Vörös Zászló, 1969. november (21. évfolyam, 259-284. szám)
1969-11-19 / 274. szám
XXI. évfolyam 274. (5583.) szám 1969. november 19. szerda Ára 30 bámi Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA ! A NAGY NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSSZAKÁNAK MUNKÁLATAI Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése kedd reggel folytatta a 6. törvényhozási ciklus harmadik ülésszakának munkálatait. A teremben jelen voltak a Nagy Nemzetgyűlés képviselői, valamint számos meghívott vendég — központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, párt- és állami aktivisták, a gazdasági, tudományos és kulturális élet képviselői, újságírók. Jelen voltak Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, külföldi sajtótudósítók. A képviselők és a meghívottak hatalmas és hosszas tapsa közepette érkeznek az ülésterembe a következő elvtársak: Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnara?, Paul Niculescu- Mizil, Gheorghe Rádulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdeț, Maxim Berghianu, Constantin Dragan, Emil Draganescu, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu. A második napirendi pont keretében Cornel Onescu képviselő, belügyminiszter ismertette a milícia megszervezéséről és működéséről szóló törvénytervezetet. A néptanácsügyi és állami közigazgatási bizottságnak, valamint a jogügyi bizottságnak erre a törvénytervezetre vonatkozó jelentését Dumitru Balalia képviselő, a néptanácsügyi és állami közigazgatási bizottság elnöke terjesztette elő. A törvénytervezet vitájában felszólalt Simion Dobrovici képviselő, az RKP Vrancea megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke és Benkő János képviselő, a Maros megyei néptanács első alelnöke. Szakaszonkénti megvitatás után a Nagy Nemzetgyűlés golyós titkos szavazással elfogadta a milícia megszervezéséről és működéséről szóló törvényt. A következő napirendi pont keretében Florea Dumitrescu képviselő, pénzügyminiszter ismertette a törvénytervezetet az ügykezelők alkalmazásáról, garanciák létesítéséről és a felelősségről a szocialista szervezetek javainak ügykezelésével kapcsolatban. Aurel Vijoli képviselő, a gazdasági pénzügyi bizottság elnöke előterjesztette ennek a bizottságnak és a jogügyi bizottságnak a jelentését. A vitára bocsátott törvénytervezethez hozzászóltak a következő képviselők: Iosif Uglar, az RKP Szatmár megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke, Eleonora Nilca, a nagydisznód textilkombinát vezérigazgatója és Paraschiv Benescu, a szakszervezetek Galac megyei tanácsának elnöke. Ezután a törvénytervezetet megvitatták szakaszonként. A továbbiakban golyós titkos szavazással a Nagy Nemzetgyűlés elfogadta a törvénytervezetet az ügykezelők alkalmazásáról, garanciák létesítéséről, és a felelősségről a szocialista szervezetek javainak ügykezelésével kapcsolatban. A negyedik napirendi pont keretében Adrian Dimitriu igazságügy-miniszter ismertette a büntetésvégrehajtásról szóló törvénytervezetet, Mihail Ghelmegeanu képviselő, a jogügyi bizottság alelnöke pedig előterjesztette a bizottság jelentését a törvénytervezetről. A további vitában felszólaltak a következő képviselők: Emilian Nucescu, Románia Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Törvényszékének elnöke és Gheorghe Pop, a Máramaros megyei néptanács első alelnöke. A tervezet szakaszonkénti megvitatása után a Nagy Nemzetgyűlés