Vörös Zászló, 1965. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1965-09-01 / 206. szám
2 MIT BIZONYÍT A STATISZTIKA ? ! Aki a statisztikai adatok feldolgozása után kiadott közleményeket, tanulmányokat böngészi, sok mindenről tudomást szerezhet Néhány évvel ezelőtt olyan statisztikai tanulmányt olvastam, amely azt bizonyította, hogy a cigarettázók számának növekedésével arányosan gyarapodik a gége- és tüdőrákban szenvedők száma. Olvastam olyan statisztikai tanulmányt is, amely azt az örömhírt közölte, hogy a mai nemzedék túléli a 2.000 évet, azt az időt, amikor az emberek már nemcsak jó öreg Földünkön utazgatnak ideoda, hanem a Holdon és a többi bolygókon is. Egyre inkább terebélyesedik világszerte a statisztikai hálózat. Hivatalos szervek és magánemberek egyaránt nyomon követik ma már nemcsak a születések és halálozások számát, hanem a különböző élelmi cikkek fogyasztását, azt, hogy az emberek hogyan élnek, s ebből következtetéseket vonnak le. Homoródszentmártonban, ebben az Udvarhely rajoni községben 25 család követi nyomon saját életmódját, jövedelmét, fogyasztását. S ezek a családi statisztikák sok figyelemre méltó dologról tájékoztatnak. Páll Ignácnak, a helybeli mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjának nyilvántartásából például megtudjuk, hogy a család jól él. Páll Ignác egy év óta tartja nyilván a bevételét, kiadásait, s hogy ezalatt mi mindenre jutott saját és családja keresetéből, azt egy-két példával szemléltetjük. Bevezette lakásába a villanyt, 1.200 lejt költött erre, s ha már villany van, rádió is kell. Ez újabb 1.200 lejt jelentett. S a nagyobb összegű kiadások nem befolyásolják táplálkozásukat, mely aránylag elég változatos, nem olyan egyoldalú, mint hajdan volt a falusi emberé. A sertéshús mellett a téli hónapokban 2—4 kilogramm kolbászt, ezenkívül mintegy 4 kilogramm majorsághúst fogyasztottak. Tojás 40—90 darab, tej 60—90 liter fogy el havonta. S még sorolhatnám a füstölt oldalas s a szalonna kilóit. Ehelyett inkább egy másik figyelemre méltó dologról teszek említést. Pálléknál a táplálkozásban egyre inkább figyelembe veszik az egészségügyi tanácsokat. Kevesebb zsírt fogyasztanak, inkább olajjal főznek. De eredmény az is, hogy a dohányzás elleni egészségügyi propaganda itt is hatott. Márciusban Páll Ignác még 42 lejt költött cigarettára, a következő hónapokban ez a kiadás már elmaradt A család nyilvántartásából még sok adatot érdemes volna itt felsorolni. Azt például, hogy Pállné konyhai felszereléséhez nemcsak az edények tartoznak hozzá, hanem a rádiótól kivezetett hangszóró is. A község statisztikát vezető 25 családjához tartozik Demeter Gyula is, aki fiával együtt dolgozik a mezőgazdasági termelőszövetkezetben. Havi tiszta pénzjövedelme 900—2.500 lej között váltakozik. Ez nem csupán a mezőgazdasági termelőszövetkezet pénzbeni osztalékából, hanem az onnan kapott mezőgazdasági termények értékesítéséből és a háztáji gazdaságból származik. Táplálkozásuk semmivel sem rosszabb, mint a Palléké. Talán tejet, tojást valamivel kevesebbet fogyasztanak, olajat viszont többet. Addig, míg egy évvel ezelőtt egy hónapból 28 nap alatt fogyasztottak zsírt, most csak 14 nap. S jövedelmükből nemcsak a mindennapiakra, ruházkodásra, hanem nagyobb kiadásokra is telik. Építkezési anyagot vásároltak, mert a ház bővítésére készülnek. Gyűl a pénz a CEC- ben