Vörös Zászló, 1959. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-24 / 276. szám
Kosárlabda MTE—Nagyvárad SE 54 : 33 (25:19) Az élénk, jóiramú mérkőzésen a vásárhelyi lányok értékes győzelmet arattak váradi kollegáik fölött. Az MTK kislétszámú csapattal — 8 játékossal — állt ki erre a mérkőzésre, de így is nagy pontkülönbséggel győzött a váradi csapat ellen. Technikailag is színvonalas mérkőzést hozott a két csapat találkozója. Az MTK a kombinált védekezéssel — zóna-emberfogással, mely lelkesedéssel is párosult — elérte, hogy aránylag kevés kosarat kapott, a támadásban pedig gyors ellentámadásokkal és tavon eredményes dobásokkal szerezte pontjait. Kitűnő teljesítményt nyújtott az MTE első „5“-je, egyformán jól és nagy akarattal játszottak. Sikerrel helyettesítették a kipontozásra jutott alapjátékosokat a cserejátékosok, mint Tóth, Gagyi és Ady, sőt még növelni is tudta pontelőnyét az MTE. A két csapat pontszerzői: Székely 7 Balázs 7, Piikán 13, Fogarasi 14, Antal 13, illetve Darabos 13, Arbore 4, Farkas 2, Zima 2, Tirzin 7 és Taub 5. A váradi csapatból kiemelkedő teljesítményt Farkas és Tirzin nyújtott. BUKAREST 41:44 (23:20) Úgy indult a mérkőzés, hogy az „Akarat“ lányai meglepetést szereznek a tavalyi bajnok legyőzésével. 27 percen át vezettek is, de ekkor sikerült egyenlítenie és megszereznie a vezetést a bukaresti csapatnak. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a vásárhelyieknek a kezükben volt a mérkőzés. Egyszer szerezte meg a vezetést a bukaresti csapat és azt a játékidő végéig meg is tartotta. Döntő volt a mérkőzés sorsára nézve a bukarestiek nagyobb játéktapasztalata és technikai érettsége, mely hozzásegítette őket a győzelemhez. Változatos, élénk játék volt, melyet a sok próbálkozás jellemzett az Akarat lányai részéről, a mérkőzés első felében sikerrel, később sikertelenül és feleslegesen is. Meg kell jegyeznünk, hogy egyéni játékkal nem lehet megnyerni egy mérkőzést. A vereség dacára az Akarat lányai jó játékot mutattak, amíg vezettek, később, mikor kiegyenlítődött a mérkőzés nem tudták kihasználni pontszerzési lehetőségeiket, még a szabaddobásokból sem. Kosárdobók Demeter 13, Katy 2, Szabó 6, Szőke 3, Szombati4, Romfeld 6 és Balázs 7, az Akarattól és Pirvu 3, Catu 5, Vaslu 7, Marion 11 és Voicu 18 a bukaresti csapatból. AKARATÉPÍTŐK Izgalmas jelenetet ábrázol képünk. Azt a pillanatot örökítette meg, amikor a védelmi falat áttörve kosárra tör az ellenfél KÉZILABDA Egyre fokozódó érdeklődés mellett bonyolították le az országos teremkézilabda bajnokság második fordulójának küzdelmeit. Eredmények: lányok: Bolyai Farkas Középiskola — Akarat 17:3, MTE — Kereskedelmi Technikum 24:2. Férfiak: Akarat — Bolyai Farkas Középiskola 20:8, iprofil — Tanulók sportiskolája 11:11. Építészeti szakiskola — Kereskedelmi technikum 14:9, Dinamo I. — Dinamo II. 25:16. ÖKÖLVÍVÁS Szombaton ugyancsak az Egyetemi sportcsarnokban bonyolították le a December 30 tiszteletére kiírt ökölvívó torna városok közötti összecsapását. A vásárhelyi öklözők a kolozsváriakkal találkoztak, akiktől 17:11 arányú vereséget szenvedtek. BIRKÓZÁS A Bolyai Farkas Középiskola tornacsarnokában A osztályos birkózó együttesek, a marosvásárhelyi, resicai, kolozsvári és sztálinvárosi birkózók küzdöttek a bajnoki pontokért. A vásárhelyi együttes, miután legyőzte a resicaiakat és