Vörös Zászló, 1971. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-05 / 105. szám

Arcok az élvonalból Alig tizenhét éves voltam, amikor a munkássajtót olvas­gatni kezdtem. Jól emlékszem a brassói Világosság című szocia­lista lapnak arra a számára, amely a Hi- Internacionálé ha­tározatait és vitaanyagát közöl­te. A cikkeket gondosan kivág­tam, és mint féltett kincset so­káig megőriztem. Nem voltam akkor még kommunista a szó igazi értelmében, de valahogy megéreztem, hogy azok a cikkek hozzám is szólnak, engem is ér­dekelnek. S hozzám hasonlóan talán másokat is. Az ösztönös sejtelem később tudatos felisme­réssé alakult át, főleg attól a pillanattól, amikor tagja lettem a kommunista pártnak, és részt vettem a mozgalmi életben. Mint sokan mások, a kommunis­ták soraiban találtam igazi ön­magamra ... -­ 1922. kora tavaszán Bukarest­be mentem dolgozni. Már az el­ső napokban kapcsolatba lép­tem az ottani elvtársakkal. A Kommunista Párt bukaresti szek­ciója az akkori „Basarabia" sé­tány egyik épületében székelt, amelyet a felszabadulás után emléktáblával jelöltek meg. Na­gyon mozgalmas szervezeti élet vonzáskörébe kerültem. Oda jártak abban az időben a ,,Dealul Spirei“-i perben vád alá helyezett elvtársak is, akiket őszinte tisztelettel, szeretettel vettünk körül. Talán ők voltak az elsők Romániában, akik a bur­­zroá-földesúri hatalom képvise­lőinek, ország-világ füle hallatá­ra bátran meg merték mondani, hogy igenis ,,kommunisták va­gyunk". Gyújtó hatású szónok­lataikkal, személyes példájuk­kal sok-sok hívet szereztek a kommunista mozgalomnak. Az 1922. május 1-i ünnep örökre emlékezetes marad szá­momra. Az Academia utcában székelő szakszervezetek épülete körül gyűltünk össze. Innen tö­mött sorokban meneteltünk a ,,Dacia“ nevű nagy terem felé, ahol az ünnepi gyűlést tartottuk. A teremben felzúgott forradal­mi himnuszunk, az Internacioná­­lé. Más-más anyanyelven — ro­mánul, magyarul, németül — éne­keltük, ki-ki a tetszése szerint, de a dallam azonos maradt... Aztán szónokok emelkedtek ki a tömegből, viharos tapssal kö­szöntöttük őket. Többen beszél­tek, de név szerint csak Vasile Anagnoste, Mihail Cruceanu, T. Ghembet és L. Meglasu elvtár­sakra emlékszem. Az ők indítvá­nyára tiltakozó határozatot fo­gadtunk el az elnyomó hatalom önkényeskedései ellen. Délután egy kultúrhelyiségben tovább­folytattuk az ünnepélyt, ahol Cruceanu elvtárs ismét lelkesítő szónoklatot tartott. Köblös Elekkel is Bukarestben ismerkedtem meg személyesen, az 1922. júniusi amnesztia utáni napokban. Az építőipari munká­sok szövetkezetének munkatele­pén találkoztunk. Éppen maros­vásárhelyi munkásismerősökkel beszélgettem, mint abban az időben olyan sokszor, és ismét a szociáldemokraták kerültek szóba. Nem messze tőlünk egy férfi borotválkozott. Bizonyára hallotta beszélgetésünket, s fi­gyelte a szavaimat, mert egyszer csak felém fordult, közel jött hozzám, s mintha nagyon régi ismerősök lennénk, bizalmas közvetlenséggel megkérdezte, hogy ismerem-e a szociálde­mokrata párt és általában a munkásmozgalom történetét. Bi­zonyára hibásan érveltem az imént — gondoltam magamban —, ha Köblös Elek abbahagyta a borotválkozást.. . Vázolta ne­kem röviden a szociáldemokrata párt történetét, és nagyon tapin­tatosan, nehogy megsértődjem, elmondta véleményét arról, hogy miként