a villany bevezetésére is. Gabonából még többszáz kilogrammos készlete van a családnak. Úgyszintén állati eredetű élelmiszertartalékkal is rendelkezik. Nem hiányzik a házból a varrógép sem. De ha már statisztikáról van szó, pontosan megmondjuk azt is, hány óra van a házban: három. Tehát már nem az árnyék az időmérő a faluban. Egy dolgot ugyancsak nem hagyhatunk szó nélkül, Demeter is elhagyta a cigarettázást. Utoljára januárban költött erre. A családi statisztikák nemcsak a jólétről, hanem arról is tanúskodnak, hogy az egészségügyi előadások, a dohányzás és alkohol-ellenes propaganda hatása már nemcsak városon, hanem falun is tapasztalható. Addig, míg 1960-ban a huszonöt család közül 10 fogyasztott italt, ma már csak 5 költ erre. Ez év első felében közülük négyen hagyták abba a cigarettázást. A huszonöt család statisztikája azt is bizonyítja, hogy terjed a hasznos szenvedély. Néhányan felhagytak a kártyázással, érdeklődésük a tekesport felé terelődött, a fiataloké viszont a sakkozás felé. Növekedett a szórakozásként nyilvántartott és némi haszonnal járó nyúl- és méhtenyésztéssel foglalkozók száma is. A huszonöt család közül nyolc tölti szabadidejét rádióhallgatással, huszonegyen rendszeresen olvasnak újságot. S még egy figyelemre méltó dolog. A huszonöt család közül tizenkilenc rendszeresen jár orvosi ellenőrzésre, hogy a betegségeket megelőzze. Az említett statisztikából túlzott következtetéseket levonni nem szabad. Bár többen felhagytak az italozással, a cigarettázással, a szövetkezeti falatozó forgalma még mindig nagy. Mégis azt mondhatjuk, hogy az egészségügyi követelményeknek egyre megfelelőbben él a lakosság. Persze, kifogásolható dolog is van e huszonöt családnál, így például az, hogy zöldségfélét keveset fogyasztanak, bár rendelkeznek azzal. Mégis bátran állíthatjuk, hogy a homoródszentmártoniak jól élnek. S hogy mennyire jól, ezt akkor lehetne igazán kimutatni, ha Demeterék, Pállék 20—30 évvel ezelőtt is vezettek volna nyilvántartást, mert akkor számokkal bizonyíthatnák, hogy a házukban nem fogyott el annyi tojás mint ma, akkor kevesebb volt a cipő, a ruha és az óra is a falusi házakban, de szappanra és kozmetikai cikkekre sem jutott úgy, mint ma. Nem világraszóló adatokat soroltunk fel egy község 25 családjának statisztikájából, azok mégis jól szemléltetik, hogy milyen örvendetes változásokon megy át nálunk a falusi ember élete. MARKÓ BÉLA Ifjúsági kalandregényből készült történelmi film, mely anélkül, hogy színes lenne, meg szélesvásznú, mégis három órán keresztül leköt, érdekel, szórakoztat, sőt az ifjúságra is jó irányban hat. E film rokonsága a divatos francia, olasz, amerikai szuperprodukciókkal tagadhatatlan: elég utalnunk a gyakori öszszetűzésekre. Eredetisége azonban — téma és kifejező eszközök szempontjából egyaránt — még kevésbé szorul bizonyításra. A TENKES KAPITÁNYA új utakon, vagy inkább csapásokon keresi a modern kalandfilm kibontakozását: ez a körülmény megkülönböztetett figyelmet érdemel. A nemes célzatú útkeresés mindjárt a téma kiválasztásában „tápláló" gyümölccsel fizet: míg a legtöbb ilyenszerű filmmese a lovagkorba vezet, esetleg ókori legendákból csipeget látni- és izgulnivalót,ami arisztokratikus alapjelleget kölcsönöz a konfliktusnak és hol mesterkéltté, hol páncél nehézkessé teszi a megjelenítést, arról nem is beszélve, milyen üresjáratúvá