golyós titkos szavazással elfogadta a büntetés végrehajtásáról szóló törvényt. A kedd délelőtti ülésen a képviselők egy másik napirendi pont keretében jóváhagyták a Nagy Nemzetgyűlés egyes állandó bizottságai összetételének módosítását. A Nagy Nemzetgyűlés Bürójának javaslatára a gazdaságipénzügyi bizottság tagjává választották Virgil Pirvu képviselőt, Florea Dumitrescu képviselő helyébe, aki a pénzügyminiszteri tisztséget tölti be. A földművelésügyi és erdőgazdálkodási miniszteri tisztséget betöltő Angelo Miculescu képviselő helyébe a Nagy Nemzetgyűlés Dumitru Coliu képviselőt a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási bizottság tagjává választotta. Délben a plenáris ülés befejeződött. Stefan Voitec elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke bejelentette, hogy a nyílt ülésszakok elvének megfelelően a jelenlegi ülésszak folytatja munkáját az állandó bizottságokban, amelyek megvizsgálják az ülésszak napirendjén szereplő többi törvénytervezetet. A plenáris ülések munkájának folytatását idejében köztik. ★ L" A plenáris ülés befejezése után a gazdasági-pénzügyi, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási, az oktatás-, tudomány-, és művelődésügyi, az egészségügyi, munkaügyi és népjóléti, a jogügyi állandó bizottság munkaülést tartott. (Agerpres) TÖRVÉNY ügykezelők alkalmazásáról, garanciák létesítéséről és a felelősségről a szocialista szervezetek javainak ügykezelésével kapcsolatban I. FEJEZET. Általános rendelkezések 1. SZAKASZ. — Ügykezelő a jelen törvény értelmében a szocialista szervezet azon alkalmazottja, akinek fő szolgálati feladata a szocialista szervezet ügykezelésében, használatában vagy birtokában — akár ideiglenesen is — található javak átvétele, megőrzése és kibocsátása, tekintet nélkül a javak megszerzési módjára és raktározási helyére. A minisztériumok és többi központi szervek kijelölik azokat a funkciókat, amelyeknek betöltésével az alkalmazott az első bekezdésnek megfelelően ügykezelőnek minősül. Ezek a funkciók a jelen törvényben ügykezelői funkciók néven szerepelnek. 2. SZAKASZ. — A jelen törvény értelmében javaknak tekintendők az anyagi javak, a pénzeszközök, vagy bármilyen más értékek. II. FEJEZET. Az ügykezelők alkalmazásának feltételei 3. SZAKASZ. — Ügykezelő lehet az a 21. életévet betöltött személy, aki általános iskolai végzettséggel vagy más, ezzel egyenértékű iskolázottsággal rendelkezik, és megvannak a szükséges ismeretei e funkció betöltéséhez. Az ügykezelés sokrétűségétől, a javak természetétől és értékétől, s a kezelésükhöz szükséges ismeretektől függően, a minisztériumok és a többi központi szervek megállapítják: a) az ügykezelési kategóriákat, amelyekhez az ügykezelőnek líceumi vagy más szakiskolai végzettségre van szüksége az ügykezelésnek megfelelő specialitásban vagy egyenértékű iskolára és az ügykezelői munkában eltöltött bizonyos időre; b) az ügykezelési kategóriákat, amelyeknél az ügykezelői funkciót elláthatja egy 18 évet betöltött személy is. 4. SZAKASZ. — Nem lehet ügykezelő az, akit a jelen törvényhez mellékelt listában feltüntetett bűncselekmények elkövetéséért elítéltek, még ha kegyelemiben részesült is. Amennyiben a bűnügyi eljárás, az ítélkezés folyamán, vagy pedig az elítélés után amnesztia következett be, az a személy, aki a mellékelt listában feltüntetett bűncselekmények egyikét elkövette, nem lehet ügykezelő az amnesztia időpontjától számított két évig. Akinél a büntetés kitöltését feltételesen felfüggesztették, nem lehet ügykezelő a próbaidő alatt és két évig e határidő lejárta után. A „bűncselekmény“ elkövetésén értendő a mellékelt listán feltüntetett és a törvény által végrehajtott vagy megkísérelt bűncselekményként büntetett tettek egyikének elkövetése, valamint az ezek elkövetésében tettesként, felbujtóként vagy bűntársként való részvétel. 