Vörös Zászló, 1958. október (7. évfolyam, 230-256. szám)
1958-10-26 / 252. szám
A sötétség, tudatlanság vámszedőiről több kötet terjedelmű könyv jelenti meg. Ezekből kiderült, hogy a csodák nem egyebek, mint egyszerű hazugságok, csalások, félrevezetések. Lusta, munkakerülő emberek találják ki, hogy pénzhez jussanak. Minden babonának megvan az eredete s a tudományi megcáfolta őket, bebizonyította, hogy nincsenek csodák, minden a természet és a tudomány törvényei szerint történik. A kapitalista államokban, ahol kitűnő pénzkereseti forrás a babonaság, még most is nagy divat, például a csillagjóslás és a jövendölés más formája. A művelt ember jót nevet azokon, akik szalagrendszerben jósolják meg a jövőt, de még ma is vannak olyanok, akik hisznek a különböző babonákban. Babonaság-bolondság — tartja a közmondás, s hogy ez mennyire igaz, azt a Noé bárkája című írás i. is igazolja. Az utazók képzeletét különösen izgatta egy nagy jelentőségű bibliai emlék: Noé bárkájának a maradványa. Az Ararát-hegy tövében levő falvak népe biztosította őket, hogy a bárka megvan meg s körvonalai az ötezer méter magas hegycsúcson tiszta időben előbukkannak. Az európai utazók közül elsőnek a hollandul J. Struys próbálkozott meg, hogy ellenőrizze a szóbeszédet, útleírásában meglepő tapasztalatokról ad számot. 1760 július havában történt — írja —, hogy Erivánban jártakor ottani szerzetesek megkérték, vinne fel orvosi szereket az Ararát tetején lakó remetének. Ő neki is indult a hegynek s öt napig ment folyton felfelé, lóháton. A felhők fölött, a csúcs alatt talált rá a remetére, aki immár huszonöt éve éldegélt ott egy sziklaibarlangban. Az idő kellemesen enyhe volt; a remete elmondta, hogy 25 esztendeje nem volt odafönn se hideg, se meleg és nem esett se eső, se hó. A csúcson tisztán látszott a bárka maradványa. A remete többször meg is mászta a csúcsot, s lefaragott néhány veszkadarabot a bárka oldalából. Az orvosszereket azzal hálálta meg, hogy megajándékozta Struyst egy ilyen fadarabbal. Bizonyságlevelet is adott melléje, e szerint a fát ő maga, Domenico Alessandro római születésű szerzetes hasította a bárkából. Úgy látszik, a hollandul utazót Sir John Mandeville útleírása ihlette meg s csak ezért merészelt ekkorát füllenteni, mert Sir John Mandeville már előkészítette a közvéleményt. A XIV. századnak ez a hírhedt világcsavargója elzarándokolt az Ararát tövébe is. Itt olyan emberekkel találkozott, akik azt híresztelték, hogy ők megmászták e hegyet és saját kezükkel tapogatták meg a bárka maradványait. Sir John azonban, híven folyton hangoztatott igazságszeretetéhez — nem hitt nekik, mert látta, hogy a csúcsot örökös hó fedi, ember oda fel nem juthat és nem is jutott fel soha. (Érdekes különben, hogy a balikaparti írások mindig óvatosan megkerülték a kérdést, hogy Noé miként vergődött le családjával és állatseregletével a megmászhatatlan havasról?). Egy jámbor szerzetesnek azonban, — meséli tovább Sir John Manneville — mégis sikerült elérnie az elérhetetlent. Nem a maga emberségéből, hanem mennyei segítséggel. Mikor ugyanis nagy keservesen felküzdötte magát a hegy derekáig, ott összeroskadt. Elhagyta az ereje, már csak fohászkodni birt. Az ima használt, mert egyszerre csak megjelent előtte egy angyal, ennek biztató szavait hallva új erőre kapott, nekiindult s valóban feljutott a csúcsra. Ott megtalálta a bárkát, le!:■ ásított a falából egy deszkát s ezt az ereklyét azóta a hegy lábánál épült kolostorban őrzik. „Azóta ez senkinek sem sikerült, tehát a szóbeszédekre nem kell adni semmit“ — ismétli Sir John Manneville az ő saját külön igazságszeretetével. Európa nem sokáig törhette a fejét, hogy a két hazugság közül melyik az igaz, mert megjött keleti tanulmányútjáról a híres botanikus, Linné nagy elődje, Pitton de Tournefort. 