kolozsváriakat, a sztálinvárosiaktól hétpontos vereséget szenvedett. ASZTALITENISZ Győrgyószontmiklóson lezajlott a tartományi ifjúsági asztalitenisz bajnokság döntője. Eredmények: az ifjúsági férfi csapatbajnokság győztese a marosvásárhelyi Hargita. Második a sepsiszentgyörgyi Bálványos, harmadik a kézdivásárhelyi Akarat. Az ifjúsági női csapatbajnokság első helyezettje a marosvásárhelyi Süketnémák sportegyesülete, második a kézdivásárhelyi Akarat, és harmadik a gyergyói Akarat. Az egyéni küzdelmek során Sipos Dezső, a marosvásárhelyi Hargitától tartományi bajnok lett, megelőzve Mélik Istvánt (sepsiszentgyörgyi Bálványos), Horváth Józsefet (Hargita) és Selymes Györgyöt (Sepsiszentgyörgy). A lányok küzdelmét a marosvásárhelyi Fülöp Klára nyerte, második Putnoki Ibolya, harmadik és negyedik Cseh Erzsébet (marosvásárhelyi Süketnémák sportegyesülete) és Séra Gabriella (kézdivásárhelyi Akarat). RÖVIDEN jömrösláblá) Nagybányai Miner MTE 6:0 (3:0) Nem várt eredmény született a mérkőzésen. Az MTE utóbbi szereplései alapján bíztató reményeket fűztünk a csapat szerepléséhez. S hogy ilyen kudarccal tért vissza a csapat, meg kell vizsgálnunk annak okait. A mérkőzés előtti héten a csapat alaposan felkészült az őszi utolsó bajnoki mérkőzésre. A keddi értékelő gyűlésen a váradiak elleni győztes küzdelem erényeit és hibáit elemezték, hogy ezzel is felkészítsék a csapatot. Ilyen szellemben zajlott le a csütörtöki edzés, a pénteki levezető edzés is. A vasárnapi bajnoki mérkőzésen a csapat — két-három játékos kivételével — mégis nagyon gyengén játszott. A legelemibb hibákat követték el a játékosok, a kapustól kezdve minden csapatrész jóval átlagon alul játszott. Annyira nagy volt a tudáskülönbség a két csapat között? Bizonyára nem! Az okot elsősorban a játékosok fáradtságában kell keresni. Egy ilyen távoli útra, nagy jelentőségű mérkőzésre, a fiatal játékosokból álló csapat nem indulhat el csak szombaton délelőtti autóval. Ez esetben vasárnap nem állhat ki teljes tudással és elég frissen a nehéz mérkőzésre. Legalább egy nappal hamarabb kellett volna útnak induljon a csapat, hogy annak fáradalmait teljesen kipihenhessék a játékosok és hogy a környezethez alkalmazkodni is tudjanak. Ezen szempontok figyelembevételével talán választ adhatunk a súlyos vereségre. Ebből feltétlenül le kell vonni a tanulságot a jövőre nézve. A nyomdaipari dolgozók eredményeiből Rövid tudósítás adta hírül, hogy a marosvásárhelyi Nyomdaipari Vállalat 1959 november 7-én délben teljesítette az 1959 évi termelési terv feladatát és szép megvalósításai vannak az önköltség csökkentése, valamint a jövedelmezőség terén is. A vállalat munkájáról így beszél egyik vezetőségi tag: — Szolgáltatást végző vállalat vagyunk. Csak a napilapok kinyomtatása jelent állandó teendőt. A többi munkát rendelések alapján vesszük fel, tehát a terv teljesítése nagymértékben függ a megrendelések mennyiségétől. Minden munkát idejében elvégzünk, s vigyázunk, hogy a minőségre se legyen panasz. Akit jól kiszolgálunk, az másodszor is hozzánk fordul. Ez biztosítja munkánk folytonosságát. 