koptatja a sok párbajozást) A ZENKES KAPITÁNYA alig 250 évet curukkol a múltba és háttérnek meg keretnek olyan történelmi eseményt elevenít fel, amely távoli emlékeivel és folklór-termékeivel mai napig visszhangot ver a lelkekben, elmékben: kurucok és labancok élet-halál küzdelme, a magyar nép Rákóczi-vezette szabadságharca alkotja e film történelmi keretét: a nyitó és a záró csatajelenet — melynek filmezése a nélkülözhetetlen elemekre és időtartamra szorítkozik — egy igazságos népháborúból kivágott, még zenekíséretével is harcra tüzelő filmhíradó benyomását kelti. A jól pergő (de nem száguldó) képsorból aztán — e történelmi keretnek megfelelően — újszerű főszereplők markáns vonásait és eredeti módon fordulatos mese szálait ismerhetjük meg: B. Balogh Máthé („a Tenkes kapitánya") és Buga Jakab óriási néptömegek szószólói, cselekvő F 8 11 H képviselői, az ezredes és majd a tábornok viszont a néptipró hatalmat testesíti meg, a cselekmény bonyolítása pedig elejétől végig a népélet vonalán valósul meg. Az egész filmre a művészien értelmezett NÉPISÉG nyomja rá fénylő bélyegét. Népi benne a nézőpont s a látnivaló (nem „látványosság“!) egyaránt: csillogó udvari bálok, kosztümös felvonulások és lovagi tornák helyett — szegény parasztok nyomorgatása, hadisarc behajtása, labancok basáskodása. Népi továbbá az ellenállás meg a viszszavágás ezernyi módja — a félrevert harangtól a gyors hírközlésen és a homokkal kicserélt puskaporon át a pipogya tábornok elrablásáig. Népi az, ahogy egyik-másik szereplő belső átlényegüléssel reagál a beköszönő eseményekre. Viktor, a bognár eleinte a semleges mesterember pózában ágál, de miután labancok kimutatják a foguk fehérjét, lelkes kuruccá emberesedik. Es népi nemkülönben az a sok-sok ötlet, furfang, eszesség, melyeknek segítségével a nincstelen elnyomottak felülkerekednek a császári túlerővel vívott egyenlőtlen tusában. Ez a minden kockájából felénk sütő nemes népiség teszi, hogy A TENKES KAPITÁNYA másként izgalmas film, mint mondjuk a SCARAMOUCHE: a francia filmben egy igazságtalanul félreállított, ügyes-leleményes örökösnek drukkoltunk, míg itt a központi hős — akinek viszontagságait lélegzetvisszafojtva figyeljük — hatalmas sokaság érdekeit védelmezi. De más ízes gyümölccsel is fizet a kuruckorból merített téma: a lépten-nyomon felbuggyanó humorral, amit helyzetben és beállításban, stílusban és kiszólásokban egyformán sokszor megcsillantanak a film alkotói; a kuruc-labanc viadalok emlékéből nem holmi osztrák-ellenes indulatot gőzölögtetnek, hanem tekintettel az ellenfél rég összeomlott várfalaira — inkább nevetségesre kanyarítják a profilját. A Tenkes kapitánya mint fürdőmester, s mindaz, ami ebből a bonyodalomban következik, egyenesen Ludas Matyi furfangjára — Fazekas Mihály humorára emlékeztet. Az egyértelmű karikírozásnak azonban, valljuk be, hátulütője is van: az ezredes és pribékjei annyira eleve kudarcra predestinált álerők, hogy a filmvégi párviadal kuruc kapitány és labanc ezredes között nemigen tarthat igényt feszült figyelemre. Befejezésül hadd írjuk ide e szép jó kalandfilm főbb szerzőinek a nevét: a forgatókönyv Örsi Ferenc munkája, a rendezés Fejér Tamásé. o. t. VÖRÖS ZÁSZLÓ !VÉLEMÉNYKUTATÁS! FÉK SIKERREL Csakis üdvözölhető a kisipari termelőszövetkezeteknek az a törekvésük, hogy kutatják a dolgozók véleményét, igényét. Nem új