett, hogy a távolság kettőjük között elég nagy. Ha már a távolságnál vagyunk, nem mulaszthatjuk el megemlíteni a bürokrácia egy másik formáját, mely szerint a Nagy útban lévő gépjavító központhoz a felszegből is osztottak be dolgozó parasztokat gépeik javítása végett. Ha a néptanács végrehajtó bizottsága megfontoltabban végzi feladatát, biztosan nem teszi meg ezt, mivel közelebb is talált volna gépjavító központot a hat közül. Községünkben csupán két magángazda vetőgépe vár javításra — mondja Beke Dénes, a néptanács titkára. A valóság azonban az, hogy jelenleg is három vetőgép van szétszedve a kovácsoknál, közülük kettő a szövetkezeté. A rajoni kimutatás szerint még több van javítatlanul. íme, a jól kezdődő munka hogy megváltozhat, ha csökken az ellenőrzés, elmarad a számonkérés, így ahányan vannak, annyiféleképen ismerik a helyzetet, s a felsőbb szerveknek a valóságnak nem megfelelő adatokat közölnek. Az ellenőrzés hiányának egyik oka az, hogy a néptanácsnak február 6-tól nincs elnöke, mivel a régi elnököt, Kelemen Istvánt más munkahelyre osztották be. A rajoni néptanács végrehajtó bizottsága a község élére nevezzen ki új elnököt, mert elnök hiányában a titkár elvtárs nem végezhet eredményes munkát. A hodosi mezőgazdasági társulás példát mutat A hodosi mezőgazdasági társulás tagjai tudják, hogy a földparcellák tagosítása, a közös erővel, gépekkel végzett munka még nem elegendő a szántás-vetés idejében, jó körülmények között való elvégzésének és a hektáronkénti terméshozam szüntelen emelésének biztosításához. A tavaszi munkákra feltétlenül szükséges már a tél folyam.n, az agrotechnikai szabályok előírásai szerint felkészülni. Az alapszervezet javaslatára, a társulás vezetősége már az elmúlt esztendőben úgy készítette el munkatervét, hogy idő- és munkamegtakarítás szempontjából az őszi vetőmagvakkal együtt a tavaszi vetőmagvak biztosítását, tisztítását is elvégezték. Az őszi mezei munkák befejezése után pedig a tavaszi szántáshoz-vetéshez szükséges szerszámokat felülvizsgálták és számbavették azokat, amelyek javításra szorulnak. A vezetőség gondoskodott arról is, hogy a megállapított sorrendben a községi javítómű ily valamennyit rendbehozza, így, január közepén a mezőgazdasági társulás tavaszi munkákhoz szüksége gépei, szerszámai rendbehozva, leolajozva, fedett helyen, munkára készen ásdottak. A szükséges tavaszi vetőmagvak próbacskáztatása most van folyamatban. E szép eredmény magyarázata nem más, mint az, hogy alapos tervet készítettek, s ennek idejében való megvalósítására a kommunisták nemcsak szavakkal, hanem mint például Török Dénes, Máté Gy. András tagok és Török Károly, a mezőgazdasági társulás elnöke, személyes példamutatásukkal is ösztönözték a tavaszi munkálatok előkészítésének minél előbbi befejezését. Mindemellett, a vezetőség tagjai a társulás tagjaihoz házról-házra eljárva, rendszeresen, pontosan ellenőrizték a gépek, szerszámok javítását, a vetőmagvak biztosítását, tisztítását, próbacskáztatását. A hodosi mezőgazdasági társulás nemcsak a tavaszi szántás-vetésre való időbeni kellő felkészüléssel, hanem az agrotechnikai szabályok minél szélsebbkörű alkalmazásával is igyekszik biztosítani a hektáronkénti terméshozam szüntelen emelkedését. A 8 hektár őszi búzából három hektárt kérészt sorosan, géppel vetettek el. Az 5,50 hektár területből a tavasz folyamán 3 hektáron négyzetesen fogják végezni a kukoricavetést. Atavaszi mezei munkák idejére a feladatokat felosztották a tagokra. ... de a községi néptanács nem követi a jó példát A hodosi néptanács kimutatása szerint a község dolgozó parasztjai február 8-ig a javításra szoruló 237 ekéből 180-at, a 245 koronából 195-öt, a 6 búzavetőgépből ötöt, a 13 kukoricavetőgépből 10-et, 5 triert, 3 szelektort, a két szélrostából egyet és a 32 lökapából 20-at javítottak meg. A vetőmagvak biztosítása 80 százalék. Ezeket az adatokat találjuk a kimutatásban, de amint később kiderült, a néptanács végrehajtó bizottságának tagjai, Kiss János alelnök, Kelemen Róza titkár és Rei Dezső községi agrotechnikus, gazdasági felelős, nem tudják biztosan, hogy a valóságban is így áll a helyzet. A magtisztítás és a próbacskáztatás eredményét a néptanács nem ismeri. Hogyan szervezte meg a hodosi néptanács a tavaszi szántás-vetés előkészítését, milyen tervet készített erre vonatkozóan? Kiss János alelnök keresett-kutatott a doszárokban a terv után, de nem találta. Kereste a titkárnő, s egyszercsak megtalálta, de nem azt, hanem a néptanács