1959 november 18-ig 40.000 lej értékű munkát végeztünk terven felül, tehát már 1960-ra termelünk. Mi is örülünk eredményeinknek. Büszkék vagyunk arra, hogy terven felül 66.000 lej megtakarítást valósítottunk meg, s 112.000 lej terven felüli jövedelmet értünk el. Eredményeink forrása a munkatermelékenység növekedése és a zavartalan anyagellátás. Míg 1958-ban nehézségeink voltak az anyagellátás terén, 1959-ben minden munkának megfelelő papírunk volt. Ez évben a tervezettnél 7,48 százalékkal magasabbra emeltük a munka termelékenységét, amihez több tényező járult hozzá. A beruházási alapunkból négy villanymotort vásároltunk, s rövidesen még két motor érkezik vállalatunkhoz. Egy motort a kis rotációs gépnél szereltünk fel, kicserélve egy régi, kopott villanymotort, amely gyakori üzemzavarral késleltette a munkánkat. Egy villanymotor segítségével az újság előkészítésnél gépesítettük a lemezvágást, amit eddig kézzel végeztünk. Két villanymotor a munkahelyek szellőztetését szolgáló ventillátorokat hajtja. Nagy gondot fordítottunk felszereléseink javítá-sára. A gyökeres javítási teret ütemesen teljesítettük, s ez biztosította a termelési munka folytonosságát. Ez évben négy újítást vezettünk be. A jegynyomógépünk két sor jegyet nyom egyszerre, tehát a teljesítménye megkétszereződött. Ezenkívül automatikusan végzi a jegyek tekercselését, ami eddig kézi munkát igényelt. További két újítás gépesítette az irattömbök átlyukasztását, a papírvágást és a negyedikkel elértük azt, hogy a nyomógép egy mozdulattal a papír átlyukasztását is elvégzi. A munkatermelékenység ilyen arányú emelkedésében nagy szerepe van az üzemek közötti és az üzemeken belül megszervezett munkaversenynek. A május tiszteletére szervezett munkaverseny zászlóját a könyvkötő üzem dolgozói nyerték el, és azt megtartották a november 7-re szervezett versenyben is. GAAL MARTON, közgazdász Testvéri egyetértésben KÖPECEN is, mint hazánkban,, tartományunkban mindenütt, számosan élnek a párt KV- nek határozata biztosította lehetőségekkel s esti tagozaton folytatják tanulmányaikat. Román és magyar ifjak — mintegy 25- en — egyforma lelkesedéssel igyekeznek elsajátítani a különböző ismereteket. Jól haladnak a tanulásban Calbeaza Ion, Szebeni Bendegúz, Bagotai Ibolya, akik az elejétől kezdve szorgalmasan látogatják az órákat. Ciontea Vásító, Székely Mária, Georgescu Ioan is szép tanulmányi eredményről adhatnak má számot. A román anyanyelvű tanulók a legnagyobb szolgálatkészséggel, szívesen segítik a nyelvet gyengébben ismerő társaikat a tanulásban. Egyedüli nehézség még egyes tanulók gyakori hiányzása s jó lenne, ha a bányapárt alapszervezete, vezetősége megvizsgálná ezt a kérdést. NAGY ISTVÁN tanálr, Inspekció a sebészeten — Szervusztok, fiúk. Nehéz éjszakátok volt? — érdeklődik reggel a főorvos. Nem, nem volt nehéz — válaszolják a kollegák, s felsorolják, hogy kit hoztak be, s milyen műtétek voltak. A főorvos intézkedik a kezelésről, aztán a nagyvizit következik. — Én vagyok ma az inspek- I ciós? — kérdezi a főorvos, de választ nem vár, tudja, hogy ő Kint szemerkél az eső, nagy, lomha felhők gomolyognak az égen. Nyirkos, párás a késő őszi idő. Kedvező a vakbélperforációjnak. Van is egy beteg, apendicitisser. S egy másik, a 23 éves A. Mária, aki tévedésből sósavat ivott. Operálni kell. Bemosakodnak. Steril maszkot, műtősköpenyt és kesztyűket öltenek. Kezdődik a műtét. A hashártyát szétfeszíti a kosaras fogó. A sebész óvatos mozdulatokkal dolgozik. A filmeken milyen izgalmasan idegfeszítő az ilyen jelenet. Az életben kevésbé látványos, de sokkal nagyszerűbb. Sokszor órákon át nem