kezdeményezés, módszerré, szokássá vált már, s nemcsak a szövetkezetek látják hasznát: sok jó javaslat meghallgatásra talált, új szolgáltatási ágak kezdték meg tevékenységüket s a bírálatok nyomán javult a tevékenységük is. Legutóbb Marosvásárhelyen hat kisipari termelőszövetkezet lépett a nyilvánosság elé, ugyancsak véleménykutatás céljából. A Tartományi Szövetkezeti Szövetség augusztus 26-án a Művelődési Palota nagytermében bemutatással összekapcsolt találkozót szervezett a megrendelőkkel s ezzel egy időben kiállításon mutatta be a szövetkezetek sok szolgáltatási ágát felölelő tevékenységét. Mindkettő hasznos volt, de kiváltképpen a találkozó hozott eredményt. A résztvevők közül sokan elmondták véleményüket, mely nincs híján a bírálatnak sem. Öt napig tartott a Művelődési Palota földszinti termében szervezett kiállítás. Délelőtt, délután népes volt a terem, a látogatási napló több lapja megtelt aláírásokkal. Véleménynyilvánítás? Aránylag kevés, számuk talán a tizet se haladja meg. Pedig véleménye mindenkinek volt, s talán az említettnél jóval többen beírták volna a naplóba, ha tudják, hogy elsősorban ezt várják tőlük a szövetkezetek, a Tartományi Szövetkezeti Szövetség. Íme ez az, amit a kiállítás rendezői szem elől tévesztettek. Sehol egy plakát, egy felirat, mely arra kérné a látogatókat, hogy mondjanak véleményt a kiállított tárgyakról, az Arta-Mobila, Unitatea, Metalul, Textila-Mure?, Higiena és Mure?ul szövetkezetek szolgáltatási egységeinek tevékenységéről, vagy éppen magáról a kiállításról. Ha nem mást, egy magnetofont fel lehetett volna erre a célra használni. Ennek elmulasztásával majdhogy teljesen híján maradtak a szövetkezetek annak a felbecsülhetetlen értéknek, amit a dolgozók véleménye jelent. Maradt egy másik célkitűzés érvényesítése, vagyis az, hogy a kiállítás propagálja a szövetkezetek tevékenységét s legfőképpen új szolgáltatási ágakat, termékeket. Sikerült-e betöltenie ezt a szerepét? Nem maradéktalanul ugyan, de véleményünk szerint sokkal inkább, mint a véleménykutatás szempontjából. Néhány szép ruhadarabot, cipőt, díszítő és használati tárgyat láttunk a kiállításon s ezek méltán dicsérik készítőjüket. Külön is ertésre méltók az Arta-Mobila szövetkezet bútordarabjai, ízléses díszítő tárgyai, a Textila Mure? szövetkezetben készült fehérneműk, a Metálus szövetkezet Auto-Moto javítórészlegének tevékenységét bemutató fényképillusztrációk. A kiállításnak voltak egészen sikerült, jó ízléssel összehangolt részletei, melyek szakértő kézről tanúskodtak. Egészében véve azonban sajnos, nem mondhatjuk el ugyanezt. A közmondás azt tartja: „Aki sokat markol, keveset fog". Itt ezígy történt, mert sokat markoltak a kiállítás rendezői, kevesebbet nyújtottak. Mindent be akartak mutatni az aránylag kicsi teremben, s így nem kerülhették el azt a veszélyt, hogy a kiállítás bazár benyomását keltse. Esztétikai hiba csupán? Tartalmi is, hiszen a zsúfoltság miatt nem tudták eléggé elhatárolni az egyes szövetkezetek tevékenységét, érvényesíteni néhány igazán szép darab vonalát, kidolgozását, exponálni azt, ami új a választékban, szolgáltatási ágban stb. S végül hiányoztak az árakra vonatkozó tájékoztatók (ahol erre lehetőség volt), amit a látogatók is szóvá tettek. Néhány divatbabával és igényesebb szelektálással vonzóbbá, szemléltetőbbé tehették volna a kiállítást. A rajoni