lehet és kell a munkások­nak minél meggyőzőbben be­szélni. Többször hangsúlyozta, hogy a mozgalmi élet széles kö­rű kulturális tájékozottságot, gazdag tudást igényel. ,,Sokat, nagyon sokat kell olvasgatni" — vonta le a következtetést. Csak a következő évben, 1923. május 1-én találkoztam vele új­ra­­— Marosvásárhelyen. A Mű­velődési Palota nagytermében összegyűlt közönségnek ünnepi beszédet mondott. A mellette álló rendőrségi megbízott közbe­szólt, és figyelmeztette, hogy ne térjen el az engedélyezett napi­rendtől. „Csakis arról beszélek, ami a napirendhez tartozik, s amiről feltétlenül beszélni kell“ — válaszolta Köblös a közönség felé fordulva. Akkor délután másfajta emberi jó tulajdonsá­gát is alkalmam volt megismer­ni. A Somostetőn voltunk. Lát­tam Köblös Eleket a tömegjáté­kokban is részt venni. Nemcsak dolgozni, hanem játszani is tu­dott ... Szívvel-lélekkel. Aztán csak évek múlva (1929- ben) találkoztam ismét vele, mégpedig Moszkvában. Beszél­getésünk alkalmával valamilyen bíráló észrevételt tettem róla. Ő mosolyogva megjegyezte: „Ezt már szeretem, kezdet végre te is egy kissé határozottabb lenni". 1933. nyarán találkoztunk utol­jára. A fasizmus előretörésének veszélyéről beszélgettünk. Aggo­dalmat és elszántságot fejeztek ki szavai és arcvonásai. Aztán nem láttam többé. Simó Gézát ismertem szemé­lyesen. Igazi kommunista volt, forradalmár, aki nemcsak ter­jeszteni, hirdetni tudta a marx­­izmus-leninizmus eszméit, ha­nem a gyakorlati harc megszer­vezéséhez is nagyon értett és tevékenyen részt vett benne. Egyik legjobb vezetője volt a marosvásárhelyi és a marosvöl­gyi munkásmozgalomnak. Ma­gatartását puritán egyszerűség, közvetlenség jellemezte. Nem­csak az idősebb, hanem a fiata­labb munkások körében is nagy népszerűségnek örvendett. Jel­lemző volt rá például, hogy a legfiatalabbakkal is , akik meg­nyerték bizalmát már az első találkozás alkalmával tege­­ződni kezdett. Sohasem fölé­nyeskedve, hanem mindig mint egyenrangú ember állt szóba a munkásokkal, és tanácsait is mint egyéni véleményt fogal­mazta meg, de olyan találóan és meggyőzően, hogy akivel be­szélt, az szinte egyik pillanatról a másikra az ő gondolatmeneté­nek, okfejtéseinek hatása alá került. És aszerint cselekedett. Gyakran mondogatta: „Ha tu­dod, hogy öt perc van még hát­ra az életedből, használd fel azt is tanulásra, a világ megisme­résére". Amikor 1924. decembe­rében letartóztatták és a kihall­gatáson találkoztam vele, jólle­het ismertem őt, s ő is engem, a konspirációnak megfelelően, nem beszélgettünk, mintha so­hasem találkoztunk volna addig. Miután kiszabadultunk, s egy alkalommal kezet fogtunk, azt mondta nekem: „Na, most már egy egész vagon röpcédulát is rád bíznék." „Hát eddig nem bíztad volna rám?" — kérdez­tem én. „Talán igen — vála­szolta — de most még inkább meggyőződtem arról, hogy meg­bízható ember vagy." Kellett vol­na-e nekem ennél nagyobb elis­merés? Lázár Ödön a „Dealul Spi­re­"-­ per tárgyalásán Simó Gé­zával együtt mint tanú jelent meg. Kitűnő szellemi képességű ifjú és jó szervező volt. Már 19 éves korában egész sor felelős tisztséget töltött be a kommunis­ta mozgalomban. Ő szervezte meg Faragó Henrikkel együtt 1920. augusztusában a maros­vásárhelyi ifjúmunkások csoport­ját. Később én is kaptam tőle pártfeladatot, amelyet Szatmá­­ron