szólnak egymáshoz. Küzdelem folyik itt, az ember életéért harcolnak. Az orvos nagy csatát vív, s naponta hányszor... őket is megrázza a fájdalom, a szenvedés látása, de tudják, hogy gyógyító munkájuk nyomán enyhül, a szenvedés. A beteg csendes, mert érzéstelenítették, nem érez fájdalmat. Csipeszek fogják az ereket. Ismét csattog a sebész tenyerének közepén a begyakorolt mozdulattal adott fogó, összevarrják a sebet, az erős fényben szikrázva csillognak a műszerek, csipeszek, érfogók, kampók és tűk. Aztán egy megkönnyebbült sóhaj. A sebész megtörni a kezét. Cigarettaszünet. A beteget a műtőasztalról kerekes hordágyra teszik, mást hoznak, 11 éves fiúcska. A műtős dolgozik csak egyedül, csend van. A gyermek félve néz körül, fél, nagyon fél. Felhasználom a szünetet, hogy néhány szót váltsak Szombathelyi László főorvossal, a sürgősségi klinika sebészeti osztályának vezetőjével. Néhány rövid perc áll rendelkezésünkre. Miközben nagyokat szív cigarettájából, arról beszél, hogy valamikor katona kórház működött itt, nemrég alakították át sürgősségi klinikává. Most minden sürgős esetben hozzájuk fordulnak. A napokban egy 11 éves kislányt hoztak be, súlyos égési sebekkel. R. Marika, odaállt a kályhához, meggyűlt a ruhája, a kislány megijedt, szaladt, s ettől még jobban lángolt a hátán a ruha. Mire idekerült, már összeégett a háta. De jobban van, sikerült megmenteni... Ezt úgy mondja, hogy kiérződik mennyire örvend Marika életének. A kislányt is megmutatja, az egész háta pólyában van. A kreolbőrű, copfos kislány hasonfekve tud csak pihenni, de már jár, igaz, kissé bizonytalan. Sokat gyengült. Az égési sebeknek az a velejárója, hogy elpárolog a vérből a folyadék. Vér savót kap és sok folyadékot. Lázgörbéje nagyon jó. Nemsokára hazamehet. Csak még bőrátültetést kell végezni. Megyünk vissza a műtőbe. A folyosón fiatalember lepke, mintha most tamtulna járni. Támogatják. A főorvos biztatja a fájdalmaktól eltorzult arcú fiút. — Bine-bine, asa, s rámosolyog, a fiú viszonozza, s mintha jobban lépne már, s úgy nézem az arca is kisimult egy kissé. A főorvos szavai visszaadták erejének egy részét. Bízik benne, az életét adta a kezébe. A cigarettaszünetnek vége, a fiúcska már ott van a műtőasztalon. Izoláló lepedők takarják testét, csak az a terület van szabadon, ahol műtik. Számol egy... kettő... öt... hat.., s már alszik. Az altatást egy egyetemista végzi. Az árnyék nélküli lámpa ontja a fényt. 4 műtős jelenti: Kezdhetjük... Kint az utcán emberek járnak, nevetnek, színházba készülnek, örülnek az élet apró és nagy ajándékainak. Leszállt az est, kigyúlnak a lámpák, csillog az esőtől nedves járda. Bent a műtőben még mindig csattognak a műszerek, tejfehér fény terjeng, újabb beteget tesznek fel a műtőasztalra, a reggeltől már a hatodikat. S még hátra az éjszaka, az inspekció csak holnap jár le. Holnap reggel a főorvos nem kérdezi meg, hogy „nehéz éjszakátok volt fiúk?“ Tudja. S kezdődik elölről a nagy kincs, az ember megmentéséért folyó munka. Már eljöttem a klinikáról, mikor eszembe jutott valami, amit elmulasztottam megtudakolni Hányadik operációt végezte ma Szombathelyi főorvos. Felcsengettem telefonon a titkárnőt, de ő nem tudta pontosan — de minden esetre írhatja, hogy eddig már sok ezret végzett — válaszolta. S talán ugyan abban a pillanatban szól ki a műtől: Kezdhetjük... SIMON ERVIN