székhelyeken több ilyen jellegű kiállítást szerveztek már a kisipari termelőszövetkezetek. Marosvásárhelyen néhány év óta ez az első. Sokat vártunk tőle, s ha nem is töltötte be teljesen a feladatát, nem mondhatjuk sikertelennek. Sikerét elsősorban a nagyfokú érdeklődésben látjuk. Kár, hogy ezt nem tudták eléggé kiaknázni a szövetkezetek tevékenységének további javítását célzó széles körű véleménykutatásra. VERESS MARGIT Részlet a kiállításról Frissítő növény Az embereknek nincs mindig lehetőségük szellemi és fizikai fáradtságok természetes módon, alvással, szórakozással vagy kirándulással való megszüntetésére. Ezért gyakran veszik igénybe a mesterséges pihentető-, frissítőszereket, a koffeint, feketekávét és másokat. Mint mindenben, ezen a téren is egyre jobban ki kell elégíteni az igényeket. Ez a törekvés vezényelte a brassói Mezőgazdasági Kísérleti Állomás szakembereit, amikor a Szovjetunió Kazahsztán és az Altáj hegység által határolt, szubalpin vidékén elterjedten élő Rhaponticum carthamoides néven ismert növény meghonosításán fáradoztak. A kísérletezés sikerrel járt, mert az említett két vidék klímája sok tekintetben hasonló. A nyirkos erdei környezetet kedvelő növény rizomájából, szárából igen hatékony munkaképesség felújító és idegnyugtató anyagot lehet kivonni. Ebből számos országban kitűnő erősítő italokat is készítenek. A fehérje mint rovarirtó De csak abban az esetben válik azzá, ha a Los Angeles-i egyetemen kikísérletezett rovarirtó vegyszert használunk, amely megakadályozza, hogy a kártevők, vagy azok lárvái a fogyasztott táplálék fehérjéjét megemésszék. Ez a rendellenes helyzet aztán gyors és biztos pusztuláshoz vezet. Az említett szakemberek egy másik, az emberre ugyancsak ártalmatlan anyagot is előállítottak. Ezzel a létfontosságú D vitamin hasznosítását teszik lehetetlenné a rovarok számára. A következmény, illetve az eredmény az előbbihez hasonló. Tőzegből — állati táplálék Eddig a tőzeget tüzelő és talajjavító anyagként használták. Nemrég azonban, mivel a tőzeget alkotó elhalt növényi részek 24 különféle aminosavat tartalmaznak, a lengyel kutatók állati táplálékként is sikeresen felhasználták. A tőzegből kibont anyagok igen alkalmasak takarmányjavításra és a szokásosnál sokkal több fehérje előállítására. RADIO A MAROSVASARHELYI RADIO MŰSORÁBÓL SZERDA, SZEPTEMBER 1 5.00— 5.30: román nyelven: Levelek, levelezők, zene — Időjárásjelentés. 5.30—6.00: magyar nyelven: Reggeli zenés beszélgetés. 14.30—15.00: magyar nyelven: A művelődés otthona. — Műkedvelő népdalénekesek műsorából. 17.00— 17.30: román nyelven: Hírek — Szórakoztató zene — Válaszolunk hallgatóinknak. 17.30—18.30: magyar nyelven: Hírek — Népdalfeldolgozások — Ipari krónika — Tudományos brigád — Könnyű- és tánczene CSÜTÖRTÖK, SZEPTEMBER 2 5.00— 5.30: román nyelven: Az állattenyésztés kistükre — Farkas Stefi és népi zenekara játszik Régenből — Időjárásjelentés. 5.30— 6.00: magyar nyelven: Esztrádzene — Szakembereké a szó — Népi táncmuzsika — Időjárásjelentés. 14.30—15.00: magyar nyelven: Levelezőink műsora — Zeneműsor levelezőink kérésére. 17.00—17.30: román nyelven: Hírek — Hazai könnyűzene — Gazdasági kérdésekről. 17.30—18.30: magyar nyelven: Hírek — Dalok és hangszerszólók — Fiatalok híradója — Tánczene. TELEVIZMI SZERDA, szeptember 1. 