kellett végrehajtanom. Soós József mesélte el nekem, hogy többször tartóztatták le őket együtt, és vallatták. De hiába: Lázár Ödön egy árva szót sem ejtett ki sohasem a száján. Fo­gait összeszorította és nyöször­gött. Erős akaratú ember volt, elszánt forradalmár. Kommu­nista. ★ íme: néhány név bukkant fel emlékezetemből, amelyeket e­­gyébként a Román Kommunista Párt és a Kommunista Ifjak Szö­vetségének története számon tart. Engem azonban személyes élmények fűznek hozzájuk. Em­lékszem hangjukra, arcvonásaik­ra, egyik-másik mozdulatuk kezd már elhomályosodni emlékeze­temben, de mintha most is érez­ném kézfogásuk melegét, s ki­tartásra, cselekvésre, forradalmi áldozatra biztató, tiszta emberi szavaik mintha most is fülembe csengenének. HORVÁTH EMIL 1921-es párttag A dicsőséges évfordulót köszöntő rendezvények Irodalmi est A Szocialista Egységfront, a Ma­rosvásárhelyi Írók Egyesülete és a megyei Művelődés- és Művészet­ügyi Bizottság rendezésében ma, szerdán 19 órai kezdettel irodalmi estet tartanak a Román Kommu­nista Párt félszázados évfordulója tiszteletére. Az irodalmi esten mű­veikből olvasnak fel Constantin Chirila, Dan De­liu, Romulus Gu­­ga, Traian Iancu, Kemény János, Magyari Lajos, Aurel Rau, Hans Schuller, Szász János, Székely Já­nos, Szőcs Kálmán, Tóth István írók és költők. Bevezető beszédet Hajdú Győző, az Igaz Szó folyóirat főszerkesztője tart. A nagy érdeklődéssel várt iro­dalmi estre a Stúdió-színházban kerül sor. A Szakszervezetek Művelődési Háza, a Liviu Rebreanu irodalmi kör és az Aranka György irodalmi kör a Román Kommunista Párt megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére irodalmi estet tart Ma­rosvásárhelyen, 1971. május 6-án este 7 órai kezdettel a Szakszerve­zetek Művelődési Házában (II. e­­melet, 6-os számú terem). Fellép­nek: Vasile Bota, Andrei Freamet, Györffi Kálmán, Viorica Mereuta, Nászta Katalin, Oltyán László, Pro­­dán-Keserű Géza, Székely-Benczé­­di Endre és Székely Ferenc, — az irodalmi pályázat díjnyertesei. Be­vezetőt mond Nagy Pál irodalom­kritikus és Mihai Sin, a „Vatra" szerkesztője. Szimpozion a kereskedelemfejlesztés kérdéseiről A párt megalakulásának 50. év­fordulója tiszteletére a megyei Kereskedelmi Igazgatóság szimpo­­ziont szervez „A szocialista keres­kedelem szervezése, korszerűsítése és az ötéves terv távlatai" cím­mel. A szimpozion keretében az alábbi előterjesztéseiket olvassák fel: Ceuca Cornel, a megyei Ke­reskedelmi Igazgatóság igazgató­ja: A fogyasztási cikkek termelése és az áruforgalom közötti összhang időszerű kérdései; Alexandru Mu­­resan: Az önkiszolgálás — az á­ruforgalom fejlődésének tükre, Ioan Popa: A postai árurendelé­sek módszerének kiterjesztése — a jelenlegi fejlődési szakasz köve­telménye; Filep László: Mozgó ke­reskedelem — operativitás, haté­konyság; Zeno Paltineanu: A szo­cialista kereskedelem műszaki a­­nyagi alapja a fejlődés távlatá­ban. A szimpozionra május 6-án ke­rül sor délután 3 órakor, a Fo­gyasztási Szövetkezetek megyei Szövetségének székhelyén. A Népi Művészeti Iskola művészi műsora A marosvásárhelyi Népi Művé­szeti Iskola tanárai, tanulói ma délután 5 órakor a Művelődési Pa­lota kistermében a pártot köszön­tő ünnepi műsort mutatnak be. A műsoron hazai szerzők irodalmi, zenei és koreográfiai alkotásai szerepelnek. Országos tanácskozás