5. SZAKASZ. — A szocialista szervezetek kötelesek a milícia szerveitől felvilágosításokat kérni azoknak a személyeknek büntetőjogi előéletéről, akiket ügykezelőkként akarnak alkalmazni, vagy ilyen funkcióba áthelyezni. A milicia szervei kötelesek a kérés átvételétől számított legfeljebb 30 napon belül közölni ezeket a felvilágosításokat. 6. SZAKASZ. — Az ügykezelői funkcióba alkalmazandó vagy áthelyezendő személy köteles bizonyítványt bemutatni attól a szocialista szervezettől, ahol előzőleg alkalmazásban volt; ez feltünteti, hogy okozott-e károkat a közvagyonban, milyen természetűek voltak ezek a károk és, hogy megtérítette-e a károkat. E bizonyítványt kérheti az utolsó munkahelyről az a szocialista szervezet is, amely ügykezelői funkcióba szándékszik alkalmazni vagy áthelyezni az illető személyt. A szocialista szervezetek kötelesek a kérés átvételétől számított legfeljebb 10 napon belül kibocsátani, illetve közölni az első bekezdésben feltüntetett bizonyítványt. A szocialista szervezet vezetője a bizonyítvány adatainak megfelelően dönt az ügykezelői funkcióba való alkalmazásról vagy áthelyezésről. 7. SZAKASZ. — Amennyiben az ügykezeléssel több személyt bíznak meg, az ügykezelői funkcióba való alkalmazás vagy áthelyezés a többi ügykezelők írásos beleegyezésével történik. Egy személy alkalmazása vagy áthelyezése az ügykezelőnek alárendelt funkcióba, az ügykezelő írásos beleegyezésével történik. 8. SZAKASZ. — Az idény vagy ideiglenes alkalmazottak is lehetnek ügykezelők a jelen törvényben előírt feltételek betartásával. 9. SZAKASZ. — A szocialista szervezetek vezetői, a pénzügyi ellenőrző teendőkkel megbízott alkalmazottak, valamint a könyvelők — azok kivételével, akik a minisztériumok és más központi szervek által kijelölt kis egységekbe vannak besorolva — nem végezhetnek javakat átvevő, megőrző vagy kibocsátó műveleteket. III. FEJEZET. Garanciák 10. SZAKASZ. — Az ügykezelő köteles pénzbeli biztosítékot lehelyezni. A minisztériumok és a többi központi szervek a kezelt javak természetétől és értékétől függően megállapítják az értékhatárokat s a feltételeket, amikor kötelező pótbiztosítékok lehelyezése is, amelyek állhatnak: a) az ügykezelő vagy más személyek tulajdonában levő ingatlan javak vagy tartós használatú ingó javak lekötéséből, az ügykezelő által okozható károk megtérítésének biztosítására a szocialista szervezettel szemben; b) más személyek által a szocialista szervezettel szemben vállalt azon kötelezettségből, hogy teljes egészében vagy egy bizonyos összeg erejéig megtérítik az ügykezelő által okozott károkat. Az előző bekezdésben előirányzott pótbiztosítékot készpénzben is létesíthetik. A minisztériumok és a többi központi szerv a javak természetétől és értékétől függően kiterjeszthetik a biztosíték létesítésének kötelezettségét a jelen fejezet feltételei között más vagyonkezelő alkalmazotti kategóriákra is, kivéve azokat, akik szolgálati teendőik ellátásához használatra kapnak javakat. Nem köteles biztosíték létrehozására az, aki átmenetileg helyettesít egy ügykezelőt vagy akire legfeljebb 60 napig ügykezelő kinevezéséig bíznak ügykezelést. 