19.00: A Televízió híradója (I) — 19.20: Gyermekműsor. — 19.35: Rubovini történetek — 20.00: „Logodnicul de profesie se insoara" vígjáték. Előadja a KIS SZÍNHÁZ művészeinek egy csoportja. Szünetben: dokumentumfilm. Befejezésül a Televízió híradója (II.) és időjárás. MOZI — Arta filmszínház: A Tenkes kapitánya I. és II. rész (Előadások kezdete: 10,00,13,15, 16,30 és 20,00 órakor). Progresul filmszínház: Solymárok nemzetsége I. és II. rész. Vörös Lobogó filmszínház: Cerasella Ifjúsági filmszínház: A sivatag ördöge Munkás filmszínház: Négy lány egy udvarban Flacara filmszínház: Az aranypáfrány Szakszervezetek Művelődési Háza: özvegy menyasszonyok VIDÉKI MOZIK MŰSORA Csíkszeredai Hargita filmszínház: Tigrisszívű hősök Dicsői Melódia filmszínház: Négy lány egy udvarban Gyergyói Miorita filmszínház: Vörös és fekete I. és II. rész Ludasi Flacara filmszínház: A partok között Régens Patria filmszínház: Kalandos esküvő Victoria filmszínház: A „barázdabillegetők" hada Udvarhelyi Muncitoresc filmszínház: Bércek hívatlan vendégei Toplicai Muncitoresc filmszínház: Hol a tábornoki Tejelő növények Angol szakemberek olyan eljárást és gépeket hoztak létre, amelyek segítségével először a gabonafélék, majd más növények, mint például a szőlő, káposzta leveleiből kivonják a proteinkészlet több mint 66 százalékát. A technológiai folyamat eredményeként más vegyianyag hozzáadása nélkül, teljesen növényi eredetű, „Plantmilk"-nak nevezett tejet nyernek. Még a kísérleti szakasznál tartanak, de megvan minden lehetőség, hogy ez a fehérjedús folyadék nemsokára éppen olyan legyen, mint a valódi tehéntej. Újabb traktortípus Az egyre korszerűbbé váló mezőgazdálkodás a géptervezőket is arra készteti, hogy minél jobban kielégítsék a növekvő igényeket. Ez a magyarázata annak, hogy a Belorusz Mezőgazdasági Gépesítési Intézet és a harkovi Traktorszerelő üzem tervező irodái munkatársainak együttes erőfeszítése a traktortípusok amúgy is igen népes családját újabbal szaporította. A gyári próbákon most áteső, 30 lóerős motorral ellátott és 0,6 tonna vonóerejű „Evrika" nevű traktor, főleg a járószerkezet újszerű megoldásával különbözik idősebb társaitól. Hernyótalpa végtelen gumírozott szalag, amelyre felfújható, speciális profilú gumisarat húztak. A gumi-hernyótalp előnye többek között a tartósság, mivel sem a homok, sem a por nem rongálja annyira, mint a fémláncú talpat. J DICSŐI VEGYIPARI KOMBINÁT 0% az 1661 évul-ukért. A Csíkszeredai „Maros" Bányaipari Tröszt alkalmaz — bányamérnököket — bányamestereket és technikusokat — bányászokat — segédbányászokat — szakképzetlen munkásokat A vállalat biztosítja az ingyenes szállást, az étkezési fizetés ellenében a kantinban, a továbbképzés lehetőségét és az 1053—59-es Minisztertanácsi Határozat alapján a fizetés-többletet. Az érdekeltek a bálán bányai egységnél jelentkezzenek, (Izvorul Oltului állomás). Bővebb felvilágosítást ad a „Maros" Bányaipari Tröszt Csíkszereda, Gh. Doja utca 6 szám, Telefon 273—326. értesítjük az érdekelteket, hogy a fővárosban filmtechnikai szakiskola működik Címe: București, Raionul 1 Mai, Bulevardul Lacul Tei, Nr. 63 Felvételi vizsgára jelentkezhetnek szeptember 21—23 között 17—25 éves, középiskolát végzett fiatalok (főképp fiúk) érettségi diploma nélkül is. Bővebb felvilágosítással a rajoni filmszínházak és a rajoni néptanácsok mellett működő filmügyi megbízottak szolgálnak. A Tartományi Mozivállalat igazgatósága