Marosvásárhelyen a magyar nyelvű zenei oktatás kérdéseiről Az Oktatásügyi Minisztérium kezdeményezésére tegnap Maros­­vásárhelyen, a Színművészeti Inté­zet épületében országos tanácsko­zást tartottak a magyar nyelvű ze­nei oktatás megjavítása érdeké­ben. Részt vettek: Debreczi Árpád, az Oktatásügyi Minisztérium nem­zetiségi osztályának főigazgatója, a Pedagógiai Könyvkiadó küldöt­te, Fodor Géza, a megyei népta­nács végrehajtó bizottságának al­­elnöke, dr. Antalffy András, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók megyei Tanácsának elnöke, ze­neszerzők, a kolozsvári Zenemű­vészeti Főiskola, valamint középis­kolák zeneszakos tanárai, tanítók, óvónők, tanfelügyelők. A munkaülésen elhangzott je­lentés elemezte az anyanyelvű ze­nei oktatás jelenlegi helyzetét. Mind a jelentés, mind a felszóla­lók értékes javaslatokkal járultak hozzá a kidolgozás előtt álló ma­gyar nyelvű tanterv és tankönyvek anyagának összeállításához. A megbeszélésen a résztvevők­ből megalakították azokat a mun­kaközösségeket, amelyek gyakorla­tilag kidolgozzák az új tanterveket és tankönyveket a magyar nemze­tiségű iskolák, illetve tagozatok számára. A szántóföldeken jó volt az indulás, legyen olyan a folytatás is Mint arról már hírt adtunk, me­gyénk termelőszövetkezetei április 30-án, öt nappal a tervezett ha­táridő előtt befejezték a kukorica vetését. De nem csupán a gyorsa­ság, a jó szervezés , ütemesség— amire egyébként nem találunk példát az utóbbi években—válik a mezőgazdasági egységek dicsé­retére, hanem az a mód, az a gondosság is, amellyel ezt a mun­kát végezték. Talán egyetlen esz­tendőben sem sikerült annyi táp­anyagot a földbe juttatni, mint az idén. A kukorica, a cukorrépa, a krumpli és más növények is ki­váló magágyba kerültek, tehát minden feltétel biztosított a bősé­ges termés eléréséhez. Ilyen volt az első lépés, az indulás, viszont a terméshozamok szempontjából éppen ilyen gondosságot, figyel­met, gyorsaságot követel a növény­­ápolás is. Az utóbbi napokban lehullott csa­padék serkenti a kultúrnövények, de ugyanakkor a gyomok fejlődését is. Ezért kell minden erővel harc­ba indulni a gyomok ellen. Ehhez a munkához megfelelő gépi erővel rendelkeznek az MTSZ-ek, azonban nagy szükség van a kézi munkae­rőre, a tagság hozzáállására. Az indulás e tekintetben is jó. Az MTSZ-ek döntő többségében len­dületesen folyik a cukorrépa ka­pálása. Ezt tapasztaltuk a napokban a régeni MTSZ-ben és állami mező­­gazdasági vállalatban is. A terme­lőszövetkezetben például az e­­lőző évek tapasztalatait hasznosít­va, nagy gondot fordítottak a ta- fajtáperőre. —Véleményem szerint eddig is minden esztendőben megfelelő i­­dőben végeztünk a munkálatokkal —magyarázza a gazdaság főmér­nöke. — Ilyen kiváló munkára azonban, mint az idéni, nem em­lékszem. A kukorica, cukor­répa területeket teljes egé­szében trágyáztuk. A tavasszal nem kevesebb, mint 2 500 tonna istálló­trágya került a talajba. Ezenkívül több mint 6 vagon műtrágyát is szétszórtunk. Sokat jelent ez a ter­méshozamok szempontjából. —Valóban, de gondolom, egy másik fontos tényezőről, a növény­­ápolásról is épp így gondoskodtak. — Természetesen. És talán ép­pen ezzel magyarázható, hogy szinte az utolsók közt végeztünk a kukoricavetéssel. Az a helyzet ugyanis, hogy kevés a munkaerő, a kapálni valónk viszont