első negyedévi munkatervét. Mi nem ezt kértük. Tovább kutattak, de most már a néptanács alkalmazottai valamenynyien. Egyikük vagy 20 perc múlva diadalmasan jelentette, hogy megtalálta. Ez a beszolgáltatási terv volt. A nyomozás tovább tartott, de eredménytelenül. Miért nem találták meg végül is a tavaszi munkák előkészítésének tervét? Ha őszinték, már az elején megmondhatták volna, hogy azért nem találták meg, mert annakidején nem készítették el. Az önbírálatot azonban nem tudták mentegetőzés nélkül hagyni. Tehát a hodosi néptanács a tavaszi előkészületekkel kapcsolatosan február 20-ig a következő szervező, irányító és ellenőrző munkát végezte. Kihirdette,hogy a hiányzó vetőmagvakat mindenki szerezze be, a nem megfelelő magvakat cseréje ki, ahol tudja. Ha van javításra szoruló szerszáma, vigye a kovácshoz és ha össze nem tisztította meg a tavaszi vetőmagvakat, ezt a munkát sürgősen végezte el. E munkákat Rend Dezső agrotechnikus állítása szerint, február 8-án ellenőrizték. De hogy terv nélkül miképpen, és a hónap eleje óta miért nem, azt már nem tudta világosan elmondani. Azt javasoljuk a hodosi néptanácsnak, kövesse "a mezőgazdasági társulás példáját. Használja ki a mezei munkák megkezdéséig még hátralévő néhány napot, vegye számba a tavaszi előkészületek helyzetét és a hátralévő tennivalókra készítsen részletes tervet. Mozgósítsa, irányítsa és ellenőrizze rendszeresen a gépek, szerszámok javítását és a vetőmagvak előkészítését, így a dolgozó parasztoknak a tavaszi munkák megkezdése után nem kell javítással, magtisztítással tölteniük az idejüket, s ezáltal késleltetni a vetést. LÁSZLÓ JENŐ 3 Saját hibáinkból tanulva A kézdivásárhelyi „Sportvnd” kisipari termelőszövetkezet nemrég tartotta meg beszámoló gyűlését, ahol a múlt évi munkát elemezte. A szövetkezet évi tervét 104 százalékban teljesítette. Ez főleg az RMP 1953 augusztusi plenáris ülésén hozott határozatnak volt az eredménye s annak, hogy a vezetőség jobban kihasználta a helyi lehetőségeket. Az eredményt az is bizonyítja, hogy a szétosztásra kerülő haszon az 1953 évihez viszonyítva háromszoros. A gyűlés vitája megmutatta a hiányosságokat is, rámutatott, hogy még nagyon sok kérdésben nem tettünk eleget feladatainknak. A vezetőtanács nem fordított kellő gondot az újonnan átképzett munkásokra, nem szervezte meg az elméleti oktatást. A vizsgáztató bizottság nem volt elég igényes a vizsgázókkal szemben, így az átképzett munkásoknak csak a papíron van meg a szakképesítésük, a gyakorlatban azonban gyenge munkát végeznek egyesek. A kultúrmunkában is van kívánni való. Annak ellenére, hogy létezik egy hatvan tagból álló dalárda, amely a tartományi versenyen első díjat nyert, nem lehetünk megelégedve a kulturális tevékenységgel. Nincs állandó színjátszó csoport. Ebben hibás Váradi Béla művészeti felelős, aki a kezdő színjátszókkal nem szeret foglalkozni, nem igyekszik tanítani őket. Az agitációs brigád szintén nem tudott állandó, öszszeforrott csoporttá fejlődni. A szövetkezetnek van klubhelyisége, de nem használják ki, nincs benne szervezett nevelő munka, nincsenek szórakoztató játékok. Van 20 sakk-asztal, de nincsenek hozzá figurák, van asztali tenisz, de nincs labda. A klub feldíszítésére megkaptuk a tartományi kultúrbizottságtól az öszszeget, de a helyi könyvelőség ezt nem bocsátotta a kultúrkollektíva rendelkezésére. Reinitz Dezső főkönyvelő a klubhelyiséget a szövetkezettől idegen testnek képzeli, s habár ő is szereti a szépet, (hisz az összes irodahelyiségeket új bútorral szerelték fel) a klubhelyiség kitört ablakai, hiányzó ajtókaincsei, levegőben lógó villanyvezetékei nem érdeklik. Ugyanígy gondolkozik Dudás Imre elvtárs, a szövetkezet sportfelelőse is. Nem szervezi meg sem az asztaliteniszt, sem a sakkversenyeket. A kultúrmunkában létező hibákért felelős az egész vezetőtanács, elsősorban Fonyad László kultúrtaláesős, aki nem igyekezett ezeket a hibákat kellő időben felszínre hozni. Felelős a Tartományi kultúrosztály is, mert nem ellenőrizte, hogy a kiutalt összeget mire használták fel? Hibák vannak a politikai nevelés terén is. Nem működnek jól az agitátorok, ritkán készítik fel őket, s az időszerű kérdéseket nincs aki megmagyarázza. A gyenge politikai munka megnyilvánul egyesek fegyelmezetlenségében, tájékozatlanságában, vagy kispolgári magatartásában. A pártalapszervezetnek mindent el kell követnie, hogy a hibákat kiküszöbölje, s szövetkezetünkben további eredményeket érjünk el. FONYAD LÁSZLÓ levelező