11. SZAKASZ. — A biztosíték létrehozása írásbeli szerződés alapján történik. Ügykezelők nem létesíthetnek biztosítékot egymás között. Ugyanaz a személy nem létesíthet biztosítékokat több ügykezelő számára. Aki a biztosítékot létesíti, írásban köteles bejelenteni, hogy létesített-e más biztosítékokat is. A pótbiztosíték az ügykezelés átvétele előtt létesítendő. 12. SZAKASZ. — A készpénzbiztosíték minimálisan az ügykezelő egy havi, maximálisan három havi tarifáris fizetése; a készpénzbiztosíték nem haladhatja meg az illetőre bízott javak értékét. A százalékarány szerint javadalmazott ügykezelők számára a készpénzbiztosíték minimális összege egyenlő egy havi, maximális összege három havi átlagkeresettel. 13. SZAKASZ. — A készpénzbiztosítékot 1/10 havi részletekben vonják le a havi tarifáris fizetésből, illetve a havi átlagkeresetből. Ha más levonások miatt a készpénzbiztosíték részletei nem vonhatók le, az ügykezelő köteles azokat letétbe helyezni. A 10. szakasz utolsó bekezdésében megjelölteken kívüli ideiglenes alkalmazottak, valamint a szezonalkalmazottak számára nagyobb részleteket lehet megállapítani, sőt kötelezni lehet, az illetőket, hogy az ügykezelés átvételekor a készpénzbiztosítékot teljes egészében letétbe helyezzék. 14. SZAKASZ. — A minisztériumok és a többi központi szerv az ügykezelés sokrétűségétől, a javak természetétől és értékétől függően megállapíthatják a készpénzbiztosíték összegét a 12. szakaszban megjelölt határok között, valamint azokat a részleteket, amelyekre a 13. szakasz második bekezdése vonatkozik. A minisztériumok és a többi központi szerv indokolt esetben a 12. szakaszban megjelölt minimumnál kisebb készpénzbiztosítékot állapíthat meg, illetve elhatározhatja a biztosíték alól való mentesítést. 15. SZAKASZ. — A szocialista szervezet a készpénzbiztosítékot letétbe helyezi a Takarék és Letéti Pénztárban, ahol az ügykezelő nevére kiállított nyilvántartó könyvecskébe vezetik be. A nyilvántartó könyvecskét az a szocialista szervezet őrzi meg, amelynek javára a biztosítékot létesítették. A Takarék és Letéti Pénztár a letétbe helyezett biztosítékért évi 1,5 százalékos kamatot fizet. 16. SZAKASZ. — A készpénzbiztosítékot és a vele járó kamatot az ügykezelő, akinek a nevére a nyilvántartó könyvecskét kiállították, munkaviszonyának megszűnésekor, illetve olyan tisztségbe kerülésekor, amelyhez nem szükséges biztosíték, felveheti, amennyiben nem rónak a terhére kárt vagy ha a kárt teljes mértékben fedezte. A szocialista szervezet ezekben az esetekben köteles legfeljebb tíz napon belül kiadni a nyilvántartó könyvecskét az ügykezelőnek a Takarék és Letéti Pénztárhoz intézett átirattal együtt, amelyben rámutat, hogy a címzettnek joga van felvenni a biztosítékot. Amennyiben az ügykezelőt más olyan tisztségbe helyezik át, ahová szintén biztosíték kell, a nyilvántartó könyvecskét, amelyben feltüntetik a biztosítékként letétbe helyezett összegeket, átküldik az új munkahelyre, s szükség esetén a 20. szakasz értelmében járnak el. Ha az ügykezelőnek ügykezelésben történt kárt rónak a terhére munkahelyén és ezt a végrehajtási végzés kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem téríti meg teljes egészében, a szocialista szervezet a javára létesített készpénzbiztosítékból kártalanítja magát. Amennyiben a biztosítékként letétbe helyezett összegeket a szocialista szervezet a maga kártalanítása céljából egészében vagy részben felvette, az ügykezelő köteles kiegészíteni a készpénzbiztosítékot a tarifáris fizetésének, illetve havi átlagkeresetének egyharmadát kitevő havi részletekben, a 13. szakasz rendelkezéseit itt megfelelőképpen alkalmazzák. 