1700-től 1702-ig járta a Keletet, sírba ejtette az Ararát hegyét is és kíséretének néhány tagjával felküzdötte magát a csúcs tövéig. Ott nem talált semmiféle remetét, de bárkát sem. Edison gramofonjától a mikrobarázdás hanglemezig Hetvenöt esztendeje annak, hogy Edison foglalkozni kezdett egy új találmánnyal, melyet fonográfnak, hanggépnek nevezett el. És hetven esztendeje, hogy a New York-iKristálypalotába meghívott közönség előtt bemutatta a gépet, mely először sercegve, szaggatottan, aztán lágyan, tisztán beszélni kezdett. A jelenlévők mozdulatlanul figyelték az új technikai csodát, majd elragadtatott tapsban törtek ki. A lapok másnap kolumnás cikkekben számoltak be a beszélőgépről, amely sír, dalol, beszél, kacag, akár az ember. Hét évtized alatt a régi tölcséres fonográf a mai mikrobarázdás lemezjátszóig és magnetofonig sokat tökéletesedett, az alapötlet azonban ugyanaz maradt. A találmány lényege: egy mechanikai védőszerkezet rezgetésével a hanghullámokat forgó, lágy anyagból készült hengerre vitte. A védőszerkezet a hangrezgéseknek megfelelően barázdákat karcolt a hengerbe. Ha mármost a henger barázdáiba érzékeny tűt helyeztek, mely a barázda hullámait követve rezgésbe jött, ez a membrán közbeiktatásával hanggá alakult át. A hangot tölcsérbe vezetve fel lehetett eleveníteni, vagyis a hengert meg lehetett szólaltatni. 1888-ban megjelent tehát a gramofon, mely sokat tökéletesedett, főleg, amikor a rádió az elektromos hangvisszaadással (a hanghullámoknak elektromos rezgésekké alakításával) megszüntette az addig használatos közvetlen mechanikus hangrögzítést. A fejlődés következő szakaszát a mágneses hangrögzítés felfedezése jelentette a harmincas évek elején. Ennek lényege, hogy acélszalagot váltakozó erősségű mágneses térrel változó mágnességűvé tehetünk. Ha az elektromos rezgésekké átalakított hanghullámokat megfelelő elektromágnesen keresztül az acélszalagra vezetjük, a szalag különböző részei nem egyformán mágneseződnek. Láthatatlan mágneses hullámhegyek és völgyek keletkeznek így a váltakozó rezgéseknek megfelelően és ez lesz a hang mágneses rögzítése. Ezt viszont az eljárás megfordításával, az említett elektromágnesességgel újra elektromos rezgésekké alakíthatjuk vissza és erősítő segítségével tehetjük fülünk számára hallhatóvá. A készüléket, mely a mágneses hangrögzítést végzi, magnetofonnak nevezik. A mágneses hangrögzítés előnye , hogy bármilyen régi hangfeljegyzést erős egyenletes elektromágnessel meg lehet szüntetni, szinte jelenet tárolni, ami hatalmas munka- és anyagmegtakarítást jelent. Másrészt hoszszú, többórás hangfelvételek készíthetők megszakítás nélkül. A mikrobarázdás lemezhez magnetofonnal készül a felvétel, kihasználva a törlési és folyamatos felvételi lehetőségeket és az így elkészített hangfelvételt vésik azután át a hanglemez puha anyagába. Ily módon kapcsolódik össze az elektromos és mágneses hangrögzítés. Edison egykori gramofonjától tehát a fejlődés hosszú útja vezetett a mai mikrobarázdás hanglemezig, mely kristálytisztán adja vissza a legszebb áriákat. A kikmún Látod ezt a nyúllábat? Ha ez velem van, nem félek semmitől, minden veszélytől megóv. pter Cobasr ka®fetá®áa a Masaztaból Amikor a portugál hajósok a hajnali ködben megpillantották Tajvan égbe nyúló csúcsait, buja növényzetét, a levegőben keringő színes madarak légióit és a fák tövében megbúvó kis bambusz házakat, elragadtatásukban így kiáltottak fel: Formosa! Gyönyörű szép! Az ámulat önkéntelen kiáltása sokáig elválaszthatatlan volt a sziget nevétől, milliók ma is Formozának, a Távol-Kelet gyöngyszemének ismerik t. Ji sziget ranai neve teraszos parim jelent. A legtöbb újságolvasó tudja, hogy Tajvant 150 kilométeres tengerszoros választja el Kínától, sokan pedig a térképről ismerik az ovális alakú, 400 kilométer hosszú szigetet, amely 90—150 kilométer széles. Tajvan központi és keleti vidékét félelmetes hegyek borítják, a Hszingau-san csúcs 3950 méternyire tornyosul a tropikus őserdők felé. A keleti part váratlanul és meredeken lejt a tenger felé. Aki erre vitorlázik, hegyes helyeken 700 méteres sziklafalban gyönyörködhetik. A Ráktérítő csaknem mértani pontossággal széli ketté a szép szigetet, melynek éghajlata forró és nedves, s a hőmérő még januárban is alig süllyed IS Celsius fok alá. A pálma-, banán- és kámforénak, a sűrű bozót és szép rizs-, cukornád-, teaültetvények, a végtelen, édes burgonya és batofévek valóságos paraditcsotianná varázsolják Tajpant, a szén-, arany- és rézbányák pedig fejlődőképes iparral kecsegtetnek. ajvánt ill. 600-tól