közel 300 hektár, s így ki kellett nyújtanunk a kukorica vetését, nehogy min­den kapálni való egybeessék. Te­kintettel arra, hogy a kukoricánál és a krumplinál 3—3 gépi kapá­lást is végzünk, minden feltételt biztosítva látunk ahhoz, hogy ezt a fontos munkát is idejében vé­gezzük el. Állítom ezt annál is inkább, mert ezeket a munkákat a globális akkord alapján végez­zük, az elmúlt negyedévben egyez­ményes normánként 8 lejt osztot­tunk, s mindezekhez hozzá kell még számítanom a napokban megjelent dokumentumokat, ame­lyeknek lendületfokozó hatását feltétlenül megérezzük az előttünk álló összes feladatok elvégzésé­ben. A Régeni Állami Mezőgazdasági Vállalat dolgozói is kitettek magu­kért az idei tavaszon. A 3 300 hektár vetési feladatuknak rekord­idő alatt tettek eleget. — Az utóbbi tíz évben ilyen mi­nőségű munkát nem végeztünk a vállalat szántóföldjein — mondot­ta Tomka Mihai műszaki igazgató. — Ehhez természetesen hozzájá­rult a kedvező időjárás is, de el­sősorban az emberek szorgalmát és a rendelkezésünkre álló 176 traktor ésszerű kihasználását kell megemlítenem. Egyetlen gondunk van, nem kaptuk meg a kiutalt 800 tonna műtrágyát. Ez nagy hát­rány számunkra, mert ha még so­kat késlekedik a kombinát, nem szórhatjuk ki a műtrágyát, s ez számításunk szerint 25—30 száza­lékkal csökkentheti a termést. Te­hát az eddig befektetett jó mun­kánk sokat veszíthet hatékonysá­gából. A továbbiakban a növényápo­lásról esett szó. A vállalat dolgo­zói erőfeszítéseket tesznek e té­ren is, hogy túlszárnyalhassák a tervezett hozamokat. A korszerű technika és technológia e mun­kálatnál döntő szerepet játszik. A 100 hektár cukorrépa ápolását ki­véve, a gyomirtást, talajlazítást teljes egészében vegyszerek és gépek segítségével biztosítják, s a számítások szerint 10—12 nap alatt mindenütt végeznek a kapá­lással. Egyébként a növényápolást már rég megkezdték a farmokon, gyomirtószerezték a szalmásgabo­nákat, elvégezték a kártevők elle­ni permetezéseket az 1­600 hek­tárnyi gyümölcsösben. (Szabó) ’ Imit mpik iupiól napsa, mpü «apun Május 5 szerda A Nap kel 5 óra 02 perckor, lenyugszik 19 óra 25 perckor Az évből eltelt 125 nap, hát­ra van 240. A Suceava-Gura Homorului or­szágút menti erdőben átadták ren­deltetésének az ilijegti-i csárdát. A bukovinai népi stílusban épült új turisztikai objektum 22 szobás szállodával, teraszos vendéglővel, központi fűtéssel és folyóvízzel van felszerelve. Itt évente 16 000 ven­déget láthatnak el. A Vrancea megyei városok és falvak önkéntesmunka-telepein e­gyetlen hét alatt két vagon ócs­kavasat gyűjtöttek, 17 hektár terü­letet erdősítettek, elültettek 7000 gyümölcsfacsemetét és megtisztítot­tak 380 hektár legelőt. •••••• A több bukaresti, lazi-i, kolozs­vári és temesvári líceumban eze­lőtt 5 évvel létesített különleges osztályok jó eredményei nyomán bővítették ezeknek az osztályok­nak a létszámát a líceumokban. Jelenleg 18 matematikai, 13 fizi­kai, 8 kémiai és 4 biológiai osz­tály működik. A terv szerint 1971 — 1975 között 150 hasonló osztályt létesítenek, amelyekben több mint 3300 tanuló tanulhat. A jövőben szem előtt tartják földrajz-geoló­giára, történelemre, régészetre, irodalomra stb. szakosított osztá­lyok létesítését is. Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondunk azoknak a rokonoknak, barátoknak és mun­katársaknak, akik Landau Ottilia temetésén részt vettek és fájdal­munkban osztoztak. A gyászoló család Hangverseny A Művelődési Palota nagytermé­ben május 5-én, szerdán este 8 órakor. ÜNNEPI HANGVERSENY az RKP megalakulásának félszáza­dos évfordulója tiszteletére. Vezé­nyel: Szalmán Lóránt. Karvezető: Fejér Elemér. Közreműködik: Ber­ta István (fuvola). Bábszínház Május 5-én, szerdán du. 4 órakor. IARMAROCUL PITICULUI CLIP. A román tagozat előadása. Mozi ARTA: Adio, Granada (olasz film) PROGRESUL: A gyanús halott (német film) SELECT: Hideg napok (magyar film) IFJÚSÁGI: B. D. akcióba lép (román film) UNIREA: 40 perccel virradat előtt (szovjet film) MUNKÁS: Száz karabély (amerikai film) FLACARA: Az apáca és a komisz­szár (jugoszláv film) SEGESVÁRI LUMINA: Banditák kezében (olasz film) TIRNAVA: Monte Cristo jegyé­ben (francia film) RÉGENS PATRIA: A monzai apáca (olasz film) VICTORIA: Üzlet a főutcán (csehszlovák film) DICSŐI MELÓDIA: A monzai apáca (olasz film) LUDASI FLACARA: Dr. Mabusse karmaiban (német film) SZOVÁTAI DOINA: Utazás a ko­ponyám körül (magyar film) ERDŐSZENTGYÖRGYI POPULAR: Hibernatus (francia film) NYÁRÁDSZEREDAI NIRAJUS: Ide­genek (francia—olasz—német film) GYULAKUTAI PATRIA: A zöld botár (szovjet film) SÁRMÁSI POPULAR: King Kong szökése (japán film) RADNÓTI LUMINA: A borzalom bére (francia—olasz film) Rádió MÁJUS 5. SZERDA Román nyelven 16:30—18:00-ig: Események krónikája. Zenés pos­ta. Társadalmi ankét: A munka öröme. Népi zenekarok műsorá­ból. A párt dicsőséges zászlaja alatt. Emil Simon: Pártköszöntő II. kantáta. Magyar nyelven 18.00— 19.30- ig: Hírek, tudósítások. Bir­talan József: Szép ország a miénk — kórusmű. Gazdasági figyelő. Zoltán Aladár: Szimfónia. Előadja a Bukaresti Rádió és Te­levízió szimfonikus zenekara. Iro­dalmi élet. Hírnevünk külföldön. Román szerzők könnyűzenéjéből. Szabó Edit és Fogarassy György énekel. MÁJUS 6. CSÜTÖRTÖK Magyar nyelven 6,00—6,30-ig: Kalendárium, időjelzés. Reggeli zenés beszélgetés. Román nyelven 6,30— 7,00-ig: Kalendárium, idő­jelzés. Mezőgazdasági műsor. Kí­vánságzene. Televízió 18.00 Gazdaság, tudomány, veze­tés 18.20 Zenés, táncos műsor, pionír­együttesek részvételével 19.10 A Pronoexpressz-húzás köz­vetítése 19.20 1001 este a gyermekeknek 19.30 Híradó 20.00 ötven év, 50 visszaemlékezés 20.25 Versek 20.35 Ebben az országban a kom­munisták (V) 21.25 A tv-filmmúzeuma: A kis huncut 22.55 Híradó Elhalálozások Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett feleség, anya, nagyanya, testvér, sógornő és rokon MOLDOVAN LESIAN ROZÁLIA elhunyt. Temetése szerdán, má­jus 5-én du. 5 órakor lesz az ortodox temetőben. (Fatemp­lom). A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, apa, test­vér, rokon és jó barát FÜLÖP GYULA, nyugdíjas életének 70. évében 1971. má­jus 3-án elhunyt. Temetése folyó hó 6-án du. 5 órakor lesz a református temető cinterméből. A gyászoló család A görgényi nárciszmező védelmében Örömmel olvastam a Vörös Zász­ló hasábjain, hogy rövidesen újra megtartjuk az immár hagyomá­nyossá vált görgényi leányvásárt. Véleményem szerint fontos a népi szokások felelevenítése, azok meg­őrzése. Helyesnek tartom azt is, hogy ez alkalomra az illetékes szervek megszervezik az ünnepé­lyen részt venni akarók ki- és visszajutását és gondoskodnak szórakozási