17. SZAKASZ. — A Takarék és Letéti Pénztár kötelessége kiadni a biztosítékként letétbe helyezett összegeket: a) a nyilvántartó könyvecske tulajdonosának a szocialista szervezet átirata és a könyvecske bemutatása alapján, illetve, b) a szocialista szervezetnek, ennek kérésére és az ügykezelő ellen kiadott végrehajtási végzés hitelesített másolata alapján. 18. SZAKASZ. — Pótbiztosíték létesítése céljából az ingatlanokat a kisajátítás folytán állami tulajdonba kerülő területekért és épületekért folyósított kártalanítás megállapításának módjára vonatkozó törvényes rendelkezések alapján becsülik fel. Az ingó javakat kiskereskedelmi áruk 50 százalékára becsülik. Amennyiben az ingó javaknak nincs kiskereskedelmi áruk, a felbecsülés arra a szocialista szervezetre tartozik, amelynek javára a biztosítékot létesítették. A szocialista szervezet szükség esetén kikéri szakszervek véleményét. 19. SZAKASZ. — A biztosítékként szereplő ingatlan javakért a szocialista szervezet kéri a jelzálogosítást, amelyet kérvény és a biztosíték-szerződés alapján rendelnek el. A biztosítékként szereplő ingó javak az ügykezelő, illetve más garantáló fél használatába maradnak, s a szocialista szervezet előzetes értesítése nélkül nem idegeníthetők el. Amennyiben a biztosítékként szereplő javakra más hitelezők kényszervégrehajtás formájában igényt tartanak, az ügykezelő, illetve más garantáló fél köteles haladéktalanul értesíteni a szocialista szervezetet. Ha a másik garantáló fél ezt elmulasztotta, köteles megtéríteni az ügykezelő okozta kárt a biztosítékként szereplő javak értékén belül. A biztosíték bárminemű csökkentése haladéktalan kiegészítésének kötelezettségével jár. 20. SZAKASZ. — A biztosítékokat rendszeres időközönként az ügykezelő tarifáris fizetésében történt változásoktól, valamint az ügykezelésbe tartozó javak sajátosságában és érdekében történt változásoktól függően újraszámítják, s megfelelőképpen módosítják a biztosíték-szerződést is. Amennyiben az újraszámítás nyomán szükségesnek mutatkozik a készpénzbiztosíték kiegészítése, a 13. szakasznak megfelelően kell eljárni. Ha a letétbe helyezett készpénzbiztosíték nagyobb, mint az újraszámított biztosíték, a különbözetet legfeljebb tíz napon belül kiadják az ügykezelőnek. Amennyiben az újraszámítás nyomán pótbiztosítékokat kell létesíteni, illetve kiegészíteni, ez az újraszámítás időpontjától kezdődően 60 napon belül történik. 21. SZAKASZ. — Ha az ügykezelő nem létesíti, nem egészíti ki, illetve nem hozza el a szükséges biztosítékokat a 19. szakasz utolsó bekezdésének és a 20. szakasz utolsó bekezdésének megfelelően, vagy ha más levonások miatt a készpénzbiztosíték részletei nem vonhatók le és azokat nem is helyezi letétbe a 13. szakaszban megjelölt feltételek között, más munkakörbe helyezik át, vagy ha ez nem lehetséges, munkaszerződését felbontják. Az utóbbi esetben az alkalmazott jogait illetően alkalmazzák a munkatörvénynek a munkaszerződés felbontásával kapcsolatos úton (Folytatás a 3. oldalon) a IV. oldalon KÜLPOLITIKAI tél nem akadályozhatja a tilöttiENIEI ittas simlisét A marosvásárhelyi Metalotehni-Ica vállalat bővítése keretében az idén a második üzemcsarnok építését is megkezdték, jelenleg a tetőszerkezetét szerelik és a falait rakják. Ez azt jelenti, hogy most, november vége felé is sokat kell még tenni a téli munkafront kialakításáért. E hónap folyamán Nicolae Véré, elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, több ipari objektum építőtelepén munkalátogatást tett, köztük a Metalotehnica vállalatiái is, ahol a helyszínen tapasztaltak alapján több értékes útmutatást adott a téli front gyors kiépítéséhez. Az építő és az építtető a helyszíni észrevételek figyelembevételével átfogó és határidőhöz kötött intézkedési tervet készített, aminek kölcsönös követése érezhetően meggyorsította a munkálatokat. Az intézkedési terv, de kivált az utóbbi napok munkaüteme után ítélve a téli front létrehozásával 1969 végéig az összberuházások több mint 28 százalékával végeznek. Addig azonban az építkezésnél összedolgozók mindenikre egész sor feladatot kell, hogy elvégezzen, így az építőnek biztosítania kell, még a talajmenti erősebb fagyok beállta előtt, a téli frontot, azaz befejeznie a csarnok fedését, a hőszigetelést, beszerelnie az ajtó és ablakvasalásokat. A szerelő csoportra az ideiglenes fűtés és a csarnok csatornahálózatának kivitelezése vár. A Metalotehnica vállalat sem mentes a feladattól, hiszen határidőhöz kötött a három hőkezelő kemence elkészítése, és jelentős mennyiségű üveg-tetőelemet lefogó fémlemezt kell készítenie az építőknek. Ezek a legsürgősebb teendők a vállalat bővítési munkálatainál, s bármelyikének az elmulasztása, avagy határidejének túllépése veszélyeztetheti a téli front megnyitását, tehát az 1970-es építkezések eredményeit. Az idei évre beütemezett munkálatok maradéktalan teljesítésével az építőknek 1970-re úgymond csak az üzemcsarnok simítási munkálatai maradnak, a szerelőknek pedig a vállalat által folyamatosan beszerzett gépi felszerelések beszerelése, így leírva csekélységnek tűnhet, viszont valamennyi feladat nagyon munkaigényes és a sietség évekig tartó üzemeltetési gondokat okozhat. Ezért már most alaposan fel kell készülnie minden érintett félnek az ütemes és kifogástalan minőségű munkára. Az új építkezéseknél, de különösen a meglévő vállalatok bővítési munkálatainál, amint tapasztaltuk, különös gondot okoz a tervbe vett gépi felszerelések határidőre történő biztosítása. Ez előreláthatólag itt is sok gondot fog okozni, ha a vállalat nem szorgalmazza már most az első, illetve a második negyedre leszerződött gépi berendezések grafikon szerinti leszállítását. Nem tartjuk helyesnek, hogy a vállalat várakozási álláspontra helyezkedett a behozatalra váró, de eddig le nem szerződött gépeket, valamint az 1970. harmadik és negyedik évnegyedre leszerződött belföldi megrendeléseket illetően. Nem, mert mind az építő, mind az építtető azt hangoztatják, hogy jóval a határidő előtt, azaz 1970 negyedik negyedéve előtt befejezik az új üzemcsarnokot, viszont a gépi felszerelés közel 10 százalékára még nincs szerződés, illetve csak az év utolsó részében szállítják le. Az építtető úgy látja, jogosan, hogy ha minden érdekelt fél felelősségteljesebben odateszi a vállát, akkor az új üzemcsarnok már 1970 harmadik negyedében a termelés szolgálatába állhat. Fiz így igen, de ezért mindenekelőtt a vállalat kell, hogy többet legyen. Legyenek kéznél a gépek, mert akkor gyorsabb munkára lehet ösztönözni a szerelőket is. VARGANCSIK István A határ a tavaszról álmodik Álmodik a határ. Szép bőséges tavaszt. Nyugalmát az se zavarja, hogy az ősz éjjelenként vastag dérrel lepi be a gyepet, a búzaföldeket, és hószaga van a Nyárád völgyén végig nyargaló szélnek. Nem talál az már ott semmit. A kukorica rég a hombárba vándorolt s még a kávécsomókon sem töltheti ki bosszúját. Csupán a friss búza vetéseket ráncigálja idegesen. De nem sok kárt tesz bennük. Alaposan megkapaszkodtak a földben, hogy nemcsak egy ilyen őszi széllel, hanem a keményebb fagyokkal is képesek dacolni. Rég nem volt ilyen szorgalmas az ősz itt a Nyárád vidékén. Embert nem találni kint a szántóföldeken. Idejében elvégezte dolgát. A traktorok is felkapaszkodtak a hegyekre. Az utolsó hektárokon forgatják a talajt. Eredetileg nem számítottak feladataik közé. Nehéz ott a munka. De, hogy a völgyben már elfogyott a tennivaló, itt is próbálgatják ügyességüket, hozzáértésüket. A nyomáti határban vagy négy traktor kapaszkodik neki a hegynek. Felfelé csak cipelik az ekét, hogy aztán völgynek le, mély barázdát hasítsanak. — Az utolsó hektárok a 660- ból — magyarázza Nagy Jenő a gépkezelők vezetője. Ennyit forgattunk alá a vetés befejezése óta. Közben a kukoricaszár silózásánál is segítkezdtünk. Abból is közel ezer tonna van a gödrökben. Backamadarason, Szengericén is a gépzelőket dicsérik. Ilyenre még nem volt példa, hogy november húszadika körül talpalatnyi föld sincs felszántatlanul a közösből. Sőt a backamadarasiak már a néptanács elnökét zaklatják. Sürgesse meg ő is egy kicsit a falusiakat, hogy a kerhelyiségből hordják be a kukoricaszárat. Hadd legyen munkája a traktoroknak. A fogatokat a szövetkezet állja, csupán munkáskéz kell hozzá. Amikor a backamadarasi elnöknek a régi panaszukat említjük, jókedvűen legyint. — Mindent visszavonunk. Alaposan megjavultak a fiúk. Olyan munkát végeztek az őszi vetésnél, mélyszántásnál, hogy évekre visszamenőleg megbocsátjuk mulasztásaikat. Egy rossz szavunk nem lehet a gépkezelőkre. Csakis dicséret. Szengericén Bükkösi Dénes, Zlinszky Lajos, Sárosi Ernő, Szőcs László gépkezelők neveit említik. Nemcsak itthon, hanem a szomszédos Szövérden is földbetették a búzát. Aztán Szentgericén folytatták az őszi mélyszántással. Folytatták, így mondják, mert már nincs belőle. A tagság is mintha szárnyakat kapott volna úgy dolgozott ezen az őszön. A kukoricaszár mintegy 450 tonna a silókban, a szőlő teljes egészében elfedve. Panasz csak a szomszédos Szentháromságon esik. A harmadik évnegyedre kiutalt műtrágya még nem érkezett meg, így a föld egyelőre anélkül maradt. Istállótrágyával akarták pótolni, öt remorkával s két teherkocsival fogtak hozzá. De abba kellett hagyják. — Előbb a mélyszántás — így jött az utasítás. Pedig a föld kéri a trágyát, hisz a jövőre cukorrépának készítik elő. Így szántás után trágyáznak s ha lesz idejük még egyszer aláforgatják. Többletmunka, költség csak azért, hogy a kimutatás valahol jót mutasson. Pedig, ha 18-ika helyet 21-én jelentik az őszi mélyszántás befejezését talán nem dőlt volna össze a világ. Viszont táperőben sokat nyertek volna. Szorgalmas napok végét jelzik e környéken mindenfelé, az utolsó felszántott hektárok az elfeledett szőlős, a bekötözött gyümölcsfák. Elpihen a természet, nyugalmasan. Az ember úgy készítette elő a határ téli álmát, hogy szép, gazdag legyen az ébredése. N. F.