kezdve a maláji szigetvilágból bevándorolt törzsek szállták meg, akik hosszú és kemény harcokat vívtak az ismeretlen, eredet őrbakukkal. A tajvani lakosság legnagyobb többsége ma már kínai, a kilenc milliónyi népesség között alig százötvenezer bennszülött él, akik két nagyobb csoportra oszlanak. A pepahuan-ok életformája mindenben azonos a kulturált kínaiakéval, a harmincezer főre becsült csinhuan-ok azonban ma is a kőkorszakban élnek. Ezek a barna bőrű, hosszúkás koponyájú emberek 146 törzsre oszlanak, bőrüket tetoválják, fogaikat kihegyezik, a magántulajdon ismeretlen fogalmat jent számukra, asszonyaik hatalma pedig arra mutat, hogy még a matriarchátus viszonyai között, ősközösségben élnek. A XVI. században spanyol és portugál vitorlások keresték fel Tajvant. Az ibériai hajósokat — mint mindenhová — ide is a hollandok követték, akik a keleti parton Zelandia néven emeltek erődöt, és 37 évig dacoltak a tájfunnál és az érthető módon ellenséges érzelmű lakossággal. A ML században a mandzsu hó■ hitok elűzték a Ming-dinasztiát és egész Kínát meghódították. A bukott császár egyik admirálisa, Kuo Színié, akit holland krónikák Koxiaga néven emlegetnek, Csang Kaj-sekhez hasonlóan Tajvanra menekült és hamarosan elűzte Zélandiából a hollandokat. 1863-ban a mandzsu-dinasztia véget vetett a tajvani Ming-állam uralmának, Tajvan ismét Kínához került. A jelenlegi válság korántsem az első Kína és Tajvan történetében, a világbéke szempontjából azonban mindenesetre a legveszélyesebb. A gyarmatosító hatalmak már 1858- ban kinyújtották csápjaikat a szépséges és gazdagságot felé, s kierőszakolták, hogy hajóik kiköthessenek két kikötőben. Az 1874-es japán invázió, amelyre egy japán hajó állítólagos eltűnése szolgáltatott ürügyet, kis híján japánkínai háborúhoz vezetett. A ragadozók sorában a franciák következtek, akik az 1884—85-ös kínai-francia háború idején blokád alá helyezték Tajvant és megszállták Kanuk kikötőjét. Tajvan végül a japán cápák birtokába került, akik a simonoszeki békekötés értelmében megszerezték a gazdag szigetet és egészen 1945-ig birtokolták. A japán telepítési politika és iskolarendszer ellenére a sziget szívében és szokásaiban egyaránt kínai maradt. A nagyhatalmak háború utáni megállapodásai, sőt még az 1951-es San Francisco-i külön békeszerződés is egyértelműen kínai területnek jelentette ki. Csang Kaj-sek állig felfegyverzett csapatai azonban ma is megszállva tartják a szigetet. A történelem kérlelhetetlen törvényei biztosítják, hogy már nem sokáig. ! _____Karlovy Vary Sokan megcsodálták e gyönyörű hatszázéves cseh városkát, amely régi hírnevét gyógyforrásairól szerezte, s most a nemzetközi filmfesztiváláiról híres. Csehszlovákiai ipari újdonságok ÚJ MEZÖGAZDASSÁGI GÉPEK A csehszlovák földművesek új mezőgazdasági gépet kaptak. Az új gép az Agrosztroj üzemben készült s széna vagy szalma begyűjtésére használják. A gép kazalba rakja a begyűjtött szénát; a kazal körének alakja két méter, magassága 1.80—2.20 m. SKODA 450 A kvasinyi üzemben most kezdték meg a Skoda 450 gépkocsi sorozat gyártását. A korszerű, igen szép vonalú autó 7,5 liter benzint fogyaszt, 60 kilométeres óránkénti átlagsebességgel. A 4 hengeres motor 54 lóerős, maximális sebessége 130 kilométer óránként. NÖVEKEDIK A GÉPEK EXPORTJA 1937-ben a csehszlovák külkereskedelem 6,4 százalékát tette ki a gép és más gépipari felszerelés. Ez évben ez a szám megnövekedett. Az exportcikkek 43,3 százalékát a gépkocsi és Eáromtrf gép a felszerelés képezi. Úgy tervezték, hogy az ötéves terv végén (1960-ban) a kivitelre szánt cikkeknek 50 százaléka gép vagy gépi felszerelés lesz. ÚJ ELEKTRONIKUS MIKROSZKÓP Brnóban elkészítették egy új elektronikus mikroszkóp mintapéldányát. Az új mikroszkóppal 100.000 szeres nagyításokat lehet végezni. A mikroszkópnak 6 magnetikus lencséje van. A CSEHSZLOVÁK IPAR TERMELÉSÉRŐL A világ ipari termelésének 2 százalékát a csehszlovák ipar termeli, vagyis a lakosság számarányához viszonyítva négyszer, területéhez viszonyítva pedig húszszor nagyobb a termelés. Csehszlovákia a világon ismert gép- és technikai felszerelés-fajtákból 80 százalékot termel, vagyis majdnem mindenféle gépi terméket gyárt.