lehetőségeikről. Egy­úttal természetesen megnézzük a nárciszmezőt is, amely ritka és kedves élményt nyújt a természet­­barátoknak, a kirándulóknak. Igen, de csak azoknak, akik idejében érkeznek erre a botanikai (növény­tani) szempontból igen érdekes, megyénkben egyedülálló terület­re. Akik később érkeznek, már semmit sem láthatnak e terület természeti szépségéből, mivel a természet álbarátai megakadályoz­zák azt. Az elmúlt évek szomorú tapasz­talatain okulva tenni kellene vala­mit, hogy ez a mindannyiunk ál­tal kedvelt szép és ritka növény, a fehér nárcisz ki ne pusztuljon. Hogy mi történik itt? A legelső „természetkedvelő“ csoportok meg­érkezésükkor rögtön hozzáfognak a virágzó nárcisz letarolásához. Nagyon sokan nem egy szerény csokorral, hanem ötszámra gyűjtik a virágot, s legjobb esetben egy fa vagy bokor árnyékában rejtik el. Persze, mire hazaindulnak, a virág elhervad, s mivel már nem elég szép, legnagyobb részét el­dobálják. Nem ritkán fordul elő az is, hogy egyesek nagy mennyi­ségben eladásra szedik és a pia­cokon árusítják. Gondolom, több figyelmet érde­melne ennek a ritka növénynek a védelme és legalább a virágzás idején az erre hivatottak megfelelő intézkedést tehetnének. Megér­né a fáradságot. HORVÁTH GYULA tanár Apróhirdetések ELADÓ új furnérozott szobabú­tor és egy nagy rádió. Aleea Sa­­vinetti 10. blokk. I. emelet, 11-es lakrész, vagy 31-955-ös telefon. EGYÉVES gyermek mellé gondo­zónőt keresek. November 7. 170/B. Bíró. MEGBÍZHATÓ nőt felveszek 3 éves kislány mellé a délelőtti órák­ra. Székely Vértanuk útja 4/A blokk, II. emelet 9-es lakrész. MEGBÍZHATÓ asszonyt keresek 1 éves gyerek mellé. Érdeklődni: Kossuth L. u. 41. Veres. ELVESZETT egy aranykarperec április 30-án 6 óra körül az 5-ös busz vonalán. Becsületes megta­lálója jutalom ellenében jelent­kezzen a 31-077-es telefonon. VÖRÖS ZÁSZLÓ Fodrászverseny Marosvásárhelyen Vasárnap Marosvásárhelyen, a Közüzemek, Gyár utca 1 szám a­­latti klubjában a Higiena szövet­kezet fodrászversenyt szervez, a­­melyen az előző verseny­szakaszon legjobb eredményt elért női és férfi fodrászok vesznek részt. 60 fodrász, a szakma megyei leg­jobbjai 120 női és 60 férfifrizurát mutatnak be a nézőknek, és a legjobbak részt vesznek a verseny Bukarestben megtartandó döntőjén. A rendezőség gondoskodott arról, hogy zenével, büfével tegye kelle­mesebbé a reggel 8 órakor kezdő­dő verseny hangulatát. Tavaszi vásár az állami kereskedelmi egységek gazdag választékot kínálnak , idénycikkekből és egyes árucikkeket 60 százalékos árkedvezménnyel hoznak forgalomba. A Ludas­ Helyiipari Vállalat Avram láncú utca 10 szám a­lkalmaz — II—VI. KATEGÓRIÁJÚ ESZTERGÁLYOSOKAT Fizetés a 914/1968-as MTH szerint Bővebb felvilágosítást a vállalat szervezési osztálya ad, telefon 351 belső 20, Ludas. A szövetkezeti kisipar árusítással egybekötött kiállítása A NOVEMBER 7 NEGYED PIACI KIÁLLÍTÁSI CSARNOKÁBAN megnyílt a kisipari szövetkezetek árusítással egybekötött kiállítása. Gazdag választékban kaphatók ajándéktárgyak, népművészeti termékek, szőttesek-varrottasok, keleti és román népi motívumú szőnyegek, szalma- és háncsfonatok, lakásdíszítő tárgyak, valamint modern és stíl kisbútorok. Nagyobb vásárlások esetén kérésre díjtalanul hazaszállítják az árut. A kiállítás naponta 8—12,30